Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA wmm GYOGY-IR í, ', SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVA Y GIZELLA • 2003. ÁPRILIS 1. WWW.DELMAGYAR.HU NEM CSAK IDŐSKORÚAK SZENVEDNEK A MEMÓRIAZAVAROKTÓL Az agyat is edzeni kell! Rendkívül sokan szenvednek me­mórjazavaroktól, az emlékezet­kiesésért pedig nem mindig az időskori idegsejtelhalások a fele­lősek, állítja dr. Kéri Szabolcs pszi­chiáter. Az adjunktus elmondta: a memória még felnőttkorban is fej­leszthető, ennek titka pedig a fo­lyamatos tanulás. Az agy számos létfontosságú funk­ciója közül az egyik legfontosabb a tanulás képessége. Szellemi bázisun­kat életünk során határtalan meny­nyiségű inger éri, melyek az idegsej­tek közötti kapcsolatok, a szinapszi­sok kialakulását váltják ki az ideg­rendszer központjában. Agykutatók szerint akinél több ilyen szinapszis épül ki, annak magasabb a mérhető intelligenciája. Dr. Kéri Szabolcs egyetemi adjunktus, klinikai pszi­chiáter szerint az intelligencia mint­egy hetven százalékban öröklött, harminc százalékban pedig fejleszt­hető tulajdonság. Ennek része a me­morizáló képesség is, amely számos esetben nem működik megfelelően. - A szegedi klinika pszichiátriájának Amerikai kutatók olyan csip kifejlesz­tésén dolgoznak, amely helyettesíthetné agyvérzésen átesett páciensek, valamint epilepsziában és Alzheimer-kórban szen­vedő betegek sérült emlékezetközpont­ját. A kaliforniai tudóscsoport hama­rosan megkezdi az állatkísérleteket a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó hippocampust fel­váltó szilíciumcsippel, amely a tervek szerint a jelenlegi módszerektől eltérően egyik legnagyobb forgalmú ambulan­ciája a memóriaambulancia. Számos, zömmel idős ember panaszkodik em­lékezetkiesésre, ezt az idegsejtek el­halása okozza. Azonban számos pá­ciens memóriaproblémája sokszor a nemcsak serkentené az agyi tevékeny­séget, hanem teljes egészében átvállalná a sérült szövetek szerepét. A kísérletek célja, hogy a kutatók elektromos ingerek segítségével elkészítsék a hippocampus matematikai modelljét, amelyet azután betáplálhatnak a csipbe. A tervek szerint a megfelelő módon beprogramozott áramköri lapka nem a páciens agyába kerülne, hanem a koponya külső fel­színére. depresszió kísérő tünete, de lehet, hogy kialakuló skizofrénia első szimp­tómája. Ilyen esetekben azonban meg kell vizsgálnunk a beteg rokonait is, hiszen ez öröklődhet - mondta az adjunktus. Agyunk tárolókapacitása korláto­zott, ezért az információknak csak egy részét raktározza el. A tárolt in­formációkat tovább szelektálja, így védekezvén a káros többlet kialaku­lása ellen. Az információk előhívása lehet rövid és hosszú távú. Ezen belül létezik szenzoros emlékezet, mely­nek időtartama rövidebb, mint egy másodperc. A következő fokozat a primer emlékezet, amely a verbáli­san kódolt információk csupán né­hány másodpercnyi tárolására alkal­mas. Ezt követi a hosszú távú tárolást lehetővé tevő szekunder emlékezet. A legvégső fokozat a mindennapi életvezetésünkhöz szükséges alapve­tő információk tárháza. Ezeket az in­formációkat, mint például napi teen­dők, személyes adatok, szinte soha­sem felejtünk el, tárolásukról a terci­er emlékezet gondoskodik. Az emlékezőtehetség fiatalkorban a legaktívabb. A természetes öregedési folyamatok mellett problémát jelent­hetnek a szórakozottságból, összpon­tosítás hiányából, stresszes állapotból eredő tanulási problémák is. Az agyka­pacitás fokozása, a szellemi frissesség megőrzése azonban nem lehetetlen. - Az agyat is edzeni kell, ennek alapja a rendszeres tanulás - mondta Kéri Sza­bolcs. - Játékos tanulással is okosodha­tunk, igazán hasznos azonban, ha nyel­vet tanulunk, így tarthatjuk élénken memóriánkat. Hasznosak az elmeélesí­tő játékok, keresztrejtvények is. ILLYÉS SZABOLCS Memóriahelyettesítő agycsip aludni Tévé mellett nem jó Az indokolatian fáradtságtól az agresszivitásig, a meddőségtől az ondósejttermelés-csökkenésig, a munkahatékonyság visz­szaesésétől a szimpla idegességig számos egészségügyi prob­lémát okozhat a tévé- vagy számítógépes képernyő előtti hosz­szas tartózkodás az úgynevezett REMP (pulzáló-lüktető elekt­romágneses sugárzás) következtében a legújabb svájci ku­tatások szerint. A pulzáló-lüktető elektromágneses sugárzás, a legújabb föltevések szerint, egészségügyi problémákat okozhat. Fotó: Karnok Csaba - Ha bebizonyosodik, hogy ilyen hatások vagy hatás­együttesek ténylegesen létez­nek, és testünk elektromos rendszereiben valóban okoz­hatnak változásokat, károso­dásokat a mai elektronikus eszközök, akkor ez oda ve­zethet: a világ fejlett régió­jában, amely felé mi is tö­rekszünk, az említett eszközök jelentős hányadát akár éveken belül lecserélik - mondja ezzel kapcsolatban dr. Milassin Ta­más orvos-fizikus, az Egész­ségügyi Minisztérium sugár­védelmi szakértője, az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézetének munkatársa. Ma egy készü­léknemzedék lecserélése akár 3-5 éven belül megtörténhet, s nem csak intézményesen. A sugárvédelmi szakértő mindemellett hangsúlyozza, a ma közhasználatban lévő elektromos, elektronikus ház­tartási eszközök biztosan megfelelnek az európai biz­tonsági szabványoknak, illetve a hatályos magyar jogszabá­lyoknak. Az ilyen készülékek ­tévéképernyő, számító­gép-monitor, bármi más ­nem bocsátanak ki oly mérvű elektromágneses sugárzást, ami a meglévő háttérsugár­záson túllépne. Ugyanakkor teljesen bizonytalan, hogy több - egyenként minden lé­tező biztonsági előírásnak messze eleget tevő - rendszer SPS» /.Js összeadódva milyen hatást fejthet ki a szervezetre. Nem tudni, a sok elektromos ké­szülék hálózati csatlakozói, transzformátorai, távérzékelői olykor létrehozhatnak-e a szervezetnek nem kedvező elektromágneses teret. Tudni kell - mutat rá a szak­értő -, a tévékészülékek, számí­tógépek legújabb generációi kikapcsolt állapotban is „áram alatt" vannak - ezt esetenként kis, villogó lámpa jelzi -, „él­nek", áramot fogyasztanak, s ekkor is bocsátanak ki vala­mennyi elektromágneses su­gárzást, persze, kevesebbet, mint amikor ténylegesen hasz­náljuk őket. Akik úgy gondol­ják, érzékenyek e gyönge köl­csönhatásokra, azok számára kedvező lehet, ha hálószobá­jukban nem helyeznek el ilyen készüléket, illetve éjszakára nemcsak kikapcsolják, hanem a csadakozó vezetéket is kihúz­zák a konnektorból. Már Ma­gyarországon is hozzá lehet jutni speciális, fémszálakkal át­szőtt, kimondottan munkavé­delmi célokra készült, elektro­mágneses öltözékhez. F.CS. VITAMINBOMBA A búzafű A gabonamagvakban rejlő ősi életerőt ismét kezdik fel­fedezni. Az egészség hívei számára valóságos elixír a zöldbúzafű. A „csodaszer" közel száz, a szervezet szá­mára fontos nyomelemet tar­talmaz és rengeteg vita­mint. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a biobúzából ( ! ) hajtatott fű közel százféle, a szerve­zetünk számára fontos nyom­elemet tartalmaz és sok vi­tamint. Kísérletek igazolják, hogy az enzimekben és klo­rofillban bőséges búzafű jó fehérjeforrás is, összességé­ben gyógyhatású táplálékot jelent. A fő hatóanyaga a klo­rofill nagyon jó magnézium­forrás, segít a szervezet mé­regtelenítésében, enzimjei pe­dig az anyagcsere-folyamatok katalizátorai. Aki a 12-15 cen­timéteres szárba szökkent zöld növényt megeszi vagy léként megissza, sok szelénhez és E-vitaminhoz jut, de visz be vele szervezetébe A-, C-, F-, K­és B-vitaminokat is. (Szak­emberek szerint a búzafűben több az A-vitamin, mint a sár­garépában és több a C-vi­taminja, mint a citrusféléké.) S hogy mit tud a zöld elixír? Az emberi életet meghosszab­bító, gyógyhatású „varázsital", jótékony tápláléknövény. A fá­radt, a krónikusan enervált embereket például feltölti életerővel, frissé teszi. A be­tegeket segíti a kór legyő­zésében, a regenerálódásban. Erősíti az immunrendszert. A búzafűiében a mérgező anya­gok megjelenésével járó oxi­dációs folyamatokat akadá­lyozó vegyületek vannak, segít a méregtelenítésben, a rák­keltő anyagok szervezetből va­ló eltávolításában. Felgyorsít­va az anyagcserét, a testsúly csökkentését is előmozdítja. Jó hatással van a tüdőre, a vesére, a májra. Késlelteti az öregedést. Potencianöveló. Kí­sérletek folynak arról, meny­nyiben növeli a rákbetegek életesélyeit, s gátolja meg a cukorbetegség szövődmé­nyeinek kialakulását. A zöld elixír biobúzából ott­hon is előállítható. A biobolt­ban vásárolt magot nedves vatta és vegyszermentes föld segítségével 10-12 órás áz­tatás után 2-3 nap alatt ki lehet csíráztatni, s naponta locsolgatva, körülbelül tíz nap múltával 12-15 centis szárba szökken a búza. A levágott búzafüvet (újranő!) lehet enni salátákba keverve, margari­nos vagy vajas kenyéren, ke­firbe és joghurtba szórva, s belekavarva a kész főzelékek­be, meghinthető vele a zöld­ségleves. A naponta ajánlott mennyiség egy maréknyi fű, amiből levet is lehet préselni. Fura íze miatt tanácsos a bú­zafűiét keverni zöldség- vagy gyümölcslével, s úgy meginni, frissen facsarva. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents