Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-15 / 112. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 15. • A K T U A L I S « 3 Gazdatüntetés Makó és Vásárhely határában Az önköltséget kérték Csúcsra járó ingatlanpiac Megbolondult az ingatlanpiac, hétről hétre emelkednek a négyzetméterárak, miközben a bankok csúcsra járnak: mindenki rohan kedvezményes hitelt intézni, előtte persze rohant lakást, házat foglalózni. Ez a rohanás hozta is a nagy áremelkedést. Ismerősöm megalkudott egy nem zárószinti, jó beosztású panelre a szegedi Felső Tisza part egyik tízemeletesében, le is tett félmillió foglalót. Néhány hét múlva beállított az eladó, visszahozta a foglaló dupláját, mert még jobb áron talált vevőt a lakásra. Ismerősöm gazdagabb lett félmillióval, de neki akkora és olyan lakás kell ami viszont drágult egymillióval. A szomszéd két hete még 6,7 millióra mondta 45 négyzetméteres téglagarzonját, ma úgy tűnik, hét és félért veszik meg tőle. (Még nincs négy éve, hogy 2,8 millióért költözhetett bele.) És a vásárló nagyon siet a hitelügyintézéssel, hogy még a mostani feltételek mellett adósodhasson el. Úgy tűnik azonban, mégsem lesz olyan drasztikus változás a lakáshiteleknél, mint azt a korábbi kiszivárogtatásokból feltételezték az ingatlanpiaci szereplők. Vagyis mi, vevők és eladók, valamint az építtetők, közvetítők stb. Ugyanakkor tény, be kell avatkozni. Valaki kiszámolta, hogy a harmincmilliós hitelplafonnál havi negyedmillió támogatást kap az államtól a nem éppen rászoruló hitelfelvevő. Logikus, ha ezt meg akarják felezni. Az is elfogadható, ha a bankok hasznát is csökkenteni akarja a büdzsé, négy százalék alatti inflációnál mérsékelheti a kamattámogatást, ha pontosan tudja, mennyit „kaszál" a kedvezményes konstrukción a bank. Mert biztos keres, különben nem keresné a hitelfelvevők kegyeit. Az állam ott sem szívesen adakozik, ahol látja, befektetési célú a lakásvásárlás, ahol az adókedvezmény meg az albérleti díj összege gyakorlatilag nullára hozhatja a havi törlesztőrészletet, s ehhez nem is kell olyan nagy kezdőtőke. Csodálkozom, milyen kevés szó esik az adókedvezményről, ami ma a havi ötvenezer forintra belőtt havi törlesztórészletet gyakorlatilag harmincezerre csökkenti. Az adótörvény pedig évente változik, vagyis ezen akkor szorítanak, árnyalnak, amikor akarnak. Az adókedvezményre ugyanis nem szerződhet a hitelfelvevő, csak a kamatokra. Persze ehhez sem olyan könnyű hozzányúlni, ugyanakkor a második lakáshoz, a töke fialtatásához nem szívesen ad az állam. Még akkor sem, ha a meglóduló építőipari kereslet az adóbevételeket is növeli. Az egész módosítást úgy kellene megoldani, hogy eszébe ne jusson a magyarnak papíron elválni, csupán a megmaradó kedvezményekért, ilyen ugyanis volt már az „átkosban". És arra is figyelni kellene, hogy ha egy kedvezmény csak az időben ébredőknek a napokban éppen bankba rohangálóknak - jár, az nem igazán egyeztethető össze az alkotmánnyal, legalábbis a hozzáértők szerint nem. Szerencsére azonban már csak néhányat kell aludni, hogy tisztázódjanak a talán nem is annyira új feltételek, s lassuljon végre ez a nagy rohanás. Tizenkét megyében demonstráltak tegnap a gazdák a sertéspiaci helyzet miatt. Csongrád megyében harminc-negyven traktor és jó tucatnyi személygépkocsi érkezett meg a 43-as főútvonalra meghirdetett gazdatüntetés gyülekezőhelyére reggel nyolc órakor. Vásárhely határában, a 47-es főút kétsávosra szűkülő szakaszának jobb oldalát zárta le körülbelül nyolcvan gazda. - Ez a malac banatában döglött meg, mert csak ígérgettem neki emelte ki autója csomagtartójából az egyik gazda a csecsemőméretű, néhai jószág tetemét, ezzel is szimbolizálva a gazdálkodók jelenlegi helyzetét. A szemléletes példa a tüntetők szerint közel áll a valósághoz. A nagymágocsi Göbölyös lános úgy véli, hazugság, hogy ók az adófizetők pénzéből kívánnak élni. - Hiába szerződtem le, regisztráltak a minisztériumban és a felvásárlónál, nyakamon maradtak a sertések. Pedig amikor aláírtam a viszonylag olcsó hitelt a gazdaságom fejlesztésére, három évre szerződtem, és évente 150-200 sertést akartam leadni fogalmazott. - Mindenüket elárverezik a gazdáknak, ha nem történik semmi - fogalmazott Huszár Lajos, a Vásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke, aki úgy érzi, a gazdák az egy-két éve rendkívül kedvező hitelek felvételekor el sem tudták képzelni, hogy majd ráfizetésesen gazdálkodnak, és a hitel miatt elárverezhetik mindenüket. A 43-as főútvonalra meghirdetett gazdatüntetésre a többség Csanádpalotáról, Királyhegyesről és Nagylakról jött, de találkoztunk makói résztvevővel is. A konvoj a nagylaki benzinkúttól lassú menetben haladt MagyarTüntetők a 47-esen: a számukra előnytelen felvásárlási feltételek módosítását követelték - úgy tűnik, nem hiába. Fotó: Gyenes Kálmán csanád felé, majd megállt a két falu között, valahol félúton, a 48-as kilométerszelvénynél, talán ezzel is jelezve: nem engednek a negyvennyolcból. Mikulán László gazdálkodó, egyben palotai önkormányzati képviselő szerint a vételár még az agrárminisztérium által elismert önköltséget sem fedezi, a hizlalók minden egyes sertés leadásán két-háromezer forintot veszítenek. A sertéstartók aggódnak az uniós csatlakozás miatt is, mert Ausztriában például tíz gazdából nyolc tönkrement a belépést követően; ráadásul nem csak a sertéságazat küzd súlyos gondokkal. Átfogó agrárstratégiát kell kidolgozni, a vidéki földművelők, állattenyésztők zöme ugyanis - helybéli ipar híján - nem tud más megélhetés után nézni. A kormány megosztotta, „felszalámizta" a gazdálkodók érdekképviseletét, ez a legnagyobb baj - mondta a demonstráció egyik résztvevője, Kovács Sándor. így a kormány azt csinál a mezőgazdasággal, amit akar. A forgalomlassító demonstrációhoz délelőtt és délután is jó néhányan csatlakoztak. A kocsisor a 43-ason rövid idő alatt másfél kilométeresre duzzadt. A félpályás útlezárással járó megmozdulás fő szervezője, Mikulán László elmondta: végső elkeseredésükben döntöttek a gazdakörösök a forgalomlassító demonstráció mellett, más eszközük ugyanis nem maradt arra, hogy tiltakozzanak az érdek-képviseleti társszervek által aláírt sertésfelvásárlási megállapodás ellen. Kispál Ferenc, a tüntetést szervező megyei gazdakörök szövetsége elnöke szerint a tüntetéssel a kormány figyelmét akarták felhívni a gazdák tarthatatlan helyzetére. Ez, úgy tűnik, sikerült: kora délután az utakra vonult gazdák befejezték az akciót, mert hírt kaptak arról, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz invitálta a gazdakörök képviselőit. Mikulán László a hírt úgy kommentálta: remélik, sikerül javítaniuk a meghirdetett feltételeken; amíg a tárgyalások folynak, nem lesz újabb demonstráció. B.K.A.-SZ. I.M. KOVÁCS ANDRÁS A „láthatatlan "hulladék tárolására ahgkölt az állam Veszélyezteti az ivóvizet az elfolyó szennyvíz A csatornázatlan területeken keletkező folyékony hulladék jelentős része elfolyik a „kiütött" falú derítőaknákból; tönkreteszi a talajt, és a vízadó rétegekbe szivárog. Magyarország lakosainak mintegy fele csatornázatlan területen él. Becsült számítás szerint az országban egy év alatt 185-190 millió köbméter |tonna) szennyvíz keletkezik, ugyanakkor „hivatalosan" csak 5,5 millió köbmétert helyeznek el a kiielölt lerakótelepeken. A többit ide-oda kiöntik, vagy egyszerűen elszivárog a már eleve lyukasra épített derítőgödrökből. Emiatt folyamatosan szennyeződik a talaj, a fürdőszobából, mellékhelyiségből, mosógépből kifolyó, tisztítatlan víz pedig lassanként már a 10-20 méter mélyen húzódó vízadó rétegbe is lehúzódik. Mindezt Nagy György, a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igazgatója fejtette ki. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember véleménye szerint százmilliárdok kellenének a szennyvízkezelés megoldására, de a jelek szerint az államnak egyelőre sem pénze, sem elképzelése a helyzet javítására. Az igazgató mondanivalója alátámasztására a hulladékgazdálkodási törvényre hivatkozott: a tervek szerint öt év alatt szilárd hulladék kezelésére 130 milliárd forintot, míg a folyékony hulladék gyűjtésére és szakszerű elhelyezésére mindössze 500 millió forintot költenek, miközben az utóbbi hulladékfajtából negyvenszer annyi keletkezik, mint a másikból. Kicsit kézzelfoghatóbb számarányokban: egy tonna szilárd hulladékra 5 ezer 400 forint, egy köbméter szennyvízre 54 fillér(!) jut. Ráadásul a csatornázatlan területeken élők nem érdekeltek a gyakori „szippantásban", vagyis abban, hogy zárt falú, jól szigetelt aknákban gyűjtsék a háznál keletkező szennyvizet, s ha teli az emésztő, megrendeljék az elszállítást. A szippantás költsége ugyanis a csatornadíj mintegy öt-tízszerese, s ha egy négytagú család elvitetné az összes szennyvizet, évente több százezer forintot is rákölthetne a gyakori szippantásokra. A helyzetet jól illusztrálja, hogy az egy köbméter folyékony hulladék kezelésére nyújtott ártámogatás ma mindössze 100 forint - éppen annyi, mint' 12 évvel ezelőtt. A településtisztasági kft. igazgatója szerint alapvető változás szükséges a fejlesztés-támogatás rendszerében: a beruházások (amelyeknek szükségességét természetesen senki sem vitatja] helyett a fogyasztók támogatására kellene költeni. Az kapna jelentős díj kiegészítést, aki bizonyíthatóan zárt aknában gyűjti, és rendszeresen elviteti a szennyvizet - emellett segíteni kellene a költséges beruházásokat nem igénylő, természetes szennyvízkezelési módok (nádastelepítés, injektálás, bakhátas - ekeárkos - elhelyezés) terjedését. NY. P. Virágkiállítás és vásár Szegeden Május 16-18. között a nagybani virágpiacon virág- és kertészeti szakkiállítást, valamint vásárt rendeznek. MUNKATÁRSUNKTÓL Holnap délelőtt 11 órakor Botka László szegedi polgármester nyitja meg a Privi Kft. nagybani virágpiacán, a Röszkei út mellett a vasárnap estig nyitva tartó virágés kertészeti szakkiállítás és vásár szakmai programját. Magát a kiállítást délután 3-kor Németh Imre agárminiszter ajánlja a szegediek és a környékbeliek figyelmébe, s adja át hivatalosan is a teret a vendégeknek. A vásár helyszínére félóránként ingyenes buszjáratok indulnak a Kiss Ernő utcából, a Széchenyi tér sarkáról. A helyszínen virágkötészeti és szakmai bemutatókkal, vásárral, gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket. A SOLE új üzemcsarnokát is megmutatták a szegedi polgármesternek Kilátásban 80 munkahely Befejezéséhez közeledik a SOLE Hungária Rt. szegedi központjában egy másfél milliárd forintos beruházás. A cég vezetője a helyszínen találkozott a szegedi polgármesterrel. Hosszú távra tervezi szegedi jelenlétét a SOLE Hungária Rt. olasz szakmai befektetője és többségi tulajdonosa. Ezt jelzi, hogy 2002-ben 1,5 milliárd forint értékű beruházásba kezdett a Budapesti út melletti központi telepén. Az új üzemcsarnok amelyben gyártósor és raktár kapott helyet - kialakítása lassan a befejezéséhez közeledik, többek között ezt a-létesítményt is megtekintette tegnap Botka László, Szeged polgármestere. De a látogatásnak célja volt az is, hogy a befektető és a városvezetés szorosabbra fűzze kapcsolatait. Gerald Lenihan, a SOLE Rt. vezérigazgatója elmondta, 2002ben Magyarországon több mint 2 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ebből 1,5 milliárdot áldoztak a szegedi termelőkapacitás bővítésére és egy új raktár, logisztikai központ kialakítására. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a termelés koncentrálására készülnek, ezért pásztói és makói üzemükből gyártósorokat telepítenek a Tisza-parti városba. Ez azzal jár, hogy Szegeden 80 emberrel többet foglalkoztatnak majd a jelenlegi 300 fős alkalmazotti létszámon felül. Arra a kérdésre, miszerint ugyanez a lépés Makón elbocsátásokkal jár-e együtt, Gerald Lenihan azt válaszolta: az ottani 180 alkalmazottból 50 veszíti el a feladatát azzal, hogy a túró csoki gyártósora Szegedre költöCsúcstechnológia a szegedi tejüzemben. Fotó: Schmidt Andrea zik, ám egy részük vállalta az ingázást. A maradók közül azonban csak néhánynak kell elbúcsúzniuk állásuktól, mivel Makón bővíteni szeretnék a hagyományos Feta-sajt gyártását. Egy vonal Szegedre költöztetésével csak a meglévő zsúfoltságot szüntetik meg. Hozzátette: Makón nincs lehetőség az üzem megnagyobbítására, mivel nem sikerült a gyár körül földtulajdonhoz jutniuk. Botka László elmondta, a SOLE fejlesztéseit városi érdeknek tekinti, s minden segítséget megadnak a beruházónak. Kifejtette azt is, hogy az új csarnok jó helyre épült, mivel az E75-ös út mellett, közel a tejiparhoz logisztikai központ épül a közeljövőben, a helyszínt hétfőn Medgyessy Péter miniszterelnök is megtekinti. Ez a terület Botka szerint a város gazdasági központjává válik majd. Magyarország második legnagyobb tejipari vállalata, a tavaly 41 milliárd forintos árbevételt elérő SOLE idei tervei között immáron 300 millió liter tej feldolgozása, s az EU-csatlakozásra való felkészülés szerepel. F.K.