Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-24 / 145. szám

KEDD, 2003. JÚNIUS 24. •AKTUALIS" Fizetőkapu az M5-ösön. Ennyi pénzért nem tolonganak az autósok. KISKUNFÉLEGYHÁZA-BUDAPEST „RETÚR" 2003. f »bruár 1-jétíl 2003. jáfei 1-jétéi Személyautó 6240 6500 Nehézgépjármű 19 360 20140 Forrás: AKA Rt. Foivtatás az 1. oldalról A Tisza Volán Rt. buszai hasz­nálják az autópályát, ám annak költségeit nem terhelik az uta­sokra - tájékoztatott Csaba Ist­ván üzletág-igazgató így a cég jóval magasabb költségekkel kénytele dolgozni, mint az or­szág többi Volán társasága. A veszteséget kismértékben enyhí­ti, hogy az AKA Rt.-tői kedvez­ményt kapnak, ennek mértékét azonban üzleti titokként kezelik. Ezen kedvezmények létezéséről Gorái Valéria, az AKA Rt. sajtó­szóvivője is beszámolt: havi 8-10 út esetén általában 10, 41 utazás felett pedig 20 százalékot takarít­hat meg a szállíttató. A mostani áremeléssel kapcsolatban hozzá­tette: annak mértéke az inflációt követi (legutoljára február l-jétől nőttek a díjak). Garai szerint az M5-ös továbbépítésével kapcso­latban a társaság fenntartja ko­rábbi elképzeléseit, élni szeretne a 2003. december 31-én lejáró opciós jogával. Erről várhatóan szeptemberben hoznak döntést, a magyar állammal folyamatban lévő tárgyalások függvényében, amelyben a magyar állam az egy­séges sztrádamatrica M5-ösre történő kiterjesztését, illetve az autópálya mielőbbi továbbépíté­sét szeretné elérni. • Fuvarozók tüntettek tegnap Fel­sőlajoson az E75-ös út mentén, ezért a kétsávos úton a forgalom csak egy sávon haladt, rendőri irányítás mellett. A magas autó­pályadíjak és a 7,5 tonnánál ne­hezebb járművek, az alternatív E75-ös kitiltása elleni demonst­ráció várhatóan szerdáig tart ­Fotó: Karnok Csaba | mondták el a szervezők. A teher­fuvarozók szerint az M5-ÖS autó­pálya díja számukra már most is elviselhetetlen, s ezt a helyzeten tovább rontja a július elsejétől esedékes emelés. A Budapest és Kecskemét között alternatív út­ként használt E-75-ös főút Pest megyei szakaszáról a korszerűsí­tési munkák miatt tiltották ki a 7,5 tonnánál nehezebb járműve­ket június közepe óta.) A fuvarozók a Bács-Kiskun me­gyei Felsőlajoson áthaladó vasúti átjáró két oldalán - az átjárót sza­badon hagyva - sorakoztak fel, hétfőn reggel mintegy 90 jármű­vel, hozzávetőleg három kilomé­ter hosszúságban. A forgalmat rendőrök irányították, mind a de­monstrálók, mind a közlekedők fegyelmezettek voltak. FEKETE KLÁRA SZÁVAY ISTVÁN Megint emelkednek a díjak Európa legdrágább sztrádáján, az M5-ösön Kamionosok tiltakoztak Állóháború és az M5-ös Aki átlagember azt állítja magáról, hogy tudja, mi lesz az M5-ös autópályával, az föltehetően nem mond igazat. Az azonban a kí­vülálló számára is nyilvánvaló, hogy egyre keményebb csaták dúlnak a kormány és az AKA Rt. között. Aminek akár örülhetne is az ember, ha nem lenne egyre világosabb, hogy ez a harc immár fölmutatja az állóháború minden siralmas következményét. Az közismert, hogy az Orbán-kormánynak is feszült volt a vi­szonya az autópályát működtető AKA Rt.-vei. A Medgyessy-kor­mány idején a válság eszkalálódni látszik. Például azáltal, hogy az új kormányfő hiába ígérte már a kampányban, majd pedig mi­niszterelnöksége elején, hogy áttörést ér el az MS-ös fronton, a kormányzati igyekezet rendre megtört az AKA bástyáin. Ami a kí­vülálló számára látszik: a társaság a koncessziós szerződés meg­ingathatatlannak tűnő sáncai mögül rendre elhárítja a kormány­zati rohamokat. Vagyis azokat - a jószerével inkább csak sejtett ­ajánlatokat, amelyek az AKA kivásárlására, illetve az M5-ös pálya valamilyen módon a matricás rendszerbe történő bevonására vo­natkozhatnak. Sőt: az adófizetők pénzéből föltehetően nagyvona­lúbb ajánlatokra váró autópálya-társaság szemlátomást ellentá­madást indított, amikor az év elején az áfanövekményt mégis­csak érvényesítette áraiban, most pedig újabb áremelést jelentett be. Pedig a jelenlegi díjak is arcpirítóak. A kívülálló nem tehet mást: fogja a fejét. Az AKA díjemelési döntése ugyanis mindenképpen irracionálisnak látszik: hiszen az I ár-érték arány már rég túllépte azt a küszöböt, amikor a díjeme- • lés valószínűleg nem pluszpénzt hoz, hanem forgalomesést és be- j vételcsökkenést. Ilyen lépésnek csakis egy esetben lehet értelme, ' ha a társaság ezzel is a kormányzatot veszi célba, újabb nyomás | alá helyezve, hogy engedjen a - föltehetően többé-kevésbé folya­matosan zajló - tárgyalásokon. Természetesen a kormány is be­tart a társaságnak, például azzal, hogy nem engedi az EBRD-nél jobb hitelekre cserélni adósságait. Azaz működni látszik a kölcsö­nös szorongattatás, egymás érzékenyebb szerveinek egyre dur­vább csavargatása a tatamin. Csakhogy a kormányt is szorongatják, például az autópálya nyomvonalán fekvő települések is az iszonyú átmenő forgalom miatt. így kénytelen volt a kamionokat egy szakaszon átmeneti­leg kitiltani a régi 5-ösröl, minek következtében az AKA elégedet­ten dörzsölgetheti kezeit. Ha harc, legyen harc! - mondhatnánk mérgünkben. Hiszen ez a mérhetetlenül drága sztráda most már viselhetetlen tüske a számunkra. Csakhogy az ilyen jellegű állóháborúk nem igen szoktak eredményre vezetni és minden érintett fél számára iszo­nyú veszteségekkel járnak. Jó lenne végre valami megoldást látni, bár erre nincsenek biztató jelek. Igaz, az elsáncolt állóháborús ellenfélre is van megoldás, aho­gyan például az antant győzött a nyugati fronton. Ez pedig az óriá­si tartalékok és a hatalmas erőfölény kialakítása, felen pillanat­ban úgy tűnik, ezekkel a tényezőkkel a lassan koncessziós időza­varba kerülő AKA nem kifejezetten rendelkezik. A minisztérium 10-12 címet visszavonna Veszélybe kerültek az üres ipari parkok Az üres ipari parkoktól visz­szavonhatják a nehezen meg­szerzett címet. Csongrád me­gyében egyedül Makónak lehet veszítenivalója. Még az is lehet, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKjM) csak ijesztgeti az ipari park címek tulajdonosait azzal, hogy a nehezen megszerzett ran­got visszavehetik tőlük. A GKM nemrégiben bejelentette: előké­szítés alatt áll annak a minősítési rendszernek a kidolgozása, amely lehetővé teszi a legalább öt éve működő parkok teljesítményének értékelését. Amelyik park messze elmaradt a vállalt kötelezettségei­től és a közeljövőben sincs módja változtatni helyzetén, az elveszít­heti ipari park címét. Volford László, a szegedi Kálvá­ria Ipari Parkba települt vállalko­zókat összefogó egyesülés veze­tője maga is részt vett egy megbe­szélésen, amelyet a GKM háttér­intézménye, a Promei Kht. hí­vott össze és amelyen tájékoztat­ták az ipari park címek tulajdo­nosait az elképzelésekről. A tárca szándékai szerint mindössze 10-12 címet vonnának vissza a meglévő 160-ból. Volford László arra emlékszik, eddig minden évben elhangzottak hasonló kije­lentések, de a minisztérium még egyszer sem szánta rá magát ilyen drasztikus lépésre. Az országban 2002 végén 160 ipari parkot jegyeztek, átlagosan 40 százalékos „belakottsággal". Csongrád megyében 11 az ipari parkok száma, Szegeden öt, Vá­sárhelyen, Makón, Szentesen, Csongrádon, Mórahalmon és Nagylakon egy-egy működik. A cím pályázati úton történt meg­szerzését követően valamennyi ipari park jelentős állami pénzt kapott az infrastruktúrához és a szolgáltatások beindításához. A szegediek közül a legtöbb üres hely jelenleg az Első Szegedi Ipari Parkban van. Mészáros Attila, a működtető kft. nemrégiben le­mondott, ám az ügyeket még ellá­tó vezetője elmondta, ő úgy tudja, azokat fenyegeti veszély, amelyek nem rendelkeznek infrastruktú­rával és nem foglalkoznak azzal sem, hogy befektetőket verbuvál­janak. A KESZ Kft. és a szegedi önkormányzat által birtokolt park, noha annak mindössze há­rom lakója van, szerinte nem szá­mít a „kipécézett" területek közé. A volt vezető hozzátette, több külföldi cég érdeklődött, keresett területet magának. Országokat, régiókat jártak végig, s az össze­hasonlításban Szeged mindig alulmaradt. Hiányolják az autó­pályát, több kedvezményt szeret­nének, egy japán befektető példá­ul állami szubvenciót várt. Szege­den különben a legtöbben a Kál­vária és a Délép Ipari Parkban te­vékenykednek. Információink szerint a megyé­ben jelenleg a Makói Ipari Park az egyetlen, amelyet elkerültek a be­fektetők, s emiatt esetleg fekete­listára kerülhet. Ugyanakkor el­képzelhető, hogy a szomszéd tel­ken új üzemet építő Phoenix Hungária Kft. elképzeléseit össz­hangba lehet hozni az ipari park kihasználatlan kapacitásával. F.K. Hetvenötmillió kellene az aradi Szabadságra Adománygyűjtés augusztus 20-ig A vértanú tábornokok emléke előtt tisz­telgő, egykor lebontott aradi Szabadság-szo­bor felállítására gyűjt támogatást az MDF békéscsabai szervezete, a Rákóczi Szövet­ség és a Békés Megyei Hírlap. Az országos felhívás szerdán a makói önkormányzat ülésének napirendjén is szerepel. Hetvennyolc év után ismét köztéren állhat az aradi Szabadság-szobor, ha sikeresen zárul a helyreállítását támogató országos gyűjtés. Az 1925-ben elbontott emlékmű fölállításá­nak költsége körülbelül hetvenötmillió fo­rint, az aradi tanács ez évi költségvetésében tizenötmillió forintnak megfelelő összeget szavazott meg arra, hogy a központhoz közel eső egyik teret átalakítsák erre a célra. A Ma­gyar Demokrata Fórum békéscsabai szerve­zete, a Rákóczi Szövetség, a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, az RMDSZ Arad me­gyei és városi szervezetének együttműködé­sével azért indít gyűjtőakciót, hogy a szobor 2003. október 6-án már azon a téren állhas­son. A szervezők felhívásukat eljuttatták va­lamennyi megyei és települési önkormány­zathoz, a történelmi egyházakhoz, nagyobb civil szervezetekhez és cégekhez. A levél elju­tott a makói önkormányzathoz is. A város képviselő-testülete szerdai ülésén tárgyalja meg a támogatás ügyét, az előterjesztésben az szerepel, hogy százezer forinttal Makó ön­kormányzata is hozzájárul az aradi emlékmű helyreállításához, a polgármesteri hivatal do­logi előirányzatának terhére. Az egyéni adományokat is várják a szerve­zők, a Rákóczi Szövetség által külön, erre a célra nyitott alszámlán: Aradi emlékmű, 11705008-20481838. A gyűjtés 2003. au­gusztus 20-ig tart. A Huszár Adolf és Zala György tervei alap­ján elkészült szoborcsoport az Aradon kivég­zett tizenhárom vértanú tábornoknak állít emléket. 1890-ben leplezték le, az ünnepsé­gen 288 koszorút helyeztek el a talapzatnál. b. a. Köztársasági érdemérem Solymosi Frigyesnek Értékmegőrzés és felelősségvállalás Mádl Ferenc a köztársaság elnökének érdem­érme kitüntetést adományozta a művészet, az irodalom, a tudomány, a zene, az oktatás és a sport nyolc kiemelkedő személyiségé­nek; az államfő hétfőn adta át az elismerése­ket Budapesten, a Sándor-palotában. Kitüntetésben részesült Kodály Sarolta, Ko­dály Zoltán zeneszerző özvegye, Monspart Sa­rolta tanár, világbajnok tájfutó, Dobos László író, Kálmán Attila gimnáziumi igazgató, Ko­váts Kolos Kossuth-díjas operaénekes, Soly­mosi Frigyes Széchenyi-díjas akadémikus, Tu­lassay Tivadar egyetemi tanár és Vásáry Ta­más Kossuth-díjas zongoraművész, karnagy. Az Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóirodá­jának tájékoztatása szerint a szegedi Solymo­si Frigyes a magyar értelmiségi létet felelős­séggel átérző, alkotó életművéért vehetett át államfői érdemérmet adományozott érdem­érmet az államfő. Mádl Ferenc az ünnepségen kiemelte: a ki­tüntetettek életútját összeköti az alkotás, az értékmegőrzés, a felelősségvállalás saját ma­gukért, szűkebb közösségükért és a hazáért. Solymosi Frigyes Mádl Ferenctől vette át a kitüntetést. MTI Telefotó: Soós Lajos gmaanartÉiMI .. V „

Next

/
Thumbnails
Contents