Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

t SZOMBAT, 2003. MÁJUS 17. » A K T U A L I S « Ünnepi istentisztelettel kezdődött a jubileumi rendezvénysorozat Szegedet is megáldotta a főrabbi Európai kihívások konferenciája Szegeden Autópályák és ökogazdálkodás Schöner Alfréd főrabbi a zsinagóga szószékén. Fotó: Schmidt Andrea Hazánk még a negyedével sem rendelkezik az uniós átlagnak, ha a meglévő autópályák hosszát vizsgáljuk, nem is beszélve az utak minőségéről. Folyamatosan nő a világ népessége, közben apadnak a nyersanyagforrások, ezért a cél az, hogy úgy elégítsék ki a mostani nemzedék igényeit, hogy a következő generációk életesélyeit ne rontsák - hangzott el az Európai kihívások elnevezésű tudományos konferencián, amelyet tegnap rendezett a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának Élelmiszeripari Gazdaságtan és Marketing Tanszéke. Az érdeklődőket Benedek György, az SZTE tudományos rektorhelyett;ese, majd Hodúr Cecília, az SZTE SZÉF főigazgató-helyettese köszöntötte, majd Buday-Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást a fenntartható fejlődés és az agrárium kapcsolatáról. A professzor kiemelte: csak annyi erőforrást lenne szabad elvenni a természettől, amelynek természetes megújulás biztosítható. A magyar mezőgazdaság csatlakozás utáni helyzete kapcsán a szakember hangsúlyozta, meg kell teremteni a minőségi tömegtermelést, amely a huszonegyedik században már nem számít ellentmondásos fogalomnak. Az agrárium és a környezetvédelem mellett a közlekedés az egyik leggyengébb pontja hazánknak a csatlakozás küszöbén - fejtette ki előadásában Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója, aki elmondta: Magyarország az 525 kilométernyi autópályájával az uniós átlag negyedét sem éri el, nem is beszélve a meglévő utak minőségéről. Emellett hazánk hídjainak jó része, szám szerint 335 teherbírása nem felel meg az uniós követelményeknek. S bár a vasútvonal 7700 kilométeres hossza nagyon jónak számít majd az EU-ban, a sínpárok kihasználtsága és állapota, a szárnyvonalak szükségessége azonban újabb megoldandó kérdéseket vet majd fel a közeljövőben. SZ. A. K. Ünnepi istentisztelettel kezdődött tegnap este a szegedi új zsinagóga felavatásának 100. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat. Markovics Zsolt szegedi főrabbi, Kármán György orgonaművész és Biczó Tamás szegedi kántorjelölt közreműködésével ünnepi istentisztelettel indult tegnap este az új zsinagógában a templom felavatásának centenáriuma alkalmából szervezett rendezvénysorozat. Schöner Alfréd főrabbi ünnepi beszédében úgy fogalmazott: meghatottan áll több mint negyedszázaddal utolsó itteni prédikációja után újból Löw Immánuel szószékén, a világ egyik legszebb zsinagógájában. 160 évvel ezelőtt avatták fel Szegeden az ózsinagógát, száz éve pedig a Löw Immánuel által megálmodott új templomot. Az itteni közösségben mindig nagyszerű emberek végezték a rabbinikus szolgálatot, akik példát mutattak. A főrabbi emlékeztetett arra: az előcsarnokban található kövek a több ezer szegedi áldozatról beszélnek. Ok a vészkorszakban mártíriumot szenvedtek zsidóságukért, s nem volt, aki megvédje őket. Az elmúlt száz évben jutott bőven a keserűségből, és az egykori virágzó nyáj, amely 1920-ban majd' hétezer főt számlált, megfogyatkozott. Elszakította a lelkeket a történelem, a különböző színű áradat. Schöner Alfréd visszaemlékezett 29 évvel ezelőtti itteni istentiszteletére, amikor azt mondta: az út, amelyen járunk, legyen a béke útja. Immár ősz hajjal, de hitében megerősödve most ugyanezt kívánta: legyen béke. Végezetül megáldotta a közösség tagjait, a várost, felekezetre való tekintet nélkül Szeged minden polgárát, Magyarországot, Izraelt és a világ zsidóságát. Az istentisztelet után kiddus következett a hitközség dísztermében. A jubileumi rendezvénysorozat ma reggel 9 órától ünnepi istentisztelettel folytatódik. 10.45-kor „A Zsinagóga hangjai" címmel bemutatkozás és emlékezés kezdődik, amelyen közreműködik: Csanády László orgonaművész, az SZTE Konzervatóriumának tanszékvezetője. 11.30-tól Markovics Zsolt főrabbi a neológ Szeged vallási elöljáróiról beszél, majd Schönberger András pécsi főrabbi köszönti a testvérhitközséget. 15 órakor a „A Forrás" címmel izraeli kiállítás nyílik a Tisza Szállóban, ahol 19 órakor izraeli vacsoraestet rendeznek jótékonysági céllal a szegedi zsinagóga rekonstrukciója javára. Vasárnap reggel 9 órakor Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke nyitja meg a Tisza Szállóban kezdődő kétnapos tudományos konferenciát. A résztvevőket Botka László polgármester és Heisler András, a Mazsihisz elnöke is köszönti. 18 órától a Budapest Klezmer Band ad koncertet az új zsinagógában. H.ZS. Elfolynak a deszki csatornapénzek? Még nem épült csatorna Deszken, de a vízközmű-társulat vezetői havonta több tízezer forint tiszteletdíjat vettek föl - állította tegnapi sajtótájékoztatóján Kohári Nándor szegedi önkormányzati képviselő. A deszki csatornázási beruházás koordinálására 2000 december 9-én alakult meg a víziközmű-társulat. Míg más Csongrád megyei településen az ilyen társaságokba választott tisztségviselők társadalmi munkában végzik feladatukat, addig Deszken jelentős tiszteletdíjat szavaztak meg a vezetőknek - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Kohári Nándor. A képviselő elmondta: miközben Deszken egyetlen centiméter csatorna sem épült, az úgynevezett előkészítő szakaszban az intézőbizottság elnökének havi 30 ezer forintos, az IB-tagoknak 20 ezer, az ellenőrző bizottság elnökének szintén 20 ezer, míg EB-tagoknak 15 ezer forintos tiszteletdíjat szavaztak meg. 2001-ben 2 millió 200 ezer forintot, járulékokkal együtt 3 millió forintot kaptak a tisztségviselők, mellette mobiltelefonokat vásároltak és azok számláit is a társaság egyenlítette ki. Kohári szerint ez megengedhetetlen, ugyanakkor azokra a kérdésekre vár választ, hogy vajon folynak-e jelenleg is ilyen kifizetések, mennyi pénzt költött a társulat tiszteletdíjakra, s mindez hány ingatlan bekötését fedezte volna? Szerettük volna megkérdezni a víziközmű-társulat intéző bizottságának elnökét, Király László deszki alpolgármestert, de tegnap elérhetetlen volt. B. Z. Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn Szegedre látogat. A kormányfő átadja az új logisztikai központ területét a városnak, valamint részt vesz a százéves zsinagóga centenáriumi ünnepségén. Emellett felkeresi az algyői faluházat is, ahol megnyitják a Mindig Európában című kiállítást. A miniszterelnök délután fél ötkor érkezik a leendő logisztikai és szolgáltató központ területére, mely a város határában, az E75-ös főút mellett, a gumigyár után található. Itt Botka László polgármesterrel aláírják az átadási szerződést. A város vezetői szerint megnő a logisztikai központ szerepe, ha megépül a tiszai vasúti híd, illetve fejlesztik a Temesvár-Szeged vasútvonalat. A nyugati elkerülő út, a regionális repülőtér és a medencés kikötő megvalósításával összekapcsolható a közúti, a vízi, illetve a légi közlekedés is. A szerződés aláírása után Medgyessy Péter az algyői faluházban részt vesz a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót bemutató, Mindig Európában című kiállítás megnyitóján. Ezt követően a kormányfő részt vesz a százéves szegedi új zsinagóga centenáriumi ünnepségén. Németh Imre szerint a sertésválsága tárca számára is tarthatatlan volt Egy csónakban utaznak Évforduló, főhajtással HOLLÓSI ZSOLT Százéves Szeged egyik legszebb épülete az úi zsinagóga. A centenárium jó apropó arra, hogy a város és a hitközség emlékezzen. A kutatók szerint az 1781-ben ideköltözött Pollák Mihály volt az első izraelita szegedi polgár. 1808-ban már 357, 1848-ban 1683 zsidó lakos élt a Tisza partián. A 19. század elején épült, de j hamar szűknek bizonyult első zsinagóga után 1843-ban avatták fel azt a templomot, amit ma régi zsinagógaként emlegetünk. A századfordulóra hatezer főnyire gyarapodó szegedi neológ közösség a tudós Löw Immánuel főrabbi útmutatása és Baumhorn Lipót tervei alapján építtette fel Európa egyik legszebb zsinagógáját. 1903-ban; amikor az új templomot felavatták, Szeged asszimilálódó, felvilágosult, döntően magyar anyanyelvű zsidó polgársága már régen a társadalmi emancipáció útjára lépett. Kiugróan magas iskolázottság, vagyoni gyarapodás és a befogadó város iránti szeretet jellemezte a virágzó közösséget, amelynek óriási szerepe volt abban, hogy kialakult a gyorsan polgárosodó, pezsgő szellemi élettel rendelkező palotás Szeged. Szolidaritását a szabadságharcban, majd az I. világháborúban való részvételével is kifejezte a zsidóság, ám a hősi halottak sem jelenthettek védelmet a fokozódó antiszemitizmus, a zsidó törvények, majd a holokauszt ellen. Sorstársaival együtt a szegedi gettóból deportálták 1944 nyarán a 90 éves Löw Immánuelt is, akit ugyan Budapesten kimenekítettek a haláltáborba zakatoló vonatból, de néhány nap múlva belehalt a téglagyárban kapott tüdőgyulladásba. Szegediek ezreivel nem betegség végzett: Auschwitz gázkamráiban lelték halálukat. A rekonstrukcióra váró zsinagóga centenáriumán bőséggel van tehát mire emlékezni. Jó érzés végigtekinteni a tudományos konferencia előadóinak, az ünnepségsorozat vendégeinek, védnökeinek névsorán, mert azt bizonyítja: Szeged szellemi elitje világnézettől, pártállástól függetlenül egyetért abban, hogy a város tartozik annyival alaposan megfogyatkozott zsidó közösségének, hogy megemlékezik múltjáról, legkiemelkedőbb egyéniségeiről, és mindarról, amit neki köszönhet. Medgyessy Péter Szegeden és Algyőn MUNKATÁRSUNKTÓL Az agrárminiszter a sertéstartókkal a napokban született megegyezéssel kapcsolatban kérdéseinkre válaszolva elmondta: maga is aggódva figyelte, milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a termelők a piacon az elmúlt hónapokban. Az év eleji tárgyalásoknak köszönhetően április végéig megegyeztek egy olyan szabályozási rendszerben a piaci szereplőkkel, amelyet, ha az érintettek betartottak volna, akkor senkit sem ér veszteség. Ezt követően azonban kettős árrendszer alakult ki: azok a termelők, akik rendelkeztek szerződéssel, önköltség feletti árat kaptak a disznókért, hiszen a felvásárlók a 265 forintos kilónkénti árat betartották az U minőség esetében. A nem szerződött állatoknál azonban a felvásárlók hihetetlen mértékben csökkentették az árakat. Ez a helyzet a minisztérium számára is tarthatatlan volt. A demonstrációkig a gazdaköröket leszámítva valamennyi érdekképviselettel sikerült egyezségre jutni. Az útelzárásokat követő napon a miniszter szerint velük is szót értettek, a félreértéseket tisztázták és az általuk kért átmeneti időszakra szóló segítséget a kormány megadta. Ez a 15-20 forintos minőségi támogatás néhány hétig való fenntartását jelenti, amíg ki nem alakult az uniós árkövetési szisztéma. A túlsúlyos disznók gyors felvásárlása révén pedig már három nap alatt 20 ezer darab disznót sikerült kivonni a piacról. A gazdakörökkel arról is megállapodtak, hogy a tárcával közösen lépnek fel azok ellen, akik nem tartják be a rendeleteket, nem minősítik a sertéseket, vagy fekete vágóhidakat üzemeltetnek. A megállapodásnak köszönhetően az U minőségű sertésekért 230 forintot fizetnek, a termelők 3000 forint állatjóléti támogatást kapnak, és fenntartják számukra a 15 forintos minőségi felárat, az állategészségügyi és egyéb támogatásokat. Mindezekkel együtt 283 forintos kilónkénti bevételre tud szert tenni egy termelő, ami Németh Imre szerint már önköltség feletti ár. A „számlát" a költségvetési tartalék állja, a túlsúlyos sertések felvásárlására ugyanis 500 millió forintot kapott az agrártárca. A további intézkedések miatt pedig belső átcsoportosításokra kerül sor a minisztériumban, a második féléves költségvetési tartalék pedig remélhetően fedezi a most képződő hiányt. A jövőben árfigyelő bizottságot hoz létre az agrártárca, öt európai ország hasonló rendszerében közzétett adatait veszik alapul a hazai szabályozásban kéthetes követéssel. A miniszter hozzátette: nem érzi megfutamodásnak a megállapodás aláírását, hiszen a demonstrálók elfogadták azt az egyezséget, amit a tárca kínált. Úgy gondolja, miközben egy csónakban eveznek a termelőkkel, nincsenek a feldolgozók ellen sem, de látni kell, hogy csak ez utóbbiak tudnak magukon segíteni, ha baj van. ek. Valószínű, nem egy sertéstartó gazdasszony kért autogramot Németh Imre minisztertől a tegnap megnyílt szegedi virágkiállításon. Fotó: Schmidt Andrea