Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

KEDD, 2003. JÚNIUS 17. * A K T U A L I S * Az elfogadott új kórháztörvény választást hozhat az orvosi kamaránál Magánosítás - felhangokkal A parlament tegnap elfogadta az új kórháztörvény-tervezetét. Korábban a Magyar Orvosi Kamara vezetőségét támadták az érdekvédelmi szervezet rendkívüli küldöttgyűlésén, amelyen a kórháztörvény-tervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A megyei orvosi kamara csak a jövő heti elnökségi ülésén vitatja meg az új helyzetet. Legutóbbi - múlt szombati rendkívüli küldöttgyűlésén a kórháztörvény-tervezet visszavonására szólította fel Medgyessy Péter kormányfőt a Magyar Orvosi Kamara. Meglepő volt ez a fordulat közvetlenül a kórháztörvény parlamenti végszavazása előtt, hiszen a három héttel ezelőtti orvoskamarai gyűlésen megfogalmazott legfőbb kérésnek, miszerint a profitérdekelt vállalkozásokat zárják ki a kórház-privatizációból, a kormányfő nem tett eleget, ennek ellenére az orvosi kamara elnöksége nem kérte vissza a javaslatot. A MOK néhány megyei szervezete kezdeményezte az országos elnökség visszahívását, de a szombati küldöttgyűlésen a viszszahívást javasló küldöttek száma kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a kérdést napirendre tűzzék. A visszahívást kezdeményező küldöttek szerint a kamara vezetősége nem az orvostársadalom, hanem saját érdekeit képviseli akkor, amikor részengedményeket tett a kórháztörvénynyel kapcsolatban, de a legfőbb A kórháztörvény vitájában a betegek érdekeiről esik a legkevesebb szó... Fotó: Schmidt Andrea kérdésben, a profitorientált cégek kizárásának kérdését nem követelte. A küldöttek a három héttel ezelőtti küldöttgyűlésen arra adtak megbízást a MOK vezetőségének: akadályozza meg, hogy profitorientált vállalkozások működhessenek a hazai egészségügyben. A további elvárásként fogalmazták meg, hogy az egészségügyiek jelenlegi közalkalmazotti státussal járó biztonsága megmaradjon. A MOK elnöksége a három héttel ezelőtti küldöttgyűlést követően tárgyalt a miniszterelnökkel, Medgyessy Péterrel, aki a kamarai javaslatok legtöbbjét elfogadta, s kedvezményes hitelkonstrukciót ígért az orvosoknak a privatizációban való részvételre. A Csongrád megyei kamara elnöke, Hajnal Ferenc professzor elmondta: az elmúlt szombati rendkívüli küldöttgyűlésen nem született döntés arról, milyen lépéseket tervez az országos kamara, ha a kórháztörvényt nem vonják vissza. (Tegnap a parlament megszavazta a törvényt.) A kamara új elnökségének megválasztására 45 napon belül összehívják az országos küldöttgyűlést. A Csongrád megyei orvosi kamara a jövő heti keddi elnökségi ülésén vitatja meg a jelenleg kialakult helyzetet. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökének, Cser Ágnesnek nyilatkozata is nyilvánosságra került, miszerint az Alkotmánybírósághoz és az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszterhez fordul, mert a kórháztörvény a munkavállalókra nézve súlyos jogsértéseket tartalmaz. K. K. Haladék a felújításokra Hiányosságok az óvodákban Csongrád megye szinte valamennyi óvodája felújításra szorul, de erre egyelőre nincs pénz. A tisztiorvosi szolgálat napokban befejezett vizsgálatából az is kiderül, hogy az óvodák zsúfoltak, többségükben kevés a mosdó. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) Csongrád megyei intézete ellenőrizte a megye valamennyi, összesen 193 óvodáját. Kovács Lászlóné közegészségügyi felügyelő elmondta, a számos hiányosságot feltáró vizsgálat az épületek állagára és az intézmények működésére terjedt ki, A szabályok alapján a létesítmények udvara akkor tekinthető megfelelő méretűnek, ha egy gyerekre 10 négyzetméternyi szabad terület jut. A helyhiányt a dolgozók igyekeznek orvosolni. A csoportokat forgó rendszerben engedik ki a szabadba, a nagyobb gyerekeket pedig sétálni vagy játszótérre viszik. Az elbírálás során 54 óvoda udvari játékát nem találták kielégítő állapotúnak, kettő kifejezetten balesetveszélyesnek bizonyult. A homokozók tartalmát minden tizedik helyen csak kétévente, vajgy még ennél is ritkábban cserélik, minden ötödik esetben csak rátöltenek. A megyében átlagosan az óvodák felében, Szegeden pedig kétharmadában kevés a mosdó és a vécé. S bár a kézmosás és a fogápolás higiénéje érdekében a kevert meleg víz is előírás, ez jelenleg még minden negyedik esetben megoldatlan. Az óvodák ötödében zsúfoltak a foglalkoztatótermek, ami pedig nem csak az eredményes munkát hátráltatja, de járványos időszakokban a cseppfertőzéses betegségek terjedésének is kedvez. Kovács Lászlóné megjegyezte: csupán minden harmadik intézmény rendelkezik tornateremmel, ráadásul ezek egy része nem felel meg a közegészségügyi követelményeknek. Orvosi szobát, elkülönítő helyiséget a hetvenes évek felétől kezdődően ugyan már mindenhol építettek, sokat azonban egyéb célokra hasznosítottak. A mosdók, vécék és tálalókonyhák esetében az ANTSZ évente megköveteli a tisztasági meszelést. Elenyésző azoknak az intézményeknek a száma, ahol erre ennél ritkábban kerül sor. A vizsgálatok megállapították, hogy a foglalkoztatóhelyiségek jelentős részében több mint 4 éve, sőt akad, ahol 7-8 éve festettek utoljára. 150 óvodában van már központi fűtés. Huszonnyolcban, köztük 18 szegediben azonban továbbra is homlokzati kivezetésű gázkonvektorokkal melegítenek, bár a szabályok értelmében ezek nem használhatók gyerekintézményekben . A vizsgálat megállapította: az óvodák túlnyomó része sürgős felújításra szorul, amit akadályoz a pénzhiány. Éppen ezért a szükséges korszerűsítések határidejét a minisztérium idén szeptember helyett 2008-ra változtatta. DOMBAI TÜNDE Penke Olga kitüntetése Penke Olgát, az SZTE Francia Tanszékének vezetőjét évtizedes tanszékvezetői munkájának befejeztével az oktatási miniszter A Magyar Felsőoktatásért emlékplakettcl tüntette ki. Az elismerési a bölcsészkar tanácsának ülésén adták át. Nógrádi félti a kistelepüléseket Hátrányos helyzetbe kerülnek a kistelepülések a kormányzat területfejlesztési politikája miatt - hangzott el tegnap Nógrádi Zoltán, Csongrád megyei fideszes országgyűlési képviselő Budapesten, Balsay István honatyával együtt tartott sajtótájékoztatóján. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere lapunk kérdésére elmondta: Szeged és térsége fejlődését veszélyezteti, hogy a következő három évben vidéki logisztikai központok építésére mindössze 500 millió forint áll rendelkezésre. A honatya hozzátette: miután a Sapard-forrásokat a jövőben 25 százalékos áfa terheli, a kistelepülések egyre kedvezőtlenebb feltételekkel juthatnak majd hozzá a felzárkóztatási programokhoz. Ugyanakkor megszűntek a falvakat segítő célzott támogatások is, és nem segítik azokat a településeket sem, amelyek közösen akarják fenntartani intézményeiket. Átpolitizált törvény f : i aah ü Kalocsai Katalin Ilyen légkörben nem fognak tolongani a privát befektetők a hazai kórházak, rendelőintézetek privatizációjáért. Túl nagy az ellenállás ahhoz, hogy a magántőke ezt a mindannyiunkat előbb vagy utóbb zsigerig érintő egészségügyet válassza profittermelő területként. Oda, ahol ekkora a kockázat, ahol minden megmozdulás a médiafigyelem központjában zajlik, ahol a tőkemegtérülés mikéntje sem oly világos, mint más, kipróbált területeken, nem rohan tucatszám a megfontolt befektető. Amint az tudható, a megszavazott kórháztörvény legkritikusabb pontja, hogy a gyógyszer-, egészségügyi műszergyártók és forgalmazók, multinacionális cégek is részt vehetnek a privatizációban. A legnagyobbak azonban egyelőre nem versengenek. Nem jelez ilyen szándékot két vezető gyógyszergyárunk sem. mert úgy látják: a kórháztörvénv oly mértékben átpolitizált, hogy a gazdasági kérdések teljesen háttérbe szorulnak. Márpedig a befektető számára egyetlen kérdés perdöntő, miként, mikor térül meg az invesztációja. A hírek szerint nem tolonganak a gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek sem. Egyelőre kivárnak. Az orvosok közül meg legfeljebb a már eddig is jó „közgazdasági érzékkel" megáldott, ilyetén jelentős vagyonra szert tett néhány csoport gondol(hat) az egészségügyben a tökeinjekcióra. Összességében az egészségügyi ágazat nem profittermelő, s az EUsem kötelez beimünket a magánosításra. Nem véletlenül, hiszen a nálunk még most tervezett utakat már kipróbálták, de sikertelenül. Az orvoskamara megkésett és erőtlen kísérlete a törvénytervezet visszavonására eredménytelen, hiszen a kormány nem ijedt meg, parlamenti végszavazásra bocsátotta törvénytervezetét, ami ezek szerint mégis kecsegtet valami hozadékkal. Ám hogy ez a betegek, s az egészségügy javát vagy csupán néhány, az egészségügyben mégis fantáziát látó tőkéscsoport érdekét szolgálja, az csak menet közben derül ki, amikor már fenn fekszünk a vizsgálóasztalon. Cáfol a Pick Rt. Nem csak kétszáz kilóig fizeti ki az annál nehezebb túlsúlyos sertések árát a Pick Rt. - reagált a sertésválságról szóló múlt szombaton megjelent cikkünkre Forró Sándor, a Pick Rt. élőállat-forgalmazási vezetője. A hét végén megírtuk: sertéstartó gazdák csütörtökön reggel kilenckor tiltakozó nagygyűlésre készülnek Földeákon a felvásárlási problémák miatt; a lapunkhoz eljutott információk szerint a Pick Rt. a kétszáz kilogramm feletti túlsúlyos sertéseket úgy veszi át, hogy csak kétszáz kilóig fizeti ki a kilónkénti vételárat és emiatt jelentős anyagi veszteséget szenvednek el a gazdák. Forró Sándor, a cég élőállat-forgalmazási vezetője szombati számban megjelent nyilatkozatával kapcsolatban helyesbítést kért. Eszerint Forró Sándor cáfolja, hogy a kétszáz kilogramm feletti túlsúlyos sertéseket úgy vennék át, hogy kilónkénti vételárukat csak kétszáz kilóig fizetik ki; ezzel szemben a gyakorlat az, hogy a sertéseket nem egyedenként mérlegelik, hanem a korábbi szokásnak megfelelően csoportosan, és így előfordulhat, hogy a kétszáz kilogramm alatti sertés súlya kompenzálja a kétszáz kiló felettit. Ezzel senkitől nem vesznek el egy kilogramm súlyt sem. Ha a gazdának nincs kétszáz kilósnál kisebb súlyú sertése, amivel egybe lehetne mérni a nehezebbet és így kijönne az átlagban kétszáz kiló alatti súly, az állatot nem veszik át az állami felvásárlási akció keretében, de szerződött sertésként a szerződésben foglaltaknak megfelelő áron átveszik. SZ. I. M. Matricás M5-öst szeretnének A közúti közlekedési szolgáltatók érdekképviseletei 1997 óta hangsúlyozzák, hogy Magyarországon az autópályadíjak matricás fizetési rendszere egyelőre az egyedül üdvözítő megoldás. MUNKATÁRSUNKTÓL Az érdekképviseletek megállapítják: az M5-ös koncessziós autópályán - a kapus fizetési renddel - a díjak mértéke elviselhetetlen és tisztességtelen nagyságrendű európai összehasonlításban is. Most, amikor az 5-ös főút karbantartása, felújítása, s emiatt a 7,5 tonna össztömeg fölötti járművek kitiltása, az M5-ös autópályára kényszerítése napirendre került, az autópálya díjfizető rendszerének átalakítása tovább nem halogatható. A szolgáltatók szerint nem marad más megoldás, mint a matricás díjfizetési rendszernek az M5-ös sztrádára való kiterjesztése és országos egységes rendszer létrehozása. Szükségesnek tartják a magyar állam, a politikai erők, az érintett önkormányzatok összefogását, a tarthatatlan helyzet megváltoztatásának kikényszerítését. • Kitiltották a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsikat hétfőtől az 5-ös főút Pest megyei szakaszáról - tájékoztatta az Utinform az MTI-t. Az 5-ös főút érintett szakaszán a súlykorlátozás szeptember 30-ig marad érvényben. A 7,5 tonnánál nehezebb teherjárműveknek az M5-ös autópályát vagy a főúttal párhuzamos mellékutakat kell használniuk. A súlykorlátozást az érintett települések követelésére vezették be. Az Útinform közlése szerint az országban továbbra is sok helyen korszerűsítik az útpályákat, javítják a burkolati hibákat. Az M 5-ös autópálya vége - egyelőre csak remény a továbbépítés is és a matrica is.