Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-23 / 144. szám

8 • E U - T Ü K Ö R • HÉTFŐ, 2003. JÚNIUS 23. Csongrád folyamatosan romló gazdasági pozíciója Már nem agrármegye Folyamatosan romlik Csongrád megye gazdasági pozíciója, lassul a fejlődés és a külföldi tőke sem hozta meg a várt hatást. Míg a bruttó nemzeti termék (GDP) két százaléka származik a mezőgazdaságból az EU-ban, addig Magyarországon ez az arány négy-, Csongrád megyében pedig nyolcszázalékos - hangzott cl azon a konferencián, amelyet a megye gazdasági helyzetéről tartottak nemrég Vásárhelyen. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatója, a rendezvény előadója hangsúlyozta: Csongrád már nem számít agrármegyének, hiszen míg a mezőgazdaság évente 38, az ipar 123 milliárd forintot termel. A jövőben tehát az agráriumnak az uniós szintre kel! majd visszamennie, a többi ágazat pedig várhatóan gyorsab-' ban, intenzívebben fejlődik majd. Jelenleg azonban Csongrád megye gazdasága nem sok jóval dicsekedhet, hiszen az egy főre jutó GDP nagysága alapján felállított rangsorban 2001-ben csak a tizedik volt, s a megyék közt csupán Békést előzi meg a fejlődés üteme szempontjából. A visszaesés okait tárgyalva a szakember kifejtette: míg a kilencvenes években a feldolgozóipar volt az ország húzóágazata, megyénkben nem tudott az lenni. Az egy lakosra jutó ipari beruházás tekintetében is lemaradt Csongrád a Nyugat-DunántúlTcvcdcs azt hinni, hogy a Dél-Alföld fejlődésének kulcsa az agrárium. Fotó: Miskolczi Róbert tói, s átlagosan két üzem ment tönkre évente. Ezek helyére azonban nem települtek versenyképes ágazatok, a komoly ipari tapasztalattal rendelkező munkaerőt pedig szélnek eresztették - fogalmazott Klonkai László. Az előadó elmondta: megyénk lakossága az országnak 4,2 százaléka, az ipari termelésnek viszont csak 2,2, az exportnak pedig mindössze 1,4 százalékát adja. A külföldi tőke sem úgy áramlott ide, ahogyan más régiókba, hiszen alig fejlesztettek, s új üzemeket sem nagyon hoztak létre, sokkal inkább megvették a meglévőket és tovább működtetik azokat. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy míg más településen ipari parkot létesítettek, adókedvezményekkel csábították a befektetőket, sót Brüsszelben irodát nyitva győzték meg a külföldieket, hogy városukba hozzák a pénzt - mondta el előadásában Klonkai László. A dél-alföldi régió vezetői az agráriumban látták a fejlődés kulcsát, ez azonban tévesnek bizonyult. SZÖGI ANDREA Az EU-ban összenő, ami évszázadokon át összetartozott A szenátor közös román -magyar fejlődést jósol Működőtőkét! BUDAPEST (MTI) Míg a határ túloldalán, Románia legfejlettebbnek számító megyéiben nemrégen megjelentek a nyugati - főként olasz befektetők, Csongrád megyét elkerüli a nagytőke. Viorcl Coifan, az öt éve működő DKMT Eurorcgió egyik alapítója úgy véli, hogy ezzel együtt ez a vidék Románia uiós csatlakozása után nem csak kulturális, de gazdasági szempontból is össze fog tartozni. A legutóbbi kübekházi hármashatár-találkozó szervezői fontos gesztusként értékelték, hogy a rendezvényre eljött Viorel Coifan is. A romániai Tbmes Megyei Tanács korábbi elnöke Lehmann Istvánnal, a Csongrád megyei közgyűlés korábbi elnökével és Bosko Peroseviccsel, Vajdaság néhai miniszterelnökével közösen alapította meg a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót 1997 novemberében. A DKMT a délalföldi magyar, a határ túloldalán lévő román megyéket és Vajdaságot fogja össze. Az alapítók annak idején azt mondták, a fejlődés, az itt élők boldogulásának egyik útja lehet, ha az itteni települések több évszázados kapcsolatait felelevenítik, segítik új határátkelőhelyek megnyitását. Viorel Coifan lapunknak clViorcl Coifan a parlament tagjaként továbbra is a román-magyar kapcsolatokért dolgozik. Fotó: Schmidt Andrea mondta, bár az önkormányzati munkában már nem vesz részt, továbbra is segíti a Temes megyeieket. A Liberális Párt szenátoraként a médiumokért felelős, illetve az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó parlamenti bizottságok munkájában vesz részt. Ugyanakkor tagja a romáREGIONALIS EGYUTTMUKODES A Kárpát-medence legnagyobb tájegysége a Nagyalföld. Ennek gazdasági, fejlődéstörténeti szempontból jól elkülöníthető déli részén - Bácska, Bánát és a békés-csanádi löszhát kibővített környezetében - született az új regionális együttműködés, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió (DKMT). A térség korábban gazdasági-politikai egységet alkotott, amelynek fejlődésére a térszerkezetet megbontó, nemzetközi politikai döntések markáns hatást gyakoroltak. A területet ma három részre osztja a magyar-román-jugoszláv határ. A DKMT-t a 3 országhoz tartozó 9 közigazgatási egység alkotja. Ebben az összesen 77 ezer 243 négyzetkilométeres régióban közel 6 millió ember él. niai országgyűlésben működő interparlamentáris unió magyar-román tagozatának és annak a delegációnak is, amely Románia majdani uniós csatlakozását készíti elő. Coifan szerint azzal, hogy hazája NATO-tagállam lett, sok minden változott és változni is fog. Amikor a DKMT létrejött és a megyei vezetők egy-egy konkrét ügyben tárgyaltak, gyakran kiviláglott, hogy egymással jobban meg tudják érteni magukat, mint saját kormányukkal. Ez a helyzet javult. A szenátor szerint Románia 2007-es csatlakozásához közeledve több információs csatorna és több fórum is segíti a határ mentén működő önkormányzatokat abban, hogy elérjék közös céljaikat. A DKMT Magyarország egyik legelmaradottabb térségét kapcsolja össze Románia legfejlettebb fertályával: míg az elmúlt években Temes megyében megjelentek a nyugati, elsősorban olasz nagybefektetők, Csongrád megyét elkerüli a tőke. Coifan e felvetésünkre elmondta, nehéz lenne megmondani, ez miért alakult így. A magyar törvények jobban kedveznek a külföldi vállalatalapítóknak, mint a román jogszabályok. Ugyanakkor Romániában olcsóbb a munkaerő és talán az is sokat nyom a latban, hogy Temesvárnak nemzetközi repülőtere van. Ugyanakkor a távolabbi Krassó-Szörény és Hunyad megyében már nem olyan jelentős a fejlődés. Ezzel együtt Viorel Coifan úgy látja, ez a vidék a hármas határ környékén mindenképpen együtt fog fejlődni később. A hosszú évszázadokon keresztül élt, s néhány évtizedre megszakadt gazdasági kapcsolatok az azonos adottságok miatt megújulnak, az unióban ismét egységes lesz ez a vidék. B.A. A tőkevonzásért folyó versenyben egyre inkább lemarad Magyarország. A tíz évvel ezelőtti hatodikról a világranglista 49. helyére csúszott vissza 1998-2000 között. Az Európai Unióhoz csatlakozó országok működőtőke-beáramlásáról készült elemzésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet megállapítja, hogy a magyar gazdaság relatív előnye a külföldi tőkéért folyó versenyben csökkent. Ennek hátterében nemcsak a piaci folyamatok állnak, hanem kevésbé hatékony gazdaságpolitikai döntések is. Az elemzés összehasonlítja az EU-hoz csatlakozó országok 1998-2000-es tökevonzó képességét a 1988-90-essel. Amíg az így összevethető korábbi tőke beáramlási világrangsorban a 2. Észtország mögött Magyarország alig lemaradva a 6. helyen állt, addig az 1998-2000-es listán a 49. helyre csúszott vissza. Figyelmeztető, hogy a 2001-ig a Közép-Európában megtelepedő összesen 98,7 milliárd dollár direkt működő tőkéből Magyarországra érkezett 23,6 milliárd dollár, amely 23 százalékos részesedést jelent. A rangsort egyébként Lengyelország vezeti 39 milliárd dollárral, a második Csehország 26,8 milliárddal. Ha felállítjuk a térségbe érkező egy főre eső működőtőke-állomány rangsorát, akkor a következő képet kapjuk: Csehország áll az élen 2604 dollárral, második Észtország 2318 dollárral, s harmadik Magyarország 2311 dollárral. (Az átlagos állomány 1485 dollár.) Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: Újszászi Ilona Középpontban a nők A gyesen és gyeden lévő kismamáknak, valamint a 45 év feletti, és tartósan állástalan asszonyoknak segít visszatérni a munka világába az a Phare-program, amelyre 55 millió forintot nyert a Szegedi Ifjúsági Ház. Középpontban a nők - ez a elnevezése a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. programjának, amelyre a közelmúltban nyert 55 millió forintos Phare-támogatást. Az intézményben két évvel ezelőtt indult az úgynevezett családbarát rendezvénysorozat baba-mama klubbal, tornával, babaváróval és masszázzsal. A védőnők a foglalkozásokon résztvevők közt készítettek egy felmérést, amelynek tanulsága szerint a kismamák legnagyobb problémája, hogy a gyes vagy gyed letelte után nehezen illeszkednek be újra a munka világába, sőt sokszor nincs is hová visszamenniük. - Innen jött az ötlet, hogy ezeknek az asszonyoknak, na meg a 45 év feletti és tartósan állástalan nőknek próbáljunk segítséget nyújtani - tájékoztatott Kis Mónika, a sikeres pályázat egyik előkészítője. Ez egy kísérlet, amely három helyszínen, Algyőn, Mártélyon és Mindszenten zajlik majd. Vannak közös szakaszai, így minden résztvevő számára egy egyéni beszélgetéssel kezdődik, majd egy felkészítő következik. Ekkor az élethelyzet változására „tréningezik" a hölgyeket, azaz felkészítik őket arra, hogy munkába álláskor a megszokott napi rutinjuk felborul. Kommunikációs-motivációs rész és egy vállalkozási, gazdasági ismereteket oktató szakasz következik ezután, majd aki tud, elhelyezkedhet. Azok számára, akik viszont maradnak, OKJ-s képzések következnek, hiszen Mártélyon egy természetvédelmi oktatóközpont születik, ahol falusi vendéglátókra lesz szükség. Algyőn egy gyermek- és idősgondozói hálózatot hoznak létre, ahová ápolási asszisztenseket képeznek, Szegeden pedig egy klubhálózatot alapítanak, amely csellengő fiatalok számára nyújt értelmes elfoglaltságot, elsősorban állástalan pedagógusok segítségével. A programnak ebben a részében ötven asszony vehet részt, közülük településenként ötnek végül munkaviszonyt is fel tudnak ajánlani. A különböző egyéb szolgáltatásokba viszont akár több százan is bekapcsolódhatnak, ahogy a megjelenési tanácsokkal szolgáló kreatív klubba, a tornára és az egészségügyi szűrésekre is járhatnak, teljesen ingyen. Az érdeklődőket folyamatosan várják az ifjúsági ház 62/423-638-as telefonszámán. SZ. A. K. Kis Mónika: Algyőn, Mártélyon és Szegeden 55 millió forintos program támogatja a nőket. Fotó: Schmidt Andrea Európa-szerte használják Nyelvi útlevél Az európai nyelvtanulási napló dokumentumgyűjtemény, amely lehetővé teszi, hogy a nyelvtanuló pontosan nyomon követhesse tudása pillanatnyi fokát. Bemutatása - külföldi munkavállalás esetén - meggyőző érvként szolgálhat a munkaadó számára. Az elsőként Svájcban kidolgozott, ma már több európai országban elterjedt, Magyarországon is akkreditált nyelvtanulási napló gyermekek, illetve felnőttek által egyaránt alkalmazható; az eltérések az életkori sajátosságokat veszik figyelembe - tudjuk meg Búza Imréné tanárnőtől, aki előadást is tartott általános és középiskolai nyelvtanároknak a nyelvtanulási naplóról. Mint mondja, a napló a ma Magyarországon oktatott nyelvek bármelyike esetében megfelelő, függetlenül attól, hogy a címszavak magyarul, angolul és franciául szerepelnek benne. Magában foglalja többek közt a „nyelvi útlevelet", a használó bejelölheti, hogy nyelvtudását milyen szintűnek tartja - az adott szintek közös európai mértéket tükröznek. Nemcsak általában „a nyelvtudás" mértéke jelölhető általa, de a legkülönbözőbb részterületek is. - A diák saját maga tölti ki saját maga nyelvtudása szintjét jelző rubrikát, és nincs semmiféle „külső késztetés", mely abba az irányba hatna, hogy eredményét a valósnál jobbnak tüntesse föl. Ha mégis „fölfelé kerekít", akkor bizonyára igyekszik is megfelelni az önmaga számára megelőlegzctteknek - mondja Búza Imréné. A tanárnő fölhívja a figyelmet: miután EU-tagországokban általánosan elterjedt a napló használata, külföldi munkavállalásnál kitűnő szerepet tölthet be. Előfordul, a munkaadó nemcsak nyelvtudást igényel, hanem papírt is kér arról, hogy a munkavállaló pontosan milyen szinten beszéli az adott ország nyelvét, mennyire van birtokában az adott munkakör betöltéséhez szükséges nyelvtudásnak. FARKAS CSABA