Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-19 / 141. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚNIUS 19. • MEGYEI TÜKÖR» 7 Vásárhelyi anya- és gyermekvédelmi mérleg Kevesebb a gyermek és az abortusz Évről évre csökken a születés­szám Vásárhelyen, de ezzel pár­huzamosan az abortusz mellett is egyre kevesebb nő dönt, a problémás családok száma vi­szont emelkedik - derül ki az anya- és gyermekvédelmi szol­gálat beszámolójából. Míg tíz évvel ezelőtt 501, addig tavaly már „csak" 327 terhesség­megszakítást végeztek Vásárhe­lyen - derül ki Almásiné Elek Ve­ronika vezető védőnőnek az anya- és gyermekvédelmi Szolgá­lat elmúlt évét értékelő beszámo­lójából. 1993-ban az abortuszt kérők tíz százaléka 15-19 év kö­zötti volt, 2002-re ez az arány hét százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban a meg­születő gyermekek száma is egy­re kevesebb, hiszen míg tíz évvel ezelőtt 575, tavaly már csak 429 gyerek született Vásárhelyen, és ez a tendencia a közelmúltban már óvodabezáráshoz is vezetett. A városi Anya- és Gyermekvé­delmi Szolgálatnál egyébként huszonhét védőnő dolgozik, akiknek feladatai közé a váran­dós és gyermekágyas anyák, a 0-18 év közti gyermekek, vala­mint a családok gondozása tarto­zik. Egyébként 2002-ben össze­sen több mint ötezer családot gondoztak a szakemberek, ezek 44 százalékában dohányzást, 14 százalékában alkoholfogyasz­tást, míg 5 családban drogfo­gyasztást tapasztaltak. Közel másfél száz olyan otthont talál­tak a védőnők Vásárhelyen, ahol a szülők elhanyagolták a gyere­keket, tízben pedig bántalmazták is a kicsiket. - A védőnők jelzőrendszerként funkcionálnak - mondta Almá­siné, azaz ha ilyesmivel találkoz­nak, szólnak a gyermekjóléti szolgálatnak, és onnantól kezdve ketten figyelnek az adott csalá­dokra. A fizikai elhanyagolásnak egyébként sokszor jól látható je­lei vannak, a gyerekek piszkosak, éhesek, nyűgösek, betegesek, so­kat sírnak, és nem fejlődnek megfelelően. A lelki gondozás hi­ányára is odafigyelnek a szakem­berek, hogy a kicsikből később ne váljon kulcsos gyerek. A bántalmazásról pedig általá­ban az óvónőktől, tanároktól, szomszédoktól értesülnek. Ilyenkor a védőnők meglátogat­ják a szülőket, és tapasztalatból tudják már, milyen sebek és fol­tok árulkodnak verésről. Ha a gyerek egy-egy hangosabb szóra fejéhez kapja a kezét, az is az erő­szak egyik jele lehet. Előfordult már, hogy a védő­nőknek rendőrökkel kellett meg­látogatniuk egy-egy családot, akadtak olyan szülők, akik meg­fenyegették a szakembereket. Vi­szont a legtöbben tartanak attól, hogy gyerekeiket állami gondo­zásba veszik - ha a gyermekjóléti szolgálat sem boldogul az adott esetben, akkor a gyámügyhöz fordulnak -, ezért a legtöbben együttműködnek a védőnőkkel. SZ. A. K. A SZÜLETÉSEK ÉS ABORTUSZOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA VÁSÁRHELYEN ÉV Születésszám Abortuszok száma 1993 575 501 1998 439 467 2002 429 327 Megtalálta a krumphpusztító ellenségéti Egy bogaras ember - Szentesről Egy szentesi férfi azt állítja, megtalálta a szabadban a krumplibogár természetes el­lenségét. Az ügyet a felfedező titokzatossága teszi érdekessé. - Pénzt akarok csinálni a felfede­zésemből, úgyhogy arra kérem, ne írja ki a nevem az újságban, csak úgy szerepeljek: K. Ferenc a megyéből - kérte egyik szentesi olvasónk, miután elárulta: hatal­mas felfedezést tett saját bioker­tészetében. Megtalálta ugyanis a krumplibogár természetes ellen­ségét, egy másik bogarat. A bogár - melynek nevét nem akarta elárulni, nehogy mások hasznosítsák felfedezését - 8 centi hosszú és 4 centi széles, gyorsan repül, s csak azokat a példányokat sikerült megfognia, melyek szívó szájszervükkel ép­pen a krumplibogarak egy-kétna­pos lárváival táplálkoztak. - Több éve művelem a bioker­temet, de ilyet még nem láttam ­lelkesedett a felfedező, aki kérdé­semre, hogy honnét kerülhettek ide a krumplibogárfaló bogarak, úgy vélte, a szél fújhatta őket a földjére. Arra az ellenvetésemre sem mondott semmit, miszerint a krumplibogár Amerikából csak a második világháború után került Európába, nálunk 1947-ben tűnt fel, azaz nem valószínű, hogy a lárvájával táplálkozó rovar eddig ne hajózott volna át az Atlan­ti-óceánon és ne fedezte volna fel valaki. - Kísérlettel próbálom igazol­ni, hogy amit állítok, az nem té­vedés - vetette ellen K. Ferenc. ­A hat befogott bogarat 6 hete táp­lálom két-háromnapos krumpli­bogárlárvával, s még egyik sem pusztult el. Azt azon­ban nem tu­dom, mi lesz azután, hogy a krumplibogár­szezon elmú­lik. Biztos ami biztos, az egyik kísérleti példányt spiri­tuszba tettem, annak bármikor meg lehet nézni, mi van a gyom­rában, azaz mivel táplálkozott. K. Ferenc nagy pénzt remél fel­fedezését hasznosítva, így azt is elutasította, hogy őt, vagy a kí­sérletében szereplő, lárvaevő bo­garakat lefényképezzük. A tydomány jelenlegi állása szerint - mint interneten is hoz­záférhető szakirodalomban, így többek közt az AgroOnlinon ol­vasható - a krumpli-, azaz bur­gonya- vagy kolorádóbogárnak nincs természetes ellensége. El­lene permetezéssel, talajfertőt­lenítéssel, vagy a bogarak, lárvá­ik és petéik kézi összegyűjtésé­vel lehet védekezni. Egyes rova­rok azonban - ezt már egy agrár­szakembertől tudjuk - táplál­koznak petékkel, ahogy a kati­cabogár is. A nevét a téma komolytalansá­ga miatt elhallgatni kívánó szak­értő azonban olyan rovarral még nem találkozott, mely kifejezet­ten a krumplibogár lárváját ked­velte volna. Azt azért elméletben elképzelhetőnek tartja, hogy va­lamelyik rovar kényszerűségből ráfanyalodik ezekre a - maguk­ból veszély esetén keserű nedvet kibocsátó - bogarakra. B. K. A. A vádlottak ártatlannak vallják magukat Elrabolták volna Vargát? Hat vádlottból csak három jelent meg tegnap Szegeden azon a tár­gyaláson, amelyen a bíróság töb­bek között azt vizsgálta, valóban el akarták-e rabolni Varga Mi­hály szegedi nagyvállalkozót, a KESZ Kft. többségi tulajdonosát. - Megértette a vádat? - Igen, megértettem, mivel vádol az ügyészség és azt mondhatom, nem követtem el bűncselekményt, ártatlannak vallom magam. Ez a párbeszéd tegnap délelőtt zajlott a Csongrád Megyei Bíró­ság dísztermében, ahol megkez­dődött Csongrád megye történe­tének első emberrablási pere. A tanácsvezető bíró kérdésére egyébként Sz. M. II. rendű vád­lott válaszolt ilyen határozott­sággal, mint ahogy azt megelőző­en a per I. rendű vádlottja, /. /. is úgy nyilatkozott: fenntartja ko­rábbi vallomását, emberrablást soha nem terveztek Varga Mihály szegedi nagyvállalkozó, a KÉSZ Kft. többségi tulajdonosa ellen. Miközben a tárgyalás e szakasza zajlott, a III. rendű vádlott T A a bíróság folyosóján várt arra, hogy beszólítsák, s lapunk kérdésére, mennyire tartja megalapozott­nak a vádat, így nyilatkozott: Nem volt előkészítve? - Nevetséges az egész ügy, ha valaki alaposabban áttanulmá­nyozza a vádiratot, azonnal ész­reveszi, nem volt itt semmilyen emberrablási előkészület. Ha akarnánk se tudnánk több vádlott szavaiból idézni, ugyanis az első tárgyalási napon a hatból csak hárman jelentek meg. A IV rendű vádlott, Z. S. sokáig szökés­ben volt. A nemzetközi elfogató parancs ugyan sikerrel járt, rend­őrkézre került a vádlott, de túl ké­sőn ahhoz, hogy bekapcsolódhas­son a perbe. Az V rendű vádlott B. I. már régen eltűnt, senki nem tudja, merre tartózkodhat, míg a VI. rendű vádlott f.-né B. I. nem tudott részt venni a tárgyaláson, előre kimentette magát. Az országszerte is nagy figye­lemmel kísért perben van olyan, Ügyvedjével konzultál az elsőrendű vádlott a tegnapi tárgyaláson. U Fotó: Gyenes Kálmán akit az ügyészség emberrablás előkészületével vádolt meg, J. J. esetében fegyvercsempészés is szerepel a vádak között. Mivel J.-t és feleségét az ügyészség az­zal is megvádolta, hogy hiteleket vettek fel, amiket nem fizettek vissza, ezért őket üzletszerűen elkövezett, nagyobb kárt okozó csalással is vádolják, ám erre a cselekményre - a VI. rendű vád­lott távolléte miatt - nem tért ki tegnap a bíróság. Négyen a képben Az ügyészi vádirat szerint négy férfi, az I., a II., a III. és a IV rendű vádlott gyanúsítható azzal, hogy Varga Mihály elrablására szövet­keztek. Közülük ketten (J. J. és Z. S.) horvát, ketten magyar állam­polgárok. A rendőrséget értesítő személy, B. I. pedig szerb állam­polgárságú. Egyikük, Sz. M. egyébként Varga Mihály volt sógo­ra, aki korábban munkakapcsolat­ban is állt a nagyvállalkozóval. A vádirat szerint J. J., Sz. M. és T A. három évvel ezelőtti beszél­getésén vetette fel Sz., el kellene rabolni Varga Mihályt, hogy aztán 100 milhó forint váltságdíj ellené­ben engedjék szabadon. Az ügyészség úgy véli, az I. rendű vád­lott, J. J. szervezte meg az ember­rablás előkészületeit, folyamato­san megfigyelték Varga Mihályt, igyekeztek pontosan feltérképezni napi szokásait. 2001 januárjától gyakorta követték Varga kocsiját, az emberrablás elkövetésére legal­kalmasabb helyszínt és időpontot szerették volna így kiválasztani. A megfigyelésbe bevont B. I. azon­ban egy idő után megijedt, s a ter­vezett emberrablásról 2001. má­jus 8-án értesítette a rendőrséget. A nyomozók nem is tétlenkedtek: hamarosan elfogták a gyanúsítot­takat, s a házkutatás során fegyve­rek, lőszerek, álszakáll és álbajusz, paróka is előkerült J. J. rúzsai ta­nyáján. - A fegyverek birtoklását nem tagadom, a két pisztolyhoz még mint a horvát hadsereg őrnagya jutottam. Azt elismerem, hogy tartásukhoz magyar engedéllyel nem rendelkeztem, de ezeket a pisztolyokat soha nem használ­tam magyar területen - mondta J. J. a tegnapi tárgyaláson. Azt is hozzátette: ő Vargát nem ismeri, és a KÉSZ Kft.-ről sem hallott túl sokat korábban. Feljelentőjük, aki tudomása szerint korábban embercsempészettel foglalko­zott, minden bizonnyal pénz re­ményében tett rájuk nézve terhe­lő vallomást-vélte J. J. A sógor tagad Sz. M. meghallgatásakor pedig azt nyilatkozta: az I. rendű vád­lottal semmilyen kapcsolatban nem állt korábban, és soha nem fordult meg a fejében, hogy volt sógorát elrabolja. Az ügyben tegnap nem született ítélet, a tárgyalást elnapolták. BÁTYI ZOLTÁN Hiányolják a turistákat a megye kis településéről Kübekháza, a fesztiválfalu Kübekházán tavaly októberben új polgármestert választottak, Molnár Róbert volt országgyű­lési képviselőt. Az elmúlt több mint fél esztendőben számos változás történt a Szegedtől 18 kilométerre lévő, 1630 lelket számláló kisközségben. - Megválasztásom után az első hetek azzal teltek, hogy ismer­kedtem az új munkakörömmel. Egy országgyűlési képviselőnek teljesen más a feladata, mint egy polgármesternek - nyilatkozta lapunknak Molnár Róbert, Kü­bekháza első embere. A polgár­mester elmondta: első intézke­dései közé tartozott, hogy az ön­kormányzat kifizette 6-7 millió forint tartozását. A beruházások csak ezután következhettek. Föl­újították a hivatalt, az anyagot maguk vették meg és saját mes­terekkel dolgoztattak, így negye­dére csökkent a tervezett költség. Virágosították a települést, rend­be tették a temetőt. A falu idei legnagyobb beruhá­zása a sportöltöző és a klubház felépítése. Erre 3,7 millió forin­tot nyertek egy pályázaton. Har­minc éve nem cserélték már ki az elkopott utcanévtáblákat, ez most megtörtént. Kübekháza sváb település, így az útbaigazító táblák magyar és német nyelven íródtak. Molnár Róbert elmond­ta: szeretnék elérni, hogy Kübek­háza fesztiválfalu legyen. Az idén látványos ünnepség mellett ne­gyedik alkalommal megrendez­ték a határnyitást, először pedig a falunapot. Június 21-én tartják az országos Audi- és Volkswa­gen-találkozót, júliusban ope­rettgálát. - Nemcsak mi, helyiek, hanem az idelátogatók is észreveszik már a változásokat - mondta Áb­rahám Ferenc. A fiatal kübeki Kübekháza fesztiválfalu szeretne lenni. Fotó: Schmidt Andrea zöldséges szerint az önkormány­zat sikeresen pályázik, szépül a falu, csak a turisták hiányoznak. Ennek egyik oka, hogy nincs sok látnivaló a faluban. - Emellett 18 kilométerre vagyunk Szegedtől, átmenő forgalom pedig egyálta­lán nincs - tette hozzá. Esetleg egy strand megnyitásával lehet­ne idecsalogatni az idegeneket. Kollár Ferencnek már a dédap­ja is Kübeken született. - Isme­rek szinte mindenkit, látom a változásokat. Valami most elin­dult, de erre nem lesz elegendő a 4-5 év - vélte a nyugdíjas. Nem­csak magyarok és svábok, de zsi­dók, lengyelek, oroszok és bolgá­rok is éltek itt régebben. A náci­ók között nem volt összetűzés, csak a háború szólt közbe. A bá­csi szerint hasznos volt a teme­tőt rendbe tenni, mert igen sok elszármazott jön mostanában vissza és ők egyenesen odamen­nek, hogy felkeressék őseik sír­ját. Buder Attilánné vezeti a tele­pülés központjában lévő boltot. Szerinte nagyon jó, hogy átadtak az üzlet előtti kispiacot, mert így a kofáknak már nem a földről kell a terményeiket árusítani. ­Rendszeresen nyírják a füvet, szedik a szemetet az utcákon és a téren a közhasznú munkások. Rendezett faluban sokkal jobb él­ni - mondta a boltvezető. Ráadá­sul az egyre több program nekik is kedvez, hiszen egy-egy rendez­vény alkalmával fellendül az üz­let. K.T.

Next

/
Thumbnails
Contents