Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

SZIESZTA 2003. május 17., szombat RITMUSBAN SZAZHARMINC EVE KAPTA A TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGOT VASÁRHELY A kivívott önállóság 9 SZEMKÖZT Módosított költségvetés FARKAS CSABA HORGÁSZROVATA Százharminc évvel ezelőtt, 1873. május 16-án hirdette ki Pokomándy István polgármes­ter rendkívüli közgyűlésen a Baja és Hódmezővásárhely vá­rosok törvényhatósági önállá­sát megállapító törvényt. Hódmezővásárhely már 1848­49-ben elszakadt a Károlyi grófoktól, amikor tanácsot ál­lított, s megválasztotta első polgármesterét, Szabó Mi­hályt. A szabadságharc bukása után elvesztette frissen szer­zett önállóságát, s főleg az 1860-as évek második felében községi szintre esett vissza. Rendezett tanácsú várossá 1870-ben vált ismét, a vár­megye és a város közötti vita eredményeképpen. Ebben az esztendőben képviselő-testü­letet választottak, s hatévnyi szünet után, április 6-ától is­mét polgármester állt a város élén, Pokomándy István sze­mélyében. Csongrád várme­gye azonban a közigazgatási jogkörét továbbra is gyakorol­ta Vásárhelyen, elődeink nem kis bosszúságára. A városatyák nem sokáig tűrték, hogy a me­gye beleszól a városi ügyekbe, már 1871 tavaszán a képvi­selőház elé vitte a vásárhelyiek kérelmét Szilágyi Virgil or­szággyűlési képviselő. A kö­vetkező esztendő januárjában már a belügyminiszternél, il­letve Deák Ferencnél, a kor­mánypárt vezérénél jár városi küldöttség. Deák támogatja a kérésüket, de a vásárhelyiek azért elnyerték az ellenzéki Ti­sza Kálmán jóindulatát is ügyüknek. Németh Albert or­Salsa, az asztali fűszer Halak a Balatonból Ne lepődjünk meg kérem, ha egy kubai étteremben a salsa szó hallatán a pincér nem az általunk ismert dallamok egyikét he­lyezi a CD-lejátszóba, hanem megjelenik egy kis tégellyel, amely piros paprikából készített erős fűszerkeveréket tartalmaz. Itt szó sincs arról, hogy a kubaiak ne hallottak volna a salsazenéről, csak a salsa fordítása fűszerest jelent, ami a már nálunk is kapható csípős Salsa-szószra enged következtetni. A salsazene nemhiába kapta ezt a fűszeres, pikáns nevet. Zeneileg nézve a salsa a son, a rumba és a csacsacsa keveréke, elemekkel a haiti merenguéból és a jamaikai reggae-ből, ami aztán összeolvad az amerikai jazz-zel és válik önálló zenei irányzattá. Ha a salsáról mint táncról beszélünk, a mambó egy továbbfejlesztett változatára kell gondolnunk. Lépéseiben erősen kötődik elődeihez, de zenei sokszínűsége természetesen az erotikus figurákat talán mégerotikusabbá, a ritmusváltásokat még érdekesebbé teszi. A salsa és a mambó határai elmosódnak egymás között, tehát egyértelmű besorolásra nem nyílik lehetőség. Mint különbséget, megemlíthetjük talán a zene sebességét, amely a salsa te­kintetében jóval gyorsabb, és a hangsúlyok is más helyre kerülnek, mint a mambónál. Ennek megfelelően a kezdés nem a mambónál megszokott módon a zene második ütésére történik, hanem legtöbbször már az elsőre. A tempóból adódóan az akrobatikus elemek Is elvesztik aktualitásukat és helyükre bonyolult, szö­vevényes páros figurák kerül­nek. A salsa mind zeneileg, mind táncilag az eddig megismert latin táncok közül a legkomp­lexebb és legsokszínűbb. Celia Cruz, aki mint „The Queen of Salsa", a salsa királynője került be a köztudatba, mondta egy­szer: „A salsa nem egy új kubai ritmus vagy egy tánc. A salsa egyszerűen mindaz együttvéve és kitökéletesedve, amit Kuba évszázadok óta már képvisel a zenei és táncvilágban. A salsa maga Kuba, csak más néven." EKKER BALÁZS TÁNCTANÁR Nemsokára itt a nyár, sokan terveznek balatoni üdülést. Mire érdemes itt horgászni és mikor? Majdnem mindenre, s majdnem mindenkor. Aki csu­pán pár napra jött, legjobb, ha fenekezik a legközelebbi mólón, szokványos fölszere­léssel és csalikkal. Időjárás szempontjából leg­kevésbé a tükörsima víz a megfelelő - bár e megállapí­tás az éjszakai órákra nem vonatkozik és sokszor nappal is van sima víznél kapás. Leg­jobb az enyhe vagy közepes hullámzás, ekkor a dévértől a pontyig, a süllőtől a kősüllőn s gardán át az angolnáig min­den mozog. Ha hattyú jön a horog felé, hessegessük el. A rablóhalak nem állnak le nagy szélben sem, tartós hi­degfrontkor sok angolnát le­het fogni, a többi ragadozó is gyakori. Hirtelen jött vihar során nem érdemes megvár­ni az ítéletidőt a parton, mert a folyamatosan zsinórra ra­kódó, a hullám föltépte ren­geteg hínár miatt észlelhetet­lenné válik a kapás, a botba pedig belecsaphat a villám. Vihar után viszont minél gyorsabban érdemes kimen­ni a tóhoz. Amilyen „döglött" volt a víz előzőleg, olyan élő most. A Balaton ma is jó halfogási lehetőségeket nyújthat. A SZERZŐ FELVÉTELE Az éjszakai horgászat külön élmény, éjfélig sűrűn várható a kapás, utána olykor-olykor. Ko­ra pirkadattól kevéssel napföl­kelte utánig nagy valószínű­séggel megjön a ponty, ponto­sabban megjönnek a pontyok, ha addig nem tették volna. Rablóhal - csűszóólommal szerelt fenekezőre - sötéte­déstől pirkadatig bármikor jöhet. Angolnát helybéliek ki­fejlesztette, speciális mód­szerrel is lehet fogni, ahol nem túl sekély a víz: hajnal­ban, letisztult víznél óvato­san végigmegyünk a kövezés mentén, erős bottal, minél vastagabb zsinórral, s a sne­cit az angolna (csupán feje látszik ki a kövek alól) orra elé helyezzük. Ezután méter­nyit engedni kell, hogy bevi­gye a csalit a kövezésbe a hal, majd kirántani. Balinra, bár kishallal is fogható, legered­ményesebb az ólmos-műle­gyes dobálás, vízben gázolva, óvatosan megközelítve a rab­lásokat. örvendetes: az utóbbi évek­ben újra kezd megjelenni a sügér, kevésbé örvendetes, hogy a mólókon időről időre horgászfogta sügértetemek észlelhetők. Aki sügért fog, és a hal nem nyelte mélyre a horgot, engedje vissza, ha ja­vasolható. Van továbbá ezüst­kárász, legújabban törpehar­csa, de nem ezért szeretjük a Balatont. Hodmezö-Udsürhelj} madártávlat », i X eredményeztek. Szentgyörgyi Pál szólt arról, hogy az év ele­jén a városvezetésnek dönte­nie kellett, hogy a fűnyíróelv szerint vagy differenciált mó­don csökkenti az 5,7 milliárd forintos költségvetési hiányt. Az önkormányzat vezetői az utóbbi mellett döntöttek, így az önkormányzati intézmé­nyek költségvetésének 8, cé­geinek 10, a polgármesteri hi­vatalénak pedig 12 százalékát május végéig zárolták. Most arról határoztak a város ve­zetői, hogy év végéig fenn­tartják a megszorításokat a költségvetési hiány csökken­tése érdekében. Szentgyörgyi az oktatási in­tézményrendszer átszervezé­se kapcsán elmondta: ha rajta múlott volna, akkor mind a három óvodát bezárják, ami­vel 30-50 millió forintot le­hetett volna megtakarítani. Az, hogy mégsem zárják be az óvodákat, azt mutatja - kö­zölte az alpolgármester -, hogy nem gazdasági, hanem szakmai, illetve oktatáspoliti­kai döntés született. Szent­györgyi Pál kérdésre válaszol­va elmondta: várhatóan a nyá­ri szünet után újból módo­sítani kell majd a város költ­ségvetését. Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kér­dezi aktuális témáról. Az e heti adásban Szentgyörgyi Pált, Szeged gazdasági alpolgármesterét faggatta Mc>rok Tamás és Sulyok Erzsébet a város módosítás előtt álló költségvetéséről, az oktatási intézmények átszervezéséről. Vásárhely belvárosa régi képeslapon, előtérben az ótemplom a bazársorral. szággyűlési képviselő ősszel ismét sürgette az ügyet, mire az akkori belügyminiszter tör­vényjavaslatot nyújtott be Ba­ja és Hódmezővásárhely tör­vényhatósági joggal való fel­ruházására, azaz arra, hogy azok kiszakadnak a megye fennhatósága alól, önállóan intézik ügyeiket, a belügymi­niszter és a főispán felügyelete alatt. A város földesura, a Károlyi család tetszését azonban ez nem nyerte el, óvást nyújtot­tak be, sikertelenül. 1873. február l-jén a képviselőház hosszas vita után nyílt szava­zással elfogadta a javaslatot. Úgy ítélte, Hódmezővásár­hely népessége, kiterjedése, valamint minden egyéb tulaj­donsága miatt megérett a törvényhatósági jogra. Az ak­kori kétkamarás parlament főrendi házában folytatott vi­tában az is kiderült, a Károlyi család jogai sem csorbulnak, miután az átalakulás csak közjogi, közigazgatási és ön­kormányzati, de nem vonat­kozik a birtokjogra. Ferenc József császár és magyar ki­rály a törvényt április 8-án szentesítette, Pokomándy Ist­ván polgármester pedig rendkívüli közgyűlésen, má­jus 16-án olvasta fel. Az események ezt követően felgyorsultak. Június 15-én díszközgyűlésen iktatták be Dáni Ferenc főispánt, s kül­döttséget jelöltek ki az új köz­igazgatási szervezet megala­kítására. Augusztus 5-én meg­szűnt Hódmezővásárhely és a megye közti közigazgatási vi­szony, december 17-én meg­alakult a törvényhatósági bi­zottság, majd néhány nappal később megválasztották a tör­vényhatóság új tanácsát. A polgármester Pokomándy Ist­ván lett, Vajda Gyula főjegyzői, Sulyok Elek főkapitányi kine­vezést kapott, míg főügyész­nek Matók Bélát választották. A városi önállóság egészen a tanácsrendszer megalaku­lásáig, azaz 1950-ig megma­radt. Hódmezővásárhely ez­után tizenkét évig megye­székhely lett, majd egyszerű vidéki várossá vált. A megyei jogú város címet, mellyel így ismét megszabadult a megyei fennhatóságtól, a rendszer­váltás idején, 1990. novem­ber 27-én nyerte el, tizenki­lenc másik magyar várossal egy időben. KOROM ANDRÁS MUNKATÁRSUNKTÓL Szentgyörgyi Pál gazdasági al­polgármester arra a kérdésre, hogy május 23-án módosítja a költségvetést az önkormány­zat, vagy pedig pótköltségve­tést nyújt be a városvezetés, diplomatikusan azt válaszolta: május 23-án korrigálják a bü­dzsét. Elhangzott: 2002-ben hét alkalommal módosították a költségvetést a képviselők, ami teljesen normális dolog, mert ahogy az élet változik, úgy módosul egy város gaz­dasági-pénzügyi helyzete is. Február 21-én, amikor elfo­gadta a testület a bázis szinten tervezett 2003. évi költségve­tést, 40 milliárd forint állt a bevételi és 45 milliárd a ki­adási oldalon. Most azért van szükség korrekcióra, mert az eltelt időszakban a helyi­adó-bevétel és az állami tá­mogatás növekedésével, vala­mint az ÁPV Rt.-tői a korábbi privatizáció kapcsán elért be­vételekkel és a városi cégek, a Szetáv Kft. és az IKV Rt. ösz­szevonásából származó meg­takarításokkal 832 millió fo­rinttal növekedett a költség­vetés bevételi főösszege. Mindemellett a május 31-éig tartó zárolások összesen 244 millió forintos megtakarítást

Next

/
Thumbnails
Contents