Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-12 / 109. szám

I HÉTFŐ, 2003. MÁJUS 12. A K T U A L I S • Szegeden az elmúlt napokban, hetekben sokszor csak a sze­rencsén múlt, hogy nem történt végzetes tragédia a járdára hulló cserepektől, több kilónyi gipsz­díszektől. A bajt nem lehet meg­előzni, csak az épületek teljes rekonstrukciója jelenthet meg­oldást. Az elmúlt héten a Stefánia és az Arany fános utca sarkan sokkol­ta a járókelőket az a járdára zu­hanó gipszminta, amelynek rög­zítése elvált az épület faszerkeze­tétől. A súlyos darab hajszál hí­ján agyonütött egy Szegeden ta­nuló japán diáklányt. De nem ez volt az utóbbi két-három hónap egyetlen balesete: az „égből hul­ló" vakolat, cserép, tégla gyakran keserítette meg a gyanútlan sétá­lók és a parkoló autósok életét. A legtöbb esetben pedig szintén csak a véletlenen múlt, hogy nem következett be nagyobb tra­gédia. A balesetektől okkal tartó sze­gediekben rögtön a felelősség kérdése merül fel és az, vajon megelőzhetők, kivédhetők-e az ilyen történések. S mivel az az­óta lécekkel lezárt járdaszaka­szok olyan épületek előtt találha­tók, amelyeknek a város a gazdá­ja, az emberek a Szegedi Ingat­lankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) Rt.-tői várják a választ kér­déseikre. Soós Ferenc, az IKV Rt. kezelé­si igazgatója azonban azt mond­ja: tehetetlenek a hasonló ese­ményekkel szemben. A baj ugyanis nem látható előre. S mi­PANEK SÁNDOR A lehulló jókora vakolatdarabok életveszélyes helyzetet teremtenek. Fotó: Karnok Csaba l vei a korábbi években hasonló gyakorisággal nem hullott vako­lat a járdára, a jelenség a szokat­lanul kemény és csapadékos tél számlájára írható. A szétfagyott, vízzel átitatódott homlokzat a hirtelen jött meleg hatására ki­száradt és az utcára zuhant. Az IKV menti, ami menthető. Az Arany János utca sarki ház ominózus szakaszán lebontották a gipszmintát, ugyanezt tették a Kelemen utca 11. számú épület ­a Boszorkánykonyha - teljes hosszában. Rendszeresen lécek­kel rakják körbe a Hajnóczy utca 1., a valahai Tiszavirág immáron kiürített épületét is. A Kárász ut­ca 6.-ról lecsúszott kúpcserepe­ket az IKV kérésére a kivitelező helyezte vissza. Ezek a mentések - hasonlóképpen a téli jégcsaple­verésekhez - horribilis összegek­re rúgnak, egy emelőkosaras gép TÍZMILLIÓK, ALLAGMEGOVASRA A megye városaiban is sok épület van rossz álla­potban, amelyeket folyamatosan igyekeznek re­noválni. Szentesen az idén 50 millió forintot ter­veznek a középületek állagmegóvására. A leg­rosszabb helyzetben a megyeháza van, felújítása a város önerejéből lehetetlen, így a szükséges for­rásra folyamatosan pályáznak. Vásárhelyen kö­zepes állapotban vannak a városi tulajdonú köz­épületek. A legszebb a néhány éve felújított Feke­te Sas. A város évente tízmilliókat költ épületei­nek karbantartására, s pályázatokon próbál erre pénzt szerezni. Makón évente harminc- és öt­venmillió forint között változik az az összeg, amit az épületek állagának megóvására fordíta­nak. Az önkormányzat saját forrásait pályázati úton egészíti ki. Csongrádon a szakemberek jó állagúnak ítélik a város tulajdonában álló intéz­ményeket, melyeket folyamatosan karbantarta­nak. Legutóbb teljesen felújították a város egyik ékességét, a Buk-házat. bérleti díja óránként áfa nélkül 15-20 ezer forintba kerül. Az IKV - tette hozzá Soós Ferenc - a jö­vőben sem szeretne az életveszé­lyes helyzetet elhárító munká­kon spórolni, menti, ami ment­hető a nem száz százalékban ön­kormányzati tulajdonú épületek esetében is. Holott a tulajdonos­társak jellemzően nem érzik kö­telességüknek, hogy osztozzanak a céggel a költségeken. A végleges megoldás a házak teljes rekonstrukciója. Lassan szakállas, 12 éves a felújításra váró szegedi épületek listája, amelyet hamarosan közgyűlési határozattal kell módosítani. A házakat elsősorban aszerint so­rolják új helyre, hogy milyen a műszaki állapotuk. A felújítási listán jelenleg 91 épület vár sorsa elrendeződésére, 70 százalékuk belvárosi. Bontásra 11, inkább a külSő kerületekben található há­zat ítéltek. F.K. Kiállítás nyílt a rend, valamint az ötszáz éves templom és kolostor történetéről Ferencesek ünnepe Alsóvároson Schmitt Pál MOB-elnök, Mészöly Kálmán labdarúgóedző, Szokolay Sándor zeneszerző, Jankovics Marcell filmrendező, Martonyi János volt külügyminiszter és még számos ismert személyiség felvételével a pártba a Fidesz megütötte az első felvonás gongját a párt néppárttá alakulásának színpadán. Mert az nem kétséges, hogy ami mait kö­vetkezik, azzal a Fidesz igyekszik majd a megújult, nyitott párt imá­zsát erősíteni, s átalakuló kongresszusát - persze előre megtervezett forgatókönyv szerint - a lehető legláthatóbbá tenni. Az előző választások vesztesének most ahghanem a befogadó párt önképe a legfontosabb. Elvégre kormányzati ideje alatt mu­tatott zárt működéséről még legbiztosabb választói sem tudták biztosan, hogy a választói akarat milyen csatornán juthat feljebb, s feljebb jut-e egyáltalán az operatív, fegyelmezett irányításban érdekelt vezetőkhöz. Ez a zárt pártrend, és a vele járó kommuni­káció vezetett oda, hogy a közvélemény előtt máig sem világos, vajon a Fidesz kormányzási időszakában milyen mértékben volt saját buliját igazgató párt, s milyen mértékben köszönhető ez a kép a bal-liberális oldal negatív kampányának. Ugyancsak nem lett világos, hogy a Fidesznek milyen a viszonya a politikai néze­teitől jobbra lévő választókhoz: valóban jobbra tolódott-e a párt azzal, hogy választási kampányának második részében ezt a vá­lasztói kört is megszólította, vagy a kriminalizáláshoz hasonlóan a miépesítés is baloldali kommunikátorok szabadalma' Mielőtt kimondanánk a „nem zörög a haraszt" kezdetű minden­ható szólást, érdemes megfigyelni, hogy az önkép kifejezése és az ellenfél megbélyegzése terén mekkora kommunikációs helyezke­dés van. Az MSZP (vajmi sikerrel) igyekszik lefoglalni a „nemzeti közép" megnevezést, s egyúttal jobbra tolni a Fideszt, tudván, hogy a magyar választó alapjában véve nem vevő a szélsőségekre. A Fidesz sikeresebb volt a „polgári" kifejezéssel (ellenkező oldala a „posztkommunista"), de a média által is lelkesen vállalt csata vé­gére a „polgár" szó elkopott, balos körökben pedig felért egy sértés­sel. A felek ezután szerencsére fogást váltottak, az MSZP megtalál­ta elődje elődjének elődje múltjában az európai szociáldemokráci­át, míg a Fidesz Németországban és Ausztriában nézett körül a néppártiságért. Mindkét párt a centrum felé tart, s a két fogalom, főként az itthoni értelmezésben eléggé hasonlít egymásra, nem számítva azt, hogy az aktuális kívánalmak szerint az MSZP a megújítást, a Fidesz a befogadást kommunikálja inkább. Két értékközpontú, de értékeiben különböző centrumpárttal alighanem elégedett is lenne a választó. (A kisebb pártok talán már kevésbé.) A héten kiderül, hogy az MSZP „van időnk!" jeligé­re lefolytatott tisztújító közgyűlése után a Fidesz saját kongresz­szusát követően el tudja-e mondani: lesz időnk. Szegedi fórum Csehák Judittal A újszegedi pedagógiai központ­ban vasárnap óta zajló „Az anali­tikától a rehabilitációig" című konferencia vendége lesz kedden délután az egészségügyi minisz­ter, Csehák Judit. A miniszter délután 5 órakor előadást tart az egészségügy ak­tuális kérdéseiről. Ma délelőtt 10 órától Nárai György, a szege­di kórház igazgatója a kórház Csongrád megye egészségügyi ellátásában betöltött szerepéről tart előadást. Baráth IMJOS gaz­dasági igazgató az egészségügy­iről, mint a nemzetgazdaság egyik ágáról beszél, Krokovai András az irgalmas rendi kórház menedzselési tapasztalatairól számol be. Betétakció: 04.14.-06.12. Osztályon felüli kamat 3 hónap futamidejű, rugalmas lekötésű betétekre! 06/40-50-40-50 Életveszélyt okoz a hulló vakolat, potyogó cserép, málló gipszminta Járdán, a jóisten kezében i Befogadó imázs A ferences templom és kolostor ötszáz éves jubileuma alkalmá­ból szombaton este emléktáb­la-avatással, kiállításmegnyitó­val ünnepséget rendeztek Al­sóvároson. Huszonhárom évvel ezelőtt hunyt el Alsóváros nagy szülött­je, Bálint Sándor néprajztudós, akire szentmisével emlékeztek szombaton a zsúfolásig megtelt alsóvárosi ferences templomban. Szilárdfy Zoltán celebrálta a szentmisét és mondott szentbe­szédet, majd Barna Gábor, a Sze­gedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének vezetője emléke­zett a személyes példájával, su­gárzó szellemiségével több nem­zedékre nagy hatást gyakorló ki­váló kutatóra, pedagógusra és atyai barátra. Bálint Sándort az alsóvárosi templomban keresz­telték meg, oda járt imádkozni, és ott állították fel ravatalát is. Most kedvenc imádságos helyén, a Fekete Mária oltára mellett avatta fel Barna Gábor a köztár­sasági elnök felesége, Mádl Dal­ma és Gyulay Endre megyés püs­pök jelenlétében Bálint Sándor emléktábláját, amelyre a nép­rajztudós sorait írták: „Istenem legyőztél, hogy magadhoz ma­gasztalj. Mindent elvettél, hogy megajándékozhass magaddal." A jubileumi ünnepségsorozat folytatásaként a kolostor udva­rán Zomhori István, a Móra Fe­renc Múzeum történeti osztályá­nak vezetője nyitotta meg az Öt­Mádl Halma a rendezők kíséretében tekintette meg a kiállítást a kolostor folyosóján. Fotó: Miskolczi Róbert száz éves a Szeged-alsóvárosi Fe­rences Templom és Kolostor cí­mű kiállítást. A történész emlé­keztetett arra, hogy az első feren­ces szerzetesek már több mint hétszáz éve megjelentek Szege­den. Az itteni franciskánusok úgy tartották: templomuk és ko­lostoruk építése Mátyás király támogatásával indult. A zárókő­ből tudható: a templom építése 1503-ban fejeződött be. Miután 1543-ban a török elfoglalta a vá­rost, az 1686-os felszabadulásig elsősorban a ferences testvérek­nek volt köszönhető, hogy a la­kosság kitartott és megőrizte magyarságát. A templom és a ko­lostor a következő évszázadok­ban is fontos szerepet töltött be a városban, az augusztus 5-i, Ha­viboldogasszony napi búcsú a szegediség, az összetartozás nagy ünnepévé vált a város vonzáskör­zetében. 1919-ben Horthy Mik­lós néhány napot a rendházban töltött, és a szegedi ferences ba­rátoktól is kapott politikai irány­mutatást. 1950-ben, a rend fel­oszlatása után a templomhoz kapcsolódó kolostorból idősek otthonát alakítottak ki. A feren­cesek csak 1989-ben kaphatták vissza régi rendházukat, akkor kezdődhetett meg az azóta is tar­tó feltárás és rekonstrukció. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc köztársasági elnök kö­szöntő levelét felesége, Dalma asszony olvasta fel. Az államfő úgy fogalmazott: számos olyan honfitársunk van, akiket lelki és szellemi tekintetben tisztelünk, olyanok, akik nem a harctéri csa­tákban szereztek érdemeket, ha­nem emberségükkel, szelíden vi­selt sorsukkal, nagy tudással végzett hivatásukkal, önfeláldo­zásukkal gazdagították a nemze­tet. Nem halálukkal, hanem életáldozatukkal hagytak nyo­mot. Ilyen volt Bálint Sándor is. Magyarországnak mindig hű fiai voltak a Szent Ferenc nyomdoka­in járó ferencesek, akik lehajol­tak a szegényekhez, maguk is a szegénységet vállalva olyan derű­vel és egyszerűséggel hirdették az evangélium üzenetét, hogy még az egyháztól távol került embe­rek is felfigyeltek rá. Erre a men­talitásra, szellemiségre ma is nagy szükség van - hangsúlyozta levelében az államfő. A ferences rend, valamint a szegedi rendház és templom tör­ténetét bemutató kiállítást a ko­lostor folyosóin rendezték meg. A tárlat októberig tart nyitva. HOLLÓSI ZSOLT www.hvb.hu EBKM 5,46% * Eves kamat a harmadik hónapban, 3 hónapos futamide|ü, egy- és ötmillió forint közötti, magánszemélyek által lekötött betétre. A betéti szerződés részletes leírását a Bank Betételhelyezési Üzletszabályzata tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents