Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-06 / 104. szám

KEDD, 2003. MÁJUS 6. « E U - T Ü K Ö R * 7 Európai polgár: burgois és citoyen Októberre jogszabály rögzíti az új önkormányzati rendszert Magyar sansz az unióban CSONGRÁD MEGYE KISTÉRSÉGEI A kistérségek rendszere segíthet a magyar közigazgatás legnagyobb baján, a túlzott központosítá­Európa a szabadság, a pacifiz­mus, a tolerancia és a nem­zetállamiság szülőkontinense ­vallotta a megyei önkormány­zat által szervezett Európa Egyetem záró előadásán J. Nagy László történész. Az európai polgári öntudat ennek az esz­meiségnek a jegyében formá­lódott az elmúlt századok véres háborúi és uniós törekvései közt is. Európai polgárnak lenni egyenlő azzal, hogy európainak lenni ­kezdte előadását J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem Tör­téneti Intézet Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanul­mányok Tanszékét vezető egye­temi tanár. - Az „európai polgár" nagyon fiatal, mindössze öt-hatszáz éves - mondta a professzor. - A felfe­dezések korának emberei tapasz­talhatták meg először Európa ön­tudatra ébredését, mindenek­előtt Németalföldön és Eszak-Itáliában alakulhatott ki az első, igazán szabad és öntuda­tos európai polgár. Ennek titka, hogy itt számos ember bérmun­kából élt és nem ősi, vérségi és szolgasági kötelékek törték meg tudatát. így az európai szellem mindenekelőtt a szabadság nagy­szerű éizésében bontakozhatott ki. Ennek következményeként döbbentek rá a gondolkodók, hogy a kontinens nagyobbik ré­szén elnyomás uralkodik, így szükség van az emberi jogok, a szabadságjogok deklarálására. A szellem ébredésének követ­kező fokozata a pacifizmus, a bé­kepártiság kialakulása volt. Már a XVI. századi bölcselőkben fel­merült, hogy az egyes országok szinte állandóan háborúskodnak egymással. Az igazi szabadság csak a kontinentális béke eléré­sével valósítható meg. Ezt azon­ban egészen az első világháború kitöréséig szinte egyik állam sem vette komolyan. Ellenben erő­Az életképes ötletek megvaló­sításához tőke kell. Pénzforrás­ként léteznek ugyan a külön­böző uniós és nemzeti támo­gatások, ám ezek pályázat nél­kül nem jönnek házhoz. E le­hetőségek feltárásban segíti a vállalkozókat a csongrádi Eu­rópai Uniós Programiroda. Megalakulása, 2000 decembere óta közel ötven pályázatot készí­tett a csongrádi uniós program­iroda. A segítségükkel kidolgozott tervek kilencven százaléka nyert, vagyis pénzügyi lehetőséghez ju­tott. így járt Keller István is, aki­nek régen dédelgetett álma volt az öregszőlőben, a Tisza partján egy vendégház létrehozása. A szülőktől örökölt parasztház melletti tanyát is meg tudta ven­ni Keller István, így már rendel­kezett a kellő kapacitással a mi­södni kezdett a nemzetállami­ság, teret nyert az egyes népek nemzeti öntudatra ébredése. Ez azonban csak a tolerancia, a má­sik nemzet elfogadása révén le­hetett volna gyümölcsöző. A tör­ténelem azonban mást produ­kált. Végtére is a német, a francia és a brit népek ellenségeskedése okozta a nagy világégéseket. - A polgár szó a nyugat-európai ember számára több jelentéssel is bír. Elsősorban a burgois (bur­zsoá) kifejezést használják, amin a minden feudális függéstől mentes, jólétnek örvendő város­lakót értik. Magasabb jelentés­tartalmat hordoz azonban a cito­yen (szitoáen), a köz ügyeiért is személyes felelősséget vállaló embertípus, amely az európai polgár mintaképe. Ennek csírái természetesen jelen vannak a ke­let-európai országok társadalma­iban is, ám a történelem fordula­tai egészen a XX. század végéig nem adtak teret ennek kibonta­koztatásához - mondta J. Nagy László. A nemzetállamok problemati­kája a világháborúk kitörésével mindenki számára nyilvánvaló­vá válhatott, számos megoldási lehetőséget kerestek hát az euró­pai gondolkodók, ennek eredmé­nyeképp születhetett meg a fran­ciák és németek közötti szén- és acélközösség, amelyhez hamaro­san számos más állam is csatla­kozott. Az egységtörekvések egyik csúcspontja az 1973-as koppenhágai csúcs volt, ahol nyi­latkozatot fogadtak el a nyugati országok az európai identitásról. Az ezt követő egyeztetéseken már az európai polgárnak is ju­tott hely, a tárgyalások eredmé­nyeképp kikristályosodott, hogy az Európai Unió polgárai - tud­tuk meg a professzortól - az egyes tagállamok állampolgárai, akik szabadon választhatnak la­kóhelyet maguknak az egyes nemzetállamok területén. ILLYÉS SZABOLCS nimum öt szoba kialakításához. Ezt követően segítséget kért a Fa­lusi Turizmus Szövetségtől, ahonnan egyenes út vezetett a csongrádi programirodához. Itt Nagyistók Tibor és Kisvárdai László nagyszerűnek találta az ötletet és támogatásáról biztosí­totta a vállalkozót. A pályázat el­készítésének 2002 elején láttak neki - az egyik épület felújításá­hoz ötvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást nyert a vál­lalkozó, így szeptember 30-án nyithat a panzió. A leendő csur­gói vendégház tavasztól őszig nyújt kényelmes szálláslehetősé­get a horgászni, vadászni, lova­golni vagy csak egyszerűen ki­kapcsolódni vágyóknak a csodá­latos tiszai ártérben. Egy másik szintén nyertes pá­lyázat Lekrinszki Mátyás nevé­hez fűződik, aki villanyszerelő­A Belügyminisztérium által vi­tára bocsátott, új közigazgatási rendszert ígérő dokumentumok Tóth Zoltán államtitkár szerint annak a jegyében fogantak, hogy Magyarország támogatá­sának esélyét növeljék az EU-n belül. A megújult közigazgatás lényege a decentralizáció. Bemutatta Lamperth Mónika belügyminiszter azokat a do­kumentumokat, amelyek a csatlakozás utáni Magyaror­szág önkormányzati, kistérsé­gi és regionális közigazgatásá­nak alternatíváit tartalmazzák - tudtuk meg Tóth Zoltántól, a belügyi tárca közigazgatási ál­lamtitkárától. A tervezeteket az ország mind a hét régiójá­ban bemutatják és vitára bo­csátják, hiszen számos, ha­zánk jövője szempontjából is meghatározó kérdést vetnek fel, köztük azt: legyenek-e 2005-2006-ban regionális ön­kormányzati választások. - A kormányzat is belátja, és éppen ezért minden erővel törek­szik rá, hogy megoldja a magyar közigazgatás egyik legnagyobb hiányosságát képező problémát: a centralizált, Budapest és me­gyeszékhely-központú struktú­rát. Cél tehát a decentralizáció, ezt a miniszter asszony is saját ügyének érzi. A vitára bocsátott anyag emellett az átlátható és hatékony közigazgatás megvaló­sítására törekszik, amelynek a rendszer újragondolása és a kis­térségi szint kiemelése az egyet­len útja. A kistérségeknek az ön­kormányzatok társulásainak kel­lene lenniük. Ez modern, az Az új közigazgatási rendszer el­fogadásában Makó és térsége mintaértékűnek számít. Kor­mányzati egyeztetés fázisában vannak a kistérségek forrásszer­zési lehetőségeit is tartalmazó vitaanyagok, állítja Kovács Fló­rián László, a Nemzeti Terü­letfejlesztési Hivatal elnöke. MUNKATÁRSUNKTÓL - A területfejlesztés a csatlako­zás előtt álló Magyarország gaz­daságpolitikájának egy meghatá­rozó szegmense - hangsúlyozta makói előadásában Kovács Flóri­án László, a Miniszterelnöki Hi­vatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának elnöke. - Az eddigi magyar gazdaságpolitikával szemben fel kell rá készülnünk, hogy egyes területi fejlesztések­hez kizárólag az EU-tól szerezhe­tünk forrásokat. Ehhez azonban megfelelő közigazgatási intéz­ként végzett a szentesi Pollák­ban, de a fához és annak a meg­munkálásához való vonzalma olyan erős volt, hogy rövid idő el­teltével szakmát váltott. A csongrádi mesterek évszázados fogásainak az elsajátítása olyan jól sikerült, hogy elnyerte a népi iparművész címet, több országos díjjal büszkélkedhet és számos zsűrizett terméket készít. Most ötvenszázalékos vissza nem térí­tendő támogatással létrehozhat­ja élete álmát, egy ipari műemlék jellegű asztalosműhelyt. A mes­ter szerint a FVM-pályázat segít­ségével egyharmadára csökken a megvalósítás időtartama és szín­vonalasan feltöltheti a múlt szá­zad elejére-közepére jellemző szerszámokkal a műhelyt, ahol amellett, hogy a munkafolyama­tokat megtekinthetik a látoga­tók, az eszközök egy részét ki is EU-ban is értelmezhető struktú­rát biztosít a magyar rendszer­nek, hiszen több mint húszféle, az egyes területek önkormányza­tainak érdekét szem előtt tartó együttműködésről van szó ­mondta az államtitkár. Tóth Zoltán még utalt rá: a közigazgatási reform szükségsze­rű velejárója a finanszírozási re­form, hiszen az önkormányza­ményrendszerrel kell rendelkez­ni, csak hatékony struktúrával lehet ugyanis brüsszeli források­ra pályázni. A területfejlesztés színterei a régión belüli kistérsé­gek lesznek, a kormányzat fel­adata tehát nem más, mint elő­segíteni, hogy ezek még hatéko­nyabbak lehessenek - mondta a hivatalvezető. A kistérségek hatékony mű­ködtetése csak decentralizált közigazgatási rendszerben kép­zelhető el, állítja Kovács Flórián László, éppen ezért a legújabb fi­nanszírozási terveket a balatoni­val kiegészült nyolc magyar régió mintegy 400 településén bocsát­ják vitára. Az elképzelések jelen­leg a kormányzati egyeztetés fá­zisában vannak. A finanszírozási rend folyamatának következő elemeként társadalmi egyezte­tésre lesz szükség, amelynek elő­készületeit már megtették a hi­vatal dolgozói. próbálhatják majd. A tervekkel 2002 elején kopogtatott be a programirodába, ahol különösen örülnek az ilyen konkrét elkép­zeléseknek. Ma meg az elkészült részek számláinak a bemutatása után folyamatosan kapja a pénz­ügyi támogatást a kincstártól. A pénz helyes és célszerű felhasz­nálását persze ellenőrzik, de Lek­rinszki Mátyásnál eddig min­dent rendben találtak. A pályá­zatban vállaltak alapján a jövő év áprilisában nyit Csongrádon a Csáki György utca 1. szám alatt a műemlék jellegű asztalosmű­hely. Mindkét vállalkozó esetében hi­ányzott bizonyos mennyiségű pénz a tervek megvalósításához, de a kellő körültekintéssel elkészí­tett pályázatok lehetővé teszik az életerős vállalkozások fejlődését. SZEBENI ZOLTÁN tok működését biztosító anyagi­ak kérdése immár tizenkettedik esztendeje megoldatlan, ez az adósságrendezés képezheti alap­ját a megújulásnak. Az önkor­mányzatoknak a reform segítsé­gével valódi szolgáltatókká kell válniuk. így lehetnek térségeik igazán hatékony közigazgatási elemei. Éppen ezért - a decentra­lizáció jegyében - az új doku­Alkalmatlannak tartja a jelen­legi közigazgatást az EU kö­vetelményeinek megteremtésé­re Ágh Attila politológus pro­fesszor, az IDEA-programbi­zottság elnöke. A szakember szerint a következő években a jelenleginél is hatékonyabb közigazgatási rendszer kiépíté­sére lesz szükség. MUNKATÁRSUNKTÓL Új államalapításnak nevezi a megvalósítás előtt álló közigazga­tási reformot Ágh Attila politoló­gus professzor, a Budapesti Köz­gazdaságtudományi és Állam­igazgatási Egyetem politikatudo­mányi tanszékének vezetője, a re­form kidolgozásával megbízott IDEA programbizottság elnöke. A szakember a legutóbb Makón megrendezett DATTE-konferen­cián kiemelte: a következő évek területfejlesztési rendszerében szükségszerűen háttérbe kell, hogy húzódjanak az avíttá vált közigazgatási rendszerek. - Egy túlcentralizált országban élünk, ahol az utóbbi évtizedek­ben jelentősen sérültek azoknak az önkormányzatoknak az érde­kei, akik nem használhatták ki a jelenlegi rendszer előnyeit. Jelen­tős, történelmi léptékű vállalko­zás a decentralizáció, amely esélyt teremt az eddig elhanyagolt kis­térségeknek is a hatékony forrás­szerzésre. A kormányzatnak nem áll szándékában megszüntetni a megyéket, csupán az EU-ba belép­ve egy demokratizált közigazga­tással kell rendelkeznünk. A terü­letfejlesztésben tehát nincs hova hátrálnunk, hiszen a jelenlegi in­tézményrendszer alkalmatlan az Európai Unión belüli 1 »zigazgatá­si rendszer funkciójának betölté­mentumokat nem a régiószékhe­lyeken, hanem az ország számos kisvárosában bocsátják vélemé­nyezésre. Az új közigazgatás cél­ja tehát nem más, mint a magyar nemzeti tagállam esélyeinek megteremtése, hiszen a magyar csatlakozás a közigazgatás törté­netében elemi erejű változást hoz. I. sz. sére. Számba kell még venni azt a lehetőséget is, miszerint az átfogó reform nélkül strukturális és ko­héziós alapokat nem tud előte­remteni a csatlakozó Magyaror­szág - mondta a professzor. A régiók kialakítása Ágh Attila szerint a kistérségi reformhoz képest kisebb léptékű demokra­tizációs folyamatnak minősül, hiszen jelenleg is rendkívül sú­lyos helyzetben vannak a töredé­kes településrendszer hátrányai­tól szenvedő önkormányzatok. Az intézményreform sem követ­te az idők kihívásait, hiszen a rendszerváltással gyakorlatilag megtorpant, így az EU-által meg­határozott külső kényszer mel­lett egyfajta belső kényszer is a reformra kell, hogy indítsa a kor­mányzatot. A hatékonyabb tele­pülésfejlesztés csak egy társadal­mi vita lezárulása után lehetsé­ges, így azt minél hamarabb meg kell kezdeni, hiszen az idő, a csatlakozás közelsége sürget. - Magyarországot az unió első­sorban nem egy nemzetállamnak, hanem egy hét régióból álló köz­igazgatási egységnek értelmezi, így a területfejlesztési elképzelése­ket is ennek megfelelően kell meg­valósítani. Nem azzal kell hát a kormányzatoknak törődniük, hogy ciklusonként újra- és újraraj­zolják a régióhatárokat, hiszen a jelenlegi struktúra már megfelel az EU-előírásoknak. Komoly kér­dés azonban a régiós önkormány­zati választások 2007 előtti kiírá­sa, hiszen a csatlakozási feltéte­leknek megfelelően hazánk nem várhatja meg a jelenlegi kormány­zati ciklus végét - fogalmazott Ágh Attila. így mindannyiunk kö­zös érdeke, hogy társadalmi kon­szenzus alakulhasson ki ebben a politikai kérdésben. * n ük­Az EU-tükör melléklet * n B * a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: B * Újszászi Ilona J. Nagy László: Az európai jelző humánust és emberségest jelent. Fotó: Karnak Csaba Uniós pénzből született panzió és műhely Aid nem pályázik, nem is nyer A forrásszerzés titka A jelenlegi intézményrendszer alkalmatlan Megy-e a megye?

Next

/
Thumbnails
Contents