Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-28 / 98. szám

HÉTFŐ, 2003. ÁPRILIS 28. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Amíg anyuka tanul, a gyerekek a rajzolgatnak Esély a hátrányos helyzetűeknek Szabadidejükben tanulnak Szeged új felnőttoktatási intézményének hallgatói, akik érettségi bizonyítványt szeretnének szeAmíg apuka vagy anyuka az iskolapadban ül, kisgyermeke - akit éppen nem tudott kire bízni - a tanári szobában rajzolgat. Nem ritka esemény ez a Szegedi Felnőttoktatási Középiskolában. A munka mellett tanulók hetente három fél napot töltenek a tantermekben: szerdán és pénteken délután, szombaton délelőtt vehetnek részt az órákon. A Gábor Dénes gimnázium és szakközépiskola épületében szeptember óta működő oktatási intézmény igazgatója, Máhig József elmondta, hogy az iskolát az Esély a Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány hozta létre. Az intézményben többféle képzés folyik. A dolgozók gimnáziumába azok iratkozhattak be, akik korábban elvégezték a gimnázium vagy szakközépiskola első három évét, de tanulmányaikat nem fejezték be. Az oktatási törvény megváltoztatása miatt e képzési forma rövidesen megszűnik: utoljára 2004-ben érettségizhetnek az ide járó tanulók. - A felnőttek középiskolájáé a jövő! - jellemezte a következő képzési formát az igazgató, aki maga is pedagógus: földrajz-történelem szakos középiskolai tanár. Kifejtette, hogy az egységesülő középiskolai felnőttoktatás normái szerint kialakított tananyag és követelményrendszer megfelel a kor követelményeinek. A felnőtted középiskolájába az általános iskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek, illetve a középiskolát a második év után abbahagyó hallgatók jelentkezhetnek. A Szegedi Felnőttoktatási Középiskolába jelenleg összesen 105 tanuló jár. A képzés költségeit állami normatívákból fedezik. A hallgatók havonta 2 ezer forint tandíjat fizetnek (az első félév ingyenes volt), négyes átlag fölött az oktatás ingyenes. Akinek a jelképesnek mondható tandíj előteremtése gondot okoz, részletekben is fizethet. Máhig József terveiben többféle szakképzés beindítása is szerepel, többek között könnyűipari, térinformatikai, számítástechnikai és nyelvoktatást is szerveznek. Az órák látogatása nem kötelező, de félévkor és a tanév végén mindenki beszámoló vizsgát tesz. A követelmények magasak, hiszen közös cél, hogy a képzés végén kiadott bizonyítvány egyenértékű legyen a nappali tagozatos iskolában szerzett oklevéllel. A tanulók többnyire a jobb és biztosabb álláslehetőség és persze a magasabb fizetés reményében vállalják a munka után bizony fárasztó tanulást. A tanuló dolgozók kötelező munkahelyi támogatása már nem szerepel a Munka törvénykönyvében. A támogatás már csupán „adható". Többen főnökük, igazgatójuk tudta nélkül járnak iskolába, s nem vennék szívesen, ha munkahelyükön kitudódna a dolog. Egy családos férfi főiskolára készül, s az éjszaka óráiból lopja el a tanulásra szánt időt. Egy fegyveres testületnél szolgáló fiatalember azért jelentkezett, hogy munkakörét az uniós követelményeknek is megfelelően láthassa el. Egy ifjú hölgy viszont elismeréssel szólt munkahelyéről, a Tisza Volán Rt.-ről: munkáltatójától vizsgaszabadságot, tankönyvtérítést is kap. O is főiskolai diploma megszerzését tűzte ki célul. Krisztin Tamás taxizik, egyéni vállalkozó. Két fuvar között, a kocsiban is tanul. Neki is van családja, lakáshitelt vettek föl. A megélhetés azonban nehéz, ezért - bár munkáját szereti - biztosabb állást szeretne. Úgy gondolja, érettségivel könnyebb lesz. NY. P. Az EU nem önkiszolgáló bolt Míg egy évtizeddel ezelőtt a német volt a legfontosabb idegen nyelv, amit hazánkban tanítottak, mára igencsak teret vesztett az angollal szemben. Ezt a folyamatot, már csak az uniós csatlakozás miatt is, meg kellene állítani — véli Wilfried Gruber, Németország nagykövete. Nem szabad elhanyagolni a kapcsolatokat a német nyelvterületű államokkal, ehhez viszont szükség van arra, hogy minél több fiatal tanulja meg ezt a nyelvet - fejtette ki Wilfried Gruber, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete a két állam kulturális kapcsolatairól tartott előadásában Vásárhelyen. A német azonban, bár a kilencvenes évek elején a leggyakrabban tanított idegen nyelv volt hazánkban, mára háttérbe szorult az angol miatt. A nagykövet szerint a felnövekvő generáció életesélyeit vizsgálva akkor járnak a legjobban a mostani iskolások, ha két idegen nyelvet tanulnak, s ezek közül a német az egyik. A felsőoktatási kapcsolatok terén Wilfried Gruber kiemelte, hogy ma háromezer magyar diák tanul Németországban, s közülük ötszázan a német államtól kapnak ösztöndíjat. A nagykövet arra biztatott minden általános és középiskolást, hogy fontolják meg ezt a lehetőséget és minél többen töltsenek legalább egy kis időt német felsőoktatási intézményben. A két állam politikai viszonyát elemezve a nagykövet kitért arra, hogy négy éve közös tagok vagyunk a NATO-ban, egy év múlva pedig ugyanez lesz a helyzet az EU-ban is, s ennek következményeként a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország kapcsolata elmélyül majd. Az pedig még nagy kérdés, vajon milyen partner lesz hazánk az unióban, hiszen ez a szövetség attól erős és cselekvőképes, amit tagok beleadnak, s nem úgy működik, mint egy önkiszolgáló bolt, ahonnan csak elvenni kell. SZ.A.K. Félmillió az aradi szabadságszoborra Botka László szegedi szocialista polgármester polgármesteri alapjából 500 ezer forinttal támogatja az aradi szabadságszobor felújítását. Előzőleg találkozott az RMDSZ aradi szervezetének vezetőivel és az RMDSZ-es politikusok elmondták, hogy szeretnék helyreállítani az 1925-ben lerombolt városi szabadságszobrot. Botka úgy véli, az ügyet a szegediek is fontosnak tartják. A város reménysége, avagy „iskola a határon" A tudásközpont nagyüzeme Szeged igazi egyetemi város. Az utcakép elengedhetetlen részét alkotják a diákok. Fotó: Schmidt Andrea Ahogyan az uniós regionális szemlélet honosodik nálunk, egyre természetesebben dél-alföldi tudásközpontnak, vagy a régió szellemi centrumának nevezik Szeged egyetemét. Most egy másik nézőpontból, a város „nagyfogyasztójaként" és legnagyobb munkáltatójaként vesszük szemügyre a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE). A história is megérne persze egy misét, ám most legyen elég annyi: 82 esztendővel ezelőtt teljesült a szegedi polgárok régi vágya, s az 1872-ben alapított kolozsvári egyetemet ideiglenesen a városban helyezték el. Klebelsberg Kunó támogatása mellett a szegediek lelkesedése és áldozatvállalása is kellett ahhoz, hogy az egyetem viszonylag rövid idő alatt meggyökeresedjen, szervüljön itt. Megtörtént, olyannyira, hogy amikor 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözhetett Kolozsvárra, az akkori oktatási kormányzat új egyetemet alapitott Szegeden. Az ötvenes évek elején kettéválasztották, ám az universitás szellemisége tovább élt, tartópillére lett a 2000-ben megkezdődött „újraegyesülési folyamatnak". A város arca A tudományok szabad művelőinek és tanulóinak autonóm közössége az eltelt időben olyan szellemi értékeket halmozott fel, amelyek révén a szegedi universitás megbecsült helyet szerzett magának az ország és a világ egyetemi szférájában. Nehéz lenne itt felsorolni mindazon tudósok nevét, akik ehhez az egyetemhez kötődtek, itt alkottak, tanítottak és eredeti gondolataikkal, kutatási eredményeikkel jobbítva a világot, az egyetemes tudomány legnagyobbjai közé emelkedtek. Geopolitikai helyzetéből hol előnyöket szerző, hol hátrányokat húzó város mára az egyeteméről ismerszik leginkább, s az ott összpontosuló értékeket tartja a legnagyobb fejlődési esélyének. A városlakók számára azonban talán nem eléggé nyilvánvaló, hogy miféle mindennapos előnyökkel is jár Szegednek az SZTE léte. Ennek bizonyítására teszünk kísérletet, amikor jobbára adatokkal, beszédes számokkal, tényekkel igyekszünk alátámasztani: azon túl, hogy a világ az egyetem révén ismeri Szeged nevét - vagyis, ahogyan manapság mondják, ez a város legfőbb reklámhordozója, PR- és marketingtényezője az egyetem a város nagyfogyasztója, legnagyobb munkáltatója, idegenforgalmi vonzerővel, s talán legújabban tőkevonzó képességgel rendelkező intézménye is. Az egyetem polgárai A jelenleg tizenegy karral működő SZTE-n több mint hat és fél ezren dolgoznak. Közülük 1540-en oktatók, kutatók (579-en orvosok). Tizenöten tagjai a legmagasabb hazai tudományos köztestületnek, a Magyar Tudományos Akadémiának. Az oktatók közül 196-an alkotják a professzori kart, 801-en rendelkeznek tudományos fokozattal. Az egyéb dolgozók (nem oktatók) száma több, mint ötezer, közülük felsőfokú végzettséggel rendelkezik 1211 szakember. Az adminisztráció, az ügyvitel területén foglalkoztatottak száma 684, kulturális szakmai munkakörökben pedig 126-an dolgoznak. Az Állam- és Jogtudományi, az Általános Orvostudományi, a Bölcsészettudományi, az Egészségügyi Főiskolai, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai, a Mezőgazdasági Főiskolai, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai, a Természettudományi, valamint a Zeneművészeti Főiskolai Karon (konzervatóriumban) összesen majdnem harmincezer diák tanul. Közöttük külföldiek és a határokon túlról érkezett magyarok. Szervezet Az SZTE-nek három gyakorló közoktatási intézménye van, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, az ugyancsak Ságváriról elnevezett gyakorló általános iskola és a tanárképző főiskolai kar gyakorló általános iskolája. A nem gyakorló közoktatási intézmények közül kettő óvoda, a harmadik a konzervatórium alapfokú művészeti oktatási intézménye. Pillanatnyilag négy központi oktatási egység szolgál: a számítóközpont, a könyvtár, az idegen nyelvi és a sportközpont. Az egyéb központi egységek: a rektori hivatal, a stratégiai, a PR-, a pályázati iroda, a Szegedi Egyetem című újság, a kulturális iroda, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK), az Európai Tanulmányok Központ, a füvészkert, a levéltár, a Közalkalmazotti Tanács, a biztonságszervezés (vagyon-, tűz-, munka-, környezet-, sugár- és polgárvédelem), a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság. A karok és az egyetem egyéb részlegei (beleértve a klinikákat is) a város területén összesen 230 épületben működnek. Pénz Az egyetem idei évi költségvetési főösszege 32 milliárd 500 millió forint. Az összeg az egyetem működési feltételeinek biztosítására szolgál. Majdnem 15 milliárd 300 millió ebből az Oktatási Minisztérium költségvetési támogatása, közel 17 milliárd 200 millió pedig a tervezett saját bevétel (benne a gyógyítótevékenység OEP-finanszírozása). A tudományegyetem folyamatban lévő nagyberuházása az Ady téren épülő tanulmányi és információs központ, amely jövőre készül el, minőségi változást hoz az egyetemi szolgáltatásokban és gazdagítja a városi kubatúrát is (konferenciaközpont). A regionális és országos ipari kapcsolatok szervezésére, a tudás- és technológiai transzfer gyakorlati megvalósítására az SZTE és a város kiemelkedő gazdasági szereplőinek részvételével megalakult a Kooperációs Kutatási Központ és annak munkaszervezete, az Unikitech Kht. A kutatási-fejlesztési tevékenységre épülő gazdasági eredmények elérése, csúcstechnológiákat alkalmazó iparágak honosítása érdekében megalakult a Szeged Biopolisz elnevezésű élettudományi konzorcium az egyetem, a szegedi biológiai kutatóhelyek és az önkormányzat összefogásával, s folyamatban van egy bioinnovációs cég életre hívása. SULYOK ERZSÉBET