Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-20 / 142. szám

• A K T U A L I S • PENTEK, 2003. JUNIUS 20. Deszki eurorégiós művészeti fesztivál Külföldről is jöttek nyugdíjas hagyományőrzők Színpadon a sepsiszentgyörgyi csoport. Fotó: Gyenes Kálmán Hatodik alkalommal rendezték meg tegnap Desz­ken a Iiuna-Kőrös-Maros-Tisza eurorégiós nyugdíjas amatőr művészeti fesztivált, amire a az ország számos településéről és a határon túlról is érkeztek együttesek. Zeneszótól volt hangos csütörtökön egész nap a deszki sportcsarnok. Az Életet az éveknek elneve­zésű nyugdíjasszövetség Csongrád megyei szerve­zetének meghívását elfogadva közel ötven művé­szeti együttes és előadó mutatta be tudását azon az eurorégiós fesztiválon, amit azzal a céllal hirdettek meg, hogy a Kárpát-medencében élő népek szoká­sainak megismertetésében nyújtsanak segítséget. Mint luhász Máriától, a szervezet megyei elnökétől megtudtuk, évről évre mind nagyobb sikere van en­nek a fesztiválnak. - Sajnos, anyagi lehetőségeink rendkívül korláto­zottak, éppen ezért külön köszönettel tartozunk Si­micz lózsef polgármesternek, aki immár évek óta ingyen bocsátja rendelkezésünkre a sportcsarno­kot, s a község többi vezetőjével együtt minden tá­mogatást megad a rendezvény sikeréhez - mondta Juhász Mária. Megtudtuk: a Csongrád megyei együttesek mellett az idén Békés, Bács-Kiskun és Baranya megyéből is éreztek vendégek, míg Szer­bia-Montenegrót a horgosiak, az erdélyi hagyo­mányőrzőket pedig a sepsiszentgyörgyiek képvisel­ték. B. Z. Az új művelődési házában kap állandó helyet a tárlat Szőreg: az ország rózsamúzeuma első Az ország első rózsaniúzeumát nyitják meg szombaton Szőre­gen. A virágkertészet kezdetén használatos tárgyakat, illetve írásos emlékeket bemutató tár­latot ideiglenesen az idősek klubjában nézhetik meg az ér­deklődők. Szemzőkések, rozsdás locsolók, metszőollók és az 1900-as évek kertészeti hirdetéseinek másola­tából nyílik szombaton kiállítás Szőregen. A Szerb utcai idősek klubjában egy szobát rendeztek be a rózsások egykori eszközei­ből. Újhelyi István országgyűlési és Iványi Aurél önkormányzati képviselő kezdeményezésére állt össze Magyarország első rózsa­múzeumának anyaga. - Felkér­tük a szőregieket, hogy nézzenek szét a pincében és a padláson, mert biztosan találnak kiállítha­tó tárgyakat - mondta Újhelyi. A városrészben ritka az olyan csa­lád, amelynek valamelyik felme­nője ne foglalkozott volna a virá­gok királyával. - Az írásos emlékek többsége, valamint néhány szemzőkés és olló a családom hagyatékából ke­rült a múzeumban. Emellett még számos fölajánlás érkezett - tette hozzá Iványi Aurél. A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgató­ja, Vörös Gabriella muzeológus­ként üdvözli a kezdeményezést, valamint a továbbiakban bizto­sítja a szakmai hátteret. A FESZTIVÁL PROGRAMJA Az ötödik rózsaünnep első napján főleg szakmai előadá­sokat hallgathatnak meg az érdeklődők. A rendezvényt ma délelőtt 10 órakor a Kos­suth általános iskolában Új­helyi István, a fesztivál házi­gazdája nyitja meg. Alan Bo­uchet francia nemesítő be­mutatja cégét, majd a német Reiner Peters beszél az euró­pai rózsapiac változásairól. Márk Gergely a magyarorszá­gi nemesítésről, Schmidt Gá­bor pedig a rózsatermesztés­ről tart előadást. Géczi János Allah rózsái című könyvét es­te 6 órakor mutatják be a mű­velődési házban. A szabadidő­parkban este 6 órakor meg­nyílnak a sörcsapok, és a Gera fivérek húzzák hajnalig a talp­alávalót. Az érdeklődők a tárlatot szom­baton és vasárnap, az ötödik sző­regi rózsaünnepen nézhetik meg. Az idősek klubja csak ideiglenes helye a kiállításnak. A szegedi közgyűlés már döntött, új műve­lődési ház épül Szőregen. Ide köl­töztetik át a kibővített rózsamú­zeumot. K.T. Buszok a rózsaünnepre Az ötödik szőregi rózsaünnep június 21-i, szombati programjaira a Tisza Volán Rt. menetrend szerinti járataival is el lehet jutni. A tűzi­játék után, várhatóan 23 óra 30 perckor a rendezvény helyszínéről, a szőregi Szerb utca, Hentes üzlet megállóhelyről már céljáratok is in­dulnak Kübekházára, Újszentivánon át Tiszaszigetre, Deszkre és 60-as jelzéssel a szegedi Mars térre.' De utazhatnak Tisza Volános busszal az utasok a tarjáni Víztorony térig a Kossuth Lajos sugárút ­Rókusi körút - Makkosházi körút - Budapesti körút útvonalon. A já­ratok minden közbenső megállóhelyen megállnak. Audik, VW-k Kübekházán Cool Túra 2003. néven Volkswa­gen és Audi országos márkatalál­kozót rendez szombaton Kübek­házán a Csongrád Megyei VW & Audi Baráti Társaság. A fesztivál résztvevői az új szegedi Torontál téren gyülekeznek 8 és 11 óra kö­zött, majd innen rendőri felveze­téssel indulnak Kübekházára, ahol 13 órakor nyitják meg a ren­dezvényt. A kollégium szerint elhamarkodott a Nagy Imre-szobor állítása Lapis lehet a befutó Folytatás az 1. oldalról A június 20-i közgyűlési előter­jesztésben az olvasható, hogy a szakértők Kiss Jenő szobrászmű­vész tervénél a térbe illesztést bi­zonytalannak, a szoboralakot pe­dig színpadiasnak tartották. Ugyanebben a dokumentumban szerepel, hogy bár Mihály Árpád terve átgondolt koncepciót tük­röz, a zsűri sajnálatosnak tartot­ta, hogy a figura megjelenítésé­ben a karikaturisztikus, groteszk elemek kaptak hangsúlyt. A bi­zottság kisebb módosításokkal Lapis András tervét javasolta megvalósításra. A zsűri egyebek mellett arra kérte, kéri Lapist, hogy a szoboralakot tegye karak­teresebbé. A Szegedi Képzőművészeti Kollégium már csak a második fordulóba bejutott munkákat értékelte. Szuromi Pál művé­szettörténész, a kollégium tagja lapunknak elmondta: a grémi­um egyik terv mellett sem tette le a voksát, mi több, egyik munkát sem tartja alkalmas­nak megvalósításra, mert nem EGYMILLIÓT ADHAT A MEGYE A Csongrád Megyei Önkormányzat június 26-i közgyűlésén tár­gyalja a szoborállítás és a térfelújítás ügyét. Idézet Frank lózsef, a megyei közgyűlés elnökének előterjesztéséből: „Évek óta megol­dandó feladatként jelentkezik a székház előtti parkoló burkolatá­nak helyreállítása, melyre már korábban is történtek egyeztetések a városi önkormányzattal. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése döntése alapján a város szeretné megoldani a Rákóczi tér rekonst­rukcióját, valamint szobrot emelni a téren Nagy Imre emlékének. Egyetértek polgármester úr véleményével, miszerint a jelenlegi térburkolat mind esztétikailag, mind funkcionálisan tarthatatlan állapotban van. Javaslom ezért a T. Közgyűlésnek, hogy egymillió forint összeggel járuljon hozzá a térrekonstrukcióhoz és a szobor állításához." tartalmaznak olyan művészeti értéket, amely az országban ta­lálható többi Nagy Imre-szobor közül kiemelné a szegedit. Szu­romi úgy vélte, nem lenne sza­bad így elkapkodni a szoborállí­tást. A 12 millió forintba kerülő egész alakos bronzszobrot a Csongrád Megyei Önkormány­zat Rákóczi téri főbejáratához közeli lépcső tengelyében kiala­kított díszburkolaton állítanák fel. A szobor felállítása, környé­kének kialakítása és rendezése, valamint a Rákóczi tér felújítása összesen 40 millió forintba ke­rül. A Nagy Imre-szobor ügyében a pénteki közgyűlésen hozzák meg a végső döntést a képviselők. A makett-terveket egyébként pén­teken kiállítják a polgármesteri hivatalban, azokat bárki megte­kintheti. sz. c. sz. Fogyatékosügyi fórum a városházán Kevesebb lesz az akadály a mozgássérültek előtt Jóllehet, tegnap még egyes résztvevőknek nem kis nehézségbe került, hogy eljussanak a róluk, gond­jaikról szóló tanácskozásra, a fogyatékosügyi fó­rum aktív működése azonban már reményt ad arra, hogy mind kevesebb olyan épület lesz, mint amilyen most a városháza - vagyis, ahová kerekes székkel nem lehet bejutni. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint az elnöklő Botka László polgármester a ke­rekasztalt alkotó csaknem harminc szervezet (mozgáskorlátozottak, látás- és hallássérültek, gyógyult vagy gyógyuló rákbetegek, halmozottan fogyatékosak) képviselői előtt kifejtette: a város ve­zetése jó eséllyel pályázik arra a 300 millió forintra, amelyet kifejezetten az épületek akadálymentesíté­sére írt ki a kormány Nemzeti fejlesztési terv pályá­zat-előkészítő alapja. Ugyancsak örömteli hír, hogy a sokáig mostoha kö­rülmények között tevékenykedő egyesületek, alapít­ványok helyiséggondjait is igyekszik megoldani a vá­ros: bár preferált szervezetként valamilyen elhelyezé­se mindenkinek volt eddig is, most a polgármester kérésére az IKV gyors felmérést készít és a legrosz­szabb állapotban lévő irodákat felújítják, ahol pedig időközben kinőtte a helyiséget a szervezet, ott cseré­vel nagyobbat biztosítanak. A legfontosabb természe­tesen - mint mindenütt - a működést segítő támoga­tás, a pénz. A város kasszájának van egy két és fél milliós fogyatékosügyi alapja, amelyre pályázni lehet - a pénz elosztásáról a fórum maga gondolkodhat. A polgármester bíztatónak tartja, hogy újabban több szervezet is jelezte, felvételét kéri a kerekasz­talba. „Ami az élethez kötő legszorosabb kapcsot, a munkát illeti egyre inkább tapasztalom, hogy a gazdasági szereplők is számítanak a fogyatékkal élőkre, tekintve, hogy a velük kapcsolatos előítéle­tek végre lassan megváltoznak, a foglalkoztatásuk­kal járó támogatások pedig rentábilissá is teszik a munkájukat. De ez majd a következő fórum témá­ja lehet" - fogalmazott Botka László. A Dugonicsban 1943-ban ötvennégyen végeztek Öregdiákok - hat évtized múltán A szegedi Dugonics iskola 1943-ban végzett évfolyamának tagjai találkoztak tegnap a csongrádi megyeszékhelyen. A hatvan éve elballagott ötven­négy tanuló több mint egyhar­mada jött el a találkozóra. - Hatvan éve még jóval gyorsab­ban mentem fel ezeken a lépcső­kön - mondta nevetve tegnap délelőtt a Dugonics iskola előte­rében az egyik öregdiák. A szege­di intézményben az 1943-ban végzett évfolyam tartotta hat­vanéves találkozóját. A Dugonics utcai polgári isko­lában 1943-ban 54 lány kezdte meg a tanulmányait. Szigorú szabályok közt nevelték a diáko­kat. Még a legmelegebb nyári na­pon is fegyelmit kapott az, aki az egyenruhájához nem vette fel a szürke vagy fekete harisnyáját. Ünnepek alkalmával pedig Bocs­kai-ruhát és sapkát öltöttek ma­gukra a lányok. Vasárnaponként közösen men­tek a felsővárosi templomba a ki­lenc órás szentmisére. Ilyenkor a József Attila sugárút sarkán már ott álltak a mostani Dózsa iskola helyén lévő gimnázium fiú tanu­lói és várták a lányokat. A tanárok nem adtak időt az ismerkedésre. Baráth fózsefné is a Dugonics­ban végzett. - Mindig tornavizs­ga zárta a tanévet, 1943-ban azonban a légvédelmi sziréna Tablókép. Hatvan esztendő elmúltával.. Fotó: Schmidt Andrea hangja félbeszakította a bemuta­tót. Lesiettünk az óvóhelyre ­emlékezett vissza az egykori di­ák. A néni több mint húsz éven keresztül boltvezető volt. Jelen­leg segít a családnak, hat unoká­ja és egy dédunokája van. Prágai Ilona szerint az iskola legszigorúbb tanára Kormos Ist­vánná volt. - Marika néni szám­tant és fizikát oktatott, nem tett köztünk különbséget, mindenki­től a legjobbat várta - emlékezett vissza. Koics Erzsébet 32 éven keresztül volt a JATE számviteli előadója. - Akadt olyan osztály­társunk, akit a ballagás után nem sokkal szüleivel együtt le­lőttek a háborúban - mondta. Az új szegedi kendergyárban 120 ember főnöke volt Kerekes Ibolya. - A ballagás után sok mindent csináltam. Apámat ka­tonának vitték, ezért abba kellett hagynom a kereskedelmi iskolát és beálltam dolgozni - mesélte. A Bocskai utcai cementgyárba került, mint irodai gyakornok. Ezt követte a kendergyár, majd felkerült Budapestre, ahol a kül­kereskedelmi minisztériumban is dolgozott. K.T.

Next

/
Thumbnails
Contents