Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-28 / 123. szám

• AKTUÁLIS" 7 Előadások, tárlatok rendezéséhez, kötetek kiadásához A Szeged-napi támogatások mérlege Szeged napja alkalmából Kozma József alpolgármester adta át a városházán az idei alkotói és pályakezdői támogatásokat, valamint a művészeti ösztöndíjat. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat kulturális, közművelődési és idegenforgalmi bizottsága határozata alapján egyszeri alkotói támogatást kapott: Varga András tudományos munkatárs, Molnár János író, Balogh Tamás író, Zsoldos Sándor irodalomtörténész, szerkesztő, a SZÖG-Art Művészeti Egyesület, László Anna grafikusművész, Hollósi Zsolt újságíró, Sávai Márta grafikusművész, Török Gizella iparművész (100 ezer forint), a Dugonics Társaság (128 ezer forint), Szilágyi György köztisztviselő, Bagaméry László újságíró (150 ezer forint), Bátyai Gitta helytörténész, Ozsváth Gábor Dániel néprajzkutató, Rozsdamaró Zenekar (200 ezer forint), lanik László színművész, Bárdi Sándor főiskolai docens (250 ezer forint). Egyszeri pályakezdői támogatásban részesült: Domokos Tamás író, Huszár Barbara énekkari művész, Kárpáti Tibor grafikus, Ábrahám Beáta festő, üvegtervező, Bozsó Melinda festő, üvegtervező, Kiss Balázs restaurátor művész (100 ezer forint), Dér Krisztina operaénekes (150 ezer forint), Szigeti Bálint üvegművész (200 ezer forint). A mindenkori minimálbérnek megfelelő havi művészeti ösztöndíjat kapott tanulmányai folytatásához tíz hónapra Kerényi Mariann zongoraművész, tanár. Ősz óta hiába várja a szerelőt Pallagi úr Nyolc hónapja várja a szerelőt egy robbanómotoros rokkantkocsi makói tulajdonosa. Bár ez nem gyakori jelenség, mivel a mozgáskorlátozottak járműveit javító szakemberek kevesen vannak, gyakran több nap, hét is elmúlik a hívástól a javításig. Több mint nyolcvanmilliós adósság miatt tart árverezést az APEH a jövő hónapban a makói Kocsis Fém Kft.-nél. A cég hosszabb ideje fizetési gondokkal küzd, a dolgozók pedig immár attól félnek, végleg búcsút mondhatnak munkahelyüknek és idáig elmaradt néhány havi bérüknek. Tegnap a gyár egyik dolgozója hívta fel szerkesztőségünket azzal az információval, hogy tudomása szerint június végén árverezésre kerül sor a Kocsis Fém Kft.-nél. Utánajártunk és kiderült: különböző berendezések licitjére szól a közzétett felhívás, összesen 81,5 millió forint értékben. A lapunkhoz fordult üzemi munkás, aki nem mutatkozott be, elmondta: a gyárban az emberek most jobban aggódnak eddig ki nem fizetett bérükért, mint korábban bármikor. Attól tartanak, az árverést követően a csarnokban leáll a termelés, elveszítik munkájukat és azt a pénzt sem tudják sehol behajtani, amivel a kft. elmaradt munkájuk után tartozik nekik. A cég - mint korábban beszámoltunk róla már hónapok óta fizetési nehézségekkel küzd. Két hónappal ezelőtt az egyik dolgozó egyszemélyes tüntetéssel adott nyomatékot bérkövetelésének: a Bárányos sori üzem előtt parkoló autójára egy táblát erősített, melyre azt írta, követeli több hónapja elmaradt fizetését. Bár a demonstrációhoz senki sem csatlakozott, az alkalmazottak közül többen is megerősítették: a társaság valóban elmaradásban van a fizetésekkel. A többség azonban, állását féltve, inkább hallgatott. Nem cáfolta a fizetési problémákat a cég vezetője, Kocsis József sem. A tulajdonos, aki bő tíz esztendeje indított egyéni vállalkozását fejlesztette vállalattá, két hónapja elmondta: a nyugati piacra, hosszú távú szerződések alapján szállító cég átmenetileg anyagi gondokkal küzd, ám reményei szerint ezen néhány hónapon belül úrrá lesznek. A nehézségek hátterében az áll, hogy a társaság az üzletfelek, s ezzel együtt a munkahelyek megtartása érdekében folyamatosan fejleszt; most törleszteni kell az új, mindent egy helyre összpontosító telephelyre és a korszerű berendezésekre felvett banki hiteleket - állította. Kocsis József két hónapja a nehézségek ellenére is bizakodóan nyilatkozott, mert mint mondta, üzleti partnerei főként tőkeerős autógyárak, amelyek hosszú ideje igényt tartanak az általuk gyártott alkatrészekre. Akkor azt is megígérte, hogy ha késve is, de minden dolgozó meg fogja kapni a fizetését, hozzátéve: alkalmazottainak többsége nehéz szívvel bár, de tudomásul vette a helyzetet. Most ugyancsak úgy nyilatkozott, azon dolgozik, hogy rendezze a cég helyzetét és erre meg is van minden remény. Hozzátette: a termelés az új fejlemények ellenére sem fog leállni, egyúttal megdöbbenését fejezte ki a lapunkhoz fordult alkalmazott magatartásával kapcsolatban, mely véleménye szerint rontja a cég és a munkahelyek megmaradásának esélyeit. SZABÓ IMRE Tavaly új, robbanómotoros robogót írt föl a szakorvos a makói Pallagi Sándornak, aki jó ideje csupán egyik kezét és egyik lábát tudja használni. A Klapka utcában élő rokkant férfi júliusban kapta meg az új járművet és természetesen nagyon örült neki. Addig a fia által megbütykölt, lábbal hajtható járgányon közlekedett. Am most is ezt használja. Amikor ugyanis meghozták az új járművet, azonnal nem tudta kipróbálni, mert nem volt otthon benzin. Miután vetetett üzemanyagot és megpróbálta elindítani, kiderült, hogy nem működik. Pallagi Sándor értesítette a gyártó cég szervizét, s onnan el is jött egy szerelő, aki megállapította: a robogó gyári hibás, az egyik alkatrészét ki kell cserélni. A makói férfinak a szerelő megígérte, hamarosan visszatér, ám azóta - múlt év ősze - hiába várja a szakembert. Pallagi úr azért kereste fel a szerkesztőséget, mert mint mondta, nehezére esik az ügyintézés, s eddig hiába próbálkozott, nem járt sikerrel. Felhívtuk a Rehab Rt. kisszállási szerelőműhelyét, ahol megállapították: Pallagi Sándor valóban szerepel a nyilvántartásukban, tehát nyoma van annak, hogy rögzítették a meghibásodást. Azt nem tudták, hogyan fordulhatott elő, hogy mégis elfelejtődött a probléma, ez nem általános. Am azt is elmondták, hogy egész Kelet-Magyarországra egy szerelő jut, s neki minden ideje be van osztva. A cégnél többször is elnézést kértek és ígérték, a szerelő hamarosan ismét felkeresi Pallagi Sándort. Ha ilyen helyzetbe nem is kerülnek gyakran a makói férfi sorstársai, az azért jellemző, hogy a többi, rokkantak számára készült jármű tulajdonosainak is napokat kell várniuk, hogy meghibásodott járművükhöz eljöjjön a szerelő. Ugyanez a helyzet az elektromos járművek esetében is. A szakember adott menetrend szerint járja az országot, összevár több munkát is egy-egy vidéken, hogy ne kelljen állandóan ide-oda utazgatnia. Csak az a baj hogy a jármű tulajdonosai addig nem tudnak kimozdulni a lakásukból, míg meg nem érkezik - mondja Dani Margit, a mozgáskorlátozottak makói szervezetének titkára. A titkár hozzátette, az utóbbi időben több rokkantnak is felírtak robanómotoros járművet. Azonban nem biztos, hogy ez jó ötlet volt; mert olyan hiba is adódhat, amikor a vezetőnek gyorsan kell cselekednie, s ezt nem lehet elvárni a nehezebben mozgó emberektől. B.A. Pallagi Sándor az új robogó híján ma is a fia által reparálgatott, lábbal hajtható kocsival közlekedik. Fotó: Bakos András A makói cég dolgozói mái a munkahelyüket is féltik Árverés a Kocsis kft.-nél Az alkalmazottak attól tartanak, hamarosan leáll a termelés az üzemben. Fotó: Gyenes Kálmán Demeter János százados, tábori lelkész a vásárhelyi laktanyában Mundérban lelkipásztorkodik Tizenhét éves korában belső elhivatást érzett Krisztus követésére, de mély nyomot hagyott benne a sorkatonai szolgálat is így lett Demeter Jánosból százados, tábori lelkész Vásárhelyen. Az irodalom és a történelem érdekelt, tizenhét évesen azonban Krisztus követésére éreztem belső elhivatást - fogalmazza meg „pályaválasztásának" nem mindennapi körülményeit a miskolci származású Demeter János, aki a debreceni teológiai akadémián folytatta tanulmányait. Akkoriban a lelkész- és szerzetesnövendékek is bevonultak tizennyolc hónapra sorkatonának, így 1985 és 1987 közt Demeter János a honvédség világával is alaposan megismerkedett. A Cegléden töltött másfél év mint mondja - élete egyik alapélménye. Az akadémia után a fiatalember református lelkészként állt munkába és Vásárhelyre került. A magyar honvédségnél időközben visszaállították a tábori lelkészi szolgálatot és két évvel ezelőtt a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál megüresedett ez a beosztás. Demeter János egyik kollégája biztatására jelentkezett a laktanyába. Mivel hivatásos katonaként vették fel, a lelkésznek át kellett mennie a pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatokon, kiA katonák gyakran Demeter János századossal, tábori lelkésszel osztják meg azt, amit másnak nem mernek elmondani. Fotó: Tésik Attila képzésen. Azóta pedig - mint meséli - tanítja, bátorítja, vigasztalja társait. Gyakran előfordul, hogy amit mással nem tudnak, nem akarnak, vagy épp nem mernek megosztani a többiek, azt neki mondják el, legyen az bármilyen intim magánéleti, családi probléma. Emellett Demeter János etikaórát tart, zászlót szentel, külmissziókat búcsúztat és áld meg, nem is beszélve az egyházi, nemzeti és katonai ünnepekről. A tábori lelkészek nem hadba vethetők, ha tehát valamilyen fegyveres konfliktusra kerülne a sor, Demeter Jánosnak nem kellene puskával védeni a hazát. Amikor viszont külföldi szolgálatra mennek, kapnak önvédelmi fegyvert, amit - mint fogalmaz a lelkész - természetesen nem habozna használni, ha bajtársai vagy saját élete kerülne veszélybe. Demeter Jánosra, aki egyébként orvos feleségével, nyolcéves kislányával és hatesztendős kisfiával él Vásárhelyen, nagyon büszke a családja. Fiának vannak elképzelései arról is, mi lesz, ha nagy lesz, hiszen van már egy katonai egyenruhája. SZÖGI ANDREA 1ÚJRA MEGVÁSÁROLHATÓ! ^ i