Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-28 / 98. szám

HÉTFŐ, 2003. ÁPRILIS 28. « E ü - T Ü K Ö R • 11 Magyar tudás és iskolarendszer A román határszakaszon ma már szinte lehetetlen átszökni Nem lesz bevándorlási hullám Beck Mihály akadémikus szerint a magyar géniusz titka a kitűnő magyar középfokú oktatás volt. Számos tudósunk, Nobel-díjasunk ennek köszönheti karrierjét. A magyar Nobel-díjasokról és világhírű tudósokról tartott előadást a Csongrád Megyei Közgyűlés által szervezett Európa Egyetemen Beck Mihály kémikus, akadémikus. Kiemelte: a magyar természettudomány az európai tudáskincs szerves részét képezi. Elmondta: magyarnak tekinti mindazokat a nemzetközi elismerésben részesült szakembereket, akiknek magyar gyökereik vannak és magukat magyarnak tartják. A híres magyar géniusz titka a professzor szerint - a XIX. és a XX. század elejének iskolarendszerében rejlik. - A kiegyezést követően Magyarországon hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés következett be, elsősorban Eötvös József kezdeményezésére megújították a magyar iskolarendszert mondta Beck Mihály. - Jelentős mértékben Kármán Mór tevékenységének köszönhető, hogy a német, a francia és az angol középiskolák legjobb elemeinek ötvözésével állami és egyházi gimnáziumok egész sorát hozták létre, ahol a legjobb pedagógiai elvek alapján nagyszerű tanárok oktattak és neveltek. Sokszor emlegetik a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumot, ahol annyi magyar kiválóság érettségizett. Anélkül, hogy csorbítani kívánnám e nagyszerű iskola és Rátz László, a zseniális matematikatanár érdemeit, rá kell mutatnom arra, hogy a történelmi Magyarországon mintegy száz, lényegében hasonló színvonalú középiskola működött. A Magyar Tudományos Akadémiának több tagja foglalkozás alapján középiskolai tanár volt. A természettudományi tárgyak oktatásának különlegesen magas színvonalában jelentős szerepet játszott az 1841-ben alapított és a kiegyezést követően hatalmas fejlődésnek indult Magyar Természettudományi Társulat. 1869-ben Szily Kálmán kezdeményezésére megindították a Természettudományi Közlönyt, melyet a tagok illetményképpen kaptak. Megállapítható, hogy a közlönyben megjelent dolgozatok jelentős részét is középiskolai tanárok írták. E folyóirat minden középiskola könyvtárában hozzáférhető volt. A visszaemlékezésekből is kitűnik, hogy ezek a tanulmányi versenyek milyen jelentős szerepet játszottak a később nagy sikereket -elérő diákok életében - mondta a professzor -, aki még kiemelte: az oktatás színvonalának fellendítésével további tudósnemzedékeket adhatna hazánk az EU-nak és a nagyvilágnak. I. SZ. Csaknem egymilliárd forint értékű modern technikai eszközzel sikerült felszerelni a határőröket az utóbbi két évben. Ezért - Dávid Károly határőr dandártábornok szerint - nem kell tartani hazánk EU-csatlakozása után egy keletről induló illegális bevándorlási hullámtól. - Nem kell attól tartani, hogy uniós csatlakozásunk, azaz 2004 májusa után jelentősebb illegális bevándorlási hullám árasztaná el az ellenőrzésünk alatt álló román határszakaszt - mondta Dávid Károly, az Orosházi Regionális Határőr Igazgatóság vezetője. A határőr dandártábornok kiemelte: az EU-s követelményeknek egyre inkább megfelelő magyar határőrség műszaki felszereltsége lehetővé teszi, hogy akár éjszaka, több kilométerről is észrevegyék a határsértőket, így már az utóbbi hónapokban is érezhetően csökkent a felderítetlen határsértések száma. Az utóbbi két esztendőben csaknem egymilliárd forint értékben mintegy tizenhatezer új eszközhöz jutott hozzá közbeszerzéssel a fegyveres testület. Az igazgatóság vezetője mindenekelőtt a gépjárműpark megújulását emelte ki, hiszen sikerült lecserélni az évtizedeken keresztül használt, de egyre drágábban üzemben tartható UAZ-okat a kisebb fogyasztású, jobb alkatrész-ellátottságú Lada Nivákra, amelyek még az autós üldözéseknél is beváltak. Számos új busszal és személygépkocsival is gazdagodott a csaknem 300 kilométernyi határszakasz és két megyényi terület ellenőrzésére hivatott orosházi központú igazgatóság, így a felvonulás és az egyes akciók lebonyolítása is gördülékenyebbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá vált. Kiemelt szerep jut az új eszközöknek a felderítéseknél is, ugyanis a határsértések zöme éjszaka történik, így a hatékonyabb munkához a legmodernebb éjjellátó felszerelésekre van szükség. Dávid Károly elmondta: a határőrök már hozzászoktak a legújabb, fejen viselhető éjjellátó készülékekhez, amelyek segítségével akár több száz méterről is észrevehetőek az emberi alakok. A gépjárműre szerelt készülék pedig akár négy-öt kilométeres távolságból is pontosan rögzíti az esetleges határsértőket. Emellett a határvadászok jelentós sikereket érnek el a lépésérzékelökkel is, amelyek pontosan jelzik, ha egy adott területen emberek mozognak. - A határőrség technikai fejlődése továbbra is folyamatos, így a schengeni határ hazánk keleti mezsgyéjére tolódásával sem merülhet fel határőrizeti probléma. A keleti határszélen lakók biztonságát növeli, hogy a határrendészeti törvény módosulásával már nem csak a határsávban, hanem az ország szinte teljes mélységében folyamatosan szolgálatot teljesítenek és ellenőrzést végeznek a határrendőrök - mondta a dandártábornok, aki még hozzátette: a szervezet létszámgyarapodása kapcsán nem kell tartani attól, hogy a nyugati határszélen szolgáló vámosok az uniós csatlakozás után megszűnő belső vámhatárok miatt tömegesen a keleti szakaszra fognak határőrként „átigazolni". ILLYÉS SZABOLCS A híres magyar géniusz titka az oktatás színvonalában rejlik. Illusztráció: Miskolczi Róbert KÖZÖS POLITIKA Az Európai Unióban a külső határok védelmének megerősítése mellett egységesítik a menekültügyi és a bevándorlási politikát is. A tagállamok az 1999. május l-jén életbe lépett Amszterdami szerződésben közösségi hatáskörbe helyezték ezeket a kérdéseket. A közös jogalkotási munka eredményeként az új, közös menekültügyi és bevándorlási politika normáinak legkésőbb az Amszterdami szerződés hatályba lépését követő öt éven belül kell érvénybe lépniük. Magyarország EU-csatlakozása után szintén részese és alakítója lesz ennek az együttműködésnek. A csatlakozás után várhatóan 2007-ben részesei leszünk a schengeni rendszernek, amely az unión belül személyi igazolvánnyal történő utazást tesz lehetővé, a külső határokon (az úgynevezett zöldhatárokon is!) azonban jóval szigorúbb ellenőrzést vezet be az EU-ba belépni szándékozókkal szemben, ami mindenképpen növeli a tagországok, így hazánk biztonságát is. A kistérségekre különös feladat vár Az unió és a határ mente Uniós csatlakozásunkkal megváltozik hazánk közigazgatási rendszere is, a megyék intézményfenntartó szerepe mellett a régiók és a kistérségek fejlődése lesz a leglátványosabb. A törvényhozók és a kormányzat formálódó elképzeléseinek közvetlen hatásai lesznek a települési társulások innovációjára. Az uniós csatlakozás előtt álló Magyarország területfejlesztésének törvényi feltételeiről beszélt Virág Rudolf, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának titkárságvezetője Makón, a marosháti kistérség államigazgatási szakembereinek rendezett fórumon. A tisztviselő minde•nekelőtt kitért rá, hogy a déli határ menti kistérségekre nem csak Magyarországon, hanem az egész unión belül különleges szerep hárul, hiszen Európa kapujaként sosem látott gazdasági és közigazgatási fejlődés lehetősége áll előttük. A fejlődés szervezeti kereteit azonban a regionális rendszer kiépülésének kell létrehoznia, állítja a titkárságvezető. - 1984-ben megszűntek a járási hivatalok, ezzel véget ért a kistérségi jellegű közigazgatási egységek fejlesztése is. Szerencsére néhány város vonzáskörzetében hasonló jellegű térségi képviselet kísérleti jelleggel tovább működött, egy ilyen városban kapcsolódtam be az államigazgatási munkába, így testközelből érzékelhettem, hogy mennyivel működöképesebb az egymásra utalt települések közös képviselete és együtt gondolkodása a nagyobb területi egységekbe szervezett megyei struktúránál. Az utóbbi évek területfejlesztési törvénymódosításai lehetővé tették és most már kötelezik is az egyes kistérségeket az összefogásra. A közigazgatási reform mellett kézzelfogható haszna is van ezeknek a társulásoknak, hiszen több százmillió forintnyi forrás előteremtését biztosíthatják az önkormányzatoknak - fogalmazott Virág Rudolf. " Az intézményrendszer további korszerűsítésével nyílnak meg hazánk számára az uniós „kiegyenlítődés" lehetőségei, mondta a tisztviselő, ugyanis a kistérségek fejlesztésére szánt EU-s források a nyugati társulásokhoz hasonló mértékű támogatást jelenthetnek a közeljövőben. Az idei törvénymódosítás szellemében új támogatáspolitika jellemzi majd a területfejlesztést, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági feltételeinek javítása és az új támogatási formák megvalósítására törekednek a jogalkotók. A területfejlesztési törvény 1999-es módosítása Virág Rudolf szerint a vidékfejlesztés javára mintegy megosztotta a térségi összefogások támogatásának erőforrásait, így fordulhatott elő, hogy az uniós elvárásoknak megfelelő decentralizáció helyett centralizáció, a nyílt támogatási rendszer helyett átláthatatlan pályázati forrás-előteremtés és a területi érdekképviseletek kiszorulása jellemezte az előző kormányzat koncepcióját. A 2003-as törvénykorszerűsítés a tisztviselő szerint ésszerűbbé és működóképesebbé teszi a kistérségek működési feltételeit. I.SZ. Felzárkóztatni a lemaradtakat Az Európai Unió a költségvetéséből minden évben több tízmilliárd eurót szán a fejletlenebb és hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatására. MUNKATÁRSUNKTÓL A regionális támogatásokat a tagállamok közötti szolidaritás példájaként a gazdagabb országok adófizetőinek pénzéből fedezik. A bővítés után rendkívüli mértékben megnő a támogatásra szoruló térségek száma. Magyarországnak mind a hét régiója jogosult lesz majd a szegényebb térségeknek járó, legbőkezűbb felzárkóztatási támogatásokra. Az unióban az egyes régióknak juttatandó támogatás mértékét bonyolult módszer alapján számítják ki. A lakosság száma, a fejlettség és a növekedési potenciál figyelembe vételével a szegényebb régióknak több forrás jut. Mivel azonban Magyarországon 2004 és 2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terven belül egy egységes, mind a hét régiót magába foglaló fejlesztési programot valósítanak meg, a régiók részesedésének nincs előre megállapított mértéke. Ez attól függ majd, hogy melyik régió, milyen összegű projektjavaslatot tud jóváhagyatni a hazai programirányító hatósággal. Abban az esetben, ha egy megye vagy egy régió autópályát kíván építeni EU-pénzból, ezt a fajta beruházást a Kohéziós Alapból finanszírozzák. Ez, jellegéből fakadóan nagy forrásigényű és központi finanszirozású. Ezért a szakminisztériumokhoz kell fordulni, amelyek, ha a javaslat illeszkedik a páneurópai közlekedési folyosók rendszeréhez és az országos környezetvédelmi stratégiához, az országos terv keretében megtervezik és megvalósítják azt. Az uniós támogatásokhoz általában saját részt is biztosítani kell, az önrész azonban sem uniós, sem hazai forrásból nem pályázható. Ezért a szegényebb önkormányzatoknak ajánlott egy olyan tőkeerős cég bevonása a beruházás előkészítésébe, amellyel utána akár üzemeltetési szerződés is köthető, a közbeszerzési szabályok figyelembe vételével. További lehetőség a projekthitel felvétele. Már számos bank nyújt olyan hitelt, amelyet a végső kedvezményezett a felhasználói, például ivóvíz-, csatorna-, útdíjakból apránként vissza tud fizetni. Hány régió? Magyarország összesen hét tervezési és statisztikai régiójának mindegyike több megyét foglal magába. A mostani rendszert a 2004-2006 közötti időszakban a csatlakozási tárgyalásokon történt megegyezésnek megfelelően kell fenntartania Magyarországnak. Ezután a jelenlegi rendszerben feltárt hiányosságok miatt szükségessé válhat a felosztás átgondolása. A Külügyminisztérium tájékoztatója szerint valószínűleg hétnél kevesebb régió lesz, a leggyakrabban 3-5 régiót emlegetnek. Elképzelhető például, hogy az Alföld egyetlen tervezési térséget alkot majd, míg Budapest Pest megyétől független, önálló régióvá válhat. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül; szerkeszti: Újszászi Ilona