Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. JÚNIUS 3. VAN, AKI VÉDETT AZ ALKOHOL ELLEN, ÉS VAN, AKI NEM A mellékhatás halál Van, aki védett az alkohol káros ha­tásai ellen, és van, aki nem. Jó lenne, ha alkoholt az fogyasztana, aki vé­dettnek tekinthető ellene, s aki nem tekinthető, az nem fogyasztana. Ám a helyzet épp fordított: aki alkoholhoz fordul, legtöbbnyire nem védett; aki pedig védett, az egyszersmind azon hatások elien is védett, amelyek ki­küszöbölésére alkoholhoz szoktak fordulni az emberek. Kivételek persze léteznek, szabályerősítő jelleggel; dr. Temesváry Beáta, a szegedi kórház pszichiátriai és addiktológiai osz­tályvezető főorvosa mindössze két ilyen esetet ismer a sok ezerből. E két személy ­megismételjük: a sok ezerből - nyolcvana­dik esztendején felül hunyt el, s addig is jó egészségnek örvendett, miközben napról napra akkora alkoholmennyiséget foga­dott magába, ameddig egy, az alkohol el­len nem védett egyén, azaz bármely alko­holista, el sem tud számolni. A főorvosnő az alkohol e paradox sajátságát az egyéb kábítószerekéhez, például a marihuánáé­hoz hasonlítja: aki úgy érzi, hogy ha lehet­ne, kipróbálná, annak százszázalékos biz­tonsággal ártana, legkevésbé pedig az sínylené meg, akinek a kipróbálás eszébe sem jut. Ebből is látszik: meglehetősen tu­dománytalan az „alkohol és drogok"-jelle­A példaértékű borkurzus Inni nemcsak kórosan lehet; Szegeden, a Hittudományi Főiskola épületében egyre nagyobb népszerűségnek örvend - s mél­tán - a „borkurzus" néven közismert elő­adássorozat. Ennek keretében neves szak­emberek osztják meg alkohollal, alko­holfogyasztással kapcsolatos ismereteiket az érdeklődőkkel; dr. Temesváry Beáta például Ady, Juhász Gyula és József Attila költészetén keresztül szemléltette az al­kohol pszichogén hatását. A rendezvénysorozat - amely szinte men­tálhigiénés értékű kezdeményezésnek te­kinthető - a kulturált borfogyasztás le­hetőségeire is ráirányítja a figyelmet. Az előadásokat borkóstolás követi, szakértő borász vezetésével és kitűnő borokkal. gű fölsorolás, az alkohol egy a drogok kö­zül, a különbség csupán annyi, hogy míg az alkohol használata társadalmilag széles körben elterjedt és hagyományosnak mondható, a többi drog újdonság. Dr. Te­mesváry Beáta előrejelzése szerint valószínűleg to­vábbra is az alkohol marad a tipikus „ma­gyar drog". Épp ezért idézi Menningert, egy ame­rikai szakértőt, aki leírja: az alkoholizálás az öngyilkosság krónikus formája. Az al­koholizálók és a pszichés betegségekben szenvedők tábora egyébiránt - hívja föl a figyelmet a szakember - nagymérvű át­fedést mutat. Az alkoholhoz forduló a depresszióját, egyéb, hasonló betegségét igyekszik elinni; ez mellesleg, fűzhető hozzá az említettekhez, olyan, mintha valaki szögevéssel gyógyítaná a gyomor­fekélyét. S mert a pszichés betegségek önmagukban is növelik az öngyilkossági esélyt, az alkoholizálás pontosan száz­százalékos öngyilkossági valószínű­ség-növekedéssel jár. Természetesen nem mindegyik alkoholista lesz öngyil­kos, legtöbbjük „csak" beszerez egy cso­A mérgező növények veszélyei A gyógyítók mellett, sajnos, mérgező növények is vannak kör­nyezetünkben. Különösen a gyerekekre veszélyesek, nagyon oda kell figyelni rájuk. A gyógy- és dísznövények re­neszánszát éljük. Sajnos, ve­szélyeikről kevés az ismere­tünk. Pedig nagyon fontos ­különösen a kisgyermekek vé­delmében -, hogy tudjuk, mely virágok, fák, cserjék lehetnek ártalmasak. A kicsik kíváncsiak és kóstolgatós természetűek, s ha a szájukba veszik, megrág­ják a leveleket, virágokat, saj­nos, előfordulhat súlyos mér­gezés is. A növények közül ugyanis jó néhány a másod­lagos anyagcseréjében kiala­kuló vegyi anyagok segítségé­vel védi magát. Ezek a szembe, a szájba, a gyomorba, a bőrre kerülve mérgeznek. Az udvarra, a kertbe kisza­baduló, s mindennel barát­kozó pici gyerekeket ne hagy­juk egyedül és ne engedjük növényeket tépkedni, rági­csálni. A nagyobbaknak ma­gyarázzuk el, hogy például a tiszafának minden része mér­gező, a ricinus szép magjából pedig már kettő-három lenye­lése is halált okozhat. A na­gyon divatos díszítő a csattanó maszlag (datura stromonium) magjai kábító hatásúak, hal­lucinálni lehet tőlük. Gyom­társa, a foltos bürök levele lég­zésbénulást képes előidézni. A kertet díszítők közé a kisgyer­mekesek ne ültessenek sisak­virágot, kutyatejféléket, gyű­szűvirágot, sárga nárciszt, za­nótot, nadragulyát. S lehető­leg ne a nagyon veszélyesen mérgező nehézszagű boróka legyen az udvaron a zöld szín­folt. A piros pedig ne a dísz­paprikával könnyen összeté­veszthető, ám annál sokkal ve­szélyesebb, mérgező korall­A „magyar drog" valószínűleg hosszabb távon is az alkohol marad. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT mó betegséget; leggyakrabban a máj­károsító hatások jelentkeznek, de a gyul­ladásos megbetegedésektől a rákig terjed a szövődmények sora. Az alkoholizálás előbb-utóbb predelíriumhoz, majd a de­líriumhoz vezet, és bár látszólag vicces, amikor az egyén láthatatlan rovarokat szedeget az ápoló köpenyéről, valójában egyáltalán nem vicces, mert közben, a tudatzavaron túl, összeomlik a keringés, agyödéma keletkezik, súlyos szervi el­változások lépnek föl, s így tovább. A delírium tremens nagyon sokszor halálos - a megfelelő kórházi kezelés ellenére is. Internetes források szerint az alkohol­nak előfordulhatnak pozitív hatásai is. Dr. Temesváry Beáta ezzel kapcsolatban azt mondja: ez nagyon kis alkoholmennyi­séget jelent, a kétnaponta elfogyasztott, másfél deci vörösbor esetenként tényleg nem haszontalan, főleg középkorú nők­nél. Mások a csekély mértékben fogyasz­tott sört is hasznosnak tartják; égetett szeszes italokkal kapcsolatban nem hangsúlyoznak ilyen hatást - mutat rá a főorvosnő. F.CS. cseresznye legyen. Nagyon menő most a mediterrán kert­divat szerint dézsában nevelt leanderekkel telerakni az ud­vart, de jó tudni, hogy a szép dísznövénynek, a Nerium ole­andernek minden része mér­gező, még a hőségben kipá­rolgó illóolajának hosszabb belélegzése is veszélyes. A kro­tonról sem szabad elfelejteni, hogy méreggel védekező tí­pus: bőrgyulladást, mérgezést képes okozni. Nála is veszé­lyesebb a buzogányvirág (a Diffenbachia), ami a nyálka­hártyára kerülve (pl. megrá­gáskor) sebez és légzési elég­telenséget idéz elő. SZ.M. Egy korty ezüst Az alacsony rendű idegen élőlények a magasabb rendűekre pályáznak: paraziták, vírusok, gombák képesek megszállni az emberi szervezetet kívül és belül. Az amerikai orvoslás 1919 óta ismeri az ezüstkolloidot, mely újabban Magyarországon is elérhető. A kezelés meglepően jó eredményt hoz. Ezerféle élősködővel találkozni szinte bárhol lehet, különös tulajdonságuk szerint szemmel láthatatlanok. Szezonja van az influenzának, a gombás fertőzéseknek, speciális helyeken és speciális helyzetekben nagyobb az esély a megbetegedésre. Nyáron a fürdőkben, vagy télen langyos vizekben könnyű beszerezni ismeretlen eredetű élőlényeket, melyek az intim testtájakon fejtik ki kellemeden érzéseket okozó hatásukat. Úri-Szabó Károly szülész-nőgyógyász elmondta: egyes fajtái a parazitáknak képesek megbújni, mi több, észrevehetetlenné válni a férfiaknál, hiszen a férfi nemi szerve természetes állapotában lúgos kémhatású: ugyanezen lények a nők savas kémhatású közegében boldogan lubickolnak. A hagyományos antibiotikummal történő gyógymód esetén következik a kí­sérletezgetés, konkrétan melyik is az a bizonyos nem kívánt lakó, míg a kifejezetten ellene ható szintetikus szert a páciens orvosa segítségével megtalálja. Erre a problémára jelent megnyugtató megoldást az ezüst­kolloid, melyet az amerikai orvoslás az antibiotikus kezelések alappillérének tekintett egészen a harmincas évekig, míg a gyártók érdekei szerint más irányt nem vett a gyógyítás. Alfréd Searle, az amerikai gyógyszerészkamara alapítója 1919-ben így fogalmazott az ezüstvízről: „Az ezüstkolloid használata az emberek gyógyítása során számos esetben meglepően sikeres volt. Belsőleg használva, szájon át vagy bőr alá fecskendezve rendelkezik azzal az előnnyel, hogy gyorsan végez a parazitákkal anélkül, hogy a gazdára mérgező hatást gyakorolna." Az ezüst­víz 650 különböző betegség ellen bizonyult hatékonynak, míg a hagyományos antibiotikumok alig féltucat bántalom ellen ha­tékonyak csupán. Sok baktérium, gomba és vírusfajta speciális enzimet használ az anyagcseréjéhez, a kolloidezüst katali­zátorként működik és megbénítja ezt az enzimet - miközben nem ártalmas az emberi enzimekre: a desztillált vízzel elegyített kolloidezüst az ezüstnek egyetlen olyan formája, melyet biz­tonságosan lehet alkalmazni adalékként. A megfelelő meny­nyiségű ezüstkolloid a szervezetben olyan, mintha egy kiválóan működő második immunrendszerünk lenne. Influenza, belső fertőzések, candida esetén nagykanállal négy-hat napon át tanácsos fogyasztani az ezüstvizet, míg nőgyógyászati panaszok esetén kúraszerűen ajánlott a ter­mészetes állapot visszaállítására a lányoknak intimzuhany - a fiúknak permet. Ekcéma, viszkető bőrfelület, herpesz, pattanás, szúnyogcsípés, lábgomba: az ezüstvizet ezekben az esetekben ecsetelőként használjuk. Az ezüstvizet forgalmazó hazai vállalat rendszerint drogériákba, herbáriákba szállít, az államokban a hetvenes évek óta újra alkalmazzák, most már Magyaroszágon is beszerezhető. BLAHÓ GABRIELLA Az elhúzódó fertőzések rossz hatással lehetnek a párkapcsolatokra is. A mindennapi C-vitamin Ideális C-vitamin-forrás a cit- zöldségek is vitaminforrások: rom (csak közvetlenül fo- csak arra kell vigyáznunk, gyasztás előtt vágjuk fel, mert hogy főzés előtt ne áztassuk a levegő hatására elveszti a őket túl sokáig, mert így ki­benne lévő C-vitamin a vi- oldódik belőlük a vitamin, és taminértékét) és a csipkebo- lehetőleg ne hagyjuk, hogy gyó, ami teának nagyon fi- fémmel kerüljenek érintke­nom: csészénként kb. 6 mii- zésbe-szeleteljük inkább mű­ligramm vitamin van benne. A anyag késsel.

Next

/
Thumbnails
Contents