Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-23 / 144. szám
HÉTFŐ, 2003. JÚNIUS 23. -AKTUÁLIS» 5 Kórházból szökött a letartóztatott férfi Rendőrök, polgárőrök, taxisok keresik azt a 43 éves szerb-montenegrói férfit, aki tegnap megszökött a szegedi kórházból. MUNKATÁRSUNKTÓL A kábítószerrel való visszaélés ganúja miatt az Interpol által is körözött Slobodan Solajat (képünkön) június 20-án tartóztatták le Röszkénél, majd súlyos cukorbetegsége miatt a szegedi kórházba szállították, ahonnan a rendőri őrizet ellenére vasárnap délután fél öt tájban megszökött. Bárány Zoltán, a rendőrség szóvivője elmondta: a férfi meghal, ha nem kap inzulinkezelést. A rendőrség nagy erőkkel keresi a 170 centiméter magas, körülbelül 70-72 kilós embert, aki piros színű, ujjatlan pólót és krémszínű nadrágot viselt szökésekor. Drogprevenciós vizsgálat Vásárhelyen Negyedük kipróbálta Folytatás az 1. oldalról Rendszeres dohányzónak a fiatalok 34 százaléka vallotta magát, és mindössze 39 százalékuk nem cigarettázik. A kérdőívek elemzését követően az is kiderült, hogy a diákok közel kétharmada alkalmanként fogyaszt alkoholt. A középiskolások kevesebb mint 70 százaléka soha nem próbálta ki a drogot, 25 százalékuk már túl van ezen, s 3 százalékuk rendszeresen használja a bódítószerek valamelyikét. - Érdekes, hogy a fiatalok becslése szerint viszont társaik 63 százaléka próbálta ki már a drogot, s 36 százalékuk rendszeres kábítószer-fogyasztó - mondta Vörösné Nádor Angéla, a polgármesteri hivatal egészségügyi előadója. - A diákok arról is beszámoltak, hogy 30 százalékukat kínálták meg bódítószerekkel, többségüket szórakozóhelyeken. A vizsgálatban részt vevők szerint, leginkább a környezet befolyásolása miatt nyúlnak a drogokhoz. A tavalyi, Vásárhelyen rendezett Köztes átmenetek interaktív drogprevenciós kiállítás is témája volt a vizsgálatnak. Mint kiderült: a fiatalok leginkább azért élvezték a rendezvényt, mert az előadók saját élményeiken keresztül, őszintén mutatták be a kábítószerek hatásait. A személyes példák meggyőzően hatottak rájuk. - A programban kríziscsoportok kialakítása is szerepelt, melyben szakember segítségével próbálhatták megoldani az élvezeti szerekkel kapcsolatos gondjaikat - jegyezte meg Vörösné Nádor Angéla. Aki arra is kitért, hogy a drogprevenciós program folytatásaként 4 pályázatot nyújtottak be, közülük kettő már másfélmilliót hozott a városnak, a másik kettőt még nem bírálták el. t.a. Kerekes szék és lakás A szegedi Szent István téren a tavaly augusztusban elkészült két önkormányzati bérház egyikében, a 3-as számú házban alakították ki az első olyan bérlakást Szegeden, amely kifejezetten mozgáskorlátozott ember számára épült. Az ötszintes ház udvari szárnyának legalsó szintjén található lakás két irányból is megközelíthető: a Szent István tér, illetve a Sóhordó utcára nyíló bejárat felől kerekes székkel akadálytalanul jut el lakásáig a leendő lakó. A 80 négyzetméteres lakásnak nem csupán a bejárati, de valamennyi ajtaja szélesebb, mint a normál lakásoké, küszöb nincs, a konnektorokat, a kaputelefont derékmagasságban helyezték el, a fürdőszobában kapaszkodókat építettek be. A tágas konyhában is elfér a kerekes szék, mint ahogyan a kétszobás lakás valamennyi helyiségében. A hő- és hangszigetelő ablakok pedig a rezsi szempontjából nem elhanyagolható, energiatakarékos fűtést garantálják. Nálunk még ritkaságszámba megy, ha ilyen speciális, mozgáskorlátozott számára alkalmas otthon épül, jóllehet erre a „luxusra" számtalan embernek szüksége lenne ahhoz, hogy ne érezze magát hátrányos helyzetben, s ne ütközzön mindenütt akadályba. A Szent István téri lakásnak még nincs bérlője, valószínűleg olyan kerekes székes ember és családja kapja meg, akinek felújítás miatt ki kell költözni eddigi önkormányzati otthonából. Egyelőre még a gyermekek játszanak a mozgáskorlátozottaknak kialakított rámpán. Fotó.Gyenes Kálmán Egyre több háztartásban válogatják külön az újrahasznosítható hulladékot Harmincezer zsák hetente A Sándorfalvi úti központi hulladéklerakó telepről bálákba kötve szállítják el az ismét fölhasználható anyagokat. A szegedi hulladékgazdálkodási modell az egész országban példaértékű. Ha a szegedi Dóm térre hordanák a megyeszékhelyen és környékén összegyűjtött szemetet, a hulladékhegy az év végére a templomtornyok csúcsáig megtöltené a teret. Ugyancsak Dóm térnyi mennyiség kerül a vadlerakókba, amelyek a folyamatos küzdelem ellenére újratermelődve fojtogatják a várost. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. hulladékgyűjtő autói a Sándorfalvi úti központi lerakótelepre viszik a szemetet. Évente 60-70 ezer tonna hulladék kerül ide. Ennek csak kisebb része haszontalan: a nagyobb hányad újra földolgozható papír, műanyag, üveg és fém. Kidobásuk pazarlás, ezenfelül szennyezik a környezetet. A közelmúltban kísérletképpen bevezetett szelektív gyűjtés eredményeként mind több hasznos hulladék kerül a telep válogatóüzemébe, amelyben Szabó Ferenc, a kht. igazgatója mutatta meg, mi lesz az otthon kiválogatott csomagolóanyagok sorsa. Az csarnok felé vezető úton az igazgató az országban „szegedi modellként" ismert (és elismert) hulladékgazdálkodási programról beszélt. A kht. 1999-ben fölépítette a válogatóüzemet, 2000-ben kialakította a gyűjtőszigetek hálózatát (a jelenlegi 20 csomópont létrehozása csak a kezdet, a program hatékony megvalósításához 100120 gyűjtősziget kell), hulladékudvarokat hozott létre. Fokozatosan, előbb a kertvárosi övezetekben, majd Szeged környéki településeken is bevezették a zöld zsákos, szelektív gyűjtést. A fejlesztés megfelel az uniós előírások szellemének és a környezetvédelem szempontjainak. „A szeméttengeren innen, az üveghegyen túl..." - kezdődhetne a csarnokról szóló történet, hiszen az üzem az üvegekből rakott csillogó domb, és a sirályok vijjogásától hangos depó világBEVITT ES ELADOTT HULLADÉK Egyre több a Sándorfalvi úti lerakótelepre vitt zöld zsákos szemét: 2003. februárban 11,5 tonna, májusban 50,4 tonna szelektív hulladékot hoztak. Az értékesítés mutatói: májusban 21,1 tonna hullámpapírt, 17,3 tonna vegyes papírt, 35,6 tonna vashulladékot és 3,8 tonna műanyag flakont vittek el a vevők. végi tájra emlékeztető vidéke között áll, a fémhulladékok és a számítógépes alkatrészek halmazainak szomszédságában. A csarnok egyik oldalába borítják le az érkező kukaautók a háztartásokban kiválogatott hulladékkal tömött zsákokat. A válogatómű gépsorának első rekeszében egy ügyes szerkezet föltépi a csomagolást, s a hasznosítható anyagok egy részét innen azonnal a bálázóba viszik. A zsákok tartalmát előbb megforgatja a lyukas fémdob rosta, amelyből kihullik a szemét hasznavehetetlen apraja. A maradékot futószalag viszi az emeleti, klimatizált válogatóba, ahol védőkesztyűs munkatársak szedegetik ki az újságokat, a tiszta csomagoló- és kartonpapírt, üveget, valamint, színek szerint különválogatva, a fehér, kék és zöld műanyag palackokat. Mindezek a futószalag melletti lyukakon lepotyognak a földszinti betonrekeszekbe, ahonnan a bálázóba kerülnek. A csomagolás teljesen automatikus. A továbbfutó szalagról mágnes emeli le a fémtárgyakat. Ami marad, azt később a depó földpaplanja takarja el. A bálákat a csarnokból viszik el a fölvásárlók; a hulladék újrahasznosító üzemekbe kerül. A háztartásokban mind többen járulnak hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez azzal, hogy már a szemét keletkezésének pillanatában külön gyűjtik a hasznosítható hulladékot. Hetente már 30 ezer zöld zsákot hoznak a kukaautók. nyilas péter Nem szabad megvárni a tartozás fölhalmozódását Védőháló a közüzemi díjhátralékosoknak A Védőháló közalapítvány számlatartozásaik rendezésében segíti a rászorulókat. Azokat a hátralékosokat támogatják, akik maguk is részt vállalnak adósságuk csökkentéséből. Megérkeztek az első kérelmek a köztartozásokkal küszködőket támogató Védőháló a Díjhátralékosoknak Közalapítványhoz. Azok fordulhatnak hozzájuk segítségért, akik hosszabb ideje nem tudják kifizetni fűtés-, vízvagy áramszámláikat, s reményük sincs arra, hogy tartozásukat a közeljövőben, saját erőből rendezhessék. Százharmincegy igénylő összesen 31 millió forint támogatást kért. A számlaelmaradások összegeinek szóródása nagy: sokaknak tíz-húszezer forint előteremtése is gondot okoz, de olyan is akad, aki egymillió forintnál is nagyobb összeggel tartozik. A többség 100-300 ezer forintos hátralékot halmozott föl. . Az alapítványt tavaly áprilisban hozta létre a városi önkormányzat, a Szegedi Hőszolgáltató Kft., a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt., valamint a Szetáv Vagyonkezelő Kft. Az alapítók vállalták, hogy évente 5-5 millió forinttal gyarapítják a Védőháló tőkéjét, amely a tavalyi és idei befizetésekkel együtt most 40 millió forint. Ennek a pénznek 60 százalékát fordíthatják közalapítványi célra, vagyis ennyit fizethetnek ki a rászorulóknak. A Védőháló közalapítvány a kuratórium döntése alapján, legföljebb a díjhátralék 75 százalékáig adhat támogatást. A többit az adósnak magának kell kifizetnie - ha másképp nem megy, részletekben is törlesztheti tartozását. Fontos tehát, hogy a kérelmezőben is meglegyen az együttműködési szándék helyzete rendezésére. A Védőháló azokat is várja, akik már nem részesülhetnek az önkormányzat adósságkezelési programjának támogatásában. A közalapítvány oly módon segít, hogy részben átvállalja az adósra háruló önrész kifizetését, így a rászoruló már jogosult lehet az önkormányzat hozzájárulására is. A polgármesteri hivatal szociális irodája és az alapítvány szoros együttműködésben dolgoznak, kiegészítve egymás tevékenységét. A segítségadás mellett fontos cél a megelőzés: senkinek sem szabad megvárnia, amíg díjtartozása fölhalmozódik. Ha valaki nehéz anyagi helyzetbe kerül, haladéktalanul forduljon a szolgáltatóhoz, és kérjen részletfizetési kedvezményt. Ezen felül keresse föl a szociális irodát és a Védőháló közalapítványt, amelynek székhelyét a Vág utca 4. szám alatt, a hőszolgáltató központjában rendezték be. A gyors intézkedés azért is fontos, mert ha például a tartozás miatt valakinek megszűnik a bérleti jogviszonya, utóbb hiába egyenlíti ki a számlát, bérlakását nem kapja vissza automatikusan. A Védőháló kuratóriuma a napokban dönt a támogatásokról. Lényeges tudnivaló, hogy a határozat végleges, ellene tehát nem lehet fellebbezni. Az eredményről mindenkit levélben értesítenek. A tervek szerint idén még két alkalommal bírálják el az időközben beérkező igényeket. A közalapítvány munkatársai számítanak a „civil háló" együttműködésére is: akinek környezetében anyagi gondokkal küszködő ember él, időben fölhívhatja rájuk a segítők figyelmét. ny. p. Halál Makón A körözött személyek listáján szerepelt az a 33 éves szegedi férfi, aki szörnyethalt, mikor egy romos ház falának rohant kocsijával szombaton kora reggel Makó-Rákoson. Az autó ugyancsak szegedi utasát életveszélyes állapotban vitték a makói kórházba, majd a megyeszékhelyre a klinikára. A gyorshajtás okozta tragédia körülményeit vizsgálják. A férfi áldozatot különben azért körözték, mert nem vonult be a börtönbe. Légijárat Dubrovnikba Tizenhét utassal a fedélzetén szombaton délelőtt felszállt a szegedi reptérről az idei első dubrovniki járat. MUNKATÁRSUNKTÓL Maximális utaslétszámmal, menetrend szerint indult az idei első, nemzetközi légijárat Szegedről Dubrovnikba. - Az L-410-es gép három utassal szállt fel Ferihegyről, fél kilenckor landolt Szegeden. A szegedi repülőtéren tizennégy utas csatlakozott a Pesten helyet foglalókhoz. A repülő kilenckor startolt és 11-kor landolt Dubrovnikban - nyilatkozta lapunknak a járatot üzelemtető C & T utazási iroda vezetője, Farkas András. A gép négy utassal tért vissza a horvát városból. Az otthon külön gyűjtött szemetet a Sándorfalvi úti üzemben válogatják tovább. Fotó: Gyenes Kálmán