Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-25 / 146. szám

I SZERDA, 2003. JÚNIUS 25. "AKTUÁLIS" S/lWtl !UBO».„,. """«HtttH» i ,^-ÄSßli KLINIKA '«imrt a Jóm józsEr líTHHBtMtt SftfftiIMMM™ |j(ÍIj|UIB5MV85lt*W| A miniszter feltartóztatása „technikai jellegű " volt Diplomáciai bonyodalom a határon Szerbia diplomáciai csatornákon nem hivatalosan jelezte, hogy sérelmesnek tartja egyik miniszterének feltartóztatását a röszkei határátkelőhelyen. A problémát mindkét fél „technikai jellegűnek" minősítette. A VPOP szóvivője szerint kollégái jogszerűen jártak el. Kisebb diplomáciai bonyodalom zavarta meg a röszkei vámhivatal életét az elmúlt héten. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ kétnapos rendezvényére érkezett volna hazánkba Borisz Tadics szerb védelmi miniszter. A határt azonban nem léphette át a delegáció, mert kiderült, az egyik biztonsági ember olyan fegyvert viselt, amire nem kértek behozatali engedélyt. Sipos ]enő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője elmondta, a röszkei vámosok jogszerűen jártak el, amikor feltartóztatták a szerb küldöttséget. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében ugyanis fegyvert csakis a szigorú előírásoknak megfelelően, azt előre bejelentve és a szükséges hozzájárulás beszerzésével lehet behozni az országba. - A vámos kollégák mindent megtettek azért, hogy megoldják ezt a problémát - szólt a történtekről Sipos Jenő. Azonnal felvették a kapcsolatot az Országos Rendőr-főkapitánysággal és az ORFK őrezredével, amely jogosult lett volna engedélyt kiadni. Ám az tudni kell, hogy egy ilyen engedély megszerzése nem megy egyik percről a másikra. Sajnos a szerb miniszternek nem volt türelme kivárni, míg ez a hivatalos eljárás lezajlik, inkább visszafordult. Borisz Tadics egyébként nem fordult panaszszal a VPOP-hoz, s arról nincs tudomásom, hogy egyéb diplomácia úton kifogásolta volna a vámőrség eljárását - mondta Sipos Jenő. Tóth Tamástól, a Külügyminisztérium szóvivőjétől megtudtuk, hogy hivatalosan nem tett panaszt Szerbia és Montenegró a Külügyminisztériumnál. Nem hivatalosan ugyan jelezték, hogy sérelmesnek tartják a miniszter feltartóztatását, míg a magyar fél azt kérte, a jövőben időben értesítsék a magyar hatóságokat, ha fegyveres kísérők társaságában akarja diplomata átlépni az országhatárt. - A megbeszélések baráti légkörben zajlottak, a problémát „technikai jellegűnek" minősítette mindkét fél, ami a két ország kapcsolataiban kárt nem okozott - hangsúlyozta Tóth Tamás. Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó című lap munkatársai elmondták, az ügyet Szerbiában nem hozták nyilvánosságra, sem a magyar, sem a szerb nyelvű újságok nem írtak a szerb védelmi miniszter magyarországi feltartóztatásáról. B. Z. Einstand PANEK SÁNDOR Az utóbbi időben aligha volt törvény, amely ennyi embert érintett, s várható következményehői ilyen kevés hiteles információ jutott volna el a társadalomhoz, mint amilyen a kórháztörvény. A magyar fekvőbeteg-ellátás átalakulás előtt áll, s az emberek jószerivel csak hitelüket vesztett politikai szócsatákból tájékozódhattak arról, hogy éri-e hátrány őket, ha profitérdekelt társaságok is kézbe vehetnek egészségügyi intézményeket. A kórháztörvény első elfogadása után - ha már egy ilyen széles kört érintő jogszabály nem lett kétharmados - a köztársasági elnök megfontolása maradt az utolsó záloga annak, hogy a hétköznapi ember számára esetleg várható hátrányokra ne a pohtikai jobboldal, hanem egy közjogi méltóság szava hívja fel a figyelmet. Mádl Ferenc aggályait hétfőn este magabiztos, a tisztséget tüntetően semmibe vevő sietséggel söpörte félre az MSZP-SZDSZtöbbség. Mádl felvetései politikamentesek és egyszerűek voltak, elsősorban a széles társadalom esélyegyenlőségéről szóltak, ahogyan a köztársasági első számú reprezentánsától el is várható. A törvényt nem találta alkotmányellenesnek, viszont rámutatott arra a pontjára, amelyre amúgy egy szociahsta kormánynak nem kívülről kellene felhívni a figyelmét, miszerint a profitorientált egészségügy a piac negatív jelenségeit is előidézheti, s erre az államnak fel kell készülnie. A választ politikai „einstand" formájában kapta meg. A kormánytöbbség a látszatát sem kívánta megőrizni annak, hogy foglalkoztatja a köztársasági elnök véleménye. A sietség okaként felhozható, hogy a kórháztörvényt a praxistörvény időbeli hatálya miatt június 30-ig ki kell hirdetni, addig azonban még legalább egy hét állt rendelkezésre, és Mádl sem az Alkotmánybírósághoz fordult, ezzel is jelezve, hogy a törvény jobbítása és nem pohtikai halogatása a célja. A kormánytöbbség úgy viselkedett ebben a játszmában, mint a kicsinyes kártyás, aki túl erősen csapja le aduját. Összetrombitált egy rendkívüli ülést, megszavazta a törvényt és elment szabadságra. A parlament ezzel útjára bocsátott egy törvényt, amely várhatóan - az oktatási törvényhez hasonlóan - ciklusonként újabb és újabb reformok és átalakítások terepe lesz. Az egészségügyi, az önkormányzati és az egészségbiztosítási törvény rendelkezései ugyan elvileg biztosítják az egyenlő esélyeket, de nincs konkrét elképzelés arról, hogy a profitérdek hogyan viselkedik majd a valóságban. Mi garantálja, hogy a magánkórházi osztályokra nem a kevesbé súlyos betegeket fogják felvenni (kevesebb ráfordítás, előnyös finanszírozás), míg a súlyos betegek (az ellátás drágább, mint amennyit az egészségbiztosító fizet) mehetnek a nem privatizált kórházakba ? Mi biztosítja, hogy a betegeket egy minimális ápolási idő után nem küldik haza, mert akkor már ráfizetéses az ellátás 1 Vagy azt, hogy a profitra dolgozó helyeken nem növekszik meg túlságosan az ambuláns ellátások száma, vagyis a betegek nem lesznek a szükségesnél gyakrabban visszarendelve, ami által nagyobb lesz a zsúfoltság? Olyan negatív hatások ezek, amelyekre a profitorientált piac működése alapján okkal lehet gyanakodni, ám a törvénnyel nehéz szabályozni. Egyáltalán nem mindegy, hogy az emberek esélyei egyenlőek vagy a törvény előtt egyenlőek. Négy elnökjelölt a Fidesz-MPSZ megyei választmányának tisztújításán A taktika mint választási főszereplő A behajtási tilalom a klinikáknál gyakran nehézséget okoz a betegeknek Kezelésre csak gyalogosan A mozgáskorlátozottak és mozgásukban átmenetileg korlátozottak nehezményezik, hogy a szeged klinikák és a kórházak területére - ahová az egész megyéből érkeznek betegek - nem engedik be őket autóval. Az illetékesek nem értik a panaszosokat,' hiszen az ilyen betegeket be kell bocsátani. A mozgáskorlátozottakkal, illetve a mozgásukban valami miatt átmenetileg korlátozott betegekkel rendszeresen előfordul a szegedi kórházaknál és klinikáknál, hogy nem engedik be gépkocsijaikat az intézmény területére állítja számos érintett, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy emiatt rendkívül nehezen, a távoli parkolókból tudnak eljutni a vizsgálatok helyszínére. Bár a klinikák területén például előírás, hogy a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezőket be kell engedni arra az időre, amíg a sofőr eljuttatja őket a legközelebbi bejárathoz, sokszor a percekig tartó viták is eredménytelenek. Szabó Krisztina édesanyja száz százalékos rokkant. Önállóan nem tud mozogni, kézben kell a rendelőbe vinni. Természetesen szeretnének mindig közel megállni a bejárathoz. Rendszerint férje fuvarozza a kezelésekre, aki - ha sikerül bejutniuk - bekíséri feleségét a rendelésre, utána távozik az autóval. A kapunál azonban a rokkantigazolvány ellenére nem mindig hajlandók az autót a klinika területére beengedni. Azzal érvelnek, hogy az magánterület. Szabó Krisztina szerint megalázó, hogy egy portás bírálja felül azt az igazolványt, amelyet közterületeken is mindenhol elfogadnak. Jenei Zoltán szerencsésebbnek mondhatja magát, őket rendszerint beengedik. A férfi viszont azt sérelmezi, hogy nem várakozhat az autóval az intézmény területén, a parkolóban pedig óránként lejár a jegy, így kénytelen többször is kirohanni újat érvényesíGyerekkocsiban még bejuthat a beteg kezelésre, a felnőtt azonban bajban van, ha mozgásában korlátozott. Autóval nem hajthatnak be a klinikákhoz - panaszolják. Fotó: Schmidt Andrea teni, amíg kislánya kezelése tart. Szerinte az lenne a megoldás, ha a klinikák területén létrehoznának egy olyan fizetős parkolót, ahol a mozgásukban korlátozottak hagyhatnák járműveiket. Pásztor István, a szegedi kórház illetékese nem tudott a mozgáskorlátozottak behajtási problémáiról, hiszen, mint mondta, utasításba adták az őrző-védő szolgálatnak, hogy a teherportán engedjék be őket. A külön parkoló kialakításával kapcsolatban elmondta, jogos a felvetés, de arra helyhiány miatt nincs lehetőség. A klinikáknál szintén hasonló a helyzet. Resch József kari gazdasági igazgató elmondta, a napi működésre sem elég a pénz, modernizálásra így végképp nincs kefet. A gyermekklinikának van külön betegparkolója, ahol a rendszeresen visszajárok külön engedéllyel parkolhatnak. A mozgáskorlátozottak a klinikákon is bemehetnek az intézmény területére. Az igazgató szerint a rendészek szigorú fellépése annak köszönhető, hogy sokan indokolatlanul mennek be és foglalják a helyet. Az igazgató azt kérte, ha mégis előfordulna, hogy az arra jogosultat nem engedik be, jelezze, hogy fel tudjanak lépni. Tóth Margit, a megyei mozgáskorlátozottak egyesületének vezetője szerint nemcsak az egészségügyi intézmények, hanem az egész város felkészületlen a mozgáskorlátozottak problémáinak kezelésére. Az egyesület vezetője problémáikat az elmúlt években jelezte a város vezetőinek, változás mégsem történt. TÍMÁR KRISZTA Tisztújításra készül a Fidesz-MPSZ Csongrád megyei választmánya. Sokáig úgy tűnt, hogy az elnöki poszt Farkas Sándor és Nógrádi Zoltán között dőlhet el, ám tegnap kiderült, négyen is indulhatnak az elnöki tisztségért. Martonosi György és Bartha László megfelelő támogatottság esetén szintén vállalja a jelölést, bár ezt többen taktikai lépésnek tartják. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (Szövetség) megyei választmánya ma tartja tisztújító ülését. A delegáltak egy fordulóban, titkos szavazással választják meg az elnököt és az elnökség tagjait. Sokáig úgy tűnt, az elnöki poszt Farkas Sándor eddigi elnök és Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselők között dőlhet el. Az elmúlt napokban újabb nevek is felvetődtek. Bartha Lászlót, a Fidesz szegedi csoportjának volt elnökét, országgyűlési képviselőt és Martonosi Györgyöt, a Fidesz makói csoportjának elnökét, volt országgyűlési képviselőt egyre többen támogatják. Martonosi ezzel kapcsolatban elmondta, valóban sokan megkeresték, mégis csak akkor vállalja az elnökjelöltséget, ha érzi a többség bizalmát, ugyanis szeretné elkerülni a megyei választmány megosztottságát. Hasonlóan nyilatkozott Bartha is. A volt szegedi polgármester Bartha László Farkas Sándor Martonosi György Nógrádi Zoltán elmondta, a döntéshozók több mint fele kérte, hogy vállalja el az elnöki tisztségre a jelölést. Bartha és Martonosi közvetlen szerepvállalását többen csak taktikai lépésnek tartják, úgy vélik, valójában mind a ketten Farkast támogatják, visszalépnek a javára. Farkas és Nógrádi egyébként már a Fidesz kongresszusa után elkezdte belső kampányát, szövetségeseket, támogatókat kerestek. Több fideszes politikus is azt állítja, hogy a választás kimenetele két, a párton belül markánsan megkülönböztethető tábor között dől el: Farkast, Barthát, vagy Martonosit a „régiek", Nógrádit az egyre erőteljesebben előretörő „újak" emelhetik az elnöki pozícióba. Abban mindenki egyetért, soha nem volt ekkora súlya az elnökválasztásnak. Információink szerint Farkas még az elmúlt napokban is arra számított, hogy Bartha és Martonosi, valamint a két politikus szimpatizánsainak szavazatait megkaphatja. Ez csak akkor lehetséges, ha mind a ketten viszszalépnek a javára, ellenkező esetben Nógrádi könnyű győzelmet arathat. Bartha támogatottsága annak ellenére is számottevőnek mondható, hogy a Fidesz szegedi csoportja egy hónapja Rákos Tibort választotta helyette elnöknek. Nógrádi Zoltán az utóbbi hetekben szintén támogatókat gyűjtött. Az szinte biztosra vehető, hogy reménykedhet Rákos és a szegedi csoport elnökével szimpatizálók voksaira. Információink szerint őt támogatja Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő is. Néhányan nem zárták ki, hogy az utolsó pillanatban Lázár is felkerül az elnökjelöltek listájára. Ezzel kapcsolatban az érintett elmondta, megtisztelőnek tartja a bizalmat, de nem vállal elnökjelöltséget. Azt mindenki biztosra veszi, hogy a mai elnökválasztás a szegedi tisztújításhoz hasonlóan szoros lesz, csak néhány szavazat dönthet. Farkas Sándor elhárította a választ arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mivel szeretné megnyerni a választmány tagjait. Az elnök azt mondta, 1997 óta tölti be ezt a tisztséget, és a hat év alatt számos sikert értek el közösen, amelyeket senki nem vitathat. Nógrádi Zoltán elzárkózott a nyilatkozattól, azt mondta: a választás előtt nem szeretne semmit sem mondani. Szegeden és Hódmezővásárhelyen tegnap, a többi településen már korábban megválasztották a küldötteket. A választmány mai ülésén, a szegedi tisztújító üléshez hasonlóan, Dobó László országgyűlési képviselő lesz a levezető elnök.