Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

KEDD, 2003, JUNIUS 3. A K T U A L I S A legtöbben most a becsült számlák miatt keresik fel a Dégáz ügyfélszolgálatát. NEM ÉRKEZNEK PANASZOK A hangsúly szándékosan a választhatóságon, az ügyfélnek nyúj­tott alternatívákon van - mondja Pálkuti Istvánná, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelet Csongrád Megyei Hivatalának vezetője, aki a jelenlegi, villany- és gázszolgáltató által kiadott közüzemi szerző­désekben fogyasztóvédelmi szempontból nem talál kivetnivalót. Hozzájuk talán azért nem érkeznek ilyen jellegű panaszok, mert az ügyfél és a cégek egymás között képesek rendezni a problémát. zást okozva. A szolgáltató azonban ezt korrigálta, s jövő­ben is erre törekszik, hiszen az ügyfélszolgálatokon személye­sen vagy telefonon bármilyen probléma esetén állunk a fo­gyasztóink rendelkezésére ­mondja Balla Eleonóra, a Dé­gáz kommunikációs vezetője, aki elmondja: más, talán sokak számára megnyugtatóbb mód­szerrel elkerülhetőek a kelle­metlenségek. A fogyasztó költ­ségmentesen megváltoztathat­ja a számlázási módot, úgy ahogyan az életvitelének legin­kább megfelel. Kívánhatja, hogy mérőjét havonta olvassák le, kérheti a negyedéves leolva­sást úgy, hogy a közbeeső idő­szakban maga diktál pontos óraállást, vagy él a már ismert, háromhavonta leolvasott, köz­tes időben pedig becsült szám­lával járó lehetőséggel. A becslést választottuk Érdekes, hogy míg a Dégáz va­lamivel több mint 400 ezer fo­gyasztót szolgál ki, közülük a ha­vi leolvasást mindössze hatezren kérték, 45 ezer ügyfél döntött úgy, hogy a fent említett máso­dik lehetőséggel él, azaz óraállást diktál, míg 350 ezer ügyfélnél a negyedéves leolvasás, közte be­csült számla kombináció jutott. Kérdés, hogy 350 ezer fogyasztó miért marad a bizonytalanabb ki­menetelűnek ítélt becsléses mód­nál. Talán a Dégáznak van igaza akkor, amikor úgy véli, az embe­rek java része ilyen aktív életvitel mellett nem tudja biztosítani, hogy lakásába minden hónapban bejusson a leolvasó, ám - bár ez­Fotó: Karnok Csaba zel a szolgáltatók nem feltétlenül értenek egyet - az sem kizárható, hogy az ügyfelek java része nem tud pontos információkat az al­ternatív lehetőségekről. A Démász is kalkulál Hasonlóképpen kalkulált számlákat ad az áramszolgáltató is, a Démász háromhavonta leol­vasás alapján elszámoló számlát készít, s a közbeeső két hónap­ban részszámlát állít ki. A Dé­mász 700 ezer fogyasztójának készíti ilyen módon a számlát. Akárcsak a Dégáz, a Démász esetében is tanácsos az ügyfélnek újra átolvasnia az üzletszabály­zatot, amely a cégek tájékoztatá­sa szerint tartalmaz más számlá­zási lehetőségeket is. Lehetőség van például arra, hogy a „fo­gyasztási történet" alapján kiszá­mított áramrészszámlát módo­sítsák, például ha új készülék ke­rül a lakásba. A fogyasztó meg­rendelhet olyan részszámlát is, amely állandó fogyasztási érték­re beállított adatokat tartalmaz, s költségmentesen mód nyílik arra is, hogy óraállás szerint ha­vonta diktáljunk: akkor ezt a bi­zonyos kalkulált számlát már meg sem kapjuk. O.K.K. Sok ügyfélnek a Dégáz vagy a Démász tartozik Becslés után túlfizetés Minták A téli hónapok után számos ügyfélnek jelentős, akár több tízezer forintos túlfizetése is felhalmozódhat a Dégáznál és a Démásznál. Ennek az úgyneve­zett kalkulált fogyasztási rend­szer az oka. A becslés alapján történő fizetést azonban nem kötelező elfogadni. Akinek a becsült számlák alap­ján többet kell fizetnie, mint amit óraállása szerint várt, azt ritkán lehet megvigasztalni az­zal: a szolgáltató majd korrigál, s minden egyenesbe kerül. A fo­gyasztók azt nehezményezik, miért használja pénzüket a szol­gáltató, a cégek viszont azzal ér­velnek: minden ügyfél számára adott a választási lehetőség, hogy miként olvastatja le óráit. A bíróság döntött Sokan emlékezhetnek arra, amikor 2000-ben a Dégáz Rt. pert veszített az úgynevezett be­csült számlák ügyében. A gáz­szolgáltatásról szóló törvény szerint a fogyasztás díját a fo­gyasztásmérő adatai alapján kell megállapítani és elszámolni, ám a törvény végrehajtási passzusa megengedi, hogy a leolvasás rendszerességében a fogyasztó és a szolgáltató az üzletszabály­zat alapján, közüzemi szerző­désben állapodjon meg. Minden fogyasztónak fontos azonban tudnia, hogy akkoriban a gáz­szolgáltatót nem azért marasz­talták el, mert negyedévente ol­vasott le és a köztes időt kalku­lálta, hanem azért, mert kizáró­lag ezt az egy megoldást nyújtot­ta ügyfeleinek. A közüzemi szerződésnek ezt a bizonyos ké­nyes 11. pontját a bírósági dön­tés hatására a Dégáz módosítot­ta, így jelenleg a fogyasztónak nem kell beletörődnie a becsült számlázásba, számára még két, másik, választható megoldás is kínálkozik. Akadt túlszámlázás Mint arról a Dégáz Rt. koráb­ban tájékoztatta lapunkat, elő­fordult, hogy a negyedéves leol­vasások közötti időszakban a rendkívül hideg február és az enyhébb március miatt a tény­legesen használt gázmennyiség nem minden esetben egyezett a számlákon feltüntetettel, alul-, vagy éppen túlszámlá­Szeged ajándéka Budapestnek A Szeged ajándéka Budapestnek című programsorozat kereté­ben, Organikus meditáció cím­mel Vinkler László festményei­ből nyílik kiállítás június 3-án este 6 órakor a fővárosi VAM De­sign Stúdió bemutatótermében. Az est kulturális házigazdája: Székhelyi József, a Szegedi Nem­zeti Színház főigazgatója. A tár­latnyitón közreműködik: Dobos Katalin színművész, Vajda Juha és Gábor Géza operaénekes, Koczka Ferenc karmester, vala­mint Markovics Ágnes és Fodor Zoltán, a Szegedi Kortárs Balett táncművészei, akik a Carmina Buranából mutatnak be részlete­ket. Az esten Áthatások címmel bemutatják lncze Zsuzsa Vinkler Lászlóról készült portréfilmjét. A programra meghívták a Sze­ged nagy árvíz utáni újjáépítésé­ben segítséget nyújtó európai or­szágok nagyköveteit, a magyar kormány tagjait, parlamenti képviselőket és Szeged díszpolgá­rait. A rendezvény védnöke: Bot­ka László szegedi polgármester és Schiffer János budapesti főpol­gármester-helyettes. A rendez­vény célja, hogy mozaikokat mu­tassanak be a fővárosnak Szeged művészeti, kulturális életéből. PANEK SÁNDOR Rég nem látott politikai viharba került a múlt héten az oktatási tárca, és vezetője Magyar Bálint. A szabaddemokrata minisztert, akinek nevéhez az elmúlt évben a közoktatás elkezdett újrare­formja mellett jelentős informatikai fejlesztési programok fűződ­nek, négy különböző ügyben kérte számon az ellenzék. A legza­varbaejtőbb mind között annak a 2,4 milhárd forintos pályázat­nak az ügye, amelyben a minisztérium felsőoktatási intézmé­nyeknek juttatott informatikai eszközöket, úgy, hogy az általa ki­választott beszállítóknak eleve megcímzett megrendelőket kül­dött ki az egyetemekhez, holott fel sem mérte az igényeket, s ki­derült: az intézmények olcsóbban is hozzájuthatnak a szükséges eszközökhöz. A legbeszédesebb pedig az a balatoni luxushétvége, amelyet a minisztérium munkatársai fogadtak el a Sulinet-tende­ren nyertes cégtől, köztük az az időközben lemondott miniszteri biztos is, aki előbb tagadta, majd kitudódott róla, hogy részt vett a tender előkészítésében. A politikai élű számonkéréscsomagban benne van még Magyar Báhntnak a lakáshitelfeltételek változása előtti hajrában felvett 30 milhós hitele, valamint egy hivatalos út, amelynek az Egyesült Államokig tartó költségét egy üzlettileg ér­dekelt magáncég fizette. A Fidesz korrupciógyanút emleget, s Magyar Bálint körül a szo­kásos módon politikai viták alakultak-ki. Sok újdonság nincs az ügyben, az ember, ha helyesh, ha nem, azt látja, hogy az új politi­kai garnitúra körül is ugyanúgy kialakul, és a választó orra előtt ápolódik a klientúra, mint a régiek körül, s a beismerés és a követ­keztetéseklevonása sem megy anélkül, hogy „leleplezés" és politi­kai idegroham ne előzné meg. Ilyen körülmények között nem cso­da, hogy a magyar közéletben a korrupció kideríthetetlen, a kor­rupciógyanú pedig lemoshatatlan. Ezt Magyar Bálintnak és az SZDSZ-nek kellett volna legjobban tudnia, hiszen a választási kampányban ők szakosodtak a Fideszhez közeli cégek ügyeinek „Lop stop" táblákkal szemléltetett kriminalizálására, s Keller László és az Üvegzseb-manőver ellenére sem lehet még tudni, mennyi volt a hecc, és mennyi az igazság a vádakból. Mellesleg szólva, félelmetes, milyen könnyen felejt, aki hatalomba jut, és milyen erkölcsi megtisztuláson esik át, aki ellenzékbe kerül. A korrupcióra utaló „hagyományos" jelek emiatt viszonylago­sak lettek, bármikor kiáltható korrupció alaptalanul és akármi­kor elhallgattatható a gyanú azzal, hogy a politikai ellenfél sem tiszta. Nincs ésszerű határ a pártok, miniszterek szemléletének jobban megfelelő munka- és üzleti partnerek, valamint a kedve­zést megháláló klientúra között, és nincs mintákon alapuló visel­kedési kódex sem a törvénybe nem ütköző, de állami közszolga­ként megengedhetetlen lépések közötti különbségre. Medgyessy Pétertől származik a kifejezés: „erkölcsileg kifogá­solható, ám jogilag törvényes". Ennek megfogalmazásában ben­ne volt ugyan a politikai fedezék, de Kiss Elemér menesztésével együtt benne volt a mintateremtés is. Az igazi értelmezési nehéz­ségek azonban csak ezután következnek, amikor a miniszterel­nöknek a koalíciós párt minisztériuma „erkölcsileg kifogásolha­tó" eseteit kell megvizsgálnia. Magyar Bálint elfogadta az őt „fél­revezető" miniszteri biztos lemondását és fegyelmit indít az al­kalmazottak üdülése miatt, az amerikai út is inkább félreérthető ügyetlenség lehet, hiszen szerződésével nem sérült az adófizetők pénze. Az azonban már minden jóhiszeműséget igénybe vesz, hogy a miniszter ne tudott volna az egyetemi pályáztatás ügyéről. Kijelölt beszállítókra szóló, előre megcímzett megrendelőket kül­deni az intézményekhez, a közbeszerzési eljárásban hibázni, drá­gább vásárlásra ösztönözni, s mindezt egy zűrzavaros pályázat közepette - kimeríti a miniszter felelősségét. Most a kormányfőn á sor. Többet fizetnek a felvásárlók a sertés kilójáért A Pick is kénytelen volt beállni a sorba Véget ért az országos hisztéria, a sertéstartók, az érdekképvise­lők, a feldolgozók és a kormány közötti feszültség pedig érezhe­tően csökkent. Immáron a valós piaci árnál magasabban, az ag­rártárca támogatását élvezve szabadulhatnak meg a termelők a felesleges disznóktól. A múlt héten országszerte arról panaszkodtak a termelők, lassan halad a túlsúlyos sertések felvá­sárlása, a kis súlyúakért pedig a húsipari cégek változatlanul a piaci, alacsony árat ajánlják fel a termelőknek, s nem az önköltsé­gi, 270-280 forintot. Annak elle­nére, hogy erről május 15-i kelte­zéssel FVM-rendelet is született. Csongrád megyében először a Pick Szeged Rt. tulajdonosi köre is úgy határozott, nem csatlako­zik a megállapodásban foglaltak­hoz, mivel az nem kötelező érvé­nyű. Tarnóczi László, a Pick In­tegrátor Kft. ügyvezető igazgatója azonban csütörtökön már azt mondta, június 1. után a térség legnagyobb húsipari cége is e fel­tételek alapján veszi át a disznó­kat, „beállnak a sorba". A rende­letet ugyanis úgy módosította a minisztérium, hogy az már a ter­melők és a felvásárlók érdekei­nek egyaránt megfelel. A túlsúlyos sertések nem zabálják már tovább a drága takarmányt. Fotó:,MiskoIczi Róbert Varga Ferencné tompaháti ter­melő a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy az FVM-rendelet kikerülhető. Az asszony tegnap elmondta: egy gádorosi szövetke­zet megígérte nekik a kialkudott 243 forintot, plusz a minőségi felárat az élő sertés kilójáért. a Pickhez a történtek után már nem fordultak - tette hozzá a ter­melő, aki abban is bízik, 30 nap elteltével meg is érkezik a pénz a számlájára. Pálfi István dorozs­mai és bordányi falugazdász teg­nap még nem rendelkezett pon­tos információkkal a kis súlyú sertések felvásárlásáról, ellenben elmondta: a Pick a korábbi „vál­ságkezelést", a nagy súlyú serté­sek felvásárlását folytatja. Kocsis László, az FVM Csongrád Me­gyei Hivatal falugazdász osztály­vezetője hozzátette, a megyében összeszámolt 19 ezer nagy súlyú sertésből mintegy 7 ezer felvásár­lására a Pick Szeged Rt. kapott engedélyt a minisztériumtól, s tudomása szerint ezek vágása zökkenőmentes. Németh Imre mezőgazdasági és földművelésügyi miniszter szerint a tárca kidolgozta új, EU-kompatibilis árkövető rend­szerét, amelynek nyomán ki le­het alakítani a magyar referen­ciaárat a közepes minőségű, úgynevezett U minőségi osz­tályba sorolt sertések felvásárlá­sához. Ezt kéthetente öt EU-tagország átlagára alapján állapítják meg. Az árbizottság megkezdte működését, az előt­tünk álló két hétben az U minő­ségű sertésekért a feldolgozók 230 forintot fizetnek kilogram­monként. Emellett a tenyésztők megkapják minőségtől függően állatonként a 2-3 ezer forintos támogatást, valamint a kilón­kénti 15-20 forintos minőségi felárat is. így a miniszter szerint a megállapodásban rögzített ár­hoz jutnak a tenyésztők. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents