Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

SZERDA, 2003. JÚNIUS 4. -AKTUÁLIS3 Csongrád megyében öten már megállapodtak a földalapkezelővel Földért életjáradékot kaptak Tóth Antalné nyugdíjas ezzel az aláírással váltotta földbirtokát életjáradékká. Fotó: Miskolczi Róbert A termőföldet életjáradékért program keretében tegnap aláírták az első szerződéseket öt Csongrád megyei nyugdíjassal. Öt Csongrád megyei nyugdíjas közül tegnap délután a szegedi megyeházán néggyel, a makói kórházban pedig egy, jelenleg beteg pályázóval írta alá Mikó Zoltán, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese az életjáradékos szerződést. Idén január elején hirdette meg a kormány a termőföldet életjáradékért programot, amelynek során a 60 évnél idősebb nyugdíjas földtulajdonosok - ha birtokuk egy hektárnál nagyobb, de húsznál kisebb - földjüket életjáradékra válthatták. Az életjáradék alapja a felajánlott terület vételárának kétszerese volt, ám nem cserélhették havi fix juttatásra azokat a hektárokat, amelyeknek értéke meghaladta a 3 millió forintot. Mint ahogy azt tegnap Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a ceremónia kapcsán elmondta, a megyéből 520-an adtak be pályázatot, s kétharmaduk nyert is (egyharmadot azért utasítottak vissza, mert nem felelt meg a pályázat feltételeinek]. Az elnök szerint a program célja az volt, hogy észszerű birtokstruktúra alakuljon ki: idős emberek reális áron megválhassanak kis parcelláiktól, a vevő, az állam pedig ezeket a területeket cserealapként használhassa. Ezt követően Mikó Zoltán és az életjáradékosok aláírták a szerződéseket. Sorrendben Tóth Antalné, Papp Lászlóné, Volford Imréné, Luczó László Balázs látta el kézjegyével az okmányokat (Makón Kusz Lajosné írt alá). A legidősebb, a szentesi Tóth Antalné 90 éves, 1,5 hektárjáért több mint 100 ezer forintot kap havonta az államtól életjáradékként. Az őszszeget speciábs szorzóval állapítják meg, nagysága az életkortól is függ. Papp Lászlóné 2 holdat adott el Ópusztaszeren, mivel beteg férjével már képtelenek megművelni, s 8 ezer forintra számíthat ezentúl nyugdíj-kiegészítésként. Volford Imrénének Mórahalom térségében volt 3 holdja, számításai szerint 15 ezer forintot kaphat az államtól. Luczó László Balázs Nagymágocson ajánlott fel az államnak 1,6 hektárt, s cserébe 13 ezer forintos havi juttatásra számíthat a jövőben. Mint mesélte, kézi erővel már nem tudta megművelni a területet. F.K. Adunk magunkra SULYOK ERZSÉBET Egészen biztos, hogy ilyesmire szüksége van Szegednek: tegnap este a város kulturáhs és művészeti mozaikjából mutattak be egy szép, színes darabot Budapesten. Azt ígérik, folytatás következik, az érdeklődők további részleteket ismerhetnek majd meg a gazdagnak mondott egészből, Szeged értékeiből. Pest megér egy estet, meg sokkal többet is, hiszen Pest-központú ország vagyunk - még. Amit és akit ott észrevesznek és megbecsülnek, az egy csapásra országos ismertségnek és megbecsültségnek örvendhet. Az európai típusú, valódi régiók alakulása ugyan fenyegeti ezt a századok óta háborítatlan egyközpontúságot, de addig azért még sok víz folyik le a Tiszán is meg a Dunán is... Es addig nem lehet várni a csodára. Hanem igenis meg kell próbálni „eladni" ezt a várost. A városmarketing komoly szakma, amit egyelőre kevés profi és több lelkes amatőr gyakorol minálunk. Amatőrként azt Íriszem, az első lépésben a piacképes dolgainkat kell számbavenni, s azokkal elindulni - „házalni". A művészetekben és a kulturáhs életben jó helyen keresik az akár amatőr, akár profi szegedi városmarketingesek az értékmozaik beszédes, figyelemkeltő, érdeklődést előhívó kockáit. A múltból ránk maradt alkotások mellett szerencsére a kortárs művészetekben is lehet találni vonzó elemeket. Ám a piaci műveletek igen bonyolultak. Ahhoz, hogy el lehessen érni, hogy a várost a saját, egyéni arcáról széles körben fehsmerjék, amíg kialakul a „személyes" varázsa-vonzása, ahhoz tudatosan megtervezett, muníciózusan végrehajtott, kitartó építkezésre van szükség. Sokfelé ágazó figyelemre. És ami a legnehezebb: ezt a típusú építkezést soha nem lehet befejezettnek tekinteni és nem érdemes félbehagyni sem. Úgyhogy, amatőrök és profik: hajrá! Mert ebben a dologban viszont az a legszebb, hogy bár a jó terv kincset ér, a kivitelezésbe bárki beszállhat. Mindenki, akinek fontos, hogy hol és hogyan él. Mindenki, akinek számít a minőség. Ahogyan mondjuk: aki ad magára. Karnyújtásnyira kell lennie a segítségnek Júniusban 300 előadást rendeznek mezőgazdasági termelőknek az uniós csatlakozásról. Az országos kampány részeként ma Rúzsán, holnap Pitvaroson tartanak tájékoztatót a gazdáknak. Tíz gazda közül vajon hányan tudják, hogy az öt hektáron búzát termesztő termelő jövőre, vagyis az uniós csatlakozásunk után hány euró támogatást kap alanyi jogon? Mennyit ad ebből az unió és mennyit tehet hozzá a magyar kormány? A kérdésre a válasz: az unióban a gazdák az említett terményre 63 euró támogatást kapnak. A csatlakozási tárgyalások alapján ennek 25 százalékához jut hozzá a hazai termelő, a kormány pedig 30 százalékkal megfejelheti.. Mindez úgymond „tiszta" pénz, közvetlen támogatás, amelyet minden évben meghoz a postás. Kevesen tudják azt is, hogy kilencven, úgynevezett jogosultsági kritérium létezik: ennyiféle címen lehet pénzt igényelni. De elengedhetetlen, hogy a gazda regisztráltassa magát, mint földtulajdonos vagy bérlő. Ebben az esetben alanyi jogon kapja meg a támogatást. Ezenkívül vannak pályázati úton elnyerhető pénzek, legismertebb köztük a Sapard. A hazai gazdák ugyan jól ismerik az eddigi magyar támogatási rendszert, viszont a többség még kevés ismerettel rendelkezik az Európai Unióban használatosról. Éppen ezért szervez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízásából a Magyar Agrárkamara - helyben a Csongrád megyei -, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Perfekt Rt. országos rendezvénysorozatot mintegy 24 ezer termelő részére. Az előadók az agrárszabályozás aktuális kérdéseiből előzetesen vizsgát tettek. A részvevők gyakorlati kézikönyvet kapnak, amely az EU agrárrendtartását mutatja be, valamint nyolc ágazati specialitásokat tartalmazó füzet is készül, amelyet az FVM juttat el a termelőkhöz a program szervezőivel. Mindezt teszik azért, mert a minisztérium számára igen fontos, hogy az ország oly meghatározó gazdasági ága, mint a mezőgazdaság, megfelelően felkészüljön a csatlakozásra. Nem árt tudni azt sem, hogy az uniós költségvetés több mint 50 százaléka irányul kizárólag az agrár szektorra, vagyis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az ágazatnak. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, annak legalább 3-5 évre előre kell terveznie. Éppen ezért az uniós felkészítési program legfontosabb célja, hogy megteremtse az esélyegyenlőséget. Lényege, hogy minden érintett birtokában legyen az alapvető információknak és ennek alapján tudjon döntést hozni. Képes legyen megválaszolni kérdéseket: miből, mennyit, hogyan kell termelnie ahhoz, hogy megfelelő jövedelme legyen, s ebből mennyi lesz a támogatás. * Ma 19 órakor Rúzsán, a kultúrházban a vágómarha- és juhtartással, az erdőgazdálkodással és a zöldség-gyümölcs termesztéssel kapcsolatos ismeretekhez juthatnak hozzá a gazdák. Csanyteleken, az Agrár Szövetkezetben ugyancsak 19 órai kezdettel lesz előadás. Június 5-én Pitvaroson, a Felszabadulás Szövetkezetben reggel 9-kor a szántóföldi növényekkel, valamint a tejágazattal kapcsolatos tájékoztató hangzik el. Ugyanott EU-val kapcsolatos ismereteket is kapnak a termelőknek. FEKETE KLÁRA Szigorúbban szabályozzák ezentúl a vásárhelyi oktatás-nevelési intézményekben a tanulmányi kirándulásokat, hogy megpróbálják megelőzni a múlt héten a makói strandon történt tragédiához hasonló eseteket. A makói fürdő egyik medencéjébe fulladt szikáncsi kisfiú esete kapcsán Vásárhelyen összehívott vizsgálóbizottság annak járt utána, vajon minden feltétel adott volt-e a kiránduláson a gyermekek védelme érdekében. Tóthné Kecskeméti Katahn elnökletével a bizottság azt vizsgálta többek között, tervezett volt-e a kirándulás, tudtak-e róla a szülők és az intézményvezető, részesült-e minden pedagógus balesetvédelmi oktatásban. - Az oktatási törvényben előírtnak megfelelő volt a felügyelők száma - fogalmazott Tóthné, a törvény ugyanis azt mondja, nyolc óvodásra kell jutnia egy óvónőnek. A vizsgálóbizottság beszámolt a közoktatási bizottságnak is, amelynek tagjai végül összeállítottak egy belső utasítást a kirándulásokkal kapcsolatban, s ezt postázták minden intézményvezetőnek. Ennek értelmében az Ovis és alsó tagozatos csoportok esetében ezentúl öt gyerekre kell egy óvónőnek vigyáznia, a felső tagozatosok esetében tíz, míg a középiskolásoknál tizenöt diákra kell jutnia egy pedagógusnak. Ha a gyerekek a kiránduláson veszélyes helyzetben vannak, például medencében vagy csúszdán játszanak, a felügyelőnek beavatkozási távolságon belül kell lennie, azaz karnyújtásnyira az ovisoktól vagy diákoktól. A szakember azt is elmondta, így sok helyen előfordulhat - főleg óvodákban -, hogy a pedagógusok alacsony létszáma miatt a csoportok nem tudnak elmenni egy-egy kirándulásra, azonban első a biztonság. - Én nem haragszom senkire mondta el a makói strandon vízbe fulladt kisfiú nagyapja. Papp Sándor ugyanakkor hozzátette: strandra vinni a gyerekeket mégsem olyan, mint például a kapálás, ahol ha elront valamit, gyorsan helyre is tudja hozni. A kicsikkel kirándulni hatalmas felelősség, így tehát a felügyelők biztosan mulasztottak, amikor az unokájára nem figyeltek. SZÖGI ANDREA Az országgyűlés dönt, az EDDSZ népszavazást akar Megkésett aláírásgyűjtés Nem sokkal a kórháztörvény parlamenti vitájának végszavazása előtt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete még aláírásgyűjtéssel próbálkozik. Kettőszázezer aláírást kell összegyűjteni ahhoz az ügydöntő népszavazáshoz, amely arról határozna, hogy az egészségügyről csak kétharmados többséget igénylő törvény keretében lehessen jogszabályt alkotni. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos küldöttértekezletén határoztak erről, mert az érdekképviseleti szervezet ellenzi a tervezett kórházprivatizációt, amely véleményük szerint sérti az alapvető emberi jogokat, a szociális biztonságot és az esélyegyenlőséget. A határozatról szóló petíciót a szakszervezet vezetője a napokban adta át a szaktárca képviselőjének. Az EDDSZ Csongrád megyei alapszervezetének elnöke, Tímár Péter az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos helyi tennivalókról elmondta: amikor megkapják az aláírásgyűjtő íveket, azonnal elkezdik az aláírások gyűjtését az egészségügyi intézmények falain kívül. Az akció befejezésének határidejéről még nem született döntés. Szerettük volna megkérdezni az EDDSZ elnökét, Cser Ágnest, hogy nem sokkal a törvénytervezet parlamenti végszavazása előtt, mi értelme van a még el sem kezdett aláírásgyűjtésnek, de az elnököt hétfőn egész nap nem sikerült elérnünk. Az egészségügyi szakszervezet kezdeményezésére a szakminisztérium közleményben reagált, amelyben leszögezik: az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez elengedhetetlen a magántőke szervezett és szabályozott részvétele, amiről a kormány nem mond le. A közlemény hangsúlyozza: a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások a törvény elfogadása után is térítésmentesek maradnak. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy az egészségügyi dolgozók tulajdonhoz jussanak, az állam ehhez kedvezményes hitelekkel segítséget nyújt. K.K. Gazdák és a csatlakozás ELLENŐRZIK A STRANDOKAT A gyermektragédiák miatt az ország összes strandjára kiterjedő vizsgálatot kezdeményez az Országos Rendőr-főkapitányság. A rendőrség, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakemberei az önkormányzatokkal együttműködve ellenőrzik majd a strandok állapotát. A vizsgálat célja, hogy a nyári szünidőre minimálisra csökkenjenek a gyermekekre leselkedő veszélyek. Az együttműködő szervek vizsgálata azokra a műszaki, közegészségügyi és biztonságtechnikai hiányosságokra, szabálytalanságokra terjed ki, amelyek balesethez, tragédiához vezethetnek. Az ellenőrzés tapasztalatait összegzik, szükség esetén javaslatot tesznek a jogszabályok megfelelő módosítására, újak megalkotására. Hódmezővásárhelyen önkormányzati bizottság vizsgálja, történt-e mulasztás a tragédiánál. A képen Tóthné Kecskeméti Katalin elnök, Burzon Mária, Lázár János polgármester és Csorba Mihály alpolgármester. Fotó: Télik Attila