Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-04 / 79. szám

Péntek, 2003. április 4. DÉLMADÁR 9 Ezt magyarázd ki, Béla! Béla keményen dolgozik a munkahelyén, esténként kikap­csolódásként a helyi tekeklubban vagy a kosárlabdapályán múlatja az időt. A felesége megsajnálja, hogy így agyonhajszolja magát, ezért születésnapjára elviszi egy sztriptíz-bárba. A kidobó üdvözli őket az ajtóban: - Szevasz, Béla! Hogy, s mint, Öregfiú? A felesége zavarba jön, és megkérdezi, járt-e már itt azelőtt. - Á, dehogy - válaszolja - a tekeklubból ismerem. Ahogy leülnek, odajön pincérnő, és kérdi, hogy hozhatja-e a szokásos Amsteljét. A feleség most már kifejezetten zavarba jön: - Nekem úgy tűnik, sűrűn jársz ide, hogy a pincérnő ilyen jól tudja, mit iszol. - Á, dehogy - válaszolja - a női kosárcsapatban játszik, néha együtt edzünk. Erre odajön az egyik meztelen táncos-lány, és átöleli Bélát: - Szia, Béluci! Ellejthetem a szokásos kis táncot az asz­talodon? Erre a feleség felkapja a retiküljét, és kirohan. Béla utánaszalad, és látja, hogy épp egy taxiba száll be az asszony. Gyorsan utoléri, és még pont beslisszan a hátsó ülésre az asszony mellé. Erre az asszony elkezd éktelenül visítani és rúgkapálni. A taxis hátrafordul, és odaveti: - Bélám, te állandóan ilyen harcias kis pipiket fogsz ki magadnak? Fontos szempont... Nyerhet, ha gyűjti és hűti a korongokat! Vásároljon LnivtT Majonézt, Mustárt, Kclcliupol vagy salátaöntetet. Keresse a lehűtött nyerő korongokon a fekete X-et, melyekkel meg­nyerheti a 20.000 ajándék, vagy a 20 mosogat jaj egyikét. Ha kél fekete X-et talál, gyűjtenie kell mellé egy Joker korongot, s így vállat a játék résztvevőjévé, joker koronghoz juthat, ha felkeresi az Unlver Mest erezakáesokat. akik a kővetkező íiáetelui járják. leseo Szeged Nagyáruház Szeged Cora Szeged Tesco Hódmezővásárhely Ráiiíaek. a temutitdum. április 6. április 20. április 4. április 15. április 4­április 18. fiz iltttzesítS! A fyW6ft»-yáf?S¿ari a> ltw*űri£; »t. a ki, ss a áawae íéyrk áetauco* vúrm •fok rafáfe^ra-nttíÉíw: á».. A férfiak is sütnek Hogyan készítsük el a puly­kát? 1. Vegyünk egy pulykát! 2. Egy pohár unicum. 3. Tegyük a pulykát a sü­tőbe! 4. Még két unicum. 5. Állítsuk a hőfokot 190 fok­ra! 6. 3 unicum további. 7. Süssük a kapcsot be! 8. Most még további 4 uni­cum. 9. Pulykázzuk meg a zsírt! 10. Unicumot, a másik pa­lackot még. 11. Dugjunk pulykákat a ho­mérumba! 12. Poharazzunk még egy unicumot az öntbe! 13. Süssük az unicumot még egy óráig! 13+1. „Gyöngyvirágos kék ibolya-a-a-a!..." 14. Pulykáljuk meg az puha unicumját! 15. Vegyük ki a pulyákot az unicumból! 16. „Édesanyám, sírhai­momra-a-a-a!..." 17. „Kiskút, kerekes kút..." 18. Szeleteljük a pulyák da­rabbal többe! 19. Pusztuljunk tásztátum. 20. Palackoljunk még egy unicum vevétet! 21. „Nyílára uccásik a krocsmrasumity!..." 22. Állítsuk meg a teritumot és pulykoljunk még egy te­rítéket! 23. Leterít az unipulyák, és fogyjunk el! Viccek Reggelizik a család. Egy szem kockacukor fel van ragasztva a plafonra. Felnéz az apa, meg­keveri a teáját. Felnéz az anya, megkeveri a teáját. Felnéz a gyerek, megkeveri a teáját, megint felnéz. Rászól az apa: - Ne pazarolj, fiam. Két rendőr járőrözik. Talál­nak egy zsebtükröt. Az egyik felveszi, nézegeti, majd meg­szólal: - Kolléga, én ezt az ipsét valahonnan ismerem. Megnézi a másik is és le­vonja a következtetést: - Én is ismerem, a nevét nem tudom, de egy biztos: ma reg­gel velem szemben borotvál­kozott. A főnök és a titkárnő - Meztelen titkárnőről mit le­het leszedni? - A főnökét! Az új titkárnőjelöltet nézi meg az igazgató. - Egy utolsó teszt: kérem, vetkőzzék le! - De miért? - Hogy lássam, vészhelyzet­ben mennyi idő alatt tud fel­öltözni! - Láttad, milyen ravasz az új kolléga? - Hogyhogy? - Ha a főnökkel beszél, akkor behúzza a nyakát, ha titkár­nővel, akkor a hasát! Két titkárnő beszélget: - Milyen jól öltözik az új főnök. - És milyen gyorsan ... Aser Enciklopédia BIZGET (Georges): Francia ze­neszerző, fő műve a Carmen (angol fordításban:,Autóembe­rek"). Kevéssé ismert operája a „Babráló", amelynek férfi fősze­replője addig matat társnőjén, amíg az a zenedráma csúcs­pontján kivágja a magas C-t. AUTÓRIASZTÓ: Gépkocsi­vezetők megrémítésére szol­gáló, gyalogosokra szerelt ön­védelmi sziréna. KOTNYELES: Rúdra tűzött tyúk. ÁSATAG: Elavult kertész ta­lajforgatást végez. ÉGBOLT: Mennyországi kel­lékeket árusító üzlet. Belami tréfája Szóval azt mondja, hogy április 15-ével? De miért éppen akkor? És miért nem szóltak ha­marabb? És miért éppen ezt? Ezt a rengeteg kérdést mindössze egyetlen ember, bizonyos Józsi csapos tette fel az elmúlt hét keddjén, telefonon keresztül a Zsibbadt brigádvezetőben ülők számára teljesen ismeretlen egyénnek. - Akkor tehát biztos? És még fellebbezni sem lehet? - akasztotta fel Józsi csapos saját hang­szálaira a reményt, majd a vezetékes telefon­készülék megkezdte nagy ívű röppályáját, s meg sem állt a budi ajtajáig. Ezt követően Józsi csapos kipenderült a pult mögül, eljárta egy Hacsaturján nevű zeneszerző kard és egyéb vágóeszközökre írt táncát, s addig taposta azt a szerencsétlen ké­szüléket, amíg az ki nem lehelte alkatrészeit, no meg persze összes lelkét. - Józsi úr, netán ideges? - kérdezte Minek Dönci. Ám a derék csapos ekkor, mintegy megnyugtatásul - jaj, dehogy vagyok én ideges -, leszaggatta a falról az összes tapétát, elrepesztette négy széknek hét lábát, és egy üres korsóval kitört néhány ablaküveget is, így indítván be a légkondici­onálót. - Csak nem a kedves neje hívta? - érdeklődött tovább Dönci, de Józsi csapos véreres szemeit látva Cink Enikő megjegyezte: talán jobb lenne, ha Dönci úr nem faggatózna annyit, ha csak nem akar két hatalmas pofon egészen kicsinyke gazdájává válni. - Ha tudni akarja, még véletlenül sem a nejem volt - nyögte ki végül Józsi, két lábfejét egy hideg vízzel telt vödörben áztatva, mintegy vérnyomás­csökkentőként használva a túl tisztának még falon át nézve sem nevezhető folyadékot. - Hanem valami uniósügyi főhivatal alszekciójának me­nedzserkalkulátora, vagy ki hívott, és azt közölte, hogy a Zsibbadt brigádvezető, mint vendéglá­tó-ipari műintézmény nem fel meg az uniós elvárásoknak, sőt mi több, a magyar vendéglátás szégyenfoltja, ezért be fogják zárni. Hát csak ennyit mondott - sírta el magát ekkor Józsi, és egy régen befejezett építkezésről maradt fél téglával kezdte el masszírozni néhány nyaki csigolyáját. - Bezárják? De hát ez felháborító! - kerülgette az ideg ekkor Snájdig Pepit, és felugorván az asztalra, unióellenes beszédbe kezdett. Ezért aztán a je­lenlévők közül többen is el akarták verni, s csupán Plüss Eta lélekjelenlétének, önvédelmi oktatá­sokon szerzett tapasztalatának, no, meg néhány, jó Időben és jó helyen elmondott szavának kö­szönhető, hogy Snájdig egy sípcsonttöréssel meg­úszta asztalszónoklatát. - És ha ezt a takaros kiskocsmát lelakatolják, vajh, hol fogjuk mi megtárgyalni a világ dolgait? ­folyt a könny Bika Jenő összes szeméből is, s öt-hat perc múlva csak előkerültek ismét az uniós szabvá­nyok, a hivatal összes packázása, de még a sötét jövő rémképét is sikerült felfestenie Bovden Béci­nek, aki mégiscsak dolgozott valaha és valahol szo­bafestő és mázolóként majd négy teljes órát. A Zsi­bilakók természetesen össze is vesztek egy kicsiny­két, Smúz apu egyenesen odáig jutott, hogy kinyi­latkoztatta: márpedig ő be nem lép az unióba, de még az asszonyt se engedi bele, ha a város hangu­latához oly nélkülözhetetlen kisvendéglőt, a Zsibit a veszélynek csak egy morzsája is fenyegeti. - Ugye, mondtam én, már a görbe uborkánál, hogy ne dőljünk be minden mákos gubának ­jajongott Flrnájsz Egon is, bár róla köztudomású, hogy soha nem mondott semmit, de azt is halkan tette. Ám ezúttal jól irányzott megjegyzése annyi bátorságot öntött az emberekbe (a poharakba ugyanis nem fért volna a sörtől), hogy egységes álláspont született - a Panel Pál-lakótelep kol­lektívája, úgyis, mint lakók, hátat fordítanak Eu­rópának, ha a unió kapuján nem lehet betuszkolni a Zsibbadt brigádvezetőt. - És maga? Maga még véletlenül sem tiltakozik? - fordult kérdésével a Zsibibe éppen belépő Belamihoz Snájdig Pepi. - Miért tiltakoznék? Csak nem vették be ezt a marhaságot? Emberek! Hiszen április elseje van, én telefonáltam bele Józsi csapos fülébe a rémhírt. Vagy nem volt jó poén? - kérdezett vissza Belami, majd úgy érezte, mintha most nem is lenne szomjas. Eldobta korsóját, kiugrott a vécé ablakán, és a Zsibi lábazatánál kuporogva számolgatta, mégis hány szék repült utána. BÁTYI ZOLTÁN Stresszoldó NŐKNEK FÉRFIAKNAK

Next

/
Thumbnails
Contents