Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-07 / 105. szám

SZERDA, 2003. MÁJUS 7. • A K T U A L I S • 3 Négyszáz milliméternyi csapadékkal adós a természet Kritikus alföldi szárazság Ősztől mostanáig a szükséges­nél mintegy háromszáz-négy­száz milliméternyi csapadékkal kevesebb hullott a Dél-Alföl­dön. A vízhiánynak most már látványos jelei vannak, miköz­ben kevesen engedhetik meg maguknak, hogy öntözzék föld­jeiket. Az év eleji nagy hó mintegy har­minc-negyven milliméternyi esőnek felelt meg, és jól is jött. Azóta azonban Csongrád megyé­ben csupán egyszer volt alig tíz milliméternyi eső, és néhány­szor hullott egy-két milliméter, ami azonnal elpárolgott, de azon túl, hogy lehűtötte a levegőt, más haszna nem volt. Az agrárszak­emberek számításai szerint már ősszel is százötven-kétszáz milli­méternyi csapadékkal maradt adós a természet, és az idén mos­tanáig 200-300 milliméternyi­nek kellett volna esnie ahhoz, hogy a növények egészségesen fejlődjenek. Ehhez járult a szeles időjárás, ami szintén szárította a talajt. A csapadékhiánynak most már látványos jelei vannak. A ta­lajvízszint most ugyanolyan mé­lyen van, mint 2000 nyarán. Márton Károly makói falugaz­dász a közelmúltban Szabolcs­ban, illetve Veszprém megyében járt, és azt tapasztalta, hogy bár a Dunántúlon több eső hullott a hóolvadás óta, a szárazság jelei már ott is megmutatkoznak. - A dél-alföldi megyékben azonban most már kritikus a nö­vények helyzete, ha nem lesz eső, illetve a tulajdonos nem tud öntözni, a kikelő magvak is el­pusztulnak rövid időn belül. És nemcsak a csapadék hiánya okoz gondot, hanem az is, hogy lassan évek óta hiányzik a tavasz; már­ciusban még tél volt, aztán egy rövid átmeneti időszak után azonnal meleg jött. A mostani harmincfokos hőség sem hasz­nál a növények fejlődésének eb­ben a szakaszában - mondja Márton Károly. Aki teheti, öntöz. Az egységnyi területen legtöbb árbevételt hozó és legtöbb kézi munkával járó növényeket, a gyökeret, fokhagy­mát és vöröshagymát termelő gazdáknak még megérné a víz­pótlás, a kukoricatermelőknek vagy igen, vagy nem. Azoknak viszont nincs más választása, akik jószágot tartanak: nekik mindenképp szükségük van a ta­karmányra. Mindeközben a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat rendszere kihasználatlan. Ennek Tamasi József szakágazati főmér­nök szerint az az oka, hogy a ter­melők nem vállalják a vízjogi en­gedély kérésével járó procedúrát és a költségeket. Az öntözni szándé­kozó gazdának vízjogi engedélyes tervet kell készíttetnie. Ennek el­készítése egy hektárra nem kerül sokkal kevesebbe, mint száz hek­tárra. Az elkészült tervet az Ativi­zig hatósági osztálya vizsgálja felül, itt adják ki az engedélyt. A tervezés két-három hét, az enge­dély egy hónap alatt készül el, így aki öntözésben gondolkodik, an­nak időben kell cselekednie. A tár­sulat hektáronként 6100 forint készenléti díjat számol föl, tizen­két és húsz forint között változik a víz köbméterének ára. Ehhez járul a víz öntözésének költsége. - Inkább csak a kft.-k, rt.-k engedhetik meg maguknak, hogy öntözzenek. Mi többször is javasoltuk a kisebb parcellán gazdálkodóknak, fogjanak össze - mondja a főmérnök -, a taná­csot azonban eddig nem sokan fogadták meg. BAKOS ANDRÁS A nemzeti síp SULYOK ERZSÉBET Fogékonyabb vagyok mostanában a spanyolországi hírekre, naná, hiszen ott jártam. Olvasom, hogy a Bohócok határok nélkül nevű szervezet arra kéri az UNESCO-t, nyilvánítsa a nevetést alapvető emberi jognak. A bohócok elhatározták, hogy kampányt indíta­nak a Nevetés az emberiség öröksége címmel. Úgy találják ugyanis, hogy a nevetés oldó hatású, lehetővé teszi a párbeszédet, elejét veszi, hogy az emberek fegyverrel, puszta kézzel, síp­pal-dobbal, záptojással egymásnak rontsanak, segít tiszteletben tartani a másik méltóságát. A bohócszervezet Spanyolországban működik. Onnan érkeztünk meg Budapestre, anyák napja volt, hétágra sütött a nap, az eltúlzott buszozás után éppen fölsóhajtottunk, hogy mindenütt jó, de... Akkor észrevettük a hangorkánt a Vörös­marty tér felől. Azóta sincs kedvem befejezni a szólás-mondást. Nem vagyok már biztos benne, hogy a legjobb itthon. Mert ez itt valami más. Nem európai. Ha az lenne, akkor - akár az oldó nevetés, akár a kellő polgári önfegyelem hatására - párbe­széd lehetne. Értelmes, mert érvelő, a másik álláspontját tiszte­letben tartó, emberi beszéd. Fontos témákról. Olyanokról, mint az eutanázia. A drogok elleni küzdelem. A szegedi színidirek­tor-választás. S hogy tényleg, tegyen-e meg mindent az ENSZ-szervezet azért, hogy a nevetés feltételei biztosítva legye­nek az egész világon. De itt vakság van és süketség, gonosz indulatok és dühök dúl­nak. A szájakból nem szép szó és oldó nevetés jön, mert be van­nak dugva nemzeti színűre festett sípokkal. Ezeket fújják, nehogy az emberi szót hallani lehessen. Tombol a tudatlanság és az elva­kult pártos düh. A liberális itt mind zsidó, a zsidó pedig a legjobb esetben is a nemzet megrontója. Rendben van, nem anyák nap­ján kell akciózni azért, hogy ne sitteljék le a füves kölköket. De miért kell egy rosszul időzített demonstráción zsidózni: Hogyan kaphat alpári üzeneteket egy színházi ember, akit éppen szín­igazgatónak választottak Szegeden ? Hol élünk ? A katolikus spanyolok amúgy jogszerűen veszik igénybe az or­vosi segítséget életük méltó befejezéséhez. Az eutanázia mellett törvénybe iktatták a családoknak azt a jogát is, hogy megválaszt­hassák születendő gyermekük nemét. És belefogtak a kannabis h­beralizációjába, mert tanultak a drog ellen szigorú törvényekkel eredménytelenül „védekező" nemzetek példájából. Elkelne errefelé néhány spanyol bohóc. Postazárás a kisközségekben Kovács Kálmán szerint a postaszolgáitatást is igazítani kell a az európai normákhoz.Fotó: Karnok Csaba Kovács Kálmán hírközlési mi­niszter adta át Zsombó új pos­táját, ahol az országban első­ként internetezhetnek is az ügyfelek. A Magyar Posta Rt. az uniós csatlakozásig 2004 postát lát el ingyenesen hozzáférhető internettel. Omladozó vályogházból vado­natúj épületbe költözött Zsom­bó postája, amelyet tegnap Ko­vács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter adott át. A polgármesteri hivatallal szem­közt és a patika mellett épített posta előtt Tóth László, a Szege­di Postaigazgatóság vezetője ar­ról beszélt, hogy az örvendete­sen növekvő lélekszámú telepü­lésen eddig méltatlan körülmé­nyek között működhetett a pos­ta. Szabó László, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója tavalyi láto­gatása és gyors döntése után vi­szont mindössze kilenc hónap­pal már el is készült az új épü­let. Az informatikai és hírközlési miniszter avatóbeszédében ki­emelte: a kistelepülések infor­matikai fölzárkózását célzó „e-Magyarország" kormány­program keretében az ország­ban Zsombó postájára kötöt­tek be elsőként internetvona­lat. Az ügyféltérben elhelye­zett számítógépen ingyenesen használhatják a számítógépes világhálót. A 2004. májusára tervezett uniós csatlakozásra ­az évszámnak megfelelően ­éppen 2004 postát látnak el hasonló módon internettel. A program célja az, hogy az át­alakuló postákon, a hagyomá­nyos szolgáltatások (levél-, pénz-, csomagküldés, stb.) mellett, az internet segítségé­vel a szükséges információk­hoz is hozzájuthassanak a fal­vakban élők. A vezérigazgató a kizárólag saját bevételeiből gazdálkodó posta nehézségeivel indokolta a 600 főnél kevesebb lelket számláló települések postahi­vatalainak bezárását. Lapunk kérdésére válaszolva hozzátet­te: a posta nem hagyja el ügyfe­leit, csupán a hálózat működé­sét igazítják az Európában be­vált gyakorlathoz. Már meg is vásárolták az állandó posta nél­kül maradó kistelepüléseket el­látó 850 gépkocsit. A 31 millió forintos költséggel készült épületet Koromné Hubik Jeannette, a zsombói posta veze­tője vette át. NYILAS PÉTER POSTAKOCSIS FALVAK "A Magyar Posta Rt. takarékossági okokból szünteti meg a 600 főnél kisebb településeken a postahivatalokat, amelyeknek egész napos nyitva tartására nincs igény - válaszolta lapunk kérdésére Szabó Pál vezérigazgató. Az intézkedéssel évente 2-3 milliárd forint takarítható meg. Az érintett kistelepüléseken naponta érkező mozgóposta látja el a szolgálatot. A postás körbejárja az utcákat, és min­denkinek házhoz viszi a küldeményt. A postakocsin levelet, pénzt, csomagot, táviratot, lottót is föl lehet adni. Csongrád megye internetes honlapja szerint jelenleg hat telepü­lés lakossága kevesebb mint 600 fő. Ambrózfalván 540, Csanádal­bertin 530, Klárafalván 500, Kövegyen 494, Nagytőkén 489, Óföl­deákon 513 ember él. Árpádhalom és Nagyér lakossága kevéssel j haladja meg a hatszáz főt. Egyelőre nincsenek százmilliók Szeged leghíresebb hajójára „Zátonyon" a Szőke Tisza Elállt vásárlási szándékától az a budapesti be­fektető csoport, amelyik nosztalgiahajóként akarta működtetni a Szőke Tisza hajót. Befektető híján a tápéi téli kikötőben rozsdásodó hajót ócskavasként értékesíthetik. Az Óbudai Hajógyárban 1916-ban készült el a IV. Károly nevű folyami hajó. A szépséges, s jól meg­épített vízi jármű évtizedekig szolgált. Főleg a Du­nán szállította utasait, de „megfordult" a Balato­non is. Később, a kilencvenes évek második felében a IV. Károly hajó Szőke Tisza néven került a Tiszá­ra. Éppen nyolcvanévesen küldte nyugdíjba a Ma­hart, s ha az idő vasfoga nem kezdi ki szinte min­den alkatrészét, talán még most is düböröghetne gyomrában esténként a diszkózene. De sajnos a Szőke Tiszának 2000-ben már minden műszaki engedélye lejárt. - Gyorsan kellett határoznia az önkormányzat­nak, mi is legyen a Szőke Tiszával - idézte fel az ak­kor történteket Popovics József, a Szőke Tisza jelen­legi tulajdonosának, a Tiszayacht Kft.-nek az igaz­gatója. - A Szeged alatti kikötő tulajdonosa ugyanis nem engedte be a hajót, attól tartva, náluk fog le­süllyedni. A város nem tudott mit kezdeni az elöre­gedett vastömeggel, s akkor ajánlottuk fel mi, hogy befogadjuk a Szőke Tiszát. Az eredeti terv szerint ki akartuk emelni a szárazföldre, hogy aztán ebben kapjon helyet étterem, motel, s maga a jachtklub is. Időközben kiderült, hogy a száz forintért vett ha­jóra annyi milliót kellene fordítani, amennyit az ötven főt foglalkoztató kft. nem tud előteremteni ­mondta a Tiszayacht Kft. igazgatója. Tavaly ősszel úgy tűnt, nagyon kedvezően alakul­hat a Szőke Tisza sorsa. Egy budapesti befektetői csoport jelentkezett, hogy felújíttatja a lassan ki­lencvenéves hajót, s nosztalgiahajóként közleked­teti IV. Károly néven Bécs és Budapest között, de akár a Vaskapun is túlra a Dunán. - Számításaim szerint legkevesebb 700 milliós költséggel lehetett volna megújítani a Szőke Tiszát, s egészen április utolsó napjáig minden remény meg volt arra, hogy ezt a pénzt rá is költik a hajóra az új tulajdonosok. Számunkra is kedvező volt az üzlet, hiszen több mint egyéves biztos munkát je­lentett volna a Szőke Tisza átépítése. De sajnos a dolgok másként alakultak. Néhány nappal ezelőtt értesítettek, hogy elálltak vételi szándékuktól. S hogy most mi lesz a Szőke Tiszával? A mi cégünk nem tudja felújítani, ezért most befektetőket kere­sünk. Attól tartok, hogy ez a hajó még egy ilyen te­let, mint az idei volt, már nem bírna ki. Ha tehát valaki fantáziát lát a hajó rekonstrukciójában, mie­lőbb jelentkezzen, mert hamarosan nem lesz más lehetőség, mint darabokra fürészelni a Szőke Tiszát - beszélt a nem éppen biztató hajójövőről Popovics József. BÁTYI ZOLTÁN A majd kilencvenéves hajó moccanni sem tud a tápéi téli kikötőből. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents