Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-26 / 121. szám

HÉTFŐ, 2003. MÁJUS 26. • AKTUÁLIS3 Az orvosi kamara javaslatait csak részben fogadták el Kórháztörvény-huzavona A Magyar Orvosi Kamara vezetősége és Medgyessy Péter miniszterelnök tárgyalásán csak részben fogadták el a kamara javaslatait. A megbeszélésen elhangzottakat a MOK mai képviselő-testületi ülésén vitatják meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Orvosi Kamara vezetősége és Medgyessy Péter miniszterelnök megbeszélésén a kamarának sikerült elérni, hogy a kórháztörvény parlamenti szavazásának idejét későbbre halasszák, ezzel lehetőség nyílik a módosító indítványok benyújtására és elfogadására. A kormány ugyanakkor nem támogatja a kamara javaslatát, miszerint a magánműködtetők csak nonprofit vállalkozásokat alapíthassanak, valamint azt a javaslatot sem, hogy a törvény tiltsa meg az egészségügyi termékeket gyártó, illetve forgalmazó cégek részvételét a hazai egészségügy privatizációjában. A kormány nem támogatja a kamara álláspontját, miszerint együtt lépjen életbe a kórháztörvény az egészségügyiek és az orvosok jogállásáról szóló törvény„MEGYE/ JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA Betegek a szegedi kórházban. A fő kérdés: milyenek az ő kilátásaik? Fotó: Karnok Csaba nyel. így a kórháztörvény július elsejétől lép érvénybe. A megállapodás nyomán a parlament elé kerül az a módosító javaslat, amely szerint az egészségügyi intézményben dolgozókat vétójog illeti meg az átalakítás folyamatában. Tekintettel az egészségügyiek szellemi tőkéjére, az orvosok garanciát kapnának arra, hogy a kormány kedvezményes hitellel és egyéb konstrukciókkal támogatja tulajdonszerzésüket a privatizálandó intézményben. Elfogadták, hogy a törvény rögBETEGKÖZPONTÚ EGESZSEGUGY KELLENE Medgyessy Péter a Napi Gazdaság által rendezett, „Az egészségügy évtizede - Az egészségügy modernizációs programja" című konferencián kijelentette: az egészségügynek betegközpontúnak kell lennie, személy szerint ő is az ilyen szellemű átalakítást támogatja. A szolgáltatásoknak mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lennie. „Csak olyan magánosítással értek egyet, amely után a szolgáltatásokért továbbra sem kell fizetni! Lehetővé kell tenni a betegek gyorsabb gyógyulását, az orvosoknak, ápolóknak pedig olyan körülményeket kell teremteni, hogy jól tudják végezni a munkájukat." A kormányfő szerint a hosszú távú átalakításhoz meg kell nyerni az egész társadalmat, meg kell találni és be kell építeni a rendszerbe azokat a biztosítékokat, amelyek révén az egészségügyben dolgozók is a reformok mellé állnak. Az orvosok és ápolók jogos igényének nevezte, hogy előnyt élvezzenek a privatizáció során. zítse: az intézmények szakmai vezetői egyetértési jogot kapnak az orvos szakmai területeket érintő tulajdonosi döntések meghozatalakor. A kormány elfogadta a MOK javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a járóbeteg-szakrendelők esetében a működtetés átvállalásának lehetőségét elsősorban az ott dolgozóknak ajánlják fel. A kamara aggodalmára, miszerint a kórháztörvény végrehajtásával elbocsátások várhatók az egészségügyben, Csehák Judit szakminiszter kijelentette: a Munka törvénykönyve is tartalmazza, hogy az egészségügyi dolgozók mindazokat a jogosítványokat megőrizhessék, amelyeket közalkalmazottként megszereztek. Magyar kht.-t alapítottak az eurorégió tagjai Futóverseny és rokonlátogatás A kübekházi hármashatár-találkozón magyar bejegyzésű közhasznú társaságot alapítottak a Duna-Körös-Maros-Tisza regionális együttműködés tagjai. A román-magyar-vajdasági tulajdonban lévő cég feladata az együttműködés pályázatainak kezelése. A DKMT egyik célja, hogy forrást találjon a Szeged és Tfemesvár közötti vasútvonal megépítéséhez. A hét végén ismét megnyílt a határ a Kübekháza melletti Triplex Confiniumnál. Magyarország, Szerbia és Montenegró, valamint Románia határainak találkozásánál a DKMT Eurorégió soros elnöke és a Temes megyei tanács elnöke, Dart loan Sípos, valamint Vajdaság tartomány végrehajtó bizottságának alelnöke, Petar Misic és a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, Frank József köszöntötte a jelenlévőket. Elhangzott, hogy 1997 óta minden évben május közepén tartják meg ezt a találkozót, amelynek szimbolikus a jelentősége. Azt üzeni a külvilágnak, hogy az itt élő emberek annak ellenére kötődnek egymáshoz, hogy a határ csaknem egy évszázada elválasztja őket. A találkozón Dan loan Sipos Sokan ilyenkor látogatják meg a határ túloldalán élő rokonaikat. Fotó: Schmidt Andrea sípszóval indította a határ menti községekből érkezett diákok mezei futóversenyét, majd aki akart, az útlevél- és vámkezelés után átkelhetett a szomszédba - sokan rokonaikat látogatják meg ilyenkor. A DKMT döntéshozó testületének tagjai a romániai Óbébán tartották meg ülésüket. A Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, valamint a romániai Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye és Vajdaság tartomány által 1997-ben létrehozott eurorégió most alapította meg a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht.-t, amelynek az a feladata, hogy a tagok által beadott pályázatok ügyeit intézze. A közhasznú társaság létrehozásában már csak három magyar megye vett részt: [ász-Nagykun-Szolnok kilépett az együttműködésből; mint az óbébai fórumon elhangzott, azért, mert távol van a határtól, így attól a területtől, amelyen az együttműködés haszna később megmutatkozhat. Az ülést követő tájékoztatón Frank József elmondta, a DKMT számos céljához lehet pályázati forrást találni az unióban. így van esély arra, hogy támogatást szerezzenek többek között a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal megépítéséhez, a Tisza és a mellékfolyók ökológiai egyensúlyának megőrzését célzó projektekre, s újabb határátkelőhelyek megnyitására. Dan loan Sipos azt mondta, szeretnék, ha a kiszombori átkelő a teherforgalom átengedésére is alkalmassá válna és az is céljuk, hogy Óbébánál kishatárátkelő létesüljön. Ezért, s nem csupán a hármashatár-találkozó kedvéért épült köves-aszfaltos útalap Óbébától a Triplex Confiniumig. B.A. Láthatatlan minőség PANEK SÁNDOR Átesett ez a városvezetés is a maga iskolaügyén. Sem jobban, sem rosszabbul nem vizsgázott, mint elődei, az érvek és ellenérvek is hasonlóak voltak, de még a szóhasználat is. A témában lassan megírhatja szakdolgozatát egy alkalmazott nyelvészetet tanuló hallgató „A racionalizálás kifejezés a szegedi nyelvjárásban, avagy iskolabezárási technikák" címmel. Nem véletlen, hogy egynémely iskolában már akkor azt érezték, amikor az intézmény neve először szóba került, hogy nincs mit tenni, úgyis az előző években megismert utat fogja bejárni ügyük. A kiszemelt intézmények legfeljebb egy másik iskola kárára lobbizhattak, s az amúgy sem vidám iskolaügyet ez rendszerint még ingerültebbé tette. Az első iskolabezárások és összevonások idején éppúgy látni lehetett a gyermekszámok fogyásának szomorú folyamatát, mint ma. Látható volt, hogy a nyolcvanas évek közepén még zsúfolt lakótelepi iskolákba idővel egyre kevesebb tanuló kerül, a körtöltésen kívüli városrészek kisebb iskolái pedig legfeljebb egy-egy kislétszámú osztályt tudnak évről évre indítani. Az első időkben azonban még lehetett abban hinni, hogy a felszabaduló iskolai befogadóképességet az oktatás minőségének javítására lehet fordítani, kisebb létszámú osztályok indításával és a szaktárgyak elmélyültebb, csoportbontásos oktatásával. De a pénz logikája elmosta ezeket a reményeket, kivétel nélkül minden átszervezésben a pénzhiány volt a döntő szempont, az oktatás oldaláról csakis a már megszüntetett iskola tanulóközösségeinek elhelyezésével foglalkoztak a szegedi önkormányzatnál (erre törvény kötelez), az elveszó minőség pótlását pedig az „iskolapiacra" bízták. Az iskolák piaca a liberális piacok minden kedvező és kedvezőtlen jegyét megmutatta. A versenyben új kezdeményezések arattak sikert, ám azokban az iskolákban, amelyek a jó képzés vagy a jó elhelyezkedés miatt sikeresek lettek, sok helyütt 30 körüli osztálylétszámok alakultak ki, ami nem tett jót az oktatás - és főként a nevelés - árnyalásának. A szülök a verseny és az iskolák „marketingje" hatására már az általános iskolákat az elitképzés kategóriái szerint kezdték osztályozni, akár a gimnáziumokat. Emiatt egyes szegedi iskolák, azok közül, amelyek elmaradtak az „elitképzők" jóhírétől, megpróbálták a kis létszám előnyeit kihasználni, és a problémás gyermekek oktatását magas színvonalon művelni. A feladat magában is hálátlan volt, azzal együtt meg végképp, hogy az önkormányzat az átszervezésekkor nemigen volt tekintettel a közösségteremtés vagy a felzárkóztatás minőségi munkájára. Természetesen szűnt meg olyan iskola is, amelynek bezárása minden tekintetben indokolt, de ezekben az esetekben sem lehet-lehetett tudni, hogy a minőséggel vagy a pénzzel volt-e a baj. Mára a szegedi iskolai munka két ellentétes irányba járó malomkő közé került. A kormányzati oktatáspolitika a kevesebb óraszámmal és a képességközpontú ideológiával a kisebb osztálylétszámú, kiegyensúlyozottabb tanítást részesíti előnyben, míg az önkormányzat a pénzhiány miatt tovább „racionaUzálja" az iskolákat. (A kettőben az a közös, hogy ez is, az is pedagógusi állásokat szüntet meg). Eközben Szegeden semmi nincs, ami elejét vegye az osztálylétszámok egyenlőtlen növekedésének, ami a képességek fejlesztéséhez nagyon fontos nevelési munkát folyamatosan hátrányba hozza. Mivel a szülő is inkább vállalja, hogy gyermeke zsúfolt osztályban, de „jó hírű" iskolában tanuljon, borítékolható, hogy az iskolák nem a nagyvonalúan felvázolt kormányzati célokat fogják követni, hanem az önkormányzatnak és az embereknek jobban kommunikálható minőségre törekszenek majd. A láthatatlan minőség a mindenkori szegedi iskolai átszervezések vesztese. Florín: lengyel megrendelés áll a háttérben Gyűrűzik a botrány Információink szerint nem az Unilever magyar leányvállalata, hanem a hollandiai székhelyű anyacég vizsgálja a szegedi Florin „dezodorhamisítási" ügyét. MUNKATÁRSUNKTÓL Közvetlen módon nem tudta felvenni a Florin Rt. a kapcsolatot a nála talált Axe és Denim dezodorokkal kapcsolatban a márkatulajdonossal, az Unileverrel. A világcég ugyanis jelezte, ügyvédhez fordul az ügy tisztázása érdekében. Ezért nem az Unilever magyar leányvállalata, hanem a holland anyacég teszi meg a szükséges intézkedéseket az ügyben. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a Vám- és Pénzügyőrség központi járőrszolgálata a múlt héten Szegeden, a Florin Rt. raktárában 175 millió forint értékű, a pénzügyőrök szerint hamis dezodort talált. Az ügyben áru hamis megjelölés bűncselekmény gyanújával indított eljárást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy nappal később a nyomozók újabb 100 ezer palack dezodort foglaltak le, amelyekkel kapcsolatban Cselovszki Jánosné elnök-vezérigazgató azt nyilatkozta, az ő közreműködésének köszönhetően bukkanhattak rá a rendőrök a szállítmányra. A Florin vezetője szerint a cég vétlen az ügyben, s állítja: a megrendelő egy lengyel társaság, amelynek bérmunkában gyártják az illatszereket. Ez a lengyel cég szállította az alapanyagot is. A vezérigazgató szerint a megrendelő rendelkezik jogosítványokkal az Unilever termékeinek gyártására. A holland márkatulajdonos mindenesetre ügyvédhez fordul a körülmények tisztázása érdekében. HVB Személyi Kölcsön *A kezelési költség évi 2,5%, amely havonta a törlesztőrészletekkel együtt kerül felszámításra. Akciós THM értéke: 22,22% - 26,05%, mely a 2003. július 31-ig folyósított kölcsönök esetén érvényes. A Bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja, mely esetben a törlesztőrészlet és a THM is megváltozhat. n'J.M69918