Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON Vasárnapi kívánságm űsor vasárnap 12.00-16.00 FIK 95 4 S tör 5Í AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZIESZTA SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. MÁJUS 3. AZ EGYIK LEGHATÉKONYABB VÉDŐOLTÁSI GYAKORLATA MAGYARORSZÁGNAK VAN \ világjárványokat új vírusok idézik elő Az ember szervezetében állandóan élnek vírusok, amelyek egy része ellen van hatékony védőoltás. Éppen ezért Magyarországon már soha többé nem kell például diftéria- vagy kanyarójárványtól tartani. A vírusok között azonban időről időre feltűnnek addig ismeretlen kórokozók, s ilyenkor könnyen kialakulhatnak olyan világjárványok, amelyek a múlt században többször is pusztítottak. A 21. század első világjárványának nevezte a tavaly novemberben Kínából elterjedt atípusos tüdőgyulladást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője. Gro Harlem Brundtland asszony a BBC televíziónak nyilatkozva rögtön hozzátette: jelenleg még van esély a kórokozó féken tartására, s annak megakadályozására, hogy az angol betűszóval SARS-nak nevezett vírus az influenzához vagy a HIV-hez hasonló mértékben terjedjen szét a világban. Ehhez azonban globális együttműködésre van szükség. A súlyos akut légúti szindróma kórokozója ellen ugyanis egyelőre nincs gyógyszer vagy oltás, és ha a betegség eléri Afrika szegény, fejletlen országait, a fertőzésnek sokkal súlyosabb következményei lesznek, mint most azokban az államokban, ahol kiterjedt egészségügyi szolgálatok működnek. A szakemberek közül sokan ezzel Az ebola az úgynevezett vérzéses lázat okozó vírusok közé tartozik. Eredete ismeretlen. Vérrel és más testnedvekkel terjed. A fertőzés után általában négy nappal influenzához hasonló tünetek jelentkeznek: fejfájás, izomfájdalmak, láz, majd hányás és hasmenés. Egy hét múlva a beteg egész testén súlyos külső és belső vérzések tűnnek fel, s az ezt követő sokk okozza halálát. A kór a fertőzöttek 50-90 százalékának életét követeli. Egyelőre sem megelőzésére, sem gyógyítására nincs módszer. A betegség 1976-ban az akkori Zairében (ma Kongói Demokratikus Köztársaságban) jelent meg először nevét egy ottani folyóról kapta -, s a járvány több mint 270 áldozatot követelt. Azóta a vírus megjelent Szudánban, Elefántcsontparton, Libériában, Gabonban és Ugandában is. A rejtélyes betegség egyik sajátossága, hogy a járvány néhány hét múltán gyakorlatilag magától megszűnik, a kórokozók eltűnnek, s a következő járványig „megbújnak" valahol - egyes kutatók feltételezése szerint a dzsungelben éló vadállatok szervezetében. együtt úgy gondolják, a média túlreagálja a betegség veszélyét. Az öszszehasoniító adatok valóban azt mutatják, hogy a koronavírusok családjába tartozó, magas lázat, légzési nehézségeket kiváltó kórokozó nem túl veszélyes, hiszen például a hétmilliós Hongkong lakosságához képest csekély a másfél ezres betegszám, és az érintett országokban regisztrált 400 körüli halálos áldozat sem megrendítő egy átlagos év negyedmilliós influenzahalálozásához, a tbc vagy a malária éri 2-2 milliós, illetve az AIDS 3,1 milliós emberveszteségéhez képest. Mégis óvatosságra int, hogy a koronavírus jóval nagyobb arányban végzetes, mint az influenza. Halálozási arány A közönséges A vagy B típusú influenza egy ezrelék körüli halálozást okoz, az 1918-ban pusztított spanyolnáthába minden századik fertőzött halt bele. A SARS korábban 4 százalékra becsült halálozási arányát a WHO április végén 5-6 százalékra módosította, de a New Scientist tudományos magazin legutóbbi számában már a 10 százalékosnál magasabb arányt sem tartják kizártnak. S még a legoptimistább WHO-szakértők sem hiszik, hogy egy-két éven belül hatékony SARS elleni vakcinát lehet előállítani. Reményre ad azonban okot, hogy Vietnamban - úgy tűnik - sikerült megfékezni a járvány terjedését. Mindez annak is köszönhető, hogy a WHO a Távol-Keletről érkező hírek hallatán március közepén általános riadót fújt, és egyszerre 13 laboratóriumban kezdték vizsgálni az eddig ismeretlen vírust. Sokat ma sem tudunk róla, a génszerkezetét azonban már sikerült leírni, elkészültek a kórokozó kimutatására alkalmas gyorstesztek. Mivel a vírus emberben korábban még nem fordult elő, feltételezik, hogy állatról kerülhetett át az emberre. Terjedéséről csak annyit tudnak biztosan, hogy közvetlen érintkezés útján, a levegőn keresztül elkapható, de egyes jelek szerint néhány órán át használati tárgyak felszínén is életképes marad. Védőoltások Az emberi szervezetben egyébként mindig találhatók vírusok. - Ezek a legalacsonyabb rendű élőlények, amelyek csupán a gazdaszervezet sejtjeiben képesek élni és szaporodni. S miközben egy vírusból több, azokból pedig még több keletkezik, megváltoztatják a gazdasejt működését, vagy egyszerűen elpusztítják azt, ezáltal különféle betegséget idézve elő - magyarázza a vírusok „működését" dr. Nagymajtényi László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetének vezetője. Néhány vírussal szemben van Kínában maszkkal védekeznek a tüdőgyulladás ellen, FOTÓ: MTI/AP/NG HAN KUAN A 20. SZAZAD SZÜLÖTTE: A HIV A szerzett immunhiányos tünetegyüttest (angol betűszóval AIDS-t) 1981-ben ismertek fel és írták le az Egyesült Államokban, a betegséget okozó vírust két évvel később izolálta egy francia kutatócsoport. A kórokozó elnevezését - HIV, azaz humán immundeficiencia vírus - 1986-ban alkotta meg egy nemzetközi testület. Még abban az évben hasonló vírus került elő Nyugat-Afrikából, így az elsőként felismert változat a HIV-1, az új pedig a HIV-2 nevet kapta. Gyorsan bebizonyosodott, hogy a betegség a fekete földrészről származik. A vírus eredetének kutatása közben afrikai majmokban megtalálták az új emberi kórokozó rokonát, a SIV-nek keresztelt víruscsaládot. Az eredmények tanúsága szerint a HIV-1 legalább háromszor, a HIV-2 pedig nem kevesebb, mint hatszor „ugrott át" majmokról az emberre. Ennek kézenfekvő oka, hogy Afrikában a majmokat húsukért vadásszák, és nepicsak az őserdőben, hanem éttermekben is fogyasztják. A kezdetleges vadászati és feldolgozási technikák pedig bőven kínáltak alkalmat érintkezésre a fertőző vérrel. A legkorábbi vérminta, amelyből egyértelműen kimutatták a HIV-1 jelenlétét, 1959-ból származik az afrikai Kinshasából, de AIDS-gyanús esetek korábbról is ismertek. A becslések az 1940-es évek végére vagy az '50-es évek elejére teszik a járvány kezdetét. gyógyszer. A jól ismert herpeszt kiváltó kórokozót például ártalmatlanná lehet tenni. A vírus azonban esetenként a szervezetben maradhat, és az ember egészen addig tünetmentes lesz, amíg a kórokozó ismét el nem kezd szaporodni. Hasonló módon lehet vírusellenes gyógyszert adni az A típusú influenzafertőzés esetén is. Más, vírus okozta betegségek - így a rózsahimlő, a kanyaró, vagy a járványos gyermekbénulás - ellen védőoltást vetnek be. A professzor szerint a világon az egyik leghatékonyabb védőoltási gyakorlata Magyarországnak van, ahol minden gyermek kötelezően megkapja a legfontosabb betegségek elleni oltásokat. Éppen ezért nálunk soha többé nem lesz például diftéria- vagy kanyarójárvány, illetve járványos gyermekbénulás, de a most felnövő generáció már a hepatitis B ellen is védett lesz. Új, addig ismeretlen vírusok persze időről időre megjelennek. Ilyen volt például az 1918-as világméretű spanyolnáthajárványt előidéző kórokozó, de az A típusú influenzavírus SPANYOLNÁTHA 20 MILLIÓ ÁLDOZATTAL A kutatók szerint az emberiség történetének egyik legtöbb áldozatot követelő, 20 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnáthajárványt egy emberi és egy sertésekből származó Influenzavírus kombinációja váltotta ki. A kórokozót nem őrizték meg, és sokáig azt hitték, elveszett a tudomány számára. 1997-ben azonban a vírus genetikai anyagának egy részét sikerült kivonni az 1918-as járvány egyik női áldozatának holttestéből, amelyet az alaszkai jégmezőkön találtak meg, továbbá két, a fertőzéstől meghalt amerikai katona vérmintáiból. Ausztrál kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a vírus génjeinek egyike valójában egy olyan hibrid, amely a járvány előtt közvetlenül elterjedt két vírustörzs génrészleteinek egyesüléséből jött létre. Ebben a különleges génben bekövetkezett változások a vírust felismerhetetlenné tették az ember Immunrendszere számára, s ez okozta a járvány súlyosságát. Az eredeti vírusok egyike emberből, a másik sertésből származott. Az állati vírusoktól való félelmet jelenleg főként a fajok közötti szervátültetés és egyéb génterápiás kísérletek táplálják. A spanyolnáthajárvány hibridvírusa arra figyelmeztet, hogy érdemes komolyan venni a vírusok keveredésének veszélyét. esetében napjainkban is bármikor előfordulhat, hogy feltűnik egy új változat, különösen azért, mert ilyen vírus más élőlényekben, állatokban is jelen van. Vírusmutációk - Az influenza A vírus képes arra, hogy az egész antigénstruktúráját megváltoztassa. Ezzel az új variációval szemben pedig akkor sem leszünk védettek, ha az addig megismert összes A típusú influenzavírus elleni védőoltást megkapjuk. Ilyenkor alakulnak ki világjárványok, mint amilyen az 1957-ben pusztított hongkongi influenzajárvány is volt. Ebben az akkori magyar lakosság 50 százaléka megbetegedett, és néhány ezren meg is haltak, mert senki nem volt védett a teljesen új vírusmutációval szemben. Hatékony védőoltást csak az állandó antigénstruktúrával rendelkező kórokozók ellen lehet készíteni - mondja Nagymajtényi László. A járvány azonban akár magától is megszűnhet, ha egy földrajzi területen belül a kórokozó a lakosság túlnyomó részét megfertőzte, és az emberek ezáltal védetté váltak, vagy meghaltak. Az 1957-es influenzajárvány is azért ült el, mert a magyar lakosság körében már nem volt elegendő számú immunitással nem rendelkező, vagyis megbetegedésre hajlamos ember ahhoz, hogy a vírus tovább vándoroljon az egymással érintkezésbe lépők között. A szakemberek abban bíznak, hogy a mostani atípusos tüdőgyulladás vírusát is sikerül egy jól körülhatárolható területen belül tartani, s így talán a járvány megszüntethető még azelőtt, hogy hatékony védőoltást találnának ellene, ami akár évekbe is telhet. HEGEDÚS SZABOLCS