Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-28 / 149. szám

Szombat, 2003. június 28. SZIESZTA II. TIZENKILENC EVE A REFLEKTORFENYBEN SUZANNE VEGA Amitől megőrülnek az emberek Suzanne Vega nemcsak énekesi, de üzleti sikereire is büszke. Új albumát népszerűsíti számos európai országban és az Egyesült Államokban az amerikai énekes-zeneszerző Suzanne Vega, aki a közelmúltban a Margitszigeten adott nagy sikerű koncertet. Recepciósként kezdte, táncosnak készült, majd egy Lou Reed-koncert után végleg elkötelezte magát a zeneszerzés és éneklés mellett Suzanne Vega, aki immár 19 sikeres évet tudhat maga mögött a reflektorfényben. A negyvenhárom esztendős amerikai énekesnő legújabb, hetedik szólólemezét, a Retrospective The Best Of Suzanne Vega című albumot népszerűsíti most az Egyesült Államokban és számos európai országban. A turné egyik állomásaként nemrég Budapesten járt, a margitszigeti szabadtéri színpadon lépett fel. - Valójában az első állásom egy recepciós munka volt, szóval így vagy úgy, de mindig is a hangommal kerestem pénzt mesélte a koncert előtt Suzanne Vega, aki bevallotta: tökéletesen boldog lenne, ha senki nem nézné őt, csupán hallgatná. Az énekesnő a rádiózással kacérkodik, könyveket is szeretne majd írni. - Tartani fogok egy kis szünetet, mert mostanában sokat koncerteztem. Át kell gondolnom, meg kell terveznem a jövőmet - mondta a művész, akinek Ruby nevű, nyolcéves kislánya az első a fontossági sorrendben. Utána természetesen a dalok írása, a munka következik. Suzanne Vegának egyébként vannak olyan számai, amelyek alig egy óra alatt születtek, mások hosszú, kemény munka eredményeként készültek. Zeneszerzés közben ugyanis néha sokáig tart megtalálni az odaillő szavakat, amelyek hangzása és ritmusa megfelel és még kifejezőek is. Ilyenkor a végén még mindig olyan érzése van az embernek, mintha egy összetört majd megragasztott csészét nézegetne, vallja az énekesnő. - Tudom, hogy néhány zenészt zavarnak az üzleti sikerek és az, hogy a régi dalaikat még mindig játszaniuk „kell" a koncertjeiken - mondja Suzanne Vega, akinek 1987-es első albumát egymillió példányban adták el. - Én viszont büszke vagyok arra, amit elértem. És miért kéne nekem azt mondanom a közönségnek, hogy nem játszom el a Lukát vagy a Tom's Dinert, mert vannak új dalaim, azokat kell meghallgatniuk? Az emberek ugyanis a mai napig megőrülnek ezekért a számokért - osztotta meg tapasztalait a méltán sikeres énekes-zeneszerzőnö, aki mindössze másfél napot töltött hazánkban. ROBIN MARSCHALL ÍRÁSÁT A BUDAPEST SUNBÓL SZÖGI ANDREA FORDÍTOTTA ALAPÍTVÁNYI ISKOLA A TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNEK Kincsesház, szülői igényre Az iskoláskorúak 5-7 százaléka másként „működik", mint a többi: valamilyen részképesség- és figyelemzavarral küzd, esetleg hiperaktív. Ezek a sokszor kimagasló intelligenciájú gyerekek különleges elbánást és fejlesztést igényelnek: szeptembertől számukra indul Szegeden egy új alapítványi intézmény: a Kincsesház Általános Iskola. Kincsesház néven a közelmúltban szülői kezdeményezésre indítottak el Szegeden egy általános iskolát azoknak a tanulási zavarral küzdő, hiperaktív gyermekeknek, akik - önhibájukon kívül - kiszorultak a közoktatás pedagógiai rendszeréből. Lapunk ez év januárjában adott hírt egy szegedi hiperaktív fiú történetének apropójából a budapesti Kincsesház magániskola sikereiről, amelynek vezetőjé, Rab András azt nyilatkozta: az alapítvány vállalja egy Csongrád megyei, hasonló intézmény támogatását, ha akad, aki ezt helyben irányítja és talál egy megfelelő, oktatásra alkalmas épületet. Akadt - Farkas Anikó francia szakos tanárnő személyében -, akinek gyermeke szintén érintett, ugyanis diszkalkuliás (hiányos matematikai, logiai képességű). - A városban nem találtam részképességzavarral küzdő lányomnak megfelelő oktatási intézményt, ezért örültem a lehetőségnek és vállaltam az intézmény megszervezését - fogalmaz Farkas Anikó, aki a megbízott igazgatói teendőket látja el a szeptembertől induló iskolában. A szakember saját tapasztalatai révén hosszan tudja sorolni, példákkal illusztrálni a hasonló gondokkal küzdő gyermekek és szüleik problémáit: azt a sok-sok küszködést, örökös aggódást, félelmet és kudarcot, amit a tanulásban nehezített, diszlexiás, diszgráfiás, esetleg diszkalkuliás gyermekeknek és családjaiknak nap mint nap át kell élniük. - Az ilyen diákhoz másképpen kell fordulni, másképpen kell és lehet őket fejleszteni, tanítani - tér rá az iskola pedagógiai programjára Kiss Ilona fejlesztő pedagógus. Elmondása szerint itt - az állami iskoláktól eltérően - első körben a gyerekeknél azt fogják vizsgálni, hogy miben jók, mely képességeik által segíthetik őket mihamarabb sikerélményhez. És talán ez az egyik legfontosabb: a gyermek biztonságérzetének növelése, ami kiindulópontként szolgál a továbbiakhoz. Például egy diszlexiás gyermek az állami iskolában az intelligenciaszintjéhez képest jóval alul teljesít, itt a szakemberek segítségével kibontakoztathatja a képességeit. A Kincsesházban a tanítók A részképességzavarral küzdő gyerekek küi illusztráció) és tanárok munkáját gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus és kineziológus (stresszoldással foglalkozó szakember) is segíti majd. A tananyag nem tér el a közoktatási intézményekétől, a módszer azonban igen, hiszen minden esetben a gyermek fejlesztése a cél. Például egy diszkalkuliás gyermeket bármikor elvihet matekóráról a fejlesztő tanár, hogy agyféltekéket összehangoló tornagyakorlatokat végeztessen vele, vagy a beszédzavarral küzdő nebulót a tanítási időben elkülönítve segítheti a logopédus. A Kincsesház munkatársai elmondják: a szegedi önkormányzattal felvették a kapcsolatot, és támogatja elképzeléseiket a városvezetés. - Egyre több a részképességzavarral küzdő gyermek, nagy részük nleges bánásmódot igényelnek. (Képünk FOTÓ: MTI/K0SZT1CSÁK SZILÁRD kimagasló intelligenciájú, mégis folyamatos kudarcok során elvesznek a mai közoktatás rendszerében - reagál megkeresésünkre Bartáné Tóth Mária, a szegedi önkormányzat oktatási bizottságának tagja. Mint mondja, az önkormányzat valóban támogatja az alapítványi iskola működését és nem zárkózik el a közoktatási megállapodás megkötésétől sem, erről azonban egyelőre még nem született döntés. (Ha ez a megállapodás megszületik, az iskolába járó gyermekek az állami mellett önkormányzati fejkvótával is számolhatnak, ami azt jelentené, hogy jóval kevesebb lenne a tandíj. A Kincsesház egyik célja - a budapesti társintézményhez hasonlóan -, hogy idővel tandíjmentessé váljon.) LÉVAY GIZELLA Kalmár és nagy sikerű találmánya. A szelelőrosta világsikere Kalmár Zsigmond vásárhelyi rostagyárosról nevezte el a helyi közgyűlés az ipari szakmunkásképzőt. Az egykori gyáros találmányát, a Kalmár-rostát Vásárhelyen és környékén még mindig használják. Hogyan lehet a gabonamagvakat megszabadítani a rájuk tapadt törmeléktől, szeméttől? Sokan gondolkodtak ezen annak idején, ám a legelső, világhírűvé váló megoldást az a Kalmár Zsigmond találta meg, aki a cséplőgépek megjelenése előtt az egyik legkurrensebb magyar exportcikket fejlesztette ki: az úgynevezett Kalmár-rostát, melyből öszszesen hatvanezer darab készült. Kalmár Zsigmond Hegyújközlakon született 1860. december 22-én. Eredetileg asztalosnak tanult Békéscsabán, majd e szakmával a kezében több helyen is, pesti, kolozsvári és brassói mestereknél tökéletesítette tudását. Korszakalkotó találmányát Nagyváradon alkotta meg, s szabadalmaztatta 1888-ban. Itt már közéleti szerepet is vállalt, hiszen egyik alapító tagja volt a helyi Szociáldemokrata Pártnak. Tíz esztendőre Túrkevén telepedett le, ahol 1889-ig húszfős üzemet működtetett. Majd - miután az akkor vagyonnak számító 20 ezer koronával támogatta egy Tóth Mihály nevű politikus államtitkárrá választását - eladósodott. Az akkorra a szakmájában már nevet szerzett Kalmár 1899-ben Vásárhelyre költözött, s itt építette fel rostagyárát a Fiedlender fatelepes támogatásával bérelt területen. A következő esztendőben egy bécsi cég két Vásárhelyre látogató képviselője 80 ezer aranykoronáért akarta megvenni a rosta gyártási jogát, ám Kalmár nem adta el. Találmánya elsősorban Kelet-Európában, s a balkáni országokban lett kelendő. A kézi erővel hajtott, a magvakat kiszelelő rosta kedvelt eszköz volt Oroszországban, Bulgáriában, Romániában és Szerbiában egyaránt. Kalmár Zsigmond gyárosként gyorsan népszerűvé és közismert személyiséggé vált Vásárhelyen, nem utolsósorban mint a helyi iparos dalárda tagja, majd elnöke. Páholyt bérelt a népkerti nyári színkörben, törvényhatósági bizottsági taggá, sőt presbiterré választották a tehetős gyárost, aki több, máig maradandó adományt is tett, így kiköveztette a Simonyi utcát, bevezettette a kútvölgyi szanatóriumba a villanyt, sőt a susáni templom egyik harangja is az ő adományából került a toronyba. Az első világháború idején hadikölcsönökbe fektetett vagyonának nagy része elúszott. A tanácsköztársaság alatt elfogták, majd túszként a budapesti Margit körúti fogházban raboskodott a városvezetőkkel együtt. Mire hazatért Vásárhelyre, gyárát az 1919 nyarán a várost kétszer is elfoglaló román királyi hadsereg leszerelte, s elvitte. Kalmár Zsigmond a háború után újjáépítette és felvirágoztatta üzemét, immár a Jókai utcában. Találmányát a cséplőgépek tömeges megjelenése tette korszerűtlenné, de hogy a Kalmár-rosta milyen időtálló, mi sem bizonyítja jobban, hogy a vásárhelyi kisüzemek termelői mind a mai napig használják a még fellelhető példányokat. KOROM ANDRÁS