Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-10 / 133. szám

KEDD. 2003. JÚNIUS 10. -AKTUALIS PANEK SÁNDOR Ötven éve szentelték pappá Szeged-Csanád, egyházmegye püspökét Gyulay Endre aranymiséje Egyszer élünk Gyulav Endre püspök és nyolc paptársa az ötven évvel ezelőtti papi fogadalomtételre emlékezett közös szentmiséjén. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A mise előtt Ábrahám István nagyprépost röviden összefoglalta Gyulay Endre papi szolgálatának fő állomásait, majd fölolvasta II. János Pál pápa levelét, amelyben a keresztény egyház vezetője apostoli áldását küldte a megyés püspöknek. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a fél évszázados évforduló kapcsán arról beszélt, milyen jelentést hordoz az ötvenes szám a Bibliában: pünkösd a húsvét utáni ötvenedik napra esik, ezenfelül az ötvenedik esztendő már az Ószövetségben is kegyelmi évként szerepel. Az aranymiséző papok felszentelésének éve (1953) éppen az egyházüldözés időszakára esett. A kor propagandapolitikusai ekkor már a papság közeli végét jósolták, mégis akadtak, akik vállalták, hogy a vallásellenes időben is hirdetik az evangéliumot. Gyulay Endre szolgálatba lépésének kezdetén kitűzött céljairól szólva „a három fa" szimbólumáról beszélt: a sudár nyárfa meszsziről is útba igazítja a vándort, a szívós akác a legrosszabb talajban is megkapaszkodik, a terebélyes gyümölcsfa pedig táplálja az alája húzódókat. A hálaadó szentmise után a Szent Korona másolatát a kereszthajóban álló Gellért-oltár elé helyezték át: itt az érdeklődők délutánig még megtekinthették a magyar államiság jelképének mását. « Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök mellett 1953-ban tett papi fogadalmat a hosszú időn át szolgáló Katona István egri segédpüspök, Bielek Gábor békéscsabai plébános, valamint Ivó József, Kovács fózsef, Nemes Vilmos, Bogó István, Glósz Ervin Efrém és Zsombor Kálmán. NY. P. Lóháton küzdött az ópusztaszerí pünkösdi király Hagyomány és fesztiválnyitány A lovas tusa győztesét választották tegnap pünkösdi királlyá Ópusztaszeren. Hagyományőrző lovas bemutatóval kezdődött meg az egyhetes pünkösdölő megyei fesztivál tegnap, Ópusztaszeren, a nemzeti történeti emlékparkban. A pünkösdi népszokások a látogatók előtt elevenedtek meg. A mulatság ekhós szekeres kivonulással kezdődött, a kisbíró dobolta ki a pünkösdi királyválasztást. A királyságért komolyan meg kellett küzdeniük a lovasoknak. Bő gatyában, mezítláb, szőrén ülték meg a lovaikat. A hátasokról ágaskodva koszorút kellett szakítaniuk, tojással a kezükben körbevágtatni a küzdőtéren. Birkát is kellett lopniuk, igaz, a bürgét gabonászsák helyettesítette. A két legjobb lovas végül egy hatalmas vágtában döntötte el az elsőséget. Az ópusztaszerí pünkösdi király Sebők Attila lett, aki diadaláért a koronán kívül öt litert kapott „Vénusz tejéből", azaz karcos alföldi borból. A pünkösdi király nem kerülhette el a sorsát, egy menyecskét is maga mellé kellett emelnie a nyergeletlen ló hátára: a pünkösdi királynét. A viadalt Frank fózsef, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is megtekintette. Nagy László, az emlékpark igazgatója hangsúlyozta, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a pünkösdi bemutatót, amely az egyhetes fesztivál programjába illeszkedik. Mint mondta, idegenforgalmi szempontból is igen nagy jelentőséggel bír a nyári fesztiválszezont megnyitó rendezvénysorozat. K.B. A lovasoknak - számos ügyességi próba után - vágtázniuk is kellett. Fotó: Schmidt Andrea Nehéz elhinni, hogy a Medgyessy-kormány diadalmasan kommunikált száznapos programjának időszakában a kormányoldalon ne lett volna egyetlen gazdasági szakember sem, élén az egykori pénzügyminiszter Medgyessy Péterrel, aki ne látta volna előre, hogy rövidesen takarékossági programot kell majd elfogadtatni a választókkal. Szó sem volt arról, hogy böjtje lesz még az osztogatásnak, László Csaba pénzügyminiszter olyan csendben ülte végig a kormány első, adakozó évét, mintha annyi békétlen válság-pénzügyminiszter előd után végre kiderült volna, hogy lehet ezt simulékonyon is csinálni. A szaktárca vezetője Medgyessy mögött amolyan felelősség nélküli miniszterként asszisztált ahhoz, hogy politikai okokból nehogy kiderüljön a választási ígéretek tarthatatlansága, s a Medgyessy-kormány - „egyszer élünk" alapon - jelentős népszerűségre tegyen szert. A legbosszantóbb ebben az a nagyvonalú kommunikáció, amivel a száznapos program minden pozitívumát politikai előnnyé váltotta a kormány. Minden figyelmeztetés nélkül hitették el az emberekkel, hogy a választási ígéretek felelősséggel válthatók valóra, a választási győzelem érdekében bedobott „Több pénzt az embereknek!" lózung megvalósítása csak akaraton és szakértelmen múlik, s Magyarország már át is lépte a jóléti állam küszöbét. A választási felkészülés időszakában még bízni lehetett ugyan a kedvező világgazdasági folyamatokban, de a száznapos program idején a szakemberek előtt már világos volt: a pénzosztás rövid távon, gazdasági motorok nélkül erősíti a fogyasztást, és ezen a rövid távon várható majd a „csomag" is. S ha már itt van, új varázsszavak kellenek, új kommunikáció. Elvégre minden elnevezés kérdése, most a nemes, jó szándékú takarékosság a vezérfonal: gyerünk, emberek, fogjunk össze, ne beszéljünk most felelősségről, milyen szép is az, ha a bőségben összetartottunk, s most együtt visszük a nehezét is. Nem vitás, hogy hasonló helyzet előtt állt volna az Orbán-kormány is, ha újraválasztják, hiszen választási ígéretekben ott sem volt hiány. Az is világos, hogy az éles pohtikai viszonyok között a választások után a népszerűség szempontjából több mint kockázatos lett volna, ha a Medgyessy-kormány visszalép választási ígéreteinek egy részétől, hiszen így sem tartotta be mindet, s az ellenzék számon is kérte ezeket. De sem az ellenzék politikai nyomása, sem a hatalom megtartásának kényszere nem indokolhatja, hogy az adok-elveszek pohtikát normálisnak fogadtassa el az emberekkel. Alapvetően hibás az a gazdaságpolitika, amelyik egyszer oszt, majd elvesz, aztán megint ad, hogy megint visszavehessen, s eközben azon lavírozik, hogy az osztogatásból megszerzett pohtikai tőkét megőrizze. A Medgyessy-kormány a vártnál is nehezebb helyzetbe került, mert kampányígéretei miatt töhh tízmilliárddal terhelte meg a költségvetést. Intézkedései, a forintleértékelő alkucsomag és költségvetési takarékosság ebben a helyzetben elfogadható szükségintézkedések, bár a fünyíróelv bevetése meglehetősen kapkodó takarékosságra utal. Bokros-csomagról ugyebár szó sincs, de azt sem lehet tudni, mire számíthatunk ezután. Az uniós csatlakozás és az euróbevezetésre való felkészülés szempontjából a lehető legrosszabb most a kiegyensúlyozatlan gazdaságpohtika. Szakszervezeti akció MUNKATÁRSUNKTÓL Nem késett el az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének aláírásgyűjtési akciója - reagált Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke a lapunkban megjelent cikkre, amelyben úgy fogalmaztunk: nem sokkal a kórháztörvény parlamenti végszavazása előtt már késő a szakszervezet azon törekvése, hogy megfelelő számú aláírást gyűjtsön ügydöntő népszavazás kiírásához. Cser elmondta: kezdeményezésük célja, hogy az egészségügyről, a terület kérdéseiről csak kétharmados többséget igénylő törvények keretében lehessen jogszabályt alkotni. Ezzel a parlament elé visszahozható lenne a kórháztörvény is. - Nincs elkésve a munkavállalói oldal - hangsúlyozta -, amely változatlanul fenntartja álláspontját, miszerint ne kerüljenek profitorientált tőkéscsoportok kezébe az önkormányzati és az állami egészségügyi intézmények. Cser Ágnes hozzátette: a betegellátás kerül veszélybe és 160 ezer egészségügyi dolgozó veszítheti el közalkalmazotti jogviszonyát, ha a kórháztörvény-tervezetet jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Ömlő eső Halason Felhőszakadás zúdult Kiskunhalasra hétfőn délután 13 óra és 14 óra között. A kiskunhalasi tűzoltók tájékoztatása szerint több mint 25 helyre hívták őket eddig, hogy segítsenek kiszivattyúzni a pincékbe bezúdult vizet. A tűzoltók hétfő estig dolgoztak. Számos utcában hömpölygött a víz, mert a csatornák képtelenek voltak az óriási mennyiségű csapadékot elnyelni. A városban egyes helyeken a felhőszakadással együtt jég is esett, de az nem volt számottevő. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelem ügyeletese elmondta: Kiskunhalason kívül Bács-Kiskunban sehol nem volt számottevő eső. Egy személy meghalt, egy életveszélyes, kettő súlyos, egy pedig könnyebb sérüléseket szenvedett szombat éjjel a sándorfalvi úton. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged felől Sándorfalva irányába haladt szombat éjjel egy Opel. A gépkocsiban öten utaztak, egy nő és négy férfi. Sándorfalva előtt, a halastavaknál egy balra ívelő kanyarban a gépkocsi lesodródott az útról, árokba csapódott, többször megpördült. A jármű vezetője és utasai kirepültek az autóból. Az Opel vezetőjét, egy 27 éves balástyai férfit a mentősök hoszszú időn keresztül megpróbálták újraéleszteni, ám életét nem tudták megmenteni. A férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az autó utasai közül egy 28 esztendős szegedi férfit életveszélyes, kettőt súlyos, egy szintén szegedi 29 éves férfi pedig könnyebb sérülésekkel szállítottak kórházba a mentők. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett férfi állapota tegnapra stabilizálódott. A baleset látványa több szemtanút is sokkolt, köztük annak a Ladának a vezetőjét, aki elsőként ért a helyszínre és riasztotta a mentőket. Őt is kórházba kellett szállítani. A vezető nem élte túl a tragédiát Halálos baleset a sándorfalvi úton