Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-23 / 144. szám

HÉTFŐ, 2003. JÚNIUS 23. -AKTUÁLIS» 5 Kórházból szökött a letartóztatott férfi Rendőrök, polgárőrök, taxisok keresik azt a 43 éves szerb-mon­tenegrói férfit, aki tegnap meg­szökött a szegedi kórházból. MUNKATÁRSUNKTÓL A kábítószerrel való visszaélés ganúja miatt az Interpol által is körözött Slobodan Solajat (ké­pünkön) június 20-án tartóztat­ták le Röszkénél, majd súlyos cu­korbetegsége miatt a szegedi kór­házba szállították, ahonnan a rendőri őrizet ellenére vasárnap délután fél öt tájban megszökött. Bárány Zoltán, a rendőrség szó­vivője elmondta: a férfi meghal, ha nem kap inzulinkezelést. A rendőrség nagy erőkkel keresi a 170 centiméter magas, körülbe­lül 70-72 kilós embert, aki piros színű, ujjatlan pólót és krémszí­nű nadrágot viselt szökésekor. Drogprevenciós vizsgálat Vásárhelyen Negyedük kipróbálta Folytatás az 1. oldalról Rendszeres dohányzónak a fiata­lok 34 százaléka vallotta magát, és mindössze 39 százalékuk nem cigarettázik. A kérdőívek elem­zését követően az is kiderült, hogy a diákok közel kétharmada alkalmanként fogyaszt alkoholt. A középiskolások kevesebb mint 70 százaléka soha nem próbálta ki a drogot, 25 százalékuk már túl van ezen, s 3 százalékuk rendszeresen használja a bódító­szerek valamelyikét. - Érdekes, hogy a fiatalok becs­lése szerint viszont társaik 63 százaléka próbálta ki már a dro­got, s 36 százalékuk rendszeres kábítószer-fogyasztó - mondta Vörösné Nádor Angéla, a polgár­mesteri hivatal egészségügyi elő­adója. - A diákok arról is beszá­moltak, hogy 30 százalékukat kí­nálták meg bódítószerekkel, többségüket szórakozóhelyeken. A vizsgálatban részt vevők sze­rint, leginkább a környezet befo­lyásolása miatt nyúlnak a dro­gokhoz. A tavalyi, Vásárhelyen rende­zett Köztes átmenetek interaktív drogprevenciós kiállítás is témá­ja volt a vizsgálatnak. Mint kide­rült: a fiatalok leginkább azért él­vezték a rendezvényt, mert az előadók saját élményeiken ke­resztül, őszintén mutatták be a kábítószerek hatásait. A szemé­lyes példák meggyőzően hatottak rájuk. - A programban kríziscsopor­tok kialakítása is szerepelt, mely­ben szakember segítségével pró­bálhatták megoldani az élvezeti szerekkel kapcsolatos gondjaikat - jegyezte meg Vörösné Nádor Angéla. Aki arra is kitért, hogy a drogprevenciós program folytatá­saként 4 pályázatot nyújtottak be, közülük kettő már másfélmilliót hozott a városnak, a másik kettőt még nem bírálták el. t.a. Kerekes szék és lakás A szegedi Szent István téren a tavaly augusztusban elkészült két önkormányzati bérház egyi­kében, a 3-as számú házban ala­kították ki az első olyan bér­lakást Szegeden, amely kifeje­zetten mozgáskorlátozott em­ber számára épült. Az ötszintes ház udvari szárnyá­nak legalsó szintjén található la­kás két irányból is megközelíthe­tő: a Szent István tér, illetve a Só­hordó utcára nyíló bejárat felől kerekes székkel akadálytalanul jut el lakásáig a leendő lakó. A 80 négyzetméteres lakásnak nem csupán a bejárati, de vala­mennyi ajtaja szélesebb, mint a normál lakásoké, küszöb nincs, a konnektorokat, a kaputelefont derékmagasságban helyezték el, a fürdőszobában kapaszkodókat építettek be. A tágas konyhában is elfér a kerekes szék, mint aho­gyan a kétszobás lakás vala­mennyi helyiségében. A hő- és hangszigetelő ablakok pedig a rezsi szempontjából nem elhanyagolható, energiatakaré­kos fűtést garantálják. Nálunk még ritkaságszámba megy, ha ilyen speciális, mozgás­korlátozott számára alkalmas otthon épül, jóllehet erre a „lu­xusra" számtalan embernek szüksége lenne ahhoz, hogy ne érezze magát hátrányos helyzet­ben, s ne ütközzön mindenütt akadályba. A Szent István téri lakásnak még nincs bérlője, valószínűleg olyan kerekes székes ember és családja kapja meg, akinek felújí­tás miatt ki kell költözni eddigi önkormányzati otthonából. Egyelőre még a gyermekek játszanak a mozgáskorlátozottaknak kialakított rámpán. Fotó.Gyenes Kálmán Egyre több háztartásban válogatják külön az újrahasznosítható hulladékot Harmincezer zsák hetente A Sándorfalvi úti központi hul­ladéklerakó telepről bálákba kötve szállítják el az ismét föl­használható anyagokat. A sze­gedi hulladékgazdálkodási mo­dell az egész országban példa­értékű. Ha a szegedi Dóm térre horda­nák a megyeszékhelyen és kör­nyékén összegyűjtött szemetet, a hulladékhegy az év végére a templomtornyok csúcsáig meg­töltené a teret. Ugyancsak Dóm térnyi mennyiség kerül a vadle­rakókba, amelyek a folyamatos küzdelem ellenére újratermelőd­ve fojtogatják a várost. A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. hulladékgyűjtő autói a Sándorfalvi úti központi lerakó­telepre viszik a szemetet. Éven­te 60-70 ezer tonna hulladék ke­rül ide. Ennek csak kisebb része haszontalan: a nagyobb hányad újra földolgozható papír, mű­anyag, üveg és fém. Kidobásuk pazarlás, ezenfelül szennyezik a környezetet. A közelmúltban kísérletképpen bevezetett sze­lektív gyűjtés eredményeként mind több hasznos hulladék ke­rül a telep válogatóüzemébe, amelyben Szabó Ferenc, a kht. igazgatója mutatta meg, mi lesz az otthon kiválogatott csomago­lóanyagok sorsa. Az csarnok felé vezető úton az igazgató az országban „szegedi modellként" ismert (és elis­mert) hulladékgazdálkodási programról beszélt. A kht. 1999-ben fölépítette a válogató­üzemet, 2000-ben kialakította a gyűjtőszigetek hálózatát (a je­lenlegi 20 csomópont létrehozá­sa csak a kezdet, a program ha­tékony megvalósításához 100­120 gyűjtősziget kell), hulladék­udvarokat hozott létre. Fokoza­tosan, előbb a kertvárosi öveze­tekben, majd Szeged környéki településeken is bevezették a zöld zsákos, szelektív gyűjtést. A fejlesztés megfelel az uniós előírások szellemének és a kör­nyezetvédelem szempontjainak. „A szeméttengeren innen, az üveghegyen túl..." - kezdődhet­ne a csarnokról szóló történet, hiszen az üzem az üvegekből ra­kott csillogó domb, és a sirályok vijjogásától hangos depó világ­BEVITT ES ELADOTT HULLADÉK Egyre több a Sándorfalvi úti lerakótelepre vitt zöld zsákos szemét: 2003. februárban 11,5 tonna, májusban 50,4 tonna szelektív hul­ladékot hoztak. Az értékesítés mutatói: májusban 21,1 tonna hul­lámpapírt, 17,3 tonna vegyes papírt, 35,6 tonna vashulladékot és 3,8 tonna műanyag flakont vittek el a vevők. végi tájra emlékeztető vidéke között áll, a fémhulladékok és a számítógépes alkatrészek hal­mazainak szomszédságában. A csarnok egyik oldalába bo­rítják le az érkező kukaautók a háztartásokban kiválogatott hulladékkal tömött zsákokat. A válogatómű gépsorának első re­keszében egy ügyes szerkezet föltépi a csomagolást, s a hasz­nosítható anyagok egy részét in­nen azonnal a bálázóba viszik. A zsákok tartalmát előbb meg­forgatja a lyukas fémdob rosta, amelyből kihullik a szemét hasznavehetetlen apraja. A ma­radékot futószalag viszi az eme­leti, klimatizált válogatóba, ahol védőkesztyűs munkatársak szedegetik ki az újságokat, a tiszta csomagoló- és kartonpa­pírt, üveget, valamint, színek szerint különválogatva, a fehér, kék és zöld műanyag palacko­kat. Mindezek a futószalag mel­letti lyukakon lepotyognak a földszinti betonrekeszekbe, ahonnan a bálázóba kerülnek. A csomagolás teljesen automati­kus. A továbbfutó szalagról mágnes emeli le a fémtárgyakat. Ami marad, azt később a depó földpaplanja takarja el. A bálá­kat a csarnokból viszik el a föl­vásárlók; a hulladék újrahasz­nosító üzemekbe kerül. A háztartásokban mind többen járulnak hozzá a környezet­szennyezés csökkentéséhez az­zal, hogy már a szemét keletke­zésének pillanatában külön gyűj­tik a hasznosítható hulladékot. Hetente már 30 ezer zöld zsákot hoznak a kukaautók. nyilas péter Nem szabad megvárni a tartozás fölhalmozódását Védőháló a közüzemi díjhátralékosoknak A Védőháló közalapítvány számlatartozásaik rendezésé­ben segíti a rászorulókat. Azo­kat a hátralékosokat támogat­ják, akik maguk is részt vál­lalnak adósságuk csökkentésé­ből. Megérkeztek az első kérelmek a köztartozásokkal küszködőket támogató Védőháló a Díjhátra­lékosoknak Közalapítványhoz. Azok fordulhatnak hozzájuk se­gítségért, akik hosszabb ideje nem tudják kifizetni fűtés-, víz­vagy áramszámláikat, s remé­nyük sincs arra, hogy tartozásu­kat a közeljövőben, saját erőből rendezhessék. Százharmincegy igénylő összesen 31 millió fo­rint támogatást kért. A számla­elmaradások összegeinek szóró­dása nagy: sokaknak tíz-húsz­ezer forint előteremtése is gon­dot okoz, de olyan is akad, aki egymillió forintnál is nagyobb összeggel tartozik. A többség 100-300 ezer forintos hátralé­kot halmozott föl. . Az alapítványt tavaly április­ban hozta létre a városi önkor­mányzat, a Szegedi Hőszolgálta­tó Kft., a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt., vala­mint a Szetáv Vagyonkezelő Kft. Az alapítók vállalták, hogy éven­te 5-5 millió forinttal gyarapítják a Védőháló tőkéjét, amely a tava­lyi és idei befizetésekkel együtt most 40 millió forint. Ennek a pénznek 60 százalékát fordíthat­ják közalapítványi célra, vagyis ennyit fizethetnek ki a rászoru­lóknak. A Védőháló közalapítvány a kuratórium döntése alapján, leg­följebb a díjhátralék 75 százalé­káig adhat támogatást. A többit az adósnak magának kell kifizet­nie - ha másképp nem megy, részletekben is törlesztheti tarto­zását. Fontos tehát, hogy a kérel­mezőben is meglegyen az együtt­működési szándék helyzete ren­dezésére. A Védőháló azokat is várja, akik már nem részesülhetnek az önkormányzat adósságkezelési programjának támogatásában. A közalapítvány oly módon segít, hogy részben átvállalja az adósra háruló önrész kifizetését, így a rászoruló már jogosult lehet az önkormányzat hozzájárulására is. A polgármesteri hivatal szo­ciális irodája és az alapítvány szoros együttműködésben dol­goznak, kiegészítve egymás tevé­kenységét. A segítségadás mellett fontos cél a megelőzés: senkinek sem szabad megvárnia, amíg díjtarto­zása fölhalmozódik. Ha valaki nehéz anyagi helyzetbe kerül, haladéktalanul forduljon a szol­gáltatóhoz, és kérjen részletfize­tési kedvezményt. Ezen felül ke­resse föl a szociális irodát és a Védőháló közalapítványt, amely­nek székhelyét a Vág utca 4. szám alatt, a hőszolgáltató köz­pontjában rendezték be. A gyors intézkedés azért is fontos, mert ha például a tartozás miatt vala­kinek megszűnik a bérleti jogvi­szonya, utóbb hiába egyenlíti ki a számlát, bérlakását nem kapja vissza automatikusan. A Védőháló kuratóriuma a na­pokban dönt a támogatásokról. Lényeges tudnivaló, hogy a ha­tározat végleges, ellene tehát nem lehet fellebbezni. Az ered­ményről mindenkit levélben ér­tesítenek. A tervek szerint idén még két alkalommal bírálják el az időközben beérkező igénye­ket. A közalapítvány munkatársai számítanak a „civil háló" együtt­működésére is: akinek környeze­tében anyagi gondokkal küszkö­dő ember él, időben fölhívhatja rájuk a segítők figyelmét. ny. p. Halál Makón A körözött személyek listáján szerepelt az a 33 éves szegedi fér­fi, aki szörnyethalt, mikor egy romos ház falának rohant kocsi­jával szombaton kora reggel Ma­kó-Rákoson. Az autó ugyancsak szegedi utasát életveszélyes álla­potban vitték a makói kórházba, majd a megyeszékhelyre a klini­kára. A gyorshajtás okozta tragé­dia körülményeit vizsgálják. A férfi áldozatot különben azért körözték, mert nem vonult be a börtönbe. Légijárat Dubrovnikba Tizenhét utassal a fedélzetén szombaton délelőtt felszállt a szegedi reptérről az idei első dubrovniki járat. MUNKATÁRSUNKTÓL Maximális utaslétszámmal, me­netrend szerint indult az idei el­ső, nemzetközi légijárat Szeged­ről Dubrovnikba. - Az L-410-es gép három utas­sal szállt fel Ferihegyről, fél ki­lenckor landolt Szegeden. A sze­gedi repülőtéren tizennégy utas csatlakozott a Pesten helyet fog­lalókhoz. A repülő kilenckor startolt és 11-kor landolt Dub­rovnikban - nyilatkozta lapunk­nak a járatot üzelemtető C & T utazási iroda vezetője, Farkas András. A gép négy utassal tért vissza a horvát városból. Az otthon külön gyűjtött szemetet a Sándorfalvi úti üzemben válogatják tovább. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents