Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-12 / 135. szám

CSÜTÖRTÖK. 2003. JUNIUS 12. •AKTUÁLIS» 3 A lakótelepi panelekben elviselhetetlen a hőség Munka a 63 fokos pokolban A Temető utcai óvodában a gyerekek legalább meghúzódhattak a lombok árnvékában. Fotó: Miskolczi Róbert A SZOTE Ételbár konyhájában ottjártunkkor ötven fok fölött volt a hőmérő higanyszála. Fotó: Schmidt Andrea Szerdán 33,8 fokot mértek Sze­geden. Utoljára hatvanhat évvel ezelőtt volt ilyen meleg a me­gyeszékhelyen június 11-én. A több mint egy hete tartó ká­nikula mindenkit próbára tesz. Napok óta harminc fok fölé kú­szik a hőmérő higanyszála. A szabadban mindenki az árnyék­ba menekül, az épületekben megállás nélkül üzemelnek a lég­kondicionálók, pörögnek a ven­tillátorok. Azonban vannak olyan munkahelyek, és állások, ahol reggeltől a műszak végéig kint kell állni a tűző napon, és bírni kell a hőséget. Konyhai szauna A SZOTE Ételbár konyhájában már-már elviselhetetlen a hőség. - Szerdán „csak" 51 fokot mér­tünk, de kedden délután egy óra körül 63 fok volt - mondta He­thési Lászlóné, az ételbár vezető­je. - A konyhában, a tűzhelyek­nél igazi katlan van, de a pultnál álló lányok sem fáznak. A szakácsok már hajnalban a tűzhely mellé állnak, s délután háromig izzadnak a munkahe­lyi szaunában. - Nem lehet ide annyi légkondicionálót besze­relni, ami csillapítani tudná a hőséget - tette hozzá Hethési­né. - Hiába csinálunk kereszt­HATVANHAT EVES MELEGREKORD DŐLT MEG Az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regioná­lis Központjának előrejelzése szerint keddig marad a kánikula. Péntekre várható a legmelegebb, a hőmérő higanyszála 35 Celsi­us-fok fölé is kúszhat. Ezen a napon elszórtan zápor, zivatar is ki­alakulhat térségünkben, de jelentősen nem hűti le a levegőt. Teg­nap délelőtt 33,8 fokot mértek Szeged belvárosában, az Ady téren. Utoljára 1937. június 11-én volt ilyen meleg. huzatot, nem mozdul a levegő. Szerencsétlenségünkre alat­tunk van a kazánház, aminek éjjel-nappal, télen-nyáron mennie kell. Decemberben jól jön ez a „padlófűtés", de most még elviselhetetlenebbé teszi a meleget. Zuhany a födémen Nem csupán a konyhákban ne­héz elviselni a hőséget, a tűző napon dolgozókat is alaposan próbára teszi a júniusi kánikula. Az építkezéseken dolgozó mun­kások nemcsak a meleg, de a munkavédelmi előírások miatt is szenvednek: - Harmincöt fok­ban is bakancsban és sisakban kell dolgoznunk - felelte egyi­kük. - Elméletileg a hosszú nadrág is kötelező lenne, de annyit lazí­tott a főnökség a szabályokon, hogy megengedték a sortot és a bermudát. Ha nem fúj a szél, ak­kor valóságos pokol van a födé­men. A beton ugyanis egyszerre szívja magába és veri vissza a meleget, így a hőség nemcsak fe­lülről, de alulról is támad ben­nünket - tette hozzá. A kőművesek óránként tíz percet pihenhetnek. Ilyenkor vagy az árnyékba húzódnak, vagy a födémre felvitt tus alatt hűsölnek. Rosszullét miatt sem az építkezésre, sem a SZOTE Ételbárba nem kellett még or­vost hívni. De a panelekben sem könnyű. A lakótelepeken nem egy lakás­ban mérnek folyamatosan har­minc fok fölötti hőmérsékletet. Hiába pörög a ventilátor, hiába a szélesre tárt ablak és erkélyajtó, nem csökken a hőség a szobák­ban. A lombok alatt Míg a rekordokat döntő káni­kula miatt a felnőttek többsége nyűgös és ingerült, addig a gyermekek sokkal nyugodtab­ban viselik a hőséget, egyszerű­en az árnyékban játszadozva tűrik a forróságot. A Temető utcai óvoda aprósá­gai szerencsés helyzetben van­nak. Itt ugyanis a legtöbb játék a lombok alatt található. így a dél­előtti melegben kis- és nagycso­portos egyaránt a hűvösbe hú­zódva homokozott, hintázott vagy mászókázott. Csupán né­hány kisfiú szaladgált kipirult arccal a gumilabda után a tűző napon. A káros sugarak ellen az óvó nénik a szülők küldte naptejjel, a napszúrás ellen sapkával védik az érzékeny kicsiket. A felfrissü­lésre vágyó ovisoknak egyelőre be kell érniük azzal, hogy egy­mást spriccelik le vízipisztollyal. Az udvaron üresen álló medence ugyanis éppen felújításra vár. Míg a nagyobbak panaszkodtak, a kicsik elmondták, őket nem za­varja, hogy a fülledt és meleg cso­portszobában kell aludniuk dél­utánonként. P. D.-G. SZ. L.-K. T. Stressztűrő magok a gabonakutatónál A búzanemesítésí és termesztési kutatások eredményeiről, valamint a vetőmagellátás­ról kezdődött tegnap kétnapos kalászos faj­tabemutató Szegeden. MUNKATÁRSUNKTÓL A Gabonatermesztési Kutató (GK) Kht. ne­mesítőtelepén, Szegeden, Kecskéstelepen tegnap kalászos fajtabemutató kezdődött, amelynek előadásai, tájékoztatói ma délelőtt 10 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen megismétlődnek. A bemutatók látogatói azon szegedi kalá­szos gabonafajtákat vehették szemügyre, amelyeket majd 2003 őszén vetnek el, de már az Európai Unióban aratnak le jövő nyá­A Gabonatermesztési Kutató Kht. vető­magvait a tapasztalatok szerint a jó haszná­lati érték jellemzi, az alkalmazkodóképesség, a stressztűrés és a termésbiztonság. Ezek a fajták nemcsak viszonylag szűk ökológiai adottságoknak megfelelő termőföldön hoz­zák az elvárható mennyiséget és minőséget, de rugalmasan idomulnak a kevésbé jó felté­telekhez is. Sarkított mondatok FARKAS CSABA Érdekes körforgás figyelhető meg a könyv, egyáltalán, az írásbeli­ség körül - hívhatjuk fel a figyelmet az ünnepi könyvhét kezde­tén. Mindenki emlékszik történelemkönyvéből az egyiptomi ír­nokot ábrázoló szoborra: íróeszközzel kezében függeszti tekinte­tét a - nem ábrázolt, láthatatlan - fáraóra. És a fáraó diktált. Későbbi korokban is hasonló volt a helyzet: nem önmaga je­gyezte le gondolatait az egyén, hanem külön, e célra felbérelt írás­tudót fogadott meg, aki kellő formába öntötte s keretek közé he­lyezte a csiszolatlan szavakat. „írjad, deák!", csapott a nehéz tölgyfa asztalra a reneszánsz uralkodó, az alsóbb társadalmi réte­gek képviselői pedig megzöldült réz pénzegységeket szedtek elő fizetségül a derékaliból, hogy valaki leírja nekik, aminek leírva lenni kell. Diktált gazdag, diktált szegény, diktált boldog-boldog­talan - az írástudó pedig buzgón körmölt, kapart, csak úgy serce­gett az íróeszköz alatt az írásra alkalmatos felület. Aztán széles körű lett az írásbeliség, egyvalami mégis megőrző­dött a szűk körű írásbeliség korából, az írásos művek - átfogób­ban: maga az írás - értéknek tekintettsége. A teljesítmény ugyan­is teljesítmény, magától semmi nem kerül papírra, a leírtakat ténylegesen le is muszáj írni. És ha - tortán a hab - a leírtak úgy voltak leírva, hogy hátunkon szaladgált a libabőr: értéke a sokszo­rosára nőtt. Ez volt egykor (nem is régen). Am most mit látunk? Valaki megnyeri a nyeröversenyt, még le sem szállt a dobogóról, máris piacon a könyve, mely arról szól, hogyan nyerte meg a nyerőversenyt. Sarkított a példa, de nem kellett rajta sokat sarkítani. Van olyan, hogy az egyén elkezd be­szélni a kazettára, egy idő után abbahagyja, és azzal a - szintén szóbeli - közléssel egészíti ki: két héten belül könyv legyen belő­le, az én könyvem, a boritón az én nevemmel, de könyv ám! (Ez is sarkított példa, ezt sem kellett sokat sarkítani.) Amennyiben visszatért a diktálok kora, egy lényeges körülmény a régi diktáló kortól tehát mindenképpen megkülönbözteti: az írás kb. meg­szűnt értéknek lenni, nem teljesítmény: a mai írnokokat nem fa­ragja szoborba senki. (Jobb is így.) Esztétikum ? El sem jutunk hozzá: ha könyvet veszünk, hasznot hozó - ezért aztán reklámo­zott - diktálás könyveket veszünk. (Sarkítás! Sarkítás!) Akkor mégis, miért van könyvhét? Azért, hogy mindaz, amit fönt olvastunk, talán mégse legyen teljesen így. (E mondat is sar­kítva van; ez sem nagyon.) Gazdasági helyzetünk romlásának okairól Lelassult Csongrád megye fejlődése Míg nyolc évvel ezelőtt Csong­rád megye az ötödik legfejlet­tebb volt az országban, 2001-re a tizedik helyre csúszott vissza, fejlődésének üteme pedig már csak Békését előzi meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megye hagyományo­san az ország igen fejlett területe­ihez tartozott, de ez ma már csak emlék - hangzott el a megye gaz­daságáról és szociális helyzetéről szóló szerdai konferencián Vá­sárhelyen. A rendezvényen részt vett Lázár János polgármester és Hampel Tamás, a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara városi szervezetének elnöke. Klonkai László, a Központi Sta­tisztikai Hivatal Csongrád me­gyei igazgatója előadásában kifej­tette: míg az egy főre jutő bruttó nemzeti össztermék (GDP) nagysága alapján megyénk 1995-ben még az ötödik volt a hazai rangsorban, két évvel ez­előtt már csak a tizedik helyet tudta elfoglalni. A fejlődés üte­mét vizsgálva pedig csak Békés megyét tudtuk megelőzni az utóbbi időben. A hanyatlás okainak elemzése­kor a szakember kifejtette: a tönkrement üzemek helyére nem települtek versenyképes ágazatok, a külföldi tőke pedig nem hozott létre új cégeket és nem fejlesztett, hanem felvásá­rolta és továbbműködteti a régie­ket. Jó példa erre a szegedi víz-, áram- és gázszolgáltató esete. Az ország más, Csongrádnál sokkal fejlettebb területein, így a fővá­rosban és a Dunántúlon viszont a feldolgozóiparba fektettek ren­geteg pénzt a külföldi vállalatok. Klonkai László hangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdaság szerepe, súlya fokozatosan háttérbe szo­rul majd, s a jövőben az ipari ága­zatok várhatóan sokkal gyorsab­ban fejlődnek az agráriumnál. Tapasztalatcserére jöttek a holland bírók A Szegedi ítélőtábla, a Csongrád Megyei Bíróság, valamint a Csongrádi Városi Bíróság munkájával ismerkedett tegnap az a holland bírói delegáció, amely kedden érkezett megyénkbe. Csongrád megye bírói már 1995 óta ápolnak kiváló kapcsolatot a hol­landiai, Zwollei Megyei Bírósággal. A tapasztalatcserék során tanul­mányozták egymás bírói gyakorlatát, s megvitatták többek között a bírói etika és a fogalmazóképzés aktuális feladatait is - tudtuk meg Czene Klárától, a megyei bíróság elnökétől, aki Heidrich Gábor tábla­bírósági elnök társaságában kalauzolta a vendégeket. A holland bírói küldöttség vezetője, Bert Maan, a Zwollei Megyei Bíróság elnöke, aki nagy eséllyel pályázik a Hágai Nemzetközi Bünte­tőbíróság hivatalvezetői tisztére, elégedetten szólt a-Magyarországon tapasztaltakról. Elmondta: az évek során azt láthatta, hogy mind ma­gasabb szintű munka folyik a magyarországi bíróságokon, a magyar bírák rendkívül felkészültek, s az ítélkezés technikai háttere is sokat javult. - Biztosra veszem, hogy az uniós csatlakozás idejére minden felté­tel adott lesz a magyar bíróságokon ahhoz, hogy megfeleljenek az uni­ós elvárásoknak - fogalmazott Bert Maan. B.Z. Nemzetközi szabadalom védi a Rhinolight készüléket Világújdonság szegedi találmány: lézerrel a szénanátha ellen A feltalálók tegnap hivatalosan is bemutatták a nemzetközi sza­badalommal védett Rhinolight készüléket. A Szegedi lüdomány­egyetemen kifejlesztett műszer világszerte forradalmasíthatja a szénanátha kezelését. Nem csupán az erkölcsi elisme­rés lehet a Szegedi Tudomány­egyetem kutatócsoportjáé a Rhi­nolight nevű, az allergiás meg­betegedések gyógyításában használható lézeres készülék ki­fejlesztéséért. A műszer gyártá­sára és forgalmazására a kifej­lesztésében részt vevők létre­hozták a Rhinolight Kft. nevű céget, és nemzetközi szabadal­mi oltalommal védették le a ta­lálmányt. A kutatók tervei sze­rint a hasznosítás Magyarország határain belül történik, és jövő­re már külföldön is hozzáférhe­tő lesz a szénanátha gyógyítását forradalmasító új módszer. Je­lenleg nyolc helyen hozzáférhe­tőek a kezelések, amelyeket vár­hatóan rövid időn belül az OEP is támogat majd - hangzott el a Rhinolight tegnapi, hivatalos bemutatóján. Benedek György professzor, az SZTE tudományos rektorhelyet­tese rendkívüli eredménynek ne­vezte, hogy az SZTE megalakulá­sa után két és fél esztendővel már nagy reményekre jogosító világszabadalom születik az uni­versitas kutatóinak munkája nyomán. A Magyarországon élő három­millió allergiás beteg közül másfél milliónyian szenvednek a szénanáthától - jellemezte a készülék jelentőségét Dobozy Attila, az SZTE bőrgyógyászati klinikájának tanszékvezetője, az SZTE általános rektorhelyet­tese. Kemény Lajos, a bőrgyógyásza­ti klinika professzora, a módszer szellemi atyja a készülék műkö­désének mechanizmusával is­mertette meg a hallgatóságot. A Rhinolight kifejlesztésében az SZTE bőrgyógyászati és aller­gológiai klinikájának, illetve op­tikai tanszékének kutatói és munkatársai - Kemény Lajos, Dobozy Attila, Bor Zsolt, Szabó Gábor, Rácz Béla, Ignácz Ferenc, Dékány Imre, Koreck Ildikó, Kenderessy Szabó Anna, Kado­csa Edit, Bella Zsolt - mellett jó­ján Ferenc és Nagy Norbert, a Trio-Lab Kft. munkatársai vettek részt. A prototípust a Dentech Bt. készítette el. K.B.

Next

/
Thumbnails
Contents