Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

SZOMBAT, 2003. MÁJUS 10. "AKTUALIS* Tegnap hajnalban riadót fújtak a Tiszán Elérte megyénket az uszadék Csongrád megyét tegnap hajnalban elérte a Tiszán úszó mintegy nyolcezer négyzetméternyi uszadék. A levonuló fahordalék eddig nem okozott károkat, bár a szegedi úszóházaknál kisebb riadalmat okozott. A szegedi úszóház-tulajdonosok már napokkal ezelőtt előkészítették csáklyáikat, a nagyobb rönkök eltávolítására pedig készenlétben áll a Szeged hajó. A riadalom oka, hogy a kiskörei víztározó területéről mintegy nyolcezer négyzetméternyi uszadékfa érte el tegnap hajnalban Szegedet. - A hét közepén jött egy hatalmas, egybefüggő hordalék, azt könnyedén odébb tudtuk lökni. Tele volt döggel, szeméttel, üres műanyagpalackokkal - mesélte Vass Endréné, a szegedi Tisza úszóház üzemeltetője. Az úszóházakat már a hét elején felkeresték a vízi rendőrök, és figyelmeztették a tulajdonosokat a közelgő veszélyre. - A Kati és a Szabadság Úszóház kedvezőtlenebb helyzetben van - tette hozzá Vassné. A Kati úszóházon péntek hajnali négy óra óta dolgoztak az emberek csákánnyal és hajóval, hogy arrébb lökdössék a fahordalékot. - Borzalom. Nagyon sok gondot okoz az uszadék. Mondták, hogy védekezzünk, de hogyan? - kérdezte a Kati üzemeltetőjének felesége, Márkus Lászlóné. Mivel ez az első úszóház, itt akad fenn a legtöbb hordalék. Tegnap délután tizenöten próbálták folyamatosan arrébb taszigálni a farönköket. - Két éve egész szigetek érkeztek. Akkor egyik hajónk leszakadt - mesélte Márkusné. - Teljesen normálisan „viselkedik" a Tisza. Egy árhullám idején mindig nagyobb adagokban hoz uszadékot - magyarázta Andó Mihály, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. A szakember hozzátette, azoknak, akik kint vannak a Tiszán, gondoskodniuk kell az uszadék eltereléséről. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon Busi László alezredes elmondta, bár vigyázni kell a hordalékkal, de igazán nagy veszélyt nem jelent az úszóművekre. - Az uszadék szépen le fog vonulni a sodorvonalban - hangsúlyozta az alezredes. - Elsősorban a csónakosoknak, kajakosoknak, kenusoknak kell odafigyelni. Az alezredes hozzátette: az elpusztult törzsek könnyen teleszívják magukat vízzel, nehezebbek lesznek, és nem a felszínen úsznak, hanem a vízben. Az átkelőhajóknak, csónakoknak ezekre kell jobban odafigyelni. Ami látható a víz felszínén az kevésbé veszélyes, mint ezek a láthatatlan akadályok. A. T. h-G. SZ. L. Folytatás az 1. oldalról Tibike nem tudja megrágni az ételt, de áram nélkül egyetlen háztartási gép - így az egyelőre ugyancsak hiányzó turmix sem - működik. A gyermek többször fulladási rohamot kapott a darabos ételektől. Lapunk a szegény sorsú család mellé állt, s fölhívásunkra gyűjtés kezdődött: a pénzadományokat a Vöröskereszt bankszámlájára fizethetik be a segítő szándékú emberek. A folyószámlára eddig 180 ezer forint érkezett, 44 ezer forintot pedig a Vöröskeresztnél fizettek be olvasóink. Ezen felül, a szegedi képviselő-testület kormánypárti frakciói és az önkormányzat 275 ezer forintot ajánlott föl. A Vöröskereszt-csomagokat, a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportja ruhákat, játékokat, élelmiszert küld. Olvasóink eddigi segítségét köszönjük, s Szabó Ilona és gyermekei nevében továbbra is várjuk támogatásukat. A pénzadományok fogadására nyitott számla száma: Postabank Rt. 11998006-02614173-10000829. NY. P. A rádiónak mindig szólnia kell Tibike hároméves koráig az édesanya nem aggódott, hogy kisfia nem járt, nem beszélt. Sokáig a gyermekorvos is azt mondogatta: a fiúk később kezdenek mindent. Ám Tibi később sem kezdett beszélni, előbb süketségre gyanakodtak, aztán a tünetek és a neurológiai vizsgálat egyértelművé tette: a gyerek autista. A 12 éves fiút pelenkázni, fürdetni, etetni kell, rágni nem tud vagy nem akar, ezért csak a pépes ételt képes lenyelni. Persze a burgonyanyomóval összepréselt ételben hús nem lehet, mert azt a krumplitörő nem zúzza szét. Turmixgéppel megoldható lenne, csakhát ehhez áram is kell, mint ahogy a rádióhoz is, amit egyelőre a generátor működtet. Tibi ugyanis nem tűri a csendet maga körül, a rádiónak mindig szólnia kell. Ha hallgathatja, el van egész nap a maga kis világában, ha nem szól, akkor nyugtalan, indulatos. Az autista óvodában három napot bírt ki, nem tűrte. Az idegenektől fél, vagy éppen agresszív velük. Csak a mamát engedi magához közel, az édesanyját, akinek folyamatos figyelés az élete, hiszen nem hagyhatja magára kisfiát, kivéve napi egy órát, amikor a másik két gyereket elkíséri az iskolába és értük megy. Ilyenkor egy ismerős vigyáz Tibire. A gyerek kezelőorvosa, Szűcs Péter csak tüneti kezelést tud adni, mert a fiú autisztikus tüneteket is mutató betegségének nincs gyógyszere. A nyugtatók csillapítják a fiú sokszor önmaga ellen is irányuló agresszióját. A nyugtatók jók, mert azoktól éjszaka aludni is bír a gyerek, s hagyja pihenni az édesanyját. K.K. Május 15-étől megveszik a túlsúlyos disznókat Megállapodás a sertésválságról Folytatás az 1. oldalról Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár közölte: annak érdekében, hogy a magyar tenyésztők alkalmazkodni tudjanak az EU piaci viszonyaihoz, az agrárkormányzat az úgynevezett uniós referencia ár magyarországi követéséről határozott. Mindez azt jelenti, hogy a magyar felvásárlási árak a sertéspiacon kéthetes késéssel követik majd az öt legjelentősebb sertéstenyésztő EUország felvásárlási átlagárát. Ennek következtében már néhány napon belül a jelenlegi mintegy 190 forintos kilogrammonkénti U, azaz közepes minősítésű élő sertés ára 230 forintra emelkedhet kilogrammonként, az E minősítésű élő sertésért a mostani mintegy 200 forint helyett várhatóan 240 forintot adnak majd a feldolgozók kilogrammonként. Annak érdekében, hogy a tenyésztőket és a felvásárlókat ösztönözzék a sertések minősíttetésére és minősítésére, a közepes minőségűnél jobb sertésért a tenyésztők állatonként háromezer forintot, míg a közepes minőségűnél gyengébbekért kétezer forintot vehetnek fel támogatásként. Az intézkedésrendszer május 15-én lép majd teljes egészében életbe, válságkezelés költsége 5,5-6 milliárd forintra rúg várhatóan. Civil központ Az MTESZ szegedi Kígyó utcai székháza, a Technika Háza ad otthont a jövőben az újonnan létrejött Csongrád Megyei Civil Szolgáltató Központnak. Erről tegnap sajtótájékoztató keretében számolt be Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke, Kozma József országgyűlési képviselő, Szeged alpolgármestere, Besenyi Sándor, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke és Valastyán Pál, az MTESZ megyei szervezetének elnöke. Az MTESZ és a civil szövetség tavaly közösen pályázott a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) civil kapcsolatok főosztályához, amelynek eredményeképpen idén februárban 5 millió forintot nyertek feladataik ellátására, valamint a 2 milliót a Technika Házának infrastrukturális fejlesztésére. A jövőben itt a megyében tevékenykedő közel ezer civil szervezet jut szolgáltatásokhoz. A föld- és mezőgazdasági utak vasúti átjáróit andráskereszt védi Nálunk kevesebb a tragédia Ez az utolsó ballagás és érettségi - az unión kívül. A mostani ballagók azonban ettől nincsenek hátrányosabb helyzetben, mint amilyenben utánuk következő társaik lesznek. Hiszen a mai nap hagyománytisztelő, érzelmes búcsúzásai után elkövetkező vizsgák sikeres abszolválói előtt már igencsak kitágult lehetőségek állnak. Alighanem a legfontosabb útravaló, amit ma a diákoknak lehet mondani, az az, hogy próbálják meg jól használni a lehetőségeiket. Arra gondolok, hogy nekik és a következő évek ballagóinak egyre kevésbé kell szorongani. Egyre inkább választhatnak személyre szabott utakat és egyre kevesebbjük szorul kényszerpályára. Vagyis mind többjüknek lehet öröm és elégedettség forrása a maj. dani munka - s nem kényszer, teher, gyötrelem, mint annyi elődjüknek. Szeretni fogják a szakmájukat, azt, amit éppen csinálnak. Mert maguk választhatják, és annyiszor válthatnak, ahányszor a kedvük, na és a jól megfontolt érdekük kívánja. Egész életen át tartó tanulás. Egyelőre így fordítjuk le azt a világtrendet. amely szerencsésebb országokban már hétköznapi gyakorlat, s tulajdonképpen a föntieket jelenti. Azt, hogy nem kell 18 éves korban életre szóló döntést hozni. Nem kell egy nemszeretem szakmában évtizedeken keresztül gyötrődni. Hogy a későn érő típus, aki képtelen ifjan nagyot produkálni, nincs elveszve. Egyáltalán senki sincs elveszve, egyvágányú pályára ítélve. A szakmunkásnak útja van a magasabb iskola felé, s mindenkinek, aki egyszer megtanult tanulni, útja van sokfelé. A tanulás és nyomában az életpályaváltás nem valami mumusszerű dolog, amitől félni kell, hanem az élet természetes része. Természetes, hogy egyre vénül a diák. Hogyne tudnám, hogy ideákat beszélek! Mindig lesznek sikeres és kudarcos emberek és biztosak lehetünk benne, hogy a kívülről sikeresnek látszók élete sem fenékig tejföl. De az is biztos, hogy sokkal többeknek lesz - és máris van - esélyük arra, hogy a saját normáik szerint igenis jól érezzék magukat a bőrükben. És egyszer - talán kellő élettapasztalat nyomán - mindenki számára ki fog derülni, hogy ez a legfontosabb. Ha én osztályfőnök lehetnék, a mai ballagóknak ezt mondanám. Meg azt, hogy felelősség nélkül persze nem megy... Vagyis, remélem, az ifjú-vén diákok jól megnézték maguknak azt az iskolát, amit a közép után választottak, a szakmát is, a munkahelyet is. Remélem, a lehető legteljesebben tájékozódtak róla, mi vár rájuk, mit várnak tőlük és ők mit várhatnak el. És ez ezután mindig így lesz. Hiszen több információ - több esély. Ilyen a világunk. Csongrád megye 267 vasúti átjárójából százhatvanhármat andráskereszt véd. Igaz, ezeket föld- és mezőgazdasági utak vasúti kereszteződéseiben állították fel. A fény- és félsorompókat, illetve teljes csapórudakat a fő- és mellékutakon lévő átjárókban helyezték el. A statisztika is azt mutatja, hogy jelentősen csökken azokban a vasúti átjárókban a balesetek száma, amiket félsorompóval is fel szerelnek. Csongrád megyében összesen 267 vasúti átjáró van, ezek 38 százaléka, azaz 104 biztosított. A fény- és félsorompók, valamint a teljes csapórudak a fő- és mellékutakon lévő átjárókban működnek. Az úgynevezett andráskeresztet pedig a föld- és mezőgazdasági utaknál lévő átjáróknál helyezték el. - Mintegy tíz éve Pörbölynél gyermekek haltak meg, mert egy iskolabusz ütközött a vonattal. A tragédia után elrendelték, hogy a forgalmas vasúti átjárókban félsorompókkal egészítsék ki a fénysorompót - nyilatkozta lapunknak Fehér László, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának sorompós és félsorompós műszaki előadója. Ekkor szereltek fel félsorompót Szegeden, a Bajai úton, a temető előtti átjáróban. Egy 1999-es rendelet értelmében további átjárókat láttak el sorompókkal. - Nem a MÁV dönt árról, hogy hová kerüljön félsorompó. Ez a megyei közlekedésfelügyelet hatáskörébe tartozik. A vasúttársaság csak végrehajtja az utasításokat - folytatta a műszaki előadó. Miután megVénül a diák SULYOK ERZSÉBET Segítség az autista kisfiúnak Tibike csak édesanyját engedi közel magához. Fotó: Karnok Csaba jelenik a rendelet, a felügyelet összehívja az érintett szerveket, hatóságokat, vagyis a vasút mellett a megyei közútkezelő kht. és a rendőrség közlekedési osztályának illetékesét, majd eldöntik, hová szereljék a sorompót. A meglévő fénysorompót félsorompóval kiegészíteni mintegy 10 millió forintba kerül. Az öszszeg a duplájára nőhet, ha kerékpárút is keresztezi a sínt. A szegedi igazgatóság területén Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye - az ötéves program keretében 37 átjárót kell félsorompóval felszerelni. Csongrád megyében 1999-ben Kisteleken, 2001 -ben Hódmezővásárhelyen a laktanya előtt, Szegeden a vadasparknál, 2002-ben Apátfalván a 43-as úton, illetve Szatymaz és Kiskundorozsma között a Fehér-tói halászcsárdánál egészítették ki az átjárót félsorompóval. Az idén még hat átjárót kell biztonságosabbá tenni a szegedi igazgatóság területén, de ezek között nincs Csongrád megyei. Megyénkben az elmúlt 20 évben nem volt buszbaleset vasúti átjárókban, illetve nincs olyan átjáró, ami a szakemberek szerint fokozottan veszélyes lenne. Megyénkben átlagosan hetente egy alkalommal letörik a csapórudat, ami figyelmetlenségre utal. A hagyományos fénysorompót úgynevezett ledes optika váltja fel, ami sokkal jobban világít, könnyebb észrevenni. Egy-egy átjáróban 2 millió forintért lehet kicserélni a berendezést. Ilyen optikát Csongrád megyében már felszereltek: Szegeden mind a két Bajai úti átjáróban, valamint a hódmezővásárhelyi laktanyánál is. KORMOS TAMÁS Félsorompók a 47-es út vásárhelyi átkelőjénél. Fotó: Gyenes Kálmán