Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-22 / 118. szám

6 -MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 22. 1910. május 22-én jelent meg először a Délmagyarország Szeged 93 éves, örökifjú lapjának titkai Amikor 1910. május 22-én megjelent a Délmagyarország első száma, komoly konkurenciával szemben kellett meg­állnia a helyét. A szegedi lapok közül elegendő a nagy hagyományokkal ren­delkező, '48-as radikális Szegedi Nap­lót említeni, amely mellett egy frissen induló lapnak igencsak nehéz volt tal­pon maradnia. Mégis, a Délmagyar­ország ma ünnepli 93. születésnapját. Kell, hogy legyen valami titka ennek a lapnak, hogy túlélte a monarchiát, a ta­nácsköztársaságot, a lovastengerészi ki­rályságot, a kommunista időket, hogy megérje a harmadik köztársaságot. Kell legyen valami titka annak, hogy csak egy közéleti napilap létezik Magyarorszá­gon, a 130 éves Népszava, amely idősebb nála. Próbáljunk belelátni e titkokba! Ne lesyen provinciális! Az alapitók annak idején szegedi, azaz vidéki újságot akartak létrehozni. Ám olyant, ami semmiképpen sem provin­ciális. És ez nem volt egyszerűen megva­lósítható cél akkoriban sem. Mikszáth Kálmánnal a halála előtt ké­szült utolsó interjú a Délmagyar első szá­mában jelent meg. A nagy pakk a követ­kezőképpen fogalmazta meg aggályait: „Az önök programjának egyik lényeges része a magyar sajtó decentralizálásának megkezdése... Igen örülök ennek a törek­vésnek, különösen, hogy az Szegedről in­dul ki, de legyenek munkájuknál elké­szülve nagy küzdelemre... Nálunk a vidé­ken nagy lapalakítások - véleményem szerint - fokozottabb mértékben csak ak­kor sikerülhetnek, ha Magyarországban a politika is a decentralizáció felé fordulna és a Délmagyarországnak is főképpen ezért kell harcolnia." Váteszi szavak az uniós csatlakozás előtt álló, megyékről hamarosan régiókra váltó mai Magyaror­szágból visszanézve. A Délmagyarország életének 93 évé­ben többé-kevésbé mindig megfelelt ala­pítói szándékainak és a mikszáthi fi­gyelmeztetésnek. Nem véletlen, hogy SzapMl, Koronttito« t ClöriXKTttl A*Mt) mw tetei teau te—> itouuu —i .^ag^roí^teffu. i» KU46Mu»t«l I t«(«rurbán liKlan I 1 éppen szélsőséges időkben völt kényte­len szüneteltetni megjelenését, például az 1944-cs német megszállás alatt, ami­kor betiltották. Még ősszel újraindult. (Akkor alapították a ma a Délmagyarral közös szerkesztésben kiadott Délvilág elődjét is.) Polgári liberális lapkent a Délmagyar nyitott volt a világra, képes volt tükrét és indulatoktól mentes, töb­bé-kevésbé elfogulatlan elemzését adni a történéseknek. Ez is egyik, ha nem meg­határozó titka volt sikerének. Jó eredményhez jó szerzőket! Az újság szerkesztői mindig is tudtak válogatni. Nézzük példaként csak azok­nak az íróknak, költőknek a névsorát, akiket sikerült megnyernie a lapnak. Köztük volt Krúdy Gyula, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Kosztolá­nyi Dezső, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, hogy csak a legismer­tebbeket említsük. És például József At­tila Tiszta szívvel című, nagy botrányt kavart verse is az akkor éppen Szeged­nek hívott Délmagyarországban jelent meg először, 1925-ben. Az újabb idők­ben pedig a lap munkatársa volt például Veress Miklós, Petri Csathó Ferenc, nap­jainkban pedig Horváth Dezső, Darvasi László és Podmaniczky Szilárd. Ilyen szerzőgárdával könnyű dolga volt a lapnak - mondhatnánk. Pedig hát e kiválóságok kézirataiért akkoriban sorban álltak az újságok. Kellett nyújta­nia valamit egy lapnak ahhoz, hogy Kincsek az archívumban: 191 l-es Délmagyarországok. Fotó: Karnok Csaba megszerezhesse és - főként - hogy meg is tarthassa e szerzőket. A Délmagyar tartása, európai látásmódja volt aligha­nem az, ami segített ebben. A progresszió mellett Nagy erénye volt a Délmagyarország­nak, hogy mindig képes volt a megúju­lásra, arra, hogy hangsúlyos témái a progresszió vonulatához kötődjenek. Az 1950-60-as évek sanyarú időszaka után, a '70-es évek első felében a lap kul­turális és várospolitikai rovata volt a leg­erősebb. Nem véletlenül, hiszen Szeged szellemi-kulturális élete, valamint az újrainduló fejlődéssel az urbaniszti­ka-városfejlesztés területén jelent meg leginkább a progresszió, e területeken folytak olyan viták, amelyek kitekintést is engedtek Európára és a világba. A '70-es évek második felére a gazda­sági témák szerepe nőtt meg a lapban, lévén az új mechanizmus a politikai nyitás és a társadalmi átalakulás előfel­tétele. Az új mechanizmus '72-es meg­fojtása, aztán az új nyitások és újabb korlátozások idején, egészen az 1985-ös balos fordulatig a gazdasági témák mel­lett lassan mind nagyobb szerepet kap­tak a lapban a társadalom helyzetét vizs­gáló írások, amelyek eredményeként a rendszerváltást előkészítő egyik megha­tározó tényező, a reformköri mozgalom születése is a Délmagyarország szer­kesztőségéhez kötődött. A rendszerváltást követően, a piacgaz­daság kemény körülményei között is talpon maradt az újság, mindig alkal­mazkodva a piaci igényekhez, az új és új követelményekhez. Az eredményt az új­ra növekvő előfizetői tábor hitelesíti. Segíts, ahol lehet! A lap mindig is felelősséget érzett szű­kebb környezete iránt éppúgy, mint a nemzet sorsáért. Ha kellett és tudott, se­gített a bajbajutottakon, segített abban, hogy Szeged is gazdagodjon. Az első nagy akcióra 1916-ban került sor, amikor a román hadba lépést követő­en Erdély nagy részét elfoglalták. Tízezré­vel érkeztek onnan a menekültek Ma­gyarországra, Szegedre és környékére is. A Délmagyarország által szervezett gyűj­tőakció komoly összegeket biztosított a szerencsétlenek megsegítésére. Az utóbbi évtizedben, a rendszerváltást követően, a civil társadalom újjászületése ismét tered adott az ilyen akcióknak. Csak néhány példa: tavaly egy bordányi tanyán élő csa­ládnak segítettünk, hogy végre áramuk legyen, most pedig egy dorozsmai tanyán élő, háromgyermekes, köztük egy autista kisfiút is nevelő édesanyának megsegíté­sére szerveztünk hasonló akciót. Csányi Tamás bécsi életmentő tüdőmútétjéhez és a leukémiás Kadvány Zsolt csontvelő­átültetéséhez adtunk segítséget. Közismert, a Délmagyarnak meghatá­rozó szerepe volt abban, hogy létrejöj­jön, majd újjászülessen Szegeden a sza­badtéri játékok. Mint ahogyan számos, immár nagy hagyományú rendezvény ­sör- és borfesztiválok, ipari vásár - meg­születésében is elvitathatatlanok a város lapjának érdemei. • Kilencvenhárom év. Majdnem egy év­század, amelyet jóban-rosszban együtt töltött a város és lapja. A Délmagyaror­szág, amely ma is él olvasói által. SZÁVAY ISTVÁN Művdszteátp Szegeden. I.SnjM mMMtf i tolnak. Kacy U»ti. Kmkoll utta ImkOtnluhb tolu­ltuk luffuuk uwraiaháau máváuatulupul Opt­UBl luealákb Irru unyuá karulkuututnl aa I buscó skrlA. smulrut muciit buták •• tutink s Mi.«.itl mOvámMap Wfuallito ' kilbua. A kfanCuttlvAui vuuáuukbM már buturjuto-' talap luruaautte tor Blaha Lu|za fis Eduárd király. 71Vészétij Xáímáa a Ttéfmagyorornágróf. — IUb>. Itt Miktott fUitalli t — Itt n ampaOt fí0ÍMappMcur«0f munka­táras. skl rövM suáiundtt ás nácis* sorári uábmánrt kár *HJ«á«uOMl — tolul > - KmIVM barátian, n Bánik»­utuOru állok, mikor Oka» »UturriialP — mí| ki — Bit Oábltán Bt árára váram. te s corto iflufoatKltáicatá» rlArtu var ast s Iáiscat**'. aiaufyst mitos ofaá vusár­papján Kikmálkuitl lattma. A nrokuá» karkkl ,trlk kenu ná-inbb iáiul* Sávot a T.tvárru afaáini. a fburirnkr-tárun lakik tüknafak. At lió -» bt 10 mám alatti Inkip kolau,p m la kába rüláki nyacaiman art kurták« banra­A tan patán tékánknak ablaka, - a iparba ritka látván,»top, l varpfauakkal rao rMvu áa imatau i ukáatr butulnak alkalmam van muft­iul. tioft, A laka- klInuHnuk / '/l/e / 1 ikv rt. Az IKV Rt. beruházásában Szeged, Pozsonyi I. u. 5. sz. alatt épülő társasházban a következő lakások még szerkezetkészen leköthetők: - földszint: 79,45 nm -1. emelet: 87,13 nm - III. emelet: 87,13 nm, 78,82 nm. Lehetőség van a lakásokhoz garázs és tároló vásárlására. Érdeklődni a 62/553-681 -es telefonszámon lehet. vatros napja 2003. május 21-25. Központi Színpad - Móra Ferenc Múzeumnál Ai 1910 én «rvetotr lenwtvii nnrfcev«­teU, hofy u. wlfurán <1* mull-tt ttok oly ffyirtásányt 00», «ok. mtay k *4r**rtngéa, Wlpfifa én anb*d­anoxcáa eMnytet — birtostt)», ' acp.alasirene — Páris ama a bflic lapU uti­ntnhtüu á« btn <1m kwsje, Ma 93 éves a DELMAGYARORSZAG A Coop Szeged Rt. mórahalmi áruházába szakképzett, gyakorlattal rendelkező HENTEST keres felvételre. Érdeklődni: Szeged, Szt. István tér 16. Telefon: 482-182/ hálózatirányítás május 23. péntek 17.00 Volvox zenekar koncertje 18.00 Rocker Zsolti - Erdélyi Sándor humorista műsora 18.45 Best of Aranypódium tehetséges szegedi és környékbéli előadók kózos showműsora 20.00 ZANZIBAR zenekar eló nagykoncertje. 21.20 Brasil Quartett latinos hangzású mediterrán jazz - rock zene május 24. szombat Juventus - Citroen Karaván Egész napos programok: - Citroen bemutató - Sörsátor - Egész nap értékes ajándékokért játék 21. 30 TŰZIJÁTÉK május 25. I vasárnap I Nemzetiségek napja 15.15 X-treme Hip-Hop Tánciskola 16.00 Molnár Dixilanad koncertje 17.15 Léhman Öcsi és bandája autentikus Kárpát-medencei vonószene 18.30 Sankofa ( Ghana ) először Szegeden. látványos koncert és show műsor 15 ghánai férfi részvételével. 19.30 Tüzes Dudasok dudara épített folk- es világzene, tűzzsonglőrokkel megspekelve. IV. Hídivásár - a lezárt Belvárosi hídon I. Szegedi Gulyásfesztivál - Roosevelt tér IX. Szegedi Borfesztivál - Széchényi tér

Next

/
Thumbnails
Contents