Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-09 / 107. szám

PÉNTEK, 2003. MÁJUS 9. • A SIÓFOKI TRAGÉDIA« 9 A tragédia helyszínén még késő délután is gyűjtötték a baleset maradványait. ezért ezen a szakaszon felszedik, majd kicserélik azokat. - Mi öt perccel a baleset után érkeztünk, éppen siófoki városnézésre indultunk. Senkit sem ismertünk az áldozatok közül mesélte egy német házaspár, akik ugyanazzal az utazási irodával érkeztek Siófokra, mint a szerencsétlenül járt csoport. Az idős asszony megindultan beszélt honfitársai tragédiájáról. - Nem mertem odamenni. Nem is tudom megérteni azokat, akik most ott állnak és bámészkodnak. Ha látom, hogy megsérül valaki, természetesen azonnal megpróbálok segíteni, de itt, egy tömegszerencsétlenségnél erre esélyem sem volt. Itt már nem volt mit tenni mondta könnyek közt a német turista. Sorompót követelnek A vasúti sínekkel párhuzamos Ady Endre utcában, a 62. szám előtt állt meg a szerelvény. - Borzalmas csattanást hallottam, amit hatalmas porfelhő kísért - mondta Molnár Péter né. Az asszony harmincnyolc éve lakik ebben a házban. A nő és családja hosszasan sorolta a baleseteket, amik az átjáróban történtek. - Csak itt nincs sorompó! Már kértük a polgármestert, írtunk a MAV-nak, aláírást is gyűjtőtNÉMET KRÍZISKÖZPONT A különböző német hírügynökségek, televíziók, rádiók megrendüléssel számoltak be a siófoki buszbalesetről. A hozzátartozókkal a követség munkatársai tartják a kapcsolatot. Gerhard Schröder német kancellár mély együttérzésről biztosította a siófoki buszbaleset áldozatainak hozzátartozóit, s mielőbbi felgyógyulást kívánt a sérülteknek. A két közszolgálati televíziós adó, az ARD és a ZDF közös kora délutáni közéleti magazinjában első helyen, magyar felvételek felhasználásával számolt be arról, hogy egy Nagykanizsára tartó vonatszerelvény „darabjaira szaggatott" egy német buszt. A hír általános megrendülést váltott ki Németországban. A budapesti német nagykövetség krízisközpontot állított fel a csütörtök reggel Siófok közelében bekövetkezett halálos vasúti baleset miatt. Wilfried Gruber budapesti német nagykövet, valamint a külképviselet vezető munkatársai a helyszínre utaztak. Christian Resing követségi sajtószóvivő elmondta, hogy a krízisközpont elsősorban a hivatalos szervekkel és az áldozatok hozzátartozóival tartja a kapcsolatot. A rendőrök még késő délután is emberi maradványok után kutattak Döbbenet és gyász az Aranyparton Számos civil megpróbált segíteni a szerencsétlenül járt busz még életben lévő utasainak. A tragédia helyszínét sokan felkeresték, gyertyát gyújtottak és virágokat helyeztek el. MUNKATÁRSAINK HELYSZÍNI JELENTÉSE A helyszínen Egy fiatal német énekes Sing und Lacht mit Mir (Énekelj és nevess velem) című CD-jének papírja hevert a siófoki Aranypartnál, a vasúti átjáró közelében. A busz felismerhetetlenségig szétroncsolódott maradványai, az utasok személyes holmijai több száz méteres körben szóródva. Az elénk táruló látvány önmagáért beszél. A környéket megszállták a tévétársaságok közvetítőkocsijai és a sajtó munkatársai. Az egyik terelőszigeten öt szál fehér rózsa, a sínek közelében hatalmas koszorú, rajta felirat: Részvéttel - Somogy Megyei Baleset-megelőzési Bizottság. Csütörtök késő délután rendőrök tucatjai gumikesztyűben lépésről lépésre kutatták át a vasúti töltést és környékét emberi maradványok és személyes tárgyak után kutatva. Mindenki a tragédiáról beszélt. Emlékképek - Emellett nem lehet úgy elmenni, hogy ne érintené meg az embert. A siófokiak egyszer már átélték ugyanezt. Akkor hangosbemondóval járták az utcákat, és arra kérték az embereket, adjanak vért. Most percenként csörög a telefon a véradó állomáson és a kórházban. A húsz évvel ezelőtti tragédia emléke nem múlt el nyomtalanul - mesélte egy fiatalember. Amikor arról kérdeztem, miért jött el, azt felelte, mint mindenki mást, őt is a baleset híre vezette ide. - Nehéz az embereket távol tartani a vasúti átjáró közeléből, mindenki látni és tudni akarja, mi és hogyan történt - jegyezte meg egy hivatalos személynek látszó férfi. A szemtanúk A német turistákat szállító autóbusz két másik busz közé szorult tegnap reggel a vasúti átjáróban. Az első jármű még át tudott haladni, a hátsó még idejében fékezett és megállt. A középsőt kettészakította a mozdony. A busz hátulját kétszáz méteren keresztül tolta maga előtt a mozdony. Az ütközés erejétől a sínek elgörbültek, tünk azért, hogy ne csak lámpa, hanem sorompó is legyen az átjáróban. Szezonban ez a legforgalmasabb, hiszen itt van az Aranypart - folytatta az asszony, aki először fel sem fogta, mi történt. - Valami rózsaszín és fehér volt a mozdony elejére csavarodva. Csak később jöttem rá, hogy az a busz eleje. A roncsokból már csak a holttesteket tudták kiemelni. Segíteni akartak Az átjárótól nem messze, a körülbelül harminc méternyire lévő bolt alkalmazottja még megpróbált segíteni a busz elejében rekedt sérülteknek. Egyedi Péter szintén a borzalmas erejű csattanásra figyelt fel. - Kiestek az emberek a buszból. Próbáltunk segíteni a sérülteken. Azonnal szóltam a kollégáimnak, hogy értesítsék a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget idézte fel a történteket a fiatalember. A bolt forgalma - érthető okokból - jelentősen megemelkedett. Az eladó, amikor erről kérdezem, azt felelte maga elé meredve: Ilyen áron inkább ne legyen forgalmam, ne jöjjön be a vevő, ilyen ne történjen soha! Gyertyát gyújtottak Miközben lassan besötétedett, a rendőrök befejezték az áldozatok személyes holmijainak öszszegyűjtését. A CD-borítón vidáman mosolygó fiatal német énekes Sing und Lacht mit Mir (Énekelj és nevess velem) című lemeze így került a többi maradványnyal együtt egy nagy papírzacskóba. Egymás után lobbantak fel a gyertyalángok, és egyre több virág került a vasúti átjáró közelébe. Az emberek gyászoltak. ARANYT. JÁNOS Fotók: Miskolczi Róbert Harminchárom ember élete ért itt véget. A siófokiak gyertyát gyújtottak, virágot és koszorút helyeztek el az áldozatok emlékére.