Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

6 •SZEGEDI TÜKÖR« SZOMBAT, 2003. MÁJUS 17. Kettőszáznyolcvan millió forintba kerülne a szegedi Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola felújítása. A Gutenberg utcai ok­tatási intézmény az önkormányzattal együtt pályázott állami támogatásra, s ha megérkezik a pénz, jövőre megkezdődhet a rekonstrukció. Nem a lába elé néz, sokkal in­kább a vakolatot figyeli az, aki Szegeden elsétál a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola mellett. A Gutenberg utcai épü­let „ruhája" ugyanis már nagyon szakadozott, s bizony attól is tar­tani lehet, hogy a falaktól búcsú­zó megfáradt borítás baleseteket okoz. - Ilyen veszély egyelőre talán nem fenyeget, mivel pár évvel ez­előtt megtisztították a romoktól a falfelületet. De az vitathatat­lan, nagyon ráférne mar a felújí­tás az iskolánkra - fogadott iro­dájában Siposné Gyuris Valéria. A Vasvári igazgatónője elmond­ta: már elődje, Király Leventéné is sokszor fordult a tatarozás igé­nyével az önkormányzathoz, mint ahogy a diákok és szüleik is gyakorta sürgették az épület re­konstrukcióját. - Sajnos, eddig erre nem jutott pénz. A kilencvenes évek elején ugyan megújult a tető, a tetőte­ret beépítettük, számítógépes termek is helyet kaptak, ám a teljes felújítás még várat magá­ra. Reménycink szerint nem so­káig, ugyanis az önkormányzat­tal közösen másodszor is pá­lyáztunk állami céltámogatásra, s nagyon bízunk abban, hogy a tavalyi sikertelen próbálkozás után az idén meg is kapjuk a 250 milliós segítséget. Ehhez tenne hozzá a város 30 milliót, s akkor egy újabb épület szépül­hetne meg a Belvárosban ­mondta Siposné. Az 1884-ben épült ház hom­lokzatának teljes felújítása elke­rülhetetlen. A vizesblokkokat át kell építeni, a burkolatot, az elektromos hálózatot, a nyílászá­rókat ki kell cserélni. A tervek szerint nagyobb is lesz az iskola. A 400 tanulót be­fogadó intézmény a Bolyai utca irányában terjeszkedne - körül­belül egy-egy tanterem nagyságú terület épülne be minden szin­ten. így végre berendezhetnének a Vasváriban egy korszerű könyvtárat, a régi zsinagógát ki­szolgáló szociális helyiségek is helyet kaphatnának ebben az épületszárnyban, s ez a blokk el­rejtené az iskola melletti, nem túl esztétikus látványt nyújtó trafóházat is. Az igazgatónő úgy véli: ameny­nyiben megszavazzák számukra a céltámogatást, jövőre el is kez­dődhet az építkezés, ami 2005-ben fejeződne be. bátyi zoltán Mátyás anyja Tanultak a szegedi szoborállítók a /uhász Gyula ércalakja körül támadt hajdani vitából. Meg kel­lett fordítaniuk, hogy a Tiszára nézzen, amely­nek a partján halkan ballagott. Onnan kezdve már semmi nem fordíthat hátat a folyónak a kis­körút két vége között, a Tápai Antal által készí­tett Móra Ferenc és Kotormány fános közös kő­szobra kivételével. Lapis András aranyos lány­alakja, a Kalap alatt - magam közönségesen Lujzának mondom Lóránt Zsuzsanna Család­ja, Tóth Valéria Leányokja, mind a víz felé néz, és Tóth Sándor Díszkútja is félig arrafelé fordul. Pardon, van kivétel, az Újszegedről átköltözte­tett Tar István-alkotás, a Tisza az igazi Tiszának háttal lebeg. De az már a körút torkolatában nyújtózkodik. Van egy újabb kedves szobra Szegednek. A múzeum sarkához állították, arccal szintén a Tiszának. Mátyás király nyergeli a lovat, abban a korban, amikor éppen megválasztották király­nak. Kölök királynak is mondhatnánk, annyira fiatal. Biztosra veszem, Matyinak szólították ak­kor még a családban. Lapis András nem is ültet­te, de állította nyeregbe, minden hősi póz nél­kül. A kamasz jellemzője inkább az ágaskodás. (Kár, hogy a patinásodás furcsa jegyei még min­dig dolgoznak rajta, de egyszer majd csak fölnőtt lesz ebben is.) Talapzatán a királyjelöltségében galádul el­pusztított bátyja, László portréja jobbról és az apáé, Hunyadi Jánosé balról. Méltó emlékezés akar lenni a családra, meg is emelhetjük kala­punkat az alkotó páros előtt. Mert a talapzat fe­jeit Józsa Gábor készítette. Amikor fölállították, mindjárt eszembe vágó­dott: és a Szilágyi Örzsébet? Arany János óta csak Örzsébet ő nekünk, jószívű utódoknak, aki Levelét megírta, / Szerelmes / Könnyével /Azt is telesírta, fószívűt mondtam, de hálátlant is ír­hattam volna. Neki már nem juthatott hely a családi kompániában ? Lehet, hogyne lehetne, hogy Hunyadi fános virtusából és furfangjából is sok ment át Mátyásba, és az is meglehet, az anya szerepét nem firtatták annyian, mint a folyton hadakozó apáét, de minden ember tud­hatja akár saját magáról is, az édesanya lelké­nek minden moccanása is benne van a gyer­mekben. Annak idején, utcai találkozásunk alkalmával mondtam is Lapis Andrásnak. Gyorsan váltott az esze: - Azt akarod mondani, csináljak szobrot Szilágyi Örzsébetről is ? - Akár azt is, Andris! Ha már ketten se tudtá­tok rátenni az alapzatra. Volt idő, amikor Szeged is az ő birtoka volt. Tör­ténelmi jussa is lenne rá, de ne felejtsük el, a nemzeti irányzatunkká lett igazságos király is az ő méhéből fakadt. Genetikusak is, lélek­tanászok is vallják, az anyából több marad a gyer­mekben, mint az apából. Elévülhetetlen érdeme, hogy a hős Hunyadi Jánost is ő boldogította. Iól előrefutok. Hol van még a szobor ? Hadd ma­radjon Örzsébet azért is Mátyás anyja, ha majd lesz, mert a parkban van már egy Erzsébet, fehér már­ványból, boldog nászút előtt álló menyasszonyok és vőlegények fényképezésére. Igaz, már nem a Tiszát nézi. Messze van tőle, nem is látná. Vándor az is. Szeged szobrai ritkán találják meg első szóra a he­lyüket. Egyesek elmennek egy időre, aztán vissza­jönnek. A szél járások is diktálnak nekik. Talán Szilágyi Örzsébetet is védené a nemzet emlékezete. HORVÁTH DEZSŐ Fiatal építészek kiállítása Szegeden élő és alkotó, az ifjabb generációhoz tartozó építészek terveiből nyílt kiállítás tegnap a Dé­mász Rt. Klauzál téri székházának aulájában. A Szegedi Dugonics Társaság, Szeged önkormányzata és számos építőipari cég támogatásával rendezett tárlaton több mint harminc építész legszebb mun­káit tekintheti meg a nagyközönség május 27-éig. Fotó: Schmidt Andrea A szegedi, 129 éves szakközépiskola teljes felújítás előtt Még rongyos a Vasvári szakközépiskola ruhája AVasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola sok éve vár mára tatarozásra. Fotó: Schmidt Andrea Doktori iskolák a szegedi felsőoktatásban A kutatói utánpótlás alma matere az egyetem A művelt országokban egy felsőoktatási intézmény attól egyetem, hogy jogosult doktori képzésre és doktori (PhD.) fokozat odaítélésére. A Szegedi Tudo­mányegyetemről (SZTE) nemrég mint a város nagyfogyasztó „üzeméről" írtunk, ezúttal Doktori Intézetét mutatjuk be. A rendszerváltás után megszűntek az addigi fokozatok - egyetemi doktor, kan­didátus, tudományok doktora - és an­golszász mintára a korábbi kettő helyett egyetlen tudományos fokozatot, „a filo­zófia doktorát", a PhD.-t vezették be. A filozófia doktora A korábbi aspirantúrát a három éves doktori képzés váltotta föl. Még nem született meg az erről szóló jogszabály, amikor, 1992 őszén, az egyetemek már pályázatokat nyújthattak be a doktori fokozatadás és képzés jogának elnyeré­sére, doktori programok létesítésére. Az ún. doktori program létesítésének jogát tudományáganként meghatározott, szi­gorú feltételekkel, akkreditációs folya­matban lehet elnyerni. Ezeknek a meg­léte azért is fontos volt, mert csak azok­ban a tudományágakban kaptak jogot az egyetemek habilitációs eljárások lefoly­tatására, amelyekben doktori program létezett. A habilitáció a professzori kine­vezés egyik föltétele lett. - Az SZTE jogelőd egyetemei, a tudo­mányegyetem, a JATE összesen tizen­hét, az orvosegyetem, a SZOTE pedig kilenc doktori pályázatot nyújtott be '92 őszén. Valamennyi átment az akkreditá­ción és a következő év szeptemberében 110 állami ösztöndíjas, ugyanennyi ál­lami ösztöndíjban nem részesülő és né­hány batáron túli magyar doktorandusz hallgató képzését kezdhettük meg - idé­zi fel a kezdeteket dr. Klukovits Lajos egyetemi docens, az SZTE Doktori Inté­zet igazgatója. A doktori képzésre jelentkezők szó­beli felvételi vizsgát tesznek. Rangso­ruk kialakításánál latba esik egyetemi „előéletük" (a tanulmányi eredmé­nyek, a diploma mellett a diákkörök­ben végzett kutatómunka), a pár évvel korábban diplomát szerzett doktoran­dusz-jelölteknél pedig elsősorban a tu­dományos termés számít. Az Oktatási Minisztérium évente meghatározott Számú doktorandusz hallgató képzésé­hez biztosít normatívát, illetve ösztön­díjat. Magas követelmények - Kezdetben adódott némi zavar ab­ból, hogy vajon nagy tudományterülete­ket felölelő doktori programok létesülje­nek, vagy aprózzuk fel ezeket; 1999-re a két szegedi egyetemen már 20, illetve 11 doktori program lett - emlékezik vissza dr. Klukovits Lajos. A 2000-ben elfoga­dott új felsőoktatási törvény aztán „ren­det csinált": egy egyetem egy tudomány­ágon belül egyetlen doktori iskolát indít­hat. Az egységes Szegedi Tudomány­egyetem 17 doktori iskolára pályázott, 16 nyert akkrcditációt, jelenleg is ennyi működik. A Doktori Intézet még a JATE-n jött létre 1999-ben, alapító igazgatója Klu­kovits Lajos. Összehangolja a doktori iskolák működését, információkat gyűjt és szolgáltat. Tulajdonképpen vir­tuális intézet, hiszen a doktori képzés és fokozatadás adminisztrációját a megfelelő karokon és a tudományos tit­kárságon végzik. A doktoranduszok fel­vételéről, a fokozat odaítéléséről az SZTE Doktori Tanácsa dönt, ennek a testületnek a titkára a Doktori Intézet igazgatója. Az SZTE-n évente átlagosan 120-160 doktori fokozatot adnak át, eddig össze­sen mintegy ötszázan vehették át okle­velüket (ez a szám nem foglalja magába azokat, akik korábbi tudományos foko­zatuk átminősítését kérték). A szegedi egyetemen az első számú PhD oklevél tulajdonosa Gyulai fózsef fizikus, aka­démikus, a műegyetem professzora, aki ezt korábban megszerzett tudományos fokozatai alapján nyerte el. Országosan és nemzetközileg is ma­gasra értékelik a szegedi egyetem dokto­ri képzését, számos külföldi állampolgár szerzett már itt tudományos fokozatot. Komoly, saját tudományos potenciállal kell rendelkeznie az egyetemnek azok­ban a tudományágakban, amelyekben doktori képzésre kap jogosultságot. Pél­dául legalább két - 67 évesnél nem idő­sebb - akadémiai doktori címmel ren­delkező, főállású professzornak kell len­nie a doktori iskola alapító tagjai között, de további szigorú föltételek is vannak és külső szakembereket is be kell vonni. Iskola alapító tagja mindenki csak egy egyetemen lehet. Tizenhat tudományágban Az SZTE-n a következő tudomány­ágakban folyik doktori képzés: mate­matika és számítástudományok (veze­tője dr. Hatvani László akadémikus), fi­zika [dr. Bor Zsolt akadémikus), földtu­dományok [dr. Mezősi Gábor akadémi­ai doktor), kémia [dr. Dékány Imre aka­démikus), biológia [dr. Maróy Péter akadémiai doktor), környezettudo­mány [dr. Kiricsi Imre akadémiai dok­tor), elméleti orvostudományok [dr. Te­legdy Gyula akadémikus), klinikai or­vostudományok [dr. Dobozy Attila aka­démikus), gyógyszertudomány [dr. Fü­löp Ferenc akadémiai doktor), inter­diszciplináris orvostudományok [dr. Mándi Yvette akadémiai doktor), mul­tidiszciplináris orvostudományok [dr. Papp Gyula akadémikus), közgazdaság­tudomány [dr. Garai László akadémiai doktor), jog- és államtudomány [dr. Molnár Imre akadémiai doktor), törté­nelemtudomány [dr. Kristó Gyula aka­démikus), irodalomtudomány [dr. Ba­lázs Mihály akadémiai doktor), nyelv­tudomány [dr. Kenesei István akadémi­ai doktor). A hároméves képzési idő nem min­denkinek elegendő a disszertáció elké­szítéséhez, illetve a tudományos fokozat megszerzéséhez. Nem elég ugyanis a doktori dolgozatot megírni; a jelölt addi­gi tudományos publikációi között kell lenni legalább három, nemzetközi rangú folyóiratban napvilágot látott közle­ménynek, amelyekre más kutatók hi­vatkoznak, hiszen a hivatkozások meg­határozott száma is feltétele a fokozat elnyerésének. - Nem nevezhető kudarcnak, ha vala­ki a három év alatt nem jut el a disszer­táció elkészítéséhez - magyarázza Klu­kovits Lajos. - Általában ez azoknak si­kerül, akik a doktori képzés előtt főállá­sú kutatóként dolgoznak, vagy különö­sen tehetségesek. Talán ebben az évben már korlátozottan mód lesz rá, hogy a doktoranduszok témavezetője pályáz­hat a lejáró ösztöndíjak meghosszabítá­sára, maximum egy évre. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents