Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-16 / 138. szám

10 •MEGYEI TÜKÖRHÉTFŐ, 2003. JÚNIUS 16. Európa előttünk karikázik Egy jó könyv bicikliseknek és döntéshozóknak Az Osztrák Közlekedési Klub Utak a kerékpározáshoz című kézikönyve a kerekezők és a gépjárművezetők közti látszólagos ellentét föloldására bíztat. A kerékpárnak van jövője. Ez a mondat olvasható az Utak a kerékpározáshoz című könyv ajánlószövegében. A kijelentést az Osztrák Közlekedési Klub magyarul is megjelent kötetében található táblázatok, diagramok és más adatsorok támasztják alá. Európában, a hetvenes évek közepének mélypontja után meredeken ível fölfelé a biciklizés népszerűségi mutatója. A kontinens fejlettebbnek mondott felén már tudják, amire nálunk még csak az utóbbi években kezdenek ráébredni a közlekedők, hogy például egy Szeged nagyságrendű városban biciklivel hamarabb célhoz érhetünk, mint a dugótól dugóig araszoló gépjárműforgalomban. (Azt már a megyeszékhelyen is naponta tapasztalhatjuk, milyen idegtépő érzés reggeli csúcs idején beszorulni a Belvárosi híd autófolyamába.) A fölmérések szerint a kerekezők többsége nem sport-, hanem közlekedési eszközként használja a drótszamarat, mert rájött, hogy időt takarít meg, ha nyeregbe pattan. Wolfgang Rauh könyve - amelynek magyar kiadása többek között a közlekedési, valamint környezetvédelmi minisztérium támogatásával jelent meg - nem csupán a kerékpározás népszerűsítését szolgálja. A közlekedésszervezési döntésekért felelős szakemberek figyelmét is fölhívja arra, hogy a forgalmi helyezetek szabályozásánál egyenrangú szereplőként gondoljanak a biciklistákra is. A kötet fejezeteiben a kerékpár közlekedési rendszerben elfoglalt helyéről, a biciklis forgalom tervezéséről, a kerékpárbarát települések!!) kialakításáról, az utakról és kereszteződésekről olvashatunk. A könyv magyar változata a Kerékpárral Közlekedők Országos Szövetsége gondozásában jelent meg. NY. P. Deák Ferenc :rafikus tüntetése Életműve elismeréseként Románia Kulturális Minisztériuma Nemzeti Nagydíjjal tüntette ki az évek óta Szegeden élő és alkotó Deák Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművészt. A 68 esztendős könyvművész, illusztrátor évtizedeken át Kolozsvárott dolgozott, a Kriterion Könyvkiadó művészeti vezetőjeként több ezer magyar kötet megjelenésénél bábáskodott. Kányádi Sándortól Sütó Andrásig az erdélyi magyar irodalom legjelesebb egyéniségeit személyes barátjának, alkotótársának mondhatja. Szegedre a Mozaik Kiadó hívására jött a kilencvenes évek közepén, és azóta számos könyv jelent meg a rajzaival. Betű és rajz című kötete nagysikert aratott a Frankfurti Könyvvásáron. Nem szabad őszig várni az átalakítással Veszélyesek a régi gyűjtőkémények Kormánytámogatással alakíthatják át egycsatornás kéményeiket a harminc-negyven éve épült társasházak. A kürtőkbe kötött vízmelegítők visszaáramló füstje már halálos balesetet is okozott. A tomboló kánikulában már a fűtési idényre kell gondolniuk azoknak a társasházaknak, amelyeket egycsatornás gyűjtőkéményekkel építettek. A fölújításra hamarosan pályázatot hirdet a Belügyminisztérium, s a lakóközösségeknek célszerű mielőbb lépniük, ha őszig be akarják fejezni az átépítést. Az egycsatornás gyűjtőkémények azért veszélyesek, mert egyetlen kürtőbe vezették az egymás alatt lakók gázzal működő vízmelegítőit és más tüzelőberendezéseit, amelyeknek „füstje" bármikor visszafordulhat. Előfordult, hogy a szénmonoxid megölte a fürdőszobában a meleg vizet folyamatosan engedő áldozatot. Szegeden lakások ezreiben leselkedik hasonló veszély az ott élőkre. A külföldről átvett, itthon rosszul alkalmazott technológia hátrányait sok helyen még tervezési és kivitelezési hibákkal is szaporították, a lakók pedig engedély nélküli rákötésekkel növelték az egyébként is állandó veszélyt. Mindezt Szenkovszky István, a Szegedi Kéményseprőipari Kft. igazgatója annak kapcsán mondta el, hogy a kormány nemrégiben döntött az egycsatornás kémények átalakításának támogatásáról. Állami segítséget a legalább nyolc lakásos társasházak kaphatnak: a kormány a költségek 40 százalékát vállalja, a támogatás összege azonban lakásonként nem lehet több 80 ezer forintnál. Az átalakítás nem kötelező, de a kéményeket ellenőrző társaság, illetve az építési hatóság megtilthatja a veszélyessé vált kürtők használatát. A probléma természetcsen nem új keletű: a kéményseprők régen fölhívták a figyelmet a veszélyre és az előbb-utóbb halaszthatatlanná váló tennivalókra. Fontos, s egyben érdekes előzmény, hogy a közelmúltban egy szegedi lakos az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, mert a kéményseprő-ipari társaság fölszólította a veszélyes kémény átalakítására. Az átfogó vizsgálat végén megállapították, hogy jogsértés nem történt, a kéményseprők szabályosan jártak el. Az ügy közben országos méretűvé nőtt, mivel hamar nyilvánvalóvá vált: nem helyi jeKURTOKES SZÁZMILLIÓK Szeged 2100 egycsatornás gyűjtőkéménye mintegy 10 ezer lakásból vezeti el az égéstermékeket. A veszélyes kürtők javítása-átalakítása (kéményenként 500 ezer forinttal számolva) 1 milliárd forintba kerül. Pályázaton nyerhető támogatás 400 millió forint, a költségek fennmaradó részét a társasházaknak kell állniuk. lenségről van szó. Az országban sok ezer ház épült hasonló, egycsatornás kéménnyel. A Miniszterelnöki Hivataltól kérték az átalakítások állami támogatását, így született az 51/2003. (IV. 9.) számú kormányrendelet. Szenkovszky István az átalakítás módjairól elmondta: új típusú gyűjtőkémény beépítése esetén a régi tüzelőberendezéseket is új, zárt égésterű készülékekre kell váltani; ez a megoldás a legdrágább, mintegy 2 millió forint. Úgynevezett szerelt, egyedi kémények beépítése kevesebbe kerül: négy-öt kürtő 5-600 ezer forint; ez esetben maradhatnak a régi vízmelegítők és konvektorok. Legolcsóbb a régi kémény béléscsövezése, mintegy 400 ezer forintért. Előnye, hogy a munka nem jár nagy bontással, s néhány nap alatt elkészül. Hátrány, hogy az ilyen kéményre csak a hagyományos vízmelegítők és fali fűtőtestek köthetők. A szegedi önkormányzat építési hatósága közvetítőként segíti a veszélyes kémények átalakítását. Kovács Béla osztályvezető-helyettes arra hívja töl az érintett társasházak lakóközösségeit, tegyenek szándéknyilatkozatot a kémények átalakításáról, s a dokumentumot mielőbb juttassák el a polgármesteri'hivatal Széchenyi tér 11. számú épületének földszintjén található ügyfélszolgálati irodára. A szándéknyilatkozatba foglalják bele a társasház döntését, az épület címét és helyrajzi számát, a lakások és kémények számát (lakásonként), valamint a közös képviselő nevét. A Belügyminisztérium várhatóan rövidesen közzéteszi a pályázati föltételeket: aki hamarabb beadja igényét, már az elsők között megkaphatja a támogatást. NYILAS PÉTER Feketemunkások, menekültek, lőszerek és hamisítók Határőrök eredményes akciói Szabálysértőket, menekülteket, feketemunkásokat fogtak, fegyvert, lőszert találtak, valamint okmányhamisítókat lepleztek le a határőrök a déli határszakaszon. MUNKATÁRSUNKTÓL A közelmúltban a röszkei határátkelőnél egy szerb férfi gépkocsijában riasztópisztolyt talált az útlevélkezelő a hozzá tartozó lőszerekkel. Kelebiánál kilenc iraki állampolgárt fogtak el, akik a zöldhatáron keresztül jutottak Magyarországra. A két család hónapok óta úton volt, éjjel zárt kocsiban szállították őket. Az irakiak 8-8 ezer dollárt fizettek az embercsempészeknek, akik a szerb oldalon, a határtól két órányi járásra pihentették a menekülteket. Az irakiak pirkadatig várták „segítőiket", de mivel azok nem érkeztek meg, maguk vágtak neki az útnak. Mindannyian menekült státust kértek. A határvadászok a Mars téren fogtak el egy román állampolgárt, aki beismerte, illegálisan vállalt munkát hazánkban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság kommandósai a közelmúltban Ópusztaszeren akcióztak, ahol öt román férfit fogtak el, akiknek nem volt munkavállalási engedélyük. A tompái határátkelőnél két szerb-montenegrói férfi hamis schengeni vízumbélyeggel akart belépni Magyarország területére. Az utasokat visszafordították.