Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-19 / 141. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚNIUS 19. • MEGYEI TÜKÖR» 7 Vásárhelyi anya- és gyermekvédelmi mérleg Kevesebb a gyermek és az abortusz Évről évre csökken a születésszám Vásárhelyen, de ezzel párhuzamosan az abortusz mellett is egyre kevesebb nő dönt, a problémás családok száma viszont emelkedik - derül ki az anya- és gyermekvédelmi szolgálat beszámolójából. Míg tíz évvel ezelőtt 501, addig tavaly már „csak" 327 terhességmegszakítást végeztek Vásárhelyen - derül ki Almásiné Elek Veronika vezető védőnőnek az anya- és gyermekvédelmi Szolgálat elmúlt évét értékelő beszámolójából. 1993-ban az abortuszt kérők tíz százaléka 15-19 év közötti volt, 2002-re ez az arány hét százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban a megszülető gyermekek száma is egyre kevesebb, hiszen míg tíz évvel ezelőtt 575, tavaly már csak 429 gyerek született Vásárhelyen, és ez a tendencia a közelmúltban már óvodabezáráshoz is vezetett. A városi Anya- és Gyermekvédelmi Szolgálatnál egyébként huszonhét védőnő dolgozik, akiknek feladatai közé a várandós és gyermekágyas anyák, a 0-18 év közti gyermekek, valamint a családok gondozása tartozik. Egyébként 2002-ben összesen több mint ötezer családot gondoztak a szakemberek, ezek 44 százalékában dohányzást, 14 százalékában alkoholfogyasztást, míg 5 családban drogfogyasztást tapasztaltak. Közel másfél száz olyan otthont találtak a védőnők Vásárhelyen, ahol a szülők elhanyagolták a gyerekeket, tízben pedig bántalmazták is a kicsiket. - A védőnők jelzőrendszerként funkcionálnak - mondta Almásiné, azaz ha ilyesmivel találkoznak, szólnak a gyermekjóléti szolgálatnak, és onnantól kezdve ketten figyelnek az adott családokra. A fizikai elhanyagolásnak egyébként sokszor jól látható jelei vannak, a gyerekek piszkosak, éhesek, nyűgösek, betegesek, sokat sírnak, és nem fejlődnek megfelelően. A lelki gondozás hiányára is odafigyelnek a szakemberek, hogy a kicsikből később ne váljon kulcsos gyerek. A bántalmazásról pedig általában az óvónőktől, tanároktól, szomszédoktól értesülnek. Ilyenkor a védőnők meglátogatják a szülőket, és tapasztalatból tudják már, milyen sebek és foltok árulkodnak verésről. Ha a gyerek egy-egy hangosabb szóra fejéhez kapja a kezét, az is az erőszak egyik jele lehet. Előfordult már, hogy a védőnőknek rendőrökkel kellett meglátogatniuk egy-egy családot, akadtak olyan szülők, akik megfenyegették a szakembereket. Viszont a legtöbben tartanak attól, hogy gyerekeiket állami gondozásba veszik - ha a gyermekjóléti szolgálat sem boldogul az adott esetben, akkor a gyámügyhöz fordulnak -, ezért a legtöbben együttműködnek a védőnőkkel. SZ. A. K. A SZÜLETÉSEK ÉS ABORTUSZOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA VÁSÁRHELYEN ÉV Születésszám Abortuszok száma 1993 575 501 1998 439 467 2002 429 327 Megtalálta a krumphpusztító ellenségéti Egy bogaras ember - Szentesről Egy szentesi férfi azt állítja, megtalálta a szabadban a krumplibogár természetes ellenségét. Az ügyet a felfedező titokzatossága teszi érdekessé. - Pénzt akarok csinálni a felfedezésemből, úgyhogy arra kérem, ne írja ki a nevem az újságban, csak úgy szerepeljek: K. Ferenc a megyéből - kérte egyik szentesi olvasónk, miután elárulta: hatalmas felfedezést tett saját biokertészetében. Megtalálta ugyanis a krumplibogár természetes ellenségét, egy másik bogarat. A bogár - melynek nevét nem akarta elárulni, nehogy mások hasznosítsák felfedezését - 8 centi hosszú és 4 centi széles, gyorsan repül, s csak azokat a példányokat sikerült megfognia, melyek szívó szájszervükkel éppen a krumplibogarak egy-kétnapos lárváival táplálkoztak. - Több éve művelem a biokertemet, de ilyet még nem láttam lelkesedett a felfedező, aki kérdésemre, hogy honnét kerülhettek ide a krumplibogárfaló bogarak, úgy vélte, a szél fújhatta őket a földjére. Arra az ellenvetésemre sem mondott semmit, miszerint a krumplibogár Amerikából csak a második világháború után került Európába, nálunk 1947-ben tűnt fel, azaz nem valószínű, hogy a lárvájával táplálkozó rovar eddig ne hajózott volna át az Atlanti-óceánon és ne fedezte volna fel valaki. - Kísérlettel próbálom igazolni, hogy amit állítok, az nem tévedés - vetette ellen K. Ferenc. A hat befogott bogarat 6 hete táplálom két-háromnapos krumplibogárlárvával, s még egyik sem pusztult el. Azt azonban nem tudom, mi lesz azután, hogy a krumplibogárszezon elmúlik. Biztos ami biztos, az egyik kísérleti példányt spirituszba tettem, annak bármikor meg lehet nézni, mi van a gyomrában, azaz mivel táplálkozott. K. Ferenc nagy pénzt remél felfedezését hasznosítva, így azt is elutasította, hogy őt, vagy a kísérletében szereplő, lárvaevő bogarakat lefényképezzük. A tydomány jelenlegi állása szerint - mint interneten is hozzáférhető szakirodalomban, így többek közt az AgroOnlinon olvasható - a krumpli-, azaz burgonya- vagy kolorádóbogárnak nincs természetes ellensége. Ellene permetezéssel, talajfertőtlenítéssel, vagy a bogarak, lárváik és petéik kézi összegyűjtésével lehet védekezni. Egyes rovarok azonban - ezt már egy agrárszakembertől tudjuk - táplálkoznak petékkel, ahogy a katicabogár is. A nevét a téma komolytalansága miatt elhallgatni kívánó szakértő azonban olyan rovarral még nem találkozott, mely kifejezetten a krumplibogár lárváját kedvelte volna. Azt azért elméletben elképzelhetőnek tartja, hogy valamelyik rovar kényszerűségből ráfanyalodik ezekre a - magukból veszély esetén keserű nedvet kibocsátó - bogarakra. B. K. A. A vádlottak ártatlannak vallják magukat Elrabolták volna Vargát? Hat vádlottból csak három jelent meg tegnap Szegeden azon a tárgyaláson, amelyen a bíróság többek között azt vizsgálta, valóban el akarták-e rabolni Varga Mihály szegedi nagyvállalkozót, a KESZ Kft. többségi tulajdonosát. - Megértette a vádat? - Igen, megértettem, mivel vádol az ügyészség és azt mondhatom, nem követtem el bűncselekményt, ártatlannak vallom magam. Ez a párbeszéd tegnap délelőtt zajlott a Csongrád Megyei Bíróság dísztermében, ahol megkezdődött Csongrád megye történetének első emberrablási pere. A tanácsvezető bíró kérdésére egyébként Sz. M. II. rendű vádlott válaszolt ilyen határozottsággal, mint ahogy azt megelőzően a per I. rendű vádlottja, /. /. is úgy nyilatkozott: fenntartja korábbi vallomását, emberrablást soha nem terveztek Varga Mihály szegedi nagyvállalkozó, a KÉSZ Kft. többségi tulajdonosa ellen. Miközben a tárgyalás e szakasza zajlott, a III. rendű vádlott T A a bíróság folyosóján várt arra, hogy beszólítsák, s lapunk kérdésére, mennyire tartja megalapozottnak a vádat, így nyilatkozott: Nem volt előkészítve? - Nevetséges az egész ügy, ha valaki alaposabban áttanulmányozza a vádiratot, azonnal észreveszi, nem volt itt semmilyen emberrablási előkészület. Ha akarnánk se tudnánk több vádlott szavaiból idézni, ugyanis az első tárgyalási napon a hatból csak hárman jelentek meg. A IV rendű vádlott, Z. S. sokáig szökésben volt. A nemzetközi elfogató parancs ugyan sikerrel járt, rendőrkézre került a vádlott, de túl későn ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a perbe. Az V rendű vádlott B. I. már régen eltűnt, senki nem tudja, merre tartózkodhat, míg a VI. rendű vádlott f.-né B. I. nem tudott részt venni a tárgyaláson, előre kimentette magát. Az országszerte is nagy figyelemmel kísért perben van olyan, Ügyvedjével konzultál az elsőrendű vádlott a tegnapi tárgyaláson. U Fotó: Gyenes Kálmán akit az ügyészség emberrablás előkészületével vádolt meg, J. J. esetében fegyvercsempészés is szerepel a vádak között. Mivel J.-t és feleségét az ügyészség azzal is megvádolta, hogy hiteleket vettek fel, amiket nem fizettek vissza, ezért őket üzletszerűen elkövezett, nagyobb kárt okozó csalással is vádolják, ám erre a cselekményre - a VI. rendű vádlott távolléte miatt - nem tért ki tegnap a bíróság. Négyen a képben Az ügyészi vádirat szerint négy férfi, az I., a II., a III. és a IV rendű vádlott gyanúsítható azzal, hogy Varga Mihály elrablására szövetkeztek. Közülük ketten (J. J. és Z. S.) horvát, ketten magyar állampolgárok. A rendőrséget értesítő személy, B. I. pedig szerb állampolgárságú. Egyikük, Sz. M. egyébként Varga Mihály volt sógora, aki korábban munkakapcsolatban is állt a nagyvállalkozóval. A vádirat szerint J. J., Sz. M. és T A. három évvel ezelőtti beszélgetésén vetette fel Sz., el kellene rabolni Varga Mihályt, hogy aztán 100 milhó forint váltságdíj ellenében engedjék szabadon. Az ügyészség úgy véli, az I. rendű vádlott, J. J. szervezte meg az emberrablás előkészületeit, folyamatosan megfigyelték Varga Mihályt, igyekeztek pontosan feltérképezni napi szokásait. 2001 januárjától gyakorta követték Varga kocsiját, az emberrablás elkövetésére legalkalmasabb helyszínt és időpontot szerették volna így kiválasztani. A megfigyelésbe bevont B. I. azonban egy idő után megijedt, s a tervezett emberrablásról 2001. május 8-án értesítette a rendőrséget. A nyomozók nem is tétlenkedtek: hamarosan elfogták a gyanúsítottakat, s a házkutatás során fegyverek, lőszerek, álszakáll és álbajusz, paróka is előkerült J. J. rúzsai tanyáján. - A fegyverek birtoklását nem tagadom, a két pisztolyhoz még mint a horvát hadsereg őrnagya jutottam. Azt elismerem, hogy tartásukhoz magyar engedéllyel nem rendelkeztem, de ezeket a pisztolyokat soha nem használtam magyar területen - mondta J. J. a tegnapi tárgyaláson. Azt is hozzátette: ő Vargát nem ismeri, és a KÉSZ Kft.-ről sem hallott túl sokat korábban. Feljelentőjük, aki tudomása szerint korábban embercsempészettel foglalkozott, minden bizonnyal pénz reményében tett rájuk nézve terhelő vallomást-vélte J. J. A sógor tagad Sz. M. meghallgatásakor pedig azt nyilatkozta: az I. rendű vádlottal semmilyen kapcsolatban nem állt korábban, és soha nem fordult meg a fejében, hogy volt sógorát elrabolja. Az ügyben tegnap nem született ítélet, a tárgyalást elnapolták. BÁTYI ZOLTÁN Hiányolják a turistákat a megye kis településéről Kübekháza, a fesztiválfalu Kübekházán tavaly októberben új polgármestert választottak, Molnár Róbert volt országgyűlési képviselőt. Az elmúlt több mint fél esztendőben számos változás történt a Szegedtől 18 kilométerre lévő, 1630 lelket számláló kisközségben. - Megválasztásom után az első hetek azzal teltek, hogy ismerkedtem az új munkakörömmel. Egy országgyűlési képviselőnek teljesen más a feladata, mint egy polgármesternek - nyilatkozta lapunknak Molnár Róbert, Kübekháza első embere. A polgármester elmondta: első intézkedései közé tartozott, hogy az önkormányzat kifizette 6-7 millió forint tartozását. A beruházások csak ezután következhettek. Fölújították a hivatalt, az anyagot maguk vették meg és saját mesterekkel dolgoztattak, így negyedére csökkent a tervezett költség. Virágosították a települést, rendbe tették a temetőt. A falu idei legnagyobb beruházása a sportöltöző és a klubház felépítése. Erre 3,7 millió forintot nyertek egy pályázaton. Harminc éve nem cserélték már ki az elkopott utcanévtáblákat, ez most megtörtént. Kübekháza sváb település, így az útbaigazító táblák magyar és német nyelven íródtak. Molnár Róbert elmondta: szeretnék elérni, hogy Kübekháza fesztiválfalu legyen. Az idén látványos ünnepség mellett negyedik alkalommal megrendezték a határnyitást, először pedig a falunapot. Június 21-én tartják az országos Audi- és Volkswagen-találkozót, júliusban operettgálát. - Nemcsak mi, helyiek, hanem az idelátogatók is észreveszik már a változásokat - mondta Ábrahám Ferenc. A fiatal kübeki Kübekháza fesztiválfalu szeretne lenni. Fotó: Schmidt Andrea zöldséges szerint az önkormányzat sikeresen pályázik, szépül a falu, csak a turisták hiányoznak. Ennek egyik oka, hogy nincs sok látnivaló a faluban. - Emellett 18 kilométerre vagyunk Szegedtől, átmenő forgalom pedig egyáltalán nincs - tette hozzá. Esetleg egy strand megnyitásával lehetne idecsalogatni az idegeneket. Kollár Ferencnek már a dédapja is Kübeken született. - Ismerek szinte mindenkit, látom a változásokat. Valami most elindult, de erre nem lesz elegendő a 4-5 év - vélte a nyugdíjas. Nemcsak magyarok és svábok, de zsidók, lengyelek, oroszok és bolgárok is éltek itt régebben. A nációk között nem volt összetűzés, csak a háború szólt közbe. A bácsi szerint hasznos volt a temetőt rendbe tenni, mert igen sok elszármazott jön mostanában vissza és ők egyenesen odamennek, hogy felkeressék őseik sírját. Buder Attilánné vezeti a település központjában lévő boltot. Szerinte nagyon jó, hogy átadtak az üzlet előtti kispiacot, mert így a kofáknak már nem a földről kell a terményeiket árusítani. Rendszeresen nyírják a füvet, szedik a szemetet az utcákon és a téren a közhasznú munkások. Rendezett faluban sokkal jobb élni - mondta a boltvezető. Ráadásul az egyre több program nekik is kedvez, hiszen egy-egy rendezvény alkalmával fellendül az üzlet. K.T.