Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

Szombat, 2003. április 26. SZIESZTA II. MUNKATÁRSUNK, DARVASI LÁSZLÓ MESEREGÉNYE AZ ÉV LEGJOBB GYERMEKKÖNYVE Trapiti-siker a könyvfesztiválon fi |4 § fjf I 9 8i fi ff alkataim liai fi fi fii *f- ai fiai 1 at f I fi m TAlENtUM DIÁKKÖNYVTÁR MIKSZÁTH KÁLMÁN Atib atyafiak Appamfo Az Év Gyermekkönyve-díjat az idén Darvasi László mesere­génye, a Trapiti, avagy az első tökfőzelék-háború kapta a bu­dapesti nemzetközi könyvfesz­tiválon. A most jubiláló, tizedszer megrendezett könyvfesztivá­lon Darvasi László, a Szege­den alkotó író, lapunk mun­katársa vehette át tegnap a tavaly novemberben, a Mag­vető Kiadónál megjelent me­seregényéért az Év Gyermek­könyve-díjat. A rangos kitün­tetést a gyermekkönyvek ügyének nemzetközi képvise­letére létrejött szervezet, az IBBY (Internacional Board on Books for Young People), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyar szekciója ítéli oda. A bírálóbizottság évente választja ki a megjelent gyer­mekkönyvek közül a legjobb és legsikeresebb szépirodalmi műveket, s az írói mellett oda­ítél fordítói, illusztrátori, is­meretterjesztő és életműdíja­kat is. Az IBBY 1953-ban alakult Zürichben. Nonprofit szerve­zet, amely világszerte képviseli azokat, akik könyvet adnak a gyermekek kezébe. Hivatalo­san helyet kapott az UNESCO és az UNICEF szervezetében, több mint hatvan országban működik nemzeti szekciója. Az IBBY magyar egyesülete ki­emelt feladatának tekinti, hogy Figyelemmel kísérje a hazai gyermekkönyvkiadást, s az áp­rilisi könyvfesztiválokon díjaz­za az év válogatott termését. Tavaly Szijj Ferenc, korábban például Janikovszky Éva, Tar­bay Ede, Lázár Ervin, Békés Pál kapott írói díjat. A Magvető - mások mellett a Nobel-díjas Kertész Imre, az idei irodalmi nagydíjas Ra­kovszky Zsuzsa, Esterházy Pé­ter, Bodor Ádám, Závada Pál kiadója - egyébként nem ad ki gyermekkönyveket, ám Dar­vasi többi művének kiadója­ként tavaly erre is vállalkozott. A Trapiti a karácsonyi "vásár egyik könyvsikere lett, s az egyébként reneszánszát élő magyar gyermekirodalom bő­ségesen megjelenő kötetei kö­zül most a legjobbnak ítélte az IBBY bírálóbizottsága. Darva­si Lászlónak ezt a könyvét egyébként szegedi grafikus­művész, a lapunkban karika­túrákat közlő Németh György illusztrálta. Az Év Gyermekkönyve-díj átvétele után hamarosan Né­metországba invitálja Darva­sit a neves Suhrkamp Kiadó: megjelent németül A lojangi kutyavadászok című novellás­kötete. Ez a harmadik könyve német nyelven, Heinz Eisterer fordította, akárcsak A könyv­mutatványosok legendáját, amely tavaly került a német könyvpiacra. A Kertész-köny­veket is gondozó kiadó szer­vezésében Zürichben, Berlin­ben és Frankfurtban rendez­nek könyvbemutatókat, ame­lyeken Darvasi László is részt vesz és felolvas a novellás­kötetből. S. E. A szerző és a díjazott meseregény. FOTÓ: KARNOK CSABA Cannes-i filmprogram Hivatalosan is bejelentették az 56. cannes-i filmfesztivál prog­ramját, melyből kiderül, hogy többek közt Lars von Trier, Clint Eastwood és Peter Greenaway új filmje is megmérettetik majd az Aranypálmáért. MUNKATÁRSUNKTÓL Párizsban bejelentették a má­jus 14-én kezdődő, 56. cannes-i filmfesztivál hivata­los programját. A Tulipános Fanfannal kezdődő és egy klasszikus Chaplin-filmmel záródó esemény legnagyobb szenzációja a versenyprogra­mon kívül bemutatott Mátrix - Újratöltve lesz, de Holly­wood egy másik hatalmas be­vételekre számot tartó darabja is itt debütál: a Terminátor 3 vetítésére Arnold Schwarze­neggert és Claire Danest is Cannes-ba várják. A versenyprogramban vetí­tett nagyjátékfilmek rendezői között a várakozásoknak meg­felelően a legnagyobb neveket találjuk, így már régóta biztos volt Lars von Trier Nicole Kid­mannel forgatott csaknem há­romórás mozija, a Dogville és Gus van Sant Elephant című alkotásának szereplése is. Két­ségesebb volt viszont, hogy el­készül-e Peter Greenaway or­szágokon és stílusokon átívelő szuperprodukciója, a Tulse Luper bőröndjei első epizód­ja, s nem sokat lehetett hallani Clint Eastwood bonyolult de­tektívtörténetéről, a Mystic Ri­verről sem, melynek elkészül­tét egyes magazinok még min­dig firtatják. A bő tíznapos fesztivál persze nem csak a filmekről, hanem a sztárokról is szól, Cannes hon­lapjának bizonysága szerint a megnyitó napján többek kö­zött Nicole Kidman, Carrie-An­ne Moss, Penélope Cruz, Lau­rence Fishburne, Tom Cruise, Keanu Reeves, Ewan McGregor, Sean Penn, Monica Bellucci, Tim Robbins, Kevin Bacon és Vincent Gallo is végigsétál a vö­rös szőnyegen. EGY MIKSZÁTH-MONDAT A MAI MAGYAR KÖNYVKIADÁSRÓL A néhai bárány, vagy amit akartok Az, hogy eredetiben olvashatja-e a di­ák Mikszáth Kálmán egy-egy szép mondatát a legújabb kiadású olcsó kö­tetekben, azon is múlik, hogy mi volt a szedőnő fejében és volt-e a kötetnek korrektora. Szerencsés az a közép­iskolás, aki időben rájön: saját Ma­dách-kötetéből hiányzik az egyiptomi szín. Ha nem veszi észre, kellemetlen meglepetés érheti az érettségin. A történet hőse betéved valahol Szege­den egy belvárosi ház udvari mellék­épületének pincéjében berendezett könyvesboltba, ahol régen olcsó ritka­ságokra bukkant. Most csak tanköny­veket és füzeteket lát mindenfelé, úgy­hogy el is indul a kijárat felé, amikor megpillantja azt az állványt, amelyen a kötelező olvasmányok sorakoznak. Mi­vel második osztályos a nagyfia, azon­nal odalép, megnézi, van-e valami a kí­nálatban, ami otthon nincs meg. Per­sze hogy van. Kezébe veszi a Talentum Diákkönyvtár kötetét - Mikszáth Kál­mán: A tót atyafiak, A jó palócok - és eszébe jutnak a régi emlékei. Hazafelé a buszon már azt tervezi, estére ebből Mikszáth Kálmán fiatalkorában. Talentum Diákkönyvtár kötetében. Va­jon, ha lett volna kedve tovább olvasni, hány ilyen apróságot talál? A legtöbb antikváriumi és könyvtári példányban ez a mondat ceruzával alá is van húzva, ami azt jelenti, a tanárok ezt fontosnak tartják, órán szóba kerül. A megkurtított Tragédia Tót atyafiak vagy A tót atyafiak? A kiadók többsége az előbbire esküszik, a lexikonok véleménye megoszlik. Az Új Magyar Irodalmi szerint az utóbbi címváltozat a helyes. fog olvasni a nagyfiának. Milyen jó lesz majd, amikor a legizgalmasabb résznél szépen leteszi a könyvet, azt mondja, most fontos dolga van és kimegy. A fia hátha kezébe veszi a kötetet, hátha to­vább olvassa és elhiszi, nem csak azt érdemes olvasni, amit mindenképpen muszáj. A buszon ülve odalapoz tehát A néhai bárány című novellához, ol­vasni kezd, s aztán nem hiszi el, amit lát. Valami nincs rendben. A faluból pap lett Olyan érzés ez, mint amikor fizetés után, otthon derül ki, nem Adidas, hanem Adiads, ami a szatyorból elő­kerül. Ilyen bosszúság bárkit érhet, könyvvel kapcsolatban azonban ő még sohasem tapasztalt ilyet. Másnap megnézte az interneten a Magyar Elektronikus Könyvtárban A néhai bá­rány szövegét és látta: neki van igaza. Elment az egyik antikváriumba, az ott lévő két korábbi kiadást is megnézte: ezek a MEK szövegével egyezőek. Be­ment a Somogyi-könyvtárba és az ott fellelhető kiadványokban is megnézte a novellát. Az eredmény ugyanaz. A különböző kiadású példányokban A néhai bárány negyedik, egy mon­datból álló bekezdése a következő: „No, ha most ez egyszer ki nem csap az a patak, s ki nem önti a bodokiakat, mint az ürgét, akkor mégis jó dolog keresztény katolikus falunak lenni ­lutheránus vidéken." A Talentum Di­ákkönyvtár kötetében ugyanez a mon­dat: „No, ha most az egyszer ki nem csap az a patak s ki nem önti a bo­dokiakat, mint az ürgét, akkor mégis jó dolog keresztény katolikus papnak lenni - luteránus vidéken." Ha a ki­emelt szavakat - s a patak szó utáni vesszőt, illetve annak hiányát - néz­zük, négy eltérést láthatunk ebben az egyetlen mondatban. A luteránus szó maga megérne egy rövid misét, így, h nélkül, hiszen a Magyar helyesírási szótár ma is lutheránusként ismeri, h-val. A legszebb mégis az, hogy „fa­lunak" helyett „papnak" olvasható a Az ismerős makói gimnáziumi tanár, amikor meghallja a történetet, szomo­rú, de nem nagyon csodálkozik. Szo­morúan megköszöni az észrevételt, ígéri, értesíteni fogja kollégáit. Azt mondja, járt ő már úgy, hogy egyik di­ákja felelés közben nagy szemeket me­resztett arra a kérdésre, mi is történt Az ember tragédiájának egyiptomi színé­ben. Ilyen szín nincs is, mondta a diák magabiztosan, a tanár pedig kénytelen volt igazat adni neki, merthogy tanít­ványa olyan könyvet mutatott, amely­ből valóban hiányzott az egyiptomi szín. A tanár is vett egyet abból a ki­adásból, eltette emlékbe. Jobb, mond­ja, ha az ilyesmi még az érettségi előtt kiderül, hiszen nagyon kellemetlen meglepetés érheti a diákot. Legjobb, ha a vásárló kijavítja a hibát A tanárképző főiskola magyar iroda­lom tanszékének tanársegédje a törté­netet és a példamondatot hallva, hal­kan fölnevet a vonal túlsó végén. Azt mondja, mivel maga is rendezett már könyvet sajtó alá, tudja, milyen köny­nyen becsúszhat egy-egy bosszantó hi­ba. Azt, hogy a faluból hogyan lett pap egy esetleges másolás közben, nyilván a szedőnőtől kellene megkérdezni. Azt, hogy hogyan maradhatott benne a kö­tetben, a korrektortól. A Talentum Di­ákkönyvtár sorozatának kiadóját hívja emberünk utoljára, s ekkor bezárul a kör. A kiadó munkatársa, egy kedves hölgy azt mondja, ezt a hibát még sen­ki sem jelezte nekik. Mi a teendő tehát? A hölgy elegánsan elkerüli azt a lehető­séget, hogy esetleg visszakérnék a kö­tetet és adnának helyette egy javítottat. Szerinte az lenne a legjobb, ha a vásár­ló kijavítaná a saját példányában az összes mégtalált hibát. Úgy, ahogyan jónak látja. BAKOS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents