Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-05 / 80. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLfT MINDEN SZOMBATON Vasárnapi kívánságm űsor vasárnap 12.00-16.00 SZIESZTA FM 954 SRÁU'IS AZ ÉLETÜNK RÉSZE g SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. ÁPRILIS 5. NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd GVÓGY-JR Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU TOROKORSZAG w. mm SZÍRIA n IZRAEL SZAUD ARÁBIA Hatalmi játékok a világ uralmáért A szuperhatalmi státusát elveszítő, globális és regionális Identitását kereső orosz állam számára nehezen elfogadható a korlátozott befolyásszerző képesség. Moszkvának Irak korábban komoly stratégiai partnere volt az Iszlám világban, amely mára elveszítette jelentőségét, de az újabb Öböl-válságot az amerikai hegemóniát elutasító orosz hatalom geopolitikai lehetőségként értékeli. Nem mellékesek a gazdasági érdekek, hiszen Bagdad 8 milliárd dollár adósságot halmozott fel Oroszországgal szemben, valamint hogy orosz olajcégek milliárdos nagyságrendű koncesszióval rendelkeznek Irakban, amely az orosz fegyverexport hagyományos piacának számított. ellen bevetett tömegpusztító fegyverek, amelyek tízezrek halálát okozták. 1991-1998 között Irak nem számolta fel fegyverarzenálját és ki tudja, mi követte az ENSZ-ellenőrök 1998-as kiutasítását. A bizonyítás kényszere Irakra hárult, amelynek félrevezetően tett eleget. Miközben tehát minden jelentősebb hatalom egyetértett, hogy szükséges Bagdad megrendszabályozása, annak mikéntjét valósnak vélt érdekeik szerint fogalmazták meg. Az eltérő állásfoglalások felszínre hozták a hatalmi struktúra gyenge pontjait. Iraknak ez kedvezett, a tartósan megosztott és döntésképtelen nemzetközi rendszer lehetővé tehette volna a rezsim további fennmaradását, amely destabilizálódással fenyegette a közel-keleti régiót. Egy tömegpusztító fegyverekkel rendelkező Irak geográfiai helyzetét, kulturális hagyományait, hadseregének ütőképességét, olajkészleteit, territoriális és demográfiai méreteit tekintve az arab civilizációs tér hegemónja lehetett volna. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE A háború megosztotta a nemzetközi közvéleményt. A globális rendszer keretében korábban jól vagy kielégítő módon együttműködő hatalmak szembenállása az EU, a NATO és az ENSZ BT, tehát a nemzetközi biztonsági rendszer válságát jelenti, amelyet sürgősen orvosolni kell. Új világrend kialakításában meg kell határozni az amerikai szerepvállalás mértékét Európában (más makrorégióban is), ahol eddig domináns szerepet töltött be, illetve azt, hogyan kíván az EU ellenpólusként rivalizálva együttműködni vele a globális és a nyugati civilizációs térben. MILETICS PÉTER A háborúba torkollt iraki válságban újra törésvonalak alakultak ki az egyetlen globális hatalomnak számító Egyesült Államok és a mögé felsorakozott országok, illetve a regionális befolyással rendelkező államok között. A vezető politikusok nyilatkozataiból is érezhető konfliktus hátterében az áll, hogy ez utóbbi országok érdekeinek nem felel meg a világ újrafelosztására vonatkozó amerikai elképzelés. Az uralomért folyó hatalmi játékokat és azok mozgatórugóit összegezte cikkünk szerzője, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munkatársa. olajkészletei felértékelték a régiót, ahol a bizonytalan egyensúly megbomlása komoly geopolitikai következményekkel járhat. Ezért valamennyi érdekelt hatalom kinyilvánította, hogy Irak területi integritása nem lehet kérdéses. Kritikus helyzetet teremthet azonban egy esetleges török katonai invázió az iraki kurdok territóriuma ellen, amelynek célja - Ankara szerint - egy ütközőzóna megteremtése. Létezik geopolitikai irányzat, amely az ütköző államok rendszerét alkalmas eszköznek tartja a hatalmi összeütközések elkerülésére, de a valóságban a gyenge ütközőzónák általában erős szomszédok konfliktusövezetévé váltak. Mindez Irak esetében is bekövetkezhetne, mert a török katonai fellépés kiválthatja a kurd kisebbséggel szintén rendelkező iráni és szíriai beavatkozást, amely a korlátozott konfliktust regionális szintre emelheti. AZ ENSZ SZEREPE A 2003. március 20-án hajnalban lejárt ultimátumot követően megkezdődtek a hadműveletek, mert 1991-et követően a nemzetközi közösség meghatározó szervezete, az ENSZ BT képtelen volt békés eszközökkel, szankciókkal arra kényszeríteni a diktatórikus bagdadi, családi alapokon szerveződő rezsimet, hogy feladja tömegpusztító fegyverek előállítására irányuló elképzeléseit. A program létezését sajátosan igazolták az I. Öböl-háborúban az iráni hadsereg, valamint az iraki kurdok súlyozzák az amerikai befolyás növekedését. Eddig a Washington-Berlin együttműködési tengely garanciát jelentett, hogy Németország területi ambíciók nélkül definiálja geopolitikai prioritásait, vállalja irányító szerepét Európában. Mindez háttérbe szorult az iraki válság kapcsán megerősödött német-francia geopolitikai egységgel szemben. Ezen ambíciók sorakoztatták fel London vezetésével azon államokat, amelyek ellensúlyozni akarják Berlin és Párizs törekvéseit. Az európai hatalmi teret - és saját érdekeiket - nem kívánják feláldozni a német-francia együttműködés oltárán, és ezért újradefiniálták a transzA hatalmi játékok legújabb színtere a Közel-Kelet. atlanti kapcsolatrendszer játékszabályait. HUMÁNTŐKE ÉS HADERŐ Amikor a globális hatalmi potenciállal rendelkező Egyesült Államok felmondta az önkorlátozás és a nemzetközi rendszer etatista szereplői és intézményei általi korlátozhatóságának elvét, sértett különböző érdekeket. Ezért lépett fel az ázsiai pacifikus nagy térséghez is tartozó Oroszország, valamint Kína. E makrorégióban a versengő nemzetállamok közötti kapcsolatok a jellemzőek. Oroszország, Kína, Japán, India hatalmi potenciálját mindinkább a humántőke, a technológia határozza meg, de komoly tradíciója van a haderő, a terület geopolitikai mítoszának. Ezen biztonsági környezetben „edződött" geopolitikai játékosok emelték fel szavukat az angolszász tengellyel szemben, így az elégedetlen globális középhatalmak száma négyre emelkedett. A nyugati hatalmak közötti civakodás megnövelte Peking és Moszkva geopolitikai lehetőségeit. KAOTIKUS KÖZEL-KELET A válság szűkebb geostratégiai környezete a Közel-Kelet, ahol a térkapcsolatok struktúráját ún. „pre-VesztfáIia", 1648 előtti állapotok jellemzik. A territoriális és etnikai viszonyok bizonytalanok és kaotikusak: rendezésük szinte lehetetíen. Geostratégiai helyzete, valamint globális gazdasági jelentőségű kőMa csupán az Egyesült Államok rendelkezik globális hatalmi képességekkel, amelyet a középhatalmak - Franciaország, Kína, Németország és Oroszország - vonakodva vesznek tudomásul. A regionális befolyással rendelkező államok geopolitikai érdekeik megfogalmazásával kívánják korlátozni a szuperhatalmat és erre használták fel az iraki krízist. Az USA alig respektálta törekvéseiket és a Washington-London tengely mögé felsorakozott űj kvázi szövetségi rendszer támogatásával megkezdte a hadműveleteket. A „negyvenötök" elfogadták az amerikai globális hatalmi igényeket, mert a jelen történelmi pillanatban egybeestek geopolitikai érdekeikkel. Az amerikai doktrína talán kevéssé hajlik kompromisszumokra, esetenként konfliktuskeresőnek tűnik, és próbáját éppen a III. Öböl-háború jelentheti. Egy gyors, sikeres katonai összecsapás feltehetően igazolja Washington geopolitikai elképzeléseit és a XXI. század első harmadában átmenetileg az USA javára konszolidálja a hatalmi viszonyokat. ÚJRA SZÜLETŐ TÖRÉSVONALAK Miért születtek (újra) a törésvonalak az iraki válság során? Mert a globális tér újrafelosztása nem felel meg a Égő olajkút Irakban. A fekete aranyért is folyik a harc. Fotó: MTI/AP/Yonhap Jin Szung Chull regionális hatalmaknak. Az EU-tagállamok egy csoportja az amerikai világhatalommal szemben kívánja meghatározni Európát, mert a nagyhatalmi szerepvállalás lehetőségei leszűkültek Párizs számára, a bővítés újabb hulláma sem kínálja a hegemónia szükséges kellékeit. Franciaország és Németország közös geopolitikai érdekérvényesítése Párizs számára - a II. világháború óta másodrendű hatalomnak számít, amelynek az egyesített Európa elsősorban eszköz geostratégiai céljai eléréséhez - lehetővé tette, hogy Franciaország a globális nagyhatalom szerepében tetszelegjen. Ezt sugallja kontinentális térképe: Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő makrorégió, ahol a francia dominancia kompenzálja a globális térben megvalósuló angolszász hatalmi túlsúlyt. OROSZ-FRANCIA ANTANT LEHETŐSÉGE Ezért van jelen napjaink francia geopolitikai gondolkodásában egy orosz-francia antant lehetősége - amelyhez Kelet-Európa hatalma vagy túlságosan erős, vagy túlzottan gyenge - az USA kijátszására. Franciaország sokáig „kisajátíthatta" az Európa-gondolatot, amelyet napjainkban Németországgal tesz annak érdekében, hogy ellen-