Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-03 / 78. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. ÁPRILIS 3. • SPORT - MŰSOR­7 Az élőhelyért A természetvédelemért nemcsak természetvédők tehetnek, ha­nem mindenki más is. Például a horgászok lehetőség szerint éjt nappallá téve a megvé­dendő természetben tartózkodnak, ha egy mód van rá, vizes élő­helyen, és nagyon is érdekük, hogy ez az élőhely tényleg élő le­gyen, ne csak hely. E tény csak a mi megyénkben majdnem tizen­kétezer potenciális természetvédőt jelent - közel ennyi horgászt tart nyilván a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetsége. Az, hogy ezek az emberek szervezett keretek közt, egyesületekbe tömörülten tevékenykednek, még inkább megnöveh az általuk végezhető környezet- és természetvédelmi munkák hatóerejét. Lássunk példákat! A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület évről évre megrendezi a kezelésébe tartozó vízterületeken a kör­nyezetvédelmi napot, tavasszal és ősszel. A tavaszit az idén ápri­lis 6-án, vasárnap tartják. A tagok vagy részt vesznek ebben, vagy kifizetik a munka ellenértékét. Az eredmény: egy-egy horgászra évről évre kevesebb eltávolítandó hulladékmennyiség jut, és nemcsak azért, mert a környezetvédelmi napon egyre több a résztvevő, hanem azért is, mert mind kevesebb a szemét. Érthe­tő: aki már részt vett ilyen akcióban, nem fog szemetelni a par­ton, hiszen saját munkájának eredményét tenné tőnkre. A Mártélyi-holtágon ugyancsak tartanak tavaszi környezetvé­delmi napot a halfogók, a hódmezővásárhelyi Dobó Ferenc Hor­gászegyesület szervezésében, esztendőről esztendőre, legalább ti­zenöt éve. Egyébként aki szemetel Mártélyon, annak az idén már azzal is szembe kell néznie, hogy videokamerás halörök bevonják az engedélyét. A példákat még sorolhatnánk horgászat és természet-környezet védelem összefüggéseire, nem soroljuk, inkább fölhívjuk a figyel­met egy összefüggésre: ahol horgász van, ott hal is akad. A hal pe­dig, mint afféle indikátor, létével vagy nem létével, viselkedésé­nek könnyen megfigyelhető és értelmezhető elemeivel jelzi: mennyire van vagy nincs rendben az adott vízi környezet, a ter­mészet. A horgászatra alkalmas vizeken a természeti állapotok­kal alapesetben túl nagy haj nem lehet. Vagy ha mégis - a rendbe­tételről gondoskodnak a horgászok. Ki sem bírnák, hogy ne gon­doskodjanak, hisz ellenkező esetben hová tudnának menni hor­gászni? FARKAS CSABA Algyői gázfáklyák: kisebb koromkibocsátás Szennyezett Szeged levegője Reggeli közlekedési csúcs Szegeden: a közúti gépjárműforgalom kipufogógázai nagyon szennyezik a levegőt. Fotó: Karnak Csaba Csongrád megye levegőminősé­ge országos szinten elfogadható, csupán a szegedi helyzeten kel­lene javítani. Ugyanakkor a nit­rogén-dioxid-koncentráció a többi, élénk tranzitforgalmat lebonyolító településen is meg­haladja a határértéket - tudtuk meg Szelesné Kutas Borbálától, az Alsó-Tisza-vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettesétől. A nitrogén-dioxid-kibocsátások nagyobb fele - mondja a műszaki igazgatóhelyettes - a közúti gép­járműforgalom kipufogógázaiból származik. Mi a megoldás a nit­rogén-dioxidtól leginkább veszé­lyeztetett település, Szeged ese­tében? Az elkerülő út, az autópá­lya és egy új híd építése megolda­ná a problémát, a tranzitforga­lomból származó szennyező anyagok nem terhelnék a leve­gőt. A járművek kibocsátotta lég­szennyezők mennyisége folya­matosan csökken, az autóipar fejlődéséből adódóan. Az ipar területén belül min­denképpen meg kell említeni a szénhidrogén-bányászatot, mely az egész országon belül térsé­günkben, Algyőn a legmeghatá­rozóbb. Az itt alkalmazott gáz­motorok üzemelése sokáig a te­rület egyik leginkább légszennye­ző technológiájának minősült, a motorok korszerűsítése, katali­zátorokkal való fölszerelése azonban jelentősen csökkentette a szennyanyag-kibocsátást. Az iparág másik, légszennyező for­rását a levegőbe kerülő, gáz hal­mazállapotú szénhidrogének je­lentették, a fáklyázás égéstermé­keivel együtt. A fáklyában nem tökéletes az égés, a keletkező szi­lárd anyagok erősen szennyezik a környezetet, az utóbbi időkben azonban megkezdődött a fáklya­korszerűsítés az algyői mezőn. A térség földgázkitermeléséből adódóan a háztartások jelentős hányada környezetbarát, föld­gázüzemű tüzelőberendezéseket hasznosít. Az egyéb ipari tevé­kenységeken belül elsősorban a feldolgozó- és könnyűipar a je­lentős; a mezőgazdaság időnként porral szennyezi a levegőt. A környezetvédelmi felügyelő­ség folyamatosan méri a légszeny­nyező anyagok kibocsátását, illet­ve a belélegzett levegő minőségét és a szennyező anyagokat kibocsá­tó üzemeket légszennyezést mér­séklő technológiák alkalmazására kötelezheti, kormányrendelet alapján. Ha a légszennyező­anyag-kibocsátás meghaladja a megengedett koncentrációt, akkor a berendezés üzemeltetője meg­határozott időn belül köteles a ha­tárérték fölötti szennyező­anyag-kibocsátást megszüntetni. A határérték-túllépést a felügyelő­ség bírságkivetéssel sújtja, és - ezt szintén kormányrendelet teszi le­hetővé - ha nincs más megoldás, be is tilthatja a környezetszennye­ző tevékenységet. F.CS. Ezerszáztízen az EU-ról, környezetvédelemről A Tisza partján jó lakni! Bizakodók a Tisza menti te­lepüléseken élők - derűit ki ab­ból a környezetvédelmi és EU-csatlakozással kapcsolatos kutatásból, melyben - a Szegedi Tudományegyetem számos hall­gatója és oktatója mellett - részt vett Tóth János egyetemi ad­junktus is. Tisza-kutatásba kezdett az Öko­társ Alapítvány támogatásával, a Szegedi Tudományegyetem szá­mos oktatójának és tanulójának közreműködésével tavaly tavasz­szal a Csongrád Megyei Termé­szetvédelmi Egyesület. A kuta­tók a hazánk második legna­gyobb folyója menti települések lakóit kérdezték meg a környe­zetvédelem és az EU-csatlako­zással kapcsolatos kérdésekről. A kutatás egyik vezetője Tóth Já­nos, a Szegedi Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Kara Társadalomelméleti Intézete fi­lozófia tanszékének oktatója. Az egyetemi adjunktus szerint egy­értelműen pozitívnak nevezhető a megkérdezettek környezetvé­delmi és EU-val kapcsolatos hoz­záállása. - A kutatásba négy Tisza men­ti, a folyóval határos kistelepü­lést, közülük három magyaror­szágit (Mindszent, Tiszafüred, Rakamaz), egy délvidékit (a jugo­szláviai Martonoson élőket] kap­csoltuk be - mesélte Tóth János. - A négy településen kérdőív alapján összesen 1110 emberrel beszélgettünk. Néhányuk kivé­telével mindannyian úgy nyilat­koztak: szeretnek a Tisza mellett élni. A folyó csak igen kevesek­nek nyújt valódi megélhetést, a többség a szabadidejét tölti a víz­parton. A szabadidős tevékeny­ségek és a falusi turizmus, vala­mint az ártér hasznosításában rejlő lehetőségek sokak szerint még kihasználatlanok. A környezetvédelemi érték­nek elsősorban a magasabb is­kolai végzettségű emberek tulaj­donítottak nagyobb szerepet ­derült ki a kérdőívek elemzésé­ből. A válaszok azonban azt mu­tatták: konfliktushelyzet esetén a többség még mindig inkább a gazdasági növekedést választa­ná a környezetvédelemmel szemben. A Tisza menti föld használatára jelenleg elsősorban a szántóföldi növénytermelés jellemző, ez azonban össze­egyeztethetetlen az ártéri gaz­dálkodással, amelyet az olykor áradó folyóval való szoros együttműködés jellemez. - Az uniós csatlakozás közvet­len közelében megdöbbentő, hogy a megkérdezettek 41 száza­léka szinte semmit sem tud a mezőgazdaságot érintő követel­ményekről, és nem hallottak az unió támogatási politikájáról sem. A felmérésben résztvevők háromnegyede érzékelte, hogy az Európai Unióhoz való csatlako­zás után nem az egyre intenzí­vebb művelés, hanem a fenntart­ható fejlődést szolgáló művelési módok részesülnek majd támo­gatásban - mondta Tóth János. ­A legtöbben hajlandóságukat fe­jezték ki arra, hogy az EU igényei szerint alakítsák át gazdálkodá­sukat. ILLYÉS SZABOLCS A tiszta víz aranyat ér Édesvizeink tisztaságának jelen­tőségéről rendezett ismeretter­jesztő programot a Környezetvé­delmi és Természetvédők Csong­rád Városi Egyesülete, valamint a Természetvédelmi és Szakmai Munkaközösség - a víz világnap­jának alkalmából, a csongrádi Ének-Zenei Altalános Iskolában. Földünk édesvizei elenyésző há­nyadát teszik ki az összes víz­készletnek, ezért minden tőlünk A csongrádi Holt-Tisza-ág vizének minőségét diák és tanár együtt vizsgálta. Fotó: Morzsik jános telhetőt meg kell tennünk a fel­színi vizek tisztán tartásáért, gazdaságos felhasználásáért és a megtisztított víz visszaforgatásá­ért. Ezt hangsúlyozta a csongrádi természetvédőknek a víz világ­napjának alkalmából tartott elő­adásán Deák József tanár. Balogh Pál pedig a szennyvízkezelés és -elhelyezés jelentőségére irányí­totta a figyelmet, mikor a csong­rádi szennyvíztisztító paraméte­reit, valamint a csatornahálózat kiterjesztésének terveit ismertet­te. Az elméletet a gyakorlat kö­vette: tanárok és diákok együtt sétáltak a csongrádi Holt-Tisza partjára, ahol a víz minőségét el­lenőrizték. A másfél méter mély­ről vett minta alapján a víz hő­mérséklete 9 fok volt, a víz ph-ja 6,6, ammónia tartalma 0,7 mg/l, nitráttartalma pedig 2 mg/l. Az ammóniatartalom ugyan több, mint a megengedett határérték, de ennek ellenére is jónak ítélték a víz minőségét. SZEBENI ZOLTÁN Mindenkit vár az MME Csongrád Megyei Csoportja Kékvércse- és szalakótasiker A madárvédelem területén nél­külözhetetlen tevékenységet végez a Magyar Madártani és Tfermészetvédelmi Egyesület (MME) Csongrád Megyei Cso­portja. Tudományos munka éppúgy fűződik nevéhez, mint gyakorlati madárvédelem s is­meretterjesztés. A régió legnagyobb létszámú ter­mészetvédelmi szervezetei közt említhető csoport létrejöttének előzménye: 1962-ben Beretzk Péter nemzetközi hírű ornitoló­gus vezetésévével Szegeden meg­alakult a Madártani és Madárvé­delmi Szakkör, a megyei TIT-szervezet keretei közt. Ami­kor 1974-ben létrejött az orszá­gos Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület, a szakkör tagja lett az egyesületnek - tud­juk meg Lovászi Pétertől, a me­gyei csoport titkárától. A csoport jelenlegi létszáma kétezer fő, a különösen aktív tagok három­százan vannak; a munkacsopor­tok: az új szegedi, a - szintén Sze­geden működő - Beretzk Péterről elnevezett, továbbá a hódmező­vásárhelyi, a pusztaszeri és a ma­roslelei. Tudományos, ismeret­terjesztő és gyakorlati madárvé­delmi feladatokat egyaránt ellát a megyei csoport. Az országos gólyakutatás köz­pontja, immár hagyományosan, Szeged - az MME gólyavédelmi programját Lovászi Péter vezeti; madármegfigyelés, madárgyűrű­zés (többek között a Fehér-tón) segítségével egyre pontosabb ké­pet kap - és továbbít, madárvé­delmi központokba - a csoport a w 1 || A magyar gólyakutatás hagyományosan szegedi központtal műkö­dik - mondja Lovászi Péter. Fotó: Miskolczi Róbert legkülönfélébb madárfajok elter­jedtségéről, sikerül pontosítani vonulási útvonalakat, így kide­ríthető, hol milyen veszélyek fe­nyegetik a madarakat, kikü­szöbölésükért milyen intézkedé­seket kell tenni. így például a megyei csoport kezdeményezésé­re lett védetté (és került utóbb a Körös-Maros Nemzeti Park ke­zelésébe) a Cserebökényi-, a Csa­nádi-puszták, illetve a Maros mente több része. A madármegtelepítési program keretében az idén 300 mestersé­ges fészekodút helyezett ki a cso­port, és összesen másfél ezer odú fogadja az énekesmadarakat, a megye sok területén. A szalakóta és a kékvércse - mindkét faj foko­zottan veszélyeztetett - állo­mánycsökkenésének megállításá­ban úttörő szerepet végzett a cso­port, ugyancsak mesterséges fész­kelőlehetőség-létrehozással. A té­lire itt maradó madarak részére az idén félszáz mázsa napraforgó ke­rült a szabadba. Terjeszti is a ma­dárvédelmi ismereteket a csoport. Csak a múlt télen több mint 300 különféle foglalkozást tartott gye­rekeknek, felnőtteknek, sok ezer emberrel kerülve kapcsolatba. Is­kolákban ingyen tart előadásokat. Összejöveteleit a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban csütörtökönként délután 5-től tartja, várva új jelentkezőket is; a programokról a www.tisza­net.hu/mmecsongrad honlap is tájékoztatást ad. CS.F. Csizmazia-pályázat A 2000-ben elhunyt Csizmazia György biológus, ornitológus emlékére alakult szegedi Csiz­mazia Alapítvány pályázatot hir­det általános és középiskolások­nak. A pályázat célja, hogy előse­gítse környezetünk megismerését és megértését, valamint a termé­szet iránt érdeklődő tanulókat sa­ját munkára serkentse. A diákok 2-5 gépelt oldal terjedelmű pálya­müvei jelentkezhetnek. Az általá­nos iskolások lakóhelyük madár­világáról és kedvenc kiránduló­helyük természeti értékeiről, a középiskolások pedig az élőlénye­ket befolyásoló emberi hatásokról írhatnak dolgozatot. A jeligés pá­lyázat beadási határideje: május 9. A pályázatokat az alapítvány címére kell eljuttatni: Móra Fe­renc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. További infor­máció Csizmaziáné Lipták Má­riától kérhető a 62/549-040-es vagy 549-052-es telefonszámon, továbbá e-mailen: mbptak @mfm.u-szeged.hu címen. A Zöld Pontok melléklet a Környezet­védelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Újszászi Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents