Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-25 / 96. szám

PÉNTEK, 2003. ÁPRILIS 25. • AKTUÁLIS* 5 A panelfelújítás is egyszerűbb lesz A Nemzeti lakásprogram első társadalmi vitáját rendezték meg tegnap a szegedi városhá­zán. Az eddigi lakástámogatások, a kedvezményes hitelek nem jut­hattak el a legrászorultabb réte­gekhez, a nagycsaládosokhoz és az alacsony jövedelműekhez, többek között ezért is van szük­ség néhány törvényi szabályozás megváltoztatására - mondta teg­nap a szegedi városházán Csabai Lászlóné lakásügyi kormány­megbízott, Nyíregyháza polgár­mestere. Szegeden tartották meg ugyanis a Nemzeti lakásprogram első társadalmi vitáját abból az alkalomból, hogy itt rendezték meg a Megyei Jogú Városok Szö­vetsége urbanisztikai és lakás­ügyi bizottságának ülését. Ezen bizottság elnöke az elkövetkező négy évben Botka László, Szeged polgármestere. TÁMOGATÁS Nem kell jelentős változá­soktól tartaniuk azoknak, akik új vagy használt lakás építését államilag támoga­tott hitelből szeretnék meg­valósítani - mondta tegnap Csabai Lászlóné. Az a téma, miszerint csorbítanák az adókedvezményeket, s a tör­lesztőrészlet 40 százalékát (240 ezer forintos plafonnal) a jövőben már nem lehetne visszaigényelni, nincs napi­renden. Adótörvényt külön­ben is csak év végén lehet módosítani. Szakértők sze­rint van néhány ellentmon­dás a hitelrendszerben, és változtatni csak azokon a te­rületeken kell, amelyek visz­szaélésekre adnak lehetősé­get. Ilyen a családon belüli ingatlanátadás „blokkolá­sa". Csabai Lászlóné hozzátette, hogy a lakásprogram részét képe­zi a törvényi szabályozás, az ed­digi törvények (lakás-, lakbér-, nonprofit-, társasházi és lakás­szövetkezeti) ellentmondásait próbálják a jövőben feloldani. Va­lamennyit szeptemberben sze­retnék a parlament elé terjeszte­ni. A bérlakásépítésbe pedig az önkormányzatokon kívül más szereplőket, vállalkozókat, ingat­lanbefektetőket, majd egy máso­dik lépcsőben kisbefektetőket is bevonnának a lakásalapokon ke­resztül. A lakásfelújításokkal kapcso­latban külön kezelik a tömbre­habilitációkat, valamint az ipa­ri technológiával épített ottho­nok rekonstrukcióját. Ez utób­biak felújítása azért fontos, mert megnőttek a lakhatási költségek a korszerűtlen mű­szaki adottságok miatt. (Mel­lesleg a lakásprogramban egye­dül a tömbrehabilitáció szá­míthat uniós forrásokra). Az is eltökélt szándéka a kormány­nak, hogy a lakbérrel nem a bérlakást, hanem a benne élő­ket támogatják majd. Szeged csatlakozik a bérla­kás-építési programhoz - mond­ta Botka László, évente ötvenet szeretnének átadni. Felmérték, hány és mekkora telek áll rendel­kezésre a tervezéshez. Nélkülöz­hetetlennek tartja a társasházi és a lakásszövetkezeti törvény mó­dosítását ahhoz, hogy a város el­indíthassa panelrekonstrukciós programját. Jelenleg ugyanis egy-két lakó is megakadályozhat­ja a felújítást. A lakossági hozzá­járulás egyharmados költségét (az önkormányzati és az állami rész mellett) sok család nem tud­ja előteremteni, ezért Szegeden tervezik, hogy a szolgáltatókkal közösen olyan alapítványt hoz­nak létre, amelynek hosszú lejá­ratú hiteleihez a lakók pályáz­hatnak. F.K. Eladja a Gyevi temetőt a felsővárosi egy­házközség. A vevő neve még üzleti titok, de az már biztosra vehető, hogy lakópark épül a sírkert helyén. Több mint harminc évvel ezelőtt temettek utoljára Szeged egyik legrégebbi sírkertjében, a József Attila sugárúti Gyevi temetőben. 1969 ősze óta nem engedélyeznek temetést a sírkertben. A szegediek pár évvel később már találgatták, vajon mi lesz a tarjáni lakótelep paneljaival körbeölelt sírkert sorsa. Évtize­dek teltek el, mire kiderült: örök álmát senki sem aludhatja ebben a temetőben, ugyanis a sírkertet a felsővárosi egyházközség eladja, s helyén lakópark épül. 2001 őszén meg is jelent egy hirdetmény a temető bejáratánál, amely azt tudatta, hogy a temetkezési helyek kiürítésére 2002. május 31 -éig van lehetőség. Mint Móricz Szabolcs­tól, a Dugonics temető gondnokától megtud­tuk, e határidő lejárta után is végeztek exhu­málásokat. 2002 végéig összesen mintegy 200 sírból emelték ki a földi maradványokat, s még az idén is elfogadtak exhumálási kérel­met. Amíg a temető helyére szánt lakópark építési munkálatai nem kezdődnek meg, nincs akadálya annak, hogy bárki őseinek csontjait másik sírkertben temettesse el, ne­tán elhamvasztassa. - Az exhumálás akár a 30 ezer, az újratemetés pedig a 100 ezer fo­rintot is meghaladhatja. A hamvasztás ter­mészetesen olcsóbb - mondta el Móricz Sza­bolcs. A Gyevi temető útjait járva láthattuk, a környékben élők egy része ezen a tavaszon sem szakított rossz szokásával. Ahogy koráb­ban, úgy most is sokan használják szemétle­rakónak a Gyevi temetőt. A törött sírkeresz­tek árnyékában a műanyag flakonoktól a fél­retaposott szandálokon és üres sörösdobozo­kon át a fotelig, ezernyi lom található. így az­tán nem csoda, hogy a tarjániak mind inkább sürgetik a sírkert sorsának rendezését. - Az már régebben eldőlt, hogy Szeged rendezési tervének megfelelően lakópark épül a temető helyére, ám szerződést még nem írtunk alá a terület új gazdájával ­tájékoztatta lapunkat Tóth Alajos. A fel­sővárosi templom plébánosától megtud­tuk: nem kell már sokáig várni arra, hogy szignó kerüljön a megállapodásra, ám ez még nem jelenti azt, hogy már idén építő­munkások veszik birtokba a 3,5 hektáros területet. - Számos hatósági engedély beszerzését kell intéznie az építőnek, amíg eljut a ki­vitelezésig, így megítélésem szerint a há­zak falait legkorábban csak jövő tavasszal kezdik el felhúzni - mondta a plébános. Az is kiderült, hogy az egyházközséget több vállalkozó is megkereste temetővá­sárlási szándékkal, de hogy végül ki fizeti majd ki a milliókat, az egyelőre üzleti ti­tok. BÁTYI ZOLTÁN Jövőre kezdődik az építkezés Lakópark a temető helyén Elszomorító látványt nyújtanak a tönkre ment síremlékek. Fotó: Gyenes Kálmán Segítség az aradiaknak Közös tájékoztatót tartott a Ma­gyar Demokrata Fórum (MDF) szegedi szervezete és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Arad megyei szerveze­te abból az alkalomból, hogy le­hetségessé vált az aradi Szabad­ság-szobor újbóli felállítása. - Az MDF mindig is kiemelt feladatként kezelte a ma­gyar-magyar kapcsolatok alakí­tását. Ennek legújabb példája ez az összefogás - hangsúlyozta Za­kar Péter, a fórum szegedi szer­vezetének elnöke. Király András az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetője elmondta, idén az egyik legfonto­sabb feladatuk a Zala György al­kotta Szabadság-szobor talapzat­ra állítása. Azért is örülnek külö­nösen az MDF segítségének, mert bár a politikai hajlandóság megvan, az anyagiak még hiá­nyoznak hozzá. Zakar hozzátette: megpróbál­nak mindent, hogy a szobor mi­hamarabb eredeti szépségében álljon Aradon. G. SZ. L. Igazgatói kinevezésekről is dönt ma a közgyűlés Személyi kérdések A szegedi közgyűlés mai, zárt ülésén várhatóan nagy vitában dől el, ki kerül hét városi in­tézmény, cég vezetői posztjára. A színházigazgatót a Fi­desz-frakció titkos szavazással választaná meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Titkos szavazást javasol a Fidesz frakció a színházigazgató megvá­lasztására. Nyilvánvaló, a képvi­selőcsoport azért szeretné, ha a képviselők erről nem nyilt ülé­sen voksolhatnának, mert arra számítanak, hogy az MSZP-, az SZDSZ- és a Centrum-frakció néhány tagja „lelkiismeretére hallgatva" - a frakciófegyelmet megsértve - szavazna. Az ellen­zék szerint meghiúsulhatna a kulturális bizottság által javasolt jelölt Székhelyi József megvá­lasztása, akivel szemben a Fidesz Koczka Ferencet támogatja. A képviselők ma döntenek az SZKT igazgatójáról is, az illeté­kes bizottságok Dózsa Gábort ja­vasolják a tisztségre. A kulturális bizottság úgy dön­tött, hogy három művelődési ház élére újabb 5 évre az eddigi veze­tő kinéVezését javasolja. Simon­csics János és Kiss Ernő egyedül pályázott a Bartók Béla Művelő­dési Központ, illetve az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatói posztjára. A dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házat mostanáig irányító Révész Fe­renc Andrásné mellett Kádár Zoltán népművelő is pályázott, és a korábbi vezető nyerte el a bi­zottság támogatását. A képvise­lők mindhárom esetben egyhan­gúlag határoztak, így ebben a kérdésben nem várható vita. A Szegedi Vadaspark igazgatói posztjára egy pályázat érkezett, a jelenlegi igazgatónak, Gósi Gá­bornak nincs ellenfele. Az igaz­gatót 1998 júniusában nevezték ki, most a közgyűlés újabb 5 év­vel meghosszabbíthatja mandá­tumát. A testület határoz arról is, elfogadja-e Szovics Zoltán vá­rosi sportigazgató lemondását, valamint dönt a Szetáv és a Szint Kft. ügyvezető igazgatója, Né­meth Mihály munkaviszonyá­nak megszüntetéséről. Bányagödörből szabadidőpark A pár hete alakult Ifjú Szőreg Egyesület kez­deményezésére fákat ültettek el a szőregi sza­badidőparkban. Szőregen már javában tartanak a júniusi rózsafesz­tivál előkészületei. A rendezvény új, a későbbiek­ben már állandó helyszínét, a szabadidőpark szom­szédságában lévő elhanyagolt bányagödröt takarít­ják, parkosítják. A rózsaünnepet eddig a városrész főutcáján tartották. - Felkeresett engem az Ifjú Szőreg Egyesület veze­tősége, hogy fákat ültetnének a szabadidőparkban. Kezdeményezésüket örömmel támogattam - tájé­koztatta lapunkat Iványi Aurél önkormányzati képviselő. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. segítségével elültetett három platán csak a kezdet. A használaton kívüli, mintegy kéthektáros bányagödröt néhány éve a környezetvédelmi alap támogatásával rendbe tettél és most folytatódnak a rekonstrukciós munkálatok Újhelyi István országgyűlési képviselő hosszú táv fejlesztést tervez a volt bányagödör helyén. Ha me valósulnak az elképzelések, akkor néhány év múlv. 6-8 méter mély katlanban játszótér, sportpálya, tű rakó hely várja majd a pihenni, sportolni vágyókat. Milliós kifizetések nem létező cégeknek, fiktív bizonylatokra Számlagyár a televízióban Folytatás az 1. oldalról A „felesleges" bérletekből azok­nak is jutott, akik nem álltak szerződésben a Szeged Televízió Kft.-vel. Az ORFK pénzügyi nyomozó igazgatóság Csongrád megyei hi­vatalának vezetője, Tóth Molnár István nem erősítette meg, de nem is cáfolta információinkat, a nyomozás érdekeire hivatkozva a nyilatkozattól elzárkózott. A Szeged Televízió Kft. negyven jelenlegi és volt munkatársának is adós. Számítások szerint ösz­szesen mintegy 4 és félmillió fo­rinttal. A dolgozók levélben szó­lították fel a Szeged Televízió Kft. ügyvezetőjét, hogy fizessen. Gaj­dics nekik azt mondta, a kft. ira­tait a rendőrség lefoglalta. Ezért arra kérte az érintetteket, hogy a szerződések, a teljesítmény iga­zolások és a számlák másolatait juttassák el a televízióhoz. A vál­lalkozóként foglalkoztatott dol­gozókkal azonban korábban nem kötöttek írásbeli szerződést, a teljesítmény-igazolásokat pedig soha nem kapták meg. - Nem én tehetek róla, hogy az elődeim nem kötöttek szerző­dést a televízió munkatársaival ­fogalmazott Gajdics Ottó. Az ügyvezető hozzátette: valóban tárgyalást ajánlott az összes volt és jelenlegi munkatársnak és be­szállítónak, akiknek tartoznak. Stúdiómunka a Szeged Télevízióban. Archív felvétel. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents