Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

V. SZIESZTA 2003. április 26., szombat HATVANEVES LENNE CSIZMAZIA GYÖRGY Fehér-tói április „Lelki egyensúlyunk, harmóniánk nemcsak a közvetlen családi, munkahelyi tényezőktől függ, hanem attól a természeti környezettől is, mely körülvesz bennünket" - vallotta életében Csizmazia György, szegedi biológus, tanár, természetrajziró és múzeumpedagógus, aki 57 évesen hunyt el 2000 novemberében. Idén május 23-án lett volna hatvanéves. Ebből az alkalomból - rá emlékezve egy rövid írását közöljük, amely 1989. április 24-én a Délmagyarországban jelent meg Fehér-tói április címmel. Bíbicfiókák gyalogolnak a gyevi pusztán, s elöntötte virágával a szikeseket a kamilla. Fehér-tói április... pipacs vére lobban a gát zöldjén, madártej fehér virágai földre hullt apró csillagok. Kamillagyűjtögető járja óriás fésűjével a tószéli réteket, teli zsákjai púpostevévé varázsolják útszéli Trabantját. Bíbicpár csapong felette... biibic-biibic jajong, csapkodva sírnak, próbálják az idegent elcsalni a fiókák közeléből. Piros lábú cankó csatlakozik hozzájuk, izgatott füttyével riaszt, majd megunva visszasiet 4 tojásos fészkéhez a kamillatenger szívébe. Igaz, hogy csak május a költés fő hónapja, de az idei sietős, tavaszi-nyár egy hónappal előreállította a Természet óráját! A kéklő tiszai füzesek koronájában már tollasodnak a szürkegémfiókák! EmberemCsizmazia György. lékezet óta erre nem volt példa! A feketerigó fiókák két hete kirepültek már, s olyan pár is akad, ahol a második fészekalj tojásait melengetik. A függőcinegepárnak is félig kész a hintázó, művészi fészke. Őszapó etet, csőrében furcsa fehér „valamivel" távozik fészkéből. Az énekesmadarak legtöbbFOTÓ: GYENES KÁLMÁN je ugyanis a fiókák ürülékét is jó messzire elviszi a fészektől, nehogy azok árulójukká váljanak. Csak az ember... de hát hagyjuk most ezt, most Madárország lakóival vagyunk. S a fészekben vékony nyakukon ingó, sárga torkukkal szinte világító fiókák látványa „embert gyógyító", atavisztikus pillanat... Teljes a fészekalj néhány gulipánnal is, közelükben godapár fészkel, lotyózásuk meszszire kísér. Egy bölömbika szól a szigeti sásból, hangja messzi tompa dobszó; ümmm... ümmm. Tücsökmadár pirreg egy avas nádcsomón, fölötte rétihéjapár nászröpte villódzik... Javában tart a fészkek „alapozása", a fészeképítés, kotlás, etetés. De átvonuló vendégek is vannak még. Kiszínezett kis sirályok lebegtek a zöldellő náddárdák felett, lőcsér rója légi őrjáratát. Amott halászsas üldögél a tómeder sarában, társát várja vissza... hiába, magasfeszültségű vezeték veszítette el. A tojó ezt nem tudhatja, még vár, szél borzolja tollait, vijjogva kap szárnyra a sas, s emelkedik míg a szürke ég összezárul mögötte. Kispolingok csapata húz északnak, s az útszéli „koszorús szentjános" szobránál sárgarigó hangja felesel - „huncut a bíró" a birkaakol nádtetején hüppögő búbosbankával... up... upp... upupup, Április vége... Szent György-napkor a Fehér-tó víztükrei mögszelídülnek, szárnyaló nagykócsag sodródó selyemfátyla simogatja tavasz-nyári arcát. Mézillata lesz a levegőnek, a szél a sándorfalvi akácosok felől suttog; „siettek a madarak - siessetek tik is Emberek"... S bizony erről is, arról is könnyebben esik szó a halászlé rőzsetüzénél. A tavi ember hallgatásából ilyenkor fakaszt a madárdal és a vizek boldog csendje régi nagy emlékezéseket! Mi jöhet a tavaszi fortisszimó után... 9 SZEMKÖZT Színházigazgató-választás a kereszttűzben Minden héten csütörtökön este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témáról. Az e heti adásban Kormos Tibort, a színház egykori vezetőjét, a közgyűlés kulturális bizottságának elnökét faggatta Márok Tamás és Szetey András a színházigazgató-választás hátteréről. - Egységes színházi szakma nem létezik, szekértáborok vannak - mondta Kormos Tibor annak kapcsán, miért támogatott más jelöltet a neves színházi szakemberekből álló bizottság, illetve a közgyűlés kulturális bizottsága. Az előbbi testület Koczka Ferenc, míg az utóbbi Székhelyi József mellett tette le a voksát. A volt színházigazgató a műsorban kijelentette: nem értett egyet a szakmai testület álláspontjával, és a jelöltek egyenkénti, mintegy húszperces meghallgatása egyértelműen arról győzte meg, hogy bölcs döntés született, amikor a kulturális bizottság Székhelyi megválasztását javasolta a tegnapi közgyűlésnek. A döntésben közrejátszó politikai motívumokról lakonikusan annyit mondott: ilyen megfontolások minden döntésnél szerepet játszanak, ő azonban azért támogatta Székhelyit, mert kimagaslóan szerepelt a meghallgatáson. Áz egyik kérdés arra utalt, hogy a lemondott igazgatót, Korognai Károlyt többen hibáztatták amiatt, hogy az intézmény vezetése mellett rendszeresen rendezett színműveket és játszott is különböző darabokban, vagyis túl sokat vállalt egyszerre, ami az új igazgató esetében is probléma lehet. Kormos Tibor határozottan kijelentette, hogy az új vezető csak akkor rendezhet, ha ahhoz a kulturális bizottság is hozzájárul. - Ez csak akkor történhet meg, ha a színház gazdaságilag már olyan állapotban van, hogy az igazgató nyugodtan rendezhet - tette hozzá. Azt pedig határozottan állította, hogy erre a következő évad elején biztosan nem kerülhet sor. Az intézmény gazdasági talpra állításának esélyéről a bizottsági elnök elmondta: „Mint a borbélynak, az új igazgatónak eret kell vágni a színház testén, de nem szabad elvéreztetni." Ezzel azokra a drasztikus intézkedésekre utalt, amelyek elkerülhetetlenek. Szerinte azonban az ötéves kinevezés elegendő időt biztosít az intézményvezetőnek arra, hogy a népszerűtlen lépéseket követően visszaszerezhesse az önkéntelenül elvesztett szimpátiát. H. SZ. Kérdések és válaszok a depresszióról MUNKATÁRSUNKTÓL A depresszió napjaink legelterjedtebb emocionális betegsége. Gyakorisága és önpusztító hatása miatt nagy erőkkel igyekeznek feltárni az okait. A különösen súlyos depresszióban szenvedő betegeknek csak ötven százaléka épül fel egy éven belül, és a felépült betegek felénél két éven belül újabb depressziós roham jelentkezik. Mivel világszerte egyre több ember válik veszélyeztetetté - s egyaránt érint minden korosztályt -, fontos, hogy felismerjük jeleit, tüneteit, akár magunkon, akár a környezetünkben élőkön, tájékozódjunk arról, miként lehet legyőzni, hiszen az időben érkező mentális támogatás, szakértők bevonása, esetleg a gyógyszeres kezelés életet menthet. Jelenleg hazánkban a depressziósok mintegy harminc százaléka kap valamiféle kezelést, ám a regisztrált kezeletlen betegek száma így is 250 ezer. A Negyedik Dimenzió című magazinműsor ezzel a problémával foglalkozik vasárnap 19 órától a Telin Televízión. AZ OROSZOK IS MEGCÉLOZTÁK A VÖRÖS BOLYGÓT Mars-utazás 2018-ban Másfél évre zárnak el a kiilvilágtó hat űrhajóst, akik egy szimulált űrutazásban vesznek majd részt - a kísértet egy lehetséges 2018-as Marsra szállás előkészítésének egyik eleme. MUNKATÁRSUNKTÓL A Mars bolygó népszerűsége a világ űrhivatalainak szemében töretlen. Az amerikaiak mindenképpen embereket kívánnak küldeni a vörös égitestre, a tervek szerint valamikor 2015-2025 között. A legutóbbi hírek szerint az orosz űrkutatás vezetői is azon fáradoznak, hogy partnereiket meggyőzzék, 2018-ban tegyenek meg egy újabb nagy lépést az emberiség részéről, vagyis indítsanak nemzetközi összefogás keretében egy emberi legénységgel lebonyolítandó Mars-küldetést. 2018 megfelelő időpont, mivel akkor a Föld és a Mars relatíve közel helyezkedik el egymáshoz viszonyítva, és a naptevékenység is viszonylag csekély lesz ebben az időben, ami az űrutazás számára kedvezőbb, mint egy aktívabb időszak. FARKAS CSABA H0RGASZR0VATA Uj halunk az amurgéb Örüljünk neki? Ne örüljünk? Az alvógébfélék közé tartozó amurgéb már itt van a Tiszában. 1998-ban Tokajtól Csongrádig, illetve a Bodrogban 324 példányt vizsgáltak meg kutatók és úgy látják, ahol egyszer megjelenik a mindössze 20-25 centire megnövő amurgéb, ott hamar a leggyakoribb halak közé küzdi föl magát. Egy bizonyos: nagy hatékonyságú szúnyoglárva-pusztító, s elsősorban oly helyeken él, ahol rajta kívül főleg csak a moszkitó bírja ki (lásd kubikgödrök). Mi több, az sem lehetetlen, hogy e hallal az ugyancsak távol-keleti eredetű ezüstkárász és razbóra természetes ellensége honosodott meg nálunk. „Növekedése sajátságosan lassú, bár nagy ragadozó, s könnyűszerrel tünteti el a nála kisebb, fele akkora kárászokat" - írja róla a hatvanas évekbeli szakszerző, amikor még föl sem merült, hogy e hal mifelénk is megjelenik, még csak magyar neve sem volt, orosz nevén (goloveska) emlegették. Úgyhogy - bár személyében újabb tájidegen hallal dúsul környezetünk és ráadásul éppen akkor, mikor nálunk az őshonosság a divat - nem kell széles körű ördögűzéssel fogadni. De várni sem kell tőle túl sok jót. Örüljünk neki, ha nem lesz ikrapusztító - e lehetőségre egyébiránt nem utal a vonatkozó irodalom, a legújabb, az internetes sem -, a csuka számára viszont új táplálékhalat jelenthet. Vízközeli települések gyerekei az amurgéb közvetítésével tanulhatnak majd horgászni. A távol-keleti eredetű amurgéb Magyarországon ma még elsősorban a Tiszában él, elterjedése mindenütt várható. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Miképp került a távol-keleti Amur vízrendszeréből, a Sárga- és a Japán-tenger partvidékéről a Tiszába? Akváriumi halként hozták be Szentpétervárra 1912-ben mint tetszetős küllemű, érdekes életmódú élőlényt, aztán mind közelebb került hozzánk. Magyarországon először 1997-ben találták meg kutatók a Tisza-tó kubikgödreiben, de nyilván hamarabb megjelent: a lelt példányok legminimálisabban öt korcsoportba tartoztak. Miről ismerni föl? Durbincsnak is kinéz, gébnek is kinéz, mégsem durbincs, sem nem géb, hanem: amurgéb. A durbincstól többek között lekerekített farokúszója különbözteti meg - s az, hogy nem szúr -, a gébektől pedig az, hogy hasúszói nem alkotnak tapadókorongot. Elterjedése országszerte várható, szaporaságához hozzájárul, hogy ikráját gondozza. A magunk részéről minden különösebb pozitív vagy negatív érzelemnyilvánítás nélkül, a következőket tesszük közzé: Isten hozott, amurgéb!