Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-22 / 93. szám

T KEDD, 2003. ÁPRILIS 15. «SPORT« 22 Tanyai gyermekek A tanyai gyermekek esetleges társadalmi kirekesztődésének okait vizsgálja a helyi önkormányzat minisztériumi támogatással elindított kutatási programja Mórahalmon és térségében. Nógrádi Zoltán polgármester elmondta: felmérik a tanyán élő gyermekeket érintő a gyermekvédelmi intézmények hatékonyságát, valamint a családoknál a nevelésben jelentkező többletnehézségeket. Arra keresnek választ, hogy felfedezhetők-e olyan körülmények, amelyek miatt sérülhet a gyermekek későbbi esélyegyenlősége az élet bármely területén. A polgármester tájékoztatása szerint a kérdőíves felmérést 15 településen 10 szakmacsoportban - a többi között pedagógusok, óvónők, védőnők, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, gyámhatóság, tanyagondnok - végzik. A felmérés befejezése után a szakemberek meghatározzák a hátrányos helyzet kialakulásában legsúlyosabbnak tekinthető körülményeket. Nógrádi Zoltán elmondta, hogy a vizsgálatról tájékoztatják a szaktárcát, és megoldási javaslatot is eljuttatnak a minisztériumba. Folytatás az 1. oldalról Az adásvételi szerződés megkötése után mintegy két évvel másfél milliárd forintos kárt okozó ingatlan-visszaélés miatt kezdett nyomozni az ügyészség. A napokban 82 millió 500 ezer forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítottak meg két volt magas rangú pénzügyőrt, a VPOP beruházási és elhelyezési hivatalának egykori vezetőjét, valamint a helyettesét, illetve egy kecskeméti vállalkozót. A bíróság a hét végén mindhármukat letartóztatta. Az ügyben másfél milliárdos vagyonvesztés miatt is eljárás folyik. Korábban azt is megírtuk, hogy a kecskeméti székhelyű Árpád Körút Kft. és a két pénzügyőr nem csak Szegeden, hanem az ország számos részén, Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán is kötött hasonló üzletet, olyan irodaépületeket vásároltak a VPOP-nak, amelyeket pár héttel korábban fél vagy harmad áron szereztek meg az eladók. A nyomozás eddig csak a 2001-2002-es években vásárolt mintegy tizenegy ingatlanra tért ki, korábbi időszakot nem vizsgáltak. A törvény szerint a gyanúsításban szereplő bűncselekmények miatt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Kórházbesorolások új feltételekkel Július elsejétől új szabályok határozzák meg az egészségügyi intézményeknek, milyen eljárások elvégzésére jogosultak. Ezzel érvényét veszti az úgynevezett minimumfeltétel-rendelet. A hazai egészségügyi intézmények számára évek óta érvényben levő minimumfeltétel-rendelet július elsejétől érvényét veszti, mert új szabályozás lép életbe. A ma érvényes minimumfeltételek a többi között azt határozzák meg, hogy egy orvos munkáját hány nővérnek, szakdolgozónak kell segíteni, valamint azt is, hogy milyen felszereltséggel kell az adott osztálynak rendelkezni. Az úgynevezett minimumfeltételeknek a hazai kórházak többsége - pénz és az ezzel is öszszefüggő szakszemélyzet hiányában - nem képes megfelelni. A szakhatóság ezt kénytelen tudomásul venni, s a szigorú számonkérést elodázni. Ha ugyanis megkövetelnék a minimumfeltételeket, akkor nem egy kórházi osztályt be kellene záratni. Július elsejétől új szabályozás lép életbe, ami felváltja a minimumfeltétel-rendeletet - tudtuk meg a minisztérium gyógyító és ápolási főosztályának vezetőjétől, Kereszti Évától. A lényeg, hogy minden orvosi beavatkozáshoz, eljáráshoz külön megszabják a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az egészségügyi intézmények, illetve az ezeken belül működő osztályok az előírt feltételek megléte esetén kapják meg az engedélyt. Kereszti Éva példaként említette: olyan sebészeti osztály, amely nem rendelkezik gyomorvarrógéppel, nem végezhet gyomorműtétet, de ettől még engedélyt kap vakbél-operációra. Az egészségügyi intézményeket az új szabályoknak megfelelően sorolják be attól függően, hogy milyen eljárások elvégzéséhez vannak meg a személyi, szaktudásbeli és tárgyi feltételeik. K.K. Fríderíkusz A múzeumban kiállítás köszönti az évfordulót Száz éve épült a makói vasútvonal Letartóztattak a szegedi ingatlanügyben is érintett két volt pénzügyőrt A duplájáért vásároltak Egy ingatlan a vitatott tizenegy közül. Olcsón vagy árán vették? Fotó: Gyenes Kálmán PANEK SÁNDOR Megint itt „a" Friderikusz. A Hét című politikai magazinműsor helyett vasárnap jelentkezett először „A szólás szabadsága " című tényműfajú produkció, amely Friderikusz honlapja szerint a közönség tömegkommunikációs képviselője, és „kulcsfontosságú sajátossága az egymással vitázó felek egyidejű szerepeltetése, a vitapartnerek álláspontjainak nyílt ütköztetése". Friderikusz Sándor olyan stúdióműsort képzelt el, amely közönségközeli, szókimondó és közelebb viszi a nézőt a közélethez, azt a nézőt, akinek érzékelhetően elege van a politikából, a ki nem mondott érdekekből és a kommunikátorok ügyeskedéséből. Friderikusz láthatóan nagy dobással akart indítani, az első adásnak szólnia kell, mindjárt Medgyessy Péter miniszterelnök a vendég, az uniós aláírás a téma. A vitát, a nyílt ütköztetést azonban hasztalan várja a néző. Medgyessy mellett Csáky Pál, szlovák miniszterelnök-helyettes ül, semmi bajuk egymással. Az uniós blokkban még az jelenti a legtöbb feszültséget, hogy a tompái határátkelőhelyen nyilatkozó Kasza József szerb miniszterelnök-helyettest elüti-e egy piros kamion beszéd közben. Az aláírással kapcsolatban képes riport látható Athénból, a nagy esemény elengedettebb, békés hátteréről: a riport témája Friderikusz, amint kisemberként átéli, hogy a politikai vezetők szóba állnak vele. fó érzékkel elkapja a témában lévő kevés konfliktust, Orbán Viktor miért nincs ott Medgyessy fogadásán, és miért nem lehet neki átadni az aláírás disztollát, az „ügyre" legalább öt megjegyzést tesz, de azt is megtudja a derék néző, hogy Gál f. Zoltán nagyszerű munkát végez, hogy Friderikuszék önköltségen utaznak és Lendvai Ildikóval volt némi telefonos probléma. Vissza a stúdióba; hátha ott van már Orbán is, gondolja a néző, elvégre itt eltérő nézeteket valló felek egyidejű szerepeltetését ígérték. De nincs ott (hogy miért, nem tudjuk meg), csak szóba kerül. Friderikusz próbálkozik, de Medgyessy úriember, így ez a téma is lekonyul. Sebaj, ahogy a kormányfő elmegy, itt.az új téma: lesz-e kormányátalakítás. Végre, a kormányfő távollétében kényes kérdésként lehet feszegetni, hogy mennie kell-e minisztereknek. A két új vendég az egymással csillapíthatatlan ellentétben álló Csillag István és Görgey Gábor, mindketten a menesztettség hírébe hozott kormánytagok. Nemhogy vita nincs, de még utalás sem egymás mondandójára. Javára legyen mondva, Friderikusz nem mikrofonállvány, felajánlja, vendégei válasszanak kényes kérdést. E ponton a néző megsejti, hogy előzetes kérdésegyeztetés lehetett, és nem örül, hogy lejátszott meccset lát. De Friderikusz ügyesen kommunikál, a két miniszter nem miniszteri státusa mögül beszél ki, hanem önmagáról vall. Két tisztességes ember egymást váltva magyarázkodik Friderikusz színe előtt, aki megértő, néha besegít, elvégre barátok között vagyunk ebben a vasárnap esti csevegésben. A két közéleti blokkot követő paksi téma visszaállította valamelyest a reményt nézetek ütköztetéséről, hiszen itt már volt ellentét is, közönséget foglalkoztató esemény is. A műsor stílusos, újszerű, érdekessé tehető, és mellesleg közszolgálati szerepet tölthet be, amennyiben arra készteti a közügyek szereplőit, hogy mondjanak le homlokzatukról és a hivatal bükkfanyelvéről, vagyis a közönség logikájával, a nézőhöz szóljanak. Az első adásban egy kicsit többet kapunk Friderikusz újabb, előnyösen kipreparált egyéniségéből, mint kellene, de ez nem lenne baj; a hasonló nyugati televíziós produkciók sikere is azon múlott, hogy a műsorvezető elég stílusosan tudott-e a vesztöhely porondján baráti partit adni. A baj az lesz, ha vesztöhely helyett csak baráti kotnyeleskedés van. Csaknem pontosan száz éve, 1903. április 25-én nyílt meg a Hódmezővásárhely, Makó, Nagyszentmiklósi Helyiérdekű Vasút. A centenáriumot vasúttörténeti kiállítással köszönti a makói József Attila Múzeum júniusban. A térség számára fontos közlekedési és áruszállítási lehetőséget biztosító vasútvonal létesítésének gondolatát elsőként Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága foglalta határozatba az 1895. május 6-án tartott közgyűlésén. Néhány nappal- később, május 21 -én hasonló rendeletet alkotott Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága, majd június 12-én Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottsága is. A közös elképzelés egy, a Magyar Királyi Államvasutak hódmezővásárhelyi állomásáról induló, Makón és Apátfalván át a nagyszentmiklósi állomásnál célba érő helyiérdekű gőzmozdonyú vasút megépítéséről szólt. Mint a korabeli dokumentumokból kitűnik, az előmunkálatok foganatosítására, valamint a szükséges engedélyek megszerzésére végrehaitó biA vasútvonal negyvennyolc kilométeres, ma is Magyarországhoz tartozó szakasza a vásárhelyi nagyállomásról indul. Fotó: Tésik Attila zottság alakult a három testület által delegált tagokból. Ez a bizottság az engedélyt 1902-re szerezte be. A vasút építéséhez szükséges tőkét több mint három és fél millió koronában határozták meg, ebből többek között - kétszázezer koronáért négy mozdonyt is beszereztek. A munkálatok mai szemmel nézve is példás gyorsasággal folytak, hiszen a Hódmezővásárhely és Makó közötti 26,3 kilométeres szakaszt már 1903. április 25-én átadták a forgalomnak, míg a Makó és Nagyszentmiklós közötti 20,8 kilométeres szakaszt ugyanabban az évben, december 21-én avatták fel. A vasútvonal teljes egésze nem sokáig maradt magyar kézben: az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a vasút 13,6 kilométeres szakaszát Romániához csatolták. A 48 kilométeres magyar szakaszt 1931-ben államosították. A vasútvonal átadásának április 25-i centenáriumát a MAV Rt. Szegedi Területi Igazgatósága és a Vasúttörténeti Alapítvány vasúttörténeti kiállítással ünnepli meg, melyet várhatóan júniusban nyitnak majd meg a makói József Attila Múzeumban. Halmágyi Páltól, az intézmény vezetőjétől megtudtuk: a tárlat mellé tudományos emlékülést is szerveznek, melyre a román határ túloldaláról, Nagyszentmiklósról is igyekeznek előadót hívni. SZABÓ IMRE