Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-14 / 111. szám

SZERDA, 2003. MÁJUS 14. • AKTUALIS" A miniszter szerint tízezren hiányoznak az egészségügyi intézményekből Csehák bírálja Cser Ágnest Csehák Judit egészségügyi miniszter tegnap Szegeden felelőtlennek és komolytalannak nevezte azokat a szakszervezeti riogatásokat, miszerint 160-180 ezer egészségügyi dolgozó veszti el állását a hazai egészségügy átalakítása miatt. A miniszter a sajtótájékoztató után fórumot tartott. A szegedi kórház az „Analitikától a rehabilitációig" elnevezésű, e héten zajló, rendezvényének vendége volt Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, aki sajtótájékoztatót is tartott a pedagógiai központban. A tárca vezetője lapunk kérdésére részletesen kifejtette álláspontját a kormány kórháztörvény-tervezetével kapcsolatos ellenzéki, orvos kamarai és szakszervezeti vádakról. A törvény fő törekvése, hogy a közpénzből gazdálkodó állami, vagy önkormányzati tulajdonban levó egészségügyi intézmények átalakulhatnak hatékonyan működő közhasznú vagy gazdasági társaságokká. Az átalakulás nem kötelező, a tulajdonos maga dönt erről hangsúlyozta a miniszter aszszony. Azoknak az önkormányzati tulajdonban levó intézményeknek, amelyek az elmúlt tíz évben közpénzből jelentős beruházásokat valósítottak meg, a tulajdonrésze nem változtatható meg úgy, hogy az önkormányzat Csehák Judit miniszter asszony és Kozma József alpolgármester megérkezik a szegedi kórház rendezvényére. Fotó: Schmidt Andrea kisebbségi tulajdonos legyen. Minden olyan állítás, amely ezt cáfolja, nem felel meg a valóságnak - jelentette ki Csehák. A hazai egészségügy színvonalának javításához olyan fejlesztő tőkére van szükség, amely pénzt hoz az ágazatba, a körülmények javítása és a műszercserék érdekében. Csehák Judit kiemelte: nincs szó arról, hogy az átalakulás során veszélybe kerülne az egészségügyi dolgozók munkahelye, mert védi őket a Munka törvénykönyve, a jogszabályok által előírt szerződési kötelezettség, a kollektív szerződés. Azért sem fenyegeti a munkahely elvesztése az egészségügyben dolgozókat folytatta érvelését a miniszter -, mert a hazai egészségügyben hiányzik 10 ezer ember, sőt a jövőre bevezetendő eukomform ügyeleti szabályozás újabb 10 ezer szakember alkalmazását teszi szükségessé. A miniszter ezekkel a számadatokkal cáfolta a Magyar Orvosi Kamara elnökének, Gyenes Gézának és az EDDSZ elnökének, Cser Ágnesnek kijelentéseit,, amit ő egyszerűen riogatásoknak nevezett. Cser Ágnes szerint ugyanis 160-180 ezer ember veszti el állását a hazai egészségügyben. Csehák Judit többször hangsúlyozta, hogy felelőtlenek és komolytalanok a szakszervezet vezetőjének támadásai. A miniszter megjegyezte: az EDDSZ-től egyetlen konkrét módosító javaslatot sem kaptak, noha valamenynyi, a törvénnyel kapcsolatos előterjesztést megküldtek az érdekvédelmi szervezet vezetőjének. K. K. Mellékvágányra futhatnak a vonalak A MAV Rt. a mellékvonalak gazdaságos üzemeltetésének vizsgálatát kezdeményezi. A MÁV Rt. a jelenlegi 7 ezer 900 kilométernyi vasútvonalának mindössze a felét tudja gazdaságosan üzemeltetni. A társaságnak mintegy 4 ezer kilométernyi mellékvonaltól kellene megszabadulnia, hogy csökkenteni tudja óriási kiadásait. Ennek ellenére nem tervezik az alig kihasznált mellékvonalak felszámolását. Az elavult mellékvonalak fenntartása, üzemeltetése nemcsak a vasúttársaságtól függ. Csak a kormány vagy a parlament dönthet arról, hogy a közeljövőben a MÁV milyen vonalakon szállítja az utasait. Ennek érdekében a társaság a mellékvonalak gazdaságos üzemeltetéséLenyírták a gazt a sínek között az újszegedi vasútállomáson. Fotó: Gyenes Kálmán nek vizsgálatát kezdeményezi a kabinetnél. A kohnány-előterjesztésben feltérképeznék a mellékvonalak állapotát, azok forgalmát, fenntartásuk költségét. A gazdasági kérdések mellett pedig a környezetvédelmi és az utaskényelmi szempontokat is figyelembe veszik. A május végére elkészülő koncepció szerint a MAV veszteséges mellékvonalait idővel regionális közlekedési társaságok vennék át. Az előterjesztés várhatóan közel 700 kilométernyi mellékvonal felszámolására tesz javaslatot. Hogy melyik szakaszon, mely településeket érintené a felszámolás, azt még nem lehet tudni. Csongrád megyében összesen 347 kilométer a vasútvonalak hossza. Ebből 128 kilométer mellékvonal. A megyében három mellékvonalon, Újszeged-Mezőhegyes, Szentes-Orosháza, illetve Szentes-Kiskunfélegyháza között szállítanak utasokat. A mellékvonal megszűnésével egy időben a vonatok helyett a MAV autóbuszai szállítanák az utasokat. K.T. Savanyú //i // a szolo KALOCSAI KATALIN Az egészségügyi intézményrendszer az utolsó nagy terület, amit még privatizálni lehet. Megpróbálkozott ezzel az előző kormányzat is. Alkotott egy kór háztörvényt, a Mikola-félét. amit az új kurzus hivatalba lépése után sebtében felfüggesztett, hogy megcsinálhassa, megcsinálja a maga kórháztörvényét. Az előző ciklusban a szocialisták támadták a fideszeseket, hogy le akarják nyúlni a hazai egészségügyet, most, az azóta ellenzékbe került pártok ugyanezzel vádolják a kormányon lévőket. A pártok heves vitájától hangos a parlament, pengeváltások zajlanak a sajtóban. Az exegészségügyi miniszter, Mikola István azt mondja: a Medgyessy-törvény legnagyobb hibája, hogy nemcsak a nonprofit, hanem a nyereségérdekelt vállalkozások is részt vehetnek a magánosításban. Kökény Mihály államtitkár erre így riposztozik: „savanyú a szőlő", hiszen a Mikola-törvény is lehetőséget biztosított a profitra törő vállalkozásoknak, csak tette ezt „a nonprofit paraván mögött". A pártok ily hőfokon zajló izzó ütközései óhatatlanul a nagy biznisz gondolatát szülik az emberben. Aki a lehetőségtől elesett, az most érthetően nem örül a másik várható győzelmének. Mert azért innen, a pálya széléről nézve úgy túnik, sokkal inkább erről szól a történet, mint rólunk, szegény és gazdag kórházzal riogatott potenciális betegekről. Persze, hogy kell a pénz a végstádiumban levő hazai egészségügybe, ami a kormányoldal szerint csak a magántőkével rántható ki a gödörből. Ezzel együtt érdemes óvatosan bánni az egészségügy magánosításával, mert következménye valamennyiünket - kit előbb, kit utóbb - zsigerig érint. A következő választásokig nagyjából kiderül, hogy a nagy átalakítás mindannyiunkért történt, vagy csupán csoportok érdekeit szolgálta. Ez a tapasztalat pedig egy társadalom hangulatát és majdani döntését alapvetően befolyásolja. A közösségi jogról Az európai közösségi jog bírói alkalmazásának kérdéseiről rendezett országos konferenciát a Szegedi Hidományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Összehasonlító Jogi Intézete. Szabó Imre kari dékán megnyitó előadásában kifejtette: a jelenlegi helyzetben a magyar bírónak elégséges a hatályos magyar joganyag, a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Alkotmánybíróság döntéseinek ismerete, ám ez a jövőben megváltozik. Tájékoztatása szerint az Európai Unió egyik tartópillére az egységes jogrend, amely elveiben letisztult uniós jogalkotást, gyakorlatában pedig következetes és kiszámítható bírói jogalkalmazást igényel. Szabó Imre hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság partnere a nemzeti bíróságoknak, feladata azok támogatása. Közlése szerint a szegedi jogi kar vezetése különös jelentőséget tulajdonít annak az elvárásnak, hogy a jogi oktatás is alkalmazkodjék az uniós kihívásokhoz. Mohay György, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája kitért rá, hogy a közösségi jog autonóm jogrendszer, amelynek egy része kötelezően alkalmazandó az uniós tagországokban, s ez így lesz majd Magyarországon is. Rámutatott: az Európai Bíróságot azzal a céllal hozták létre, hogy a közösségi jogrendszer minden tagállamban egyformán fejthesse ki hatását, s egyformán működjön a jogalkalmazók körében. Gazdasági fórum A Szegedi Osztrák Konzulátus, a Sysdata Kft., valamint a Csongrád Mégyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) rendezésében osztrák gazdasági fórumot rendeztek. Rejtő Péter, az osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, jelenleg közel 3700 ausztriai érdekeltségű cég tevékenykedik Magyarországon. A követségen a csatlakozás dátumának bejelentését követően, 2002 decembere óta megnövekedett az érdeklődés a magyar befektetések iránt. Szeri István, a CSMKIK elnöke kifejtette: sok az érdekazonosság a két ország között, s az uniós csatlakozás után különösen fontos lesz az, hogy a „nagy családon" belül a kis országok egymást segítve találják meg a helyüket. A Démász eredményességét javítja a forró nyár Hálózatfejlesztés kilencmilliárdért A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. az idén és a következő 3-4 évben évi 12-13 milliárd forintos beruházással számol, amiből mintegy 9 milliárd forintot hálózatfejlesztésre fordít - mondta Lehóczki Gábor, a cég pénzügyi igazgatója a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. A Démász idei első negyedévi, 17,7 milliárd forintos energiaértékesítésből származó árbevétele 13 százalékkal volt több, mint tavaly. A növekvő lakossági fogyasztás magyarázata, hogy az első negyedévi átlaghőmérséklet közel 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezt megérezték a fogyasztók is. A Démász eredményeinek jót tehet a hirtelen jött nyár is, mivel az épületek légkondicionálása miatt (egyre több intézménynél alkalmaznak ilyen berendezéseket) nő az áramfogyasztás. A társaság az idei első három hónap alatt 1,31 milliárd forintos adózás előtti és 1,08 milliárdos adózott eredményt ért el, 5,57 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi eredményeket. A Démász az április végén tartott közgyűlés döntése alapján a 10 ezer forint névértékű részvényre 1111 forint osztalékot fizet. A társaság 4,57 milliárd forint adózott eredményt ért el tavaly és a profit 90 százalékát osztalékfizetésre fordítja. Az ősziek szenvednek a forróságtól Folytatás az 1. oldalról A legnagyobb károk a Duna-Tisza közén, a Homokhátságon várhatók, ahol már most alulról száradnak el a növények. A feketeföldeken még nem ilyen veszélyes a helyzet. Az őszi árpát és a repcét ráadásul már a hosszú, kemény tél is megviselte - tette hozzá Cserjési Lajos. A tavaszi növények - a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa hasonlóképpen az aszálytól szenvednek. Mivel a vetéskor éppen a legkritikusabb időszakban, márciusban és áprilisban hullott a legkevesebb csapadék, a magvak nem keltek ki. Már látszanak a földeken azok a foltok, amelyek mutatják, hol van a talajban a minimálisnál is kisebb nedvesség. F.K. Kiss Ernő röszkei és szentmihályi falugazdász a kisült árpát mutatja. Fotó: Gyenes Kálmán