Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

SZOMBAT, 2003. ÁPRILIS 19. -AKTUÁLIS« 5 Még bizonytalan, hova költözik a táblabíróság Helyet keres a Szegedi ítélőtábla Elképzelhető, hogy mégsem a Takarékpénztár-palotában ala­kítják ki a Szegedi ítélőtábla végleges helyét, ugyanis az épü­let átalakítási költségei rendkí­vül magasak lennének, s a nagy ráfordítás sem garantálná az íté­lőtábla ideális működését. Információink szerint a január elsejével megalakult szegedi táb­labíróság, amely július elsején kezdi meg működését, valószí­nűleg mégsem a Széchenyi téri Takarékpénztár-palotába költö­zik, hanem a ruhagyári ingatlan egyik épületébe. - Valóban felvetődött a volt ru­hagyári terület, ám döntés még nem született - nyilatkozta la­punknak Heidrich Gábor. A Sze­gedi Táblabíróság elnöke el­mondta: az eredeti tervek szerint 1998-ban az ügyészségek költöz­tek volna a Takarékpénztár-palo­tába, ám az elképzelések azóta módosultak, s az a döntés szüle­tett, hogy a táblabíróság, vala­mint a Csongrád Megyéri Bíró­ság egy része költözzön ki az Igazságügyi palotából az OTP fö­lötti szintekre. A kiviteli tervek készítésekor kiderült, hogy az épület átalakítása túlságosan sokba kerülne, és még így sem lenne ideális. - Hét tárgyalóteremet, szá­mos irodát, irattárat, rabvára­koztatót, beszélőszobát, s még sok más helyiséget kell kialakí­tanunk ahhoz, hogy megfelelő körülmények között dolgozhas­son majd az ítélőtábla hatvan­két alkalmazottja, s tárgyaláso­kat is megfelelő körülmények között tarthassunk. Ehhez mi­nimum 3600 négyzetméternyi területre lenne szükségünk. Ez a Takarékpénztár-palotában a te­tőtér beépítésével ugyan adott, ám mégis úgy vélekedünk, hogy ennél ideálisabb helye is lehetne az ítélőtáblának. Mindenképp olyan épületet szeretnénk, ame­lyik akár száz év múlva is méltó otthona lehet a Szegedi ítélőtáb­lának. A következő hetekben több alkalmasnak tűnő épületet is megnézünk, mielőtt meghoz­zuk a végleges döntést. Ameny­nyiben jobb megoldást nem ta­lálunk, az is lehetséges, hogy mégis a Takarékpénztár-palotá­ba költözünk - mondta Heid­rich Gábor. B.Z. Nem kell a városnak a Kossuth-kép Szeged polgármesteri hivatalá­nak nincs Kossuth Lajost ábrá­zoló festménye. Egy szegedi mű­gyűjtő már évek óta különböző árakon próbál túladni az alkotá­son, de erre a város nem vevő. Egy szegedi műgyűjtő hol 700 ezer, hol több millió, hol pedig 1 millió 200 ezer forintért szeretné a szegedi polgármesteri hivatal­nak eladni fózsa János festőmű­vész Kossuth-képét. Az önkor­mányzat szerint a festmény nem ér annyit, amennyit a műgyűjtő kér érte, főleg ezért nem jött létre az üzlet már öt éve. - Az fáj nekem a legjobban, hogy a város által felkért művé­szettörténész azt mondta erről a nagyszerű képről, hogy vázlatsze­rű alkotás, aminek a piaci értéke nem több 250 ezer forintnál - pa­naszkodott K. S. szegedi műgyűj­tő. A férfi elmondta: nem méltó sem a képhez, sem az alkotóhoz, lózsa lánoshoz a fenti megállapí­tás. A műgyűjtő körülbelül húsz éve vásárolta meg egy debreceni barátjától a festményt, így segítve ki őt szorult anyagi helyzetéből. A torony alatt már régóta is­merik K.-t és a képet is. Pappné Zánthó Rita, a polgármesteri hi­vatal kulturális irodájának a munkatársa elmondta, a férfi először 1998-ban próbálta meg eladni a képet a városnak 700 ezer forintért. - Évek óta kísérle­tezik azzal, hogy eladja nekünk a képet - beszélt az előzményekről Pappné. - Igaz, hogy a városnak van egy bizonyos kerete, amiből különböző műtárgyakat tud vá­sárolni, de korántsem akkora, hogy teljesítse K. S. milliós igé­nyeit. Zánthó Rita elmondta, nem az önkormányzat kereste meg a műkereskedőt, akinek a város minden esetben udvarias levél­ben köszönte meg, hogy felaján­lotta az alkotást. Solymos László kabinetfőnök mindehhez még hozzátette, hogy áprilisban írt utoljára levelet K. S. a polgármesteri hivatalnak, amelyben a legutóbbi 4-5 milliós vételár helyett már „csak" 1 mil­lió 200 ezer forintot kért volna a festményért. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Hétfőtől már pénzért, mégis ingyen használhatják az autósok a parkolóházat HÍREK Kellemes ünnepeket, képeslapon Az internet és a mobiltelefon el­terjedése sem csökkenti a húsvé­ti képeslapok iránti érdeklődést. MUNKATÁRSUNKTÓL A boltokban nagy számban, fel­töltött állványokon kínálják a húsvéti képeslapokat, azaz az üd­vözletküldésnek a hagyományos formája nem ment ki a divatból. Ezt megerősíti a legnagyobb vá­lasztékot, több mint 400-féle la­pot kínáló szegedi Képesbolt veze­tője. Tóth László elmondta, nem­csak az idősebb korosztály képvi­selői válogatnak a képeslapok kö­zött, hanem nagyon sok fiatal is ragaszkodik az üzenetküldés ha­gyományaihoz. Az idősebbek már egy hónappal húsvét előtt megvá­sárolják a lapokat, addig a fiata­labbak általában az utolsó napok­ra hagyják a böngészést. A képes­lap-vásárlási hullám az ünnep­napok előtti héten tornyosul. Bár a forgalom nem közelíti meg a karácsonyi ünnepek előtti rekordot, mégis magasnak mondható, hiszen csak a Képes­bolt 40 ezer darabos húsvéti­lap-értékesítéséből is arra lehet következtetni, fontosak a szemé­lyes hangú üdvözletek. A na­gyobb tételű céges vásárlások de­cemberben jellemzőek, húsvét­kor elvétve akad vállalati vásárló, ez inkább családi, baráti ünnep. Rendkívül népszerűek a hagyo­mányos, műteremben fotózott virág- és tojáscsendéletek, nyu­szik, csibék, bárányok társaságá­ban. Aruk jellemzően 12-25 fo­rint. A kihajtható, borítékban küldhető, 40-60, vagy akár 240 forintig felkúszó árú lapok is kedveltek. Az állatfigurás fotó­művészeti alkotások mellett nagy igény mutatkozik a szoli­dabb, vallási témájú képekkel, vagy bibliai idézetekkel díszített lapok iránt is. NORVÉG KATONÁK VÁSÁRHELYEN Norvég katonai küldöttség láto­gatott tegnap Vásárhelyre. A Ru­ne Jacobsen vezette delegációt a városházán fogadta Lázár fános polgármester, országgyűlési kép­viselő és Csorba Mihály alpolgár­mester. A katonák megtekintet­ték a városháza dísztermét, majd városnéző sétájukon a Tornyai múzeumba is eljutottak. A Ber­csényi Miklós Gépesített Lövész­dandárnál pedig megtekintették az első század felújított, moder­nizált elhelyezési körletét. UNIÓS KÖZÚTI ELLENŐRZÉS A Csongrád Megyei Közlekedési Felügyeleten az uniós normák szerint végzett közüti ellenőrzés­ről tárgyaltak a munkába bevont társhatóságok. A rendőrség, ha­tárőrség, vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, valamint a közlekedésfelügyelet szakembe­rei a jövőben közösen ellenőrzik a közüti forgalmat. A megbeszé­lésen a főbb irányelveket vázol­ták föl, s néhány héten belül alá­írják a részletes együttműködés­ről szóló megállapodást. Élő nyulat, csibét, kiskacsát is kínálnak a piacokon Húsvéti sonkák a pácban A Szepark még egy hétig fizeti a jegyet Bár a háziasszonyok többsége igyekszik minél hamarabb túl lenni az ünnep előtti bevásár­láson, a kereskedők tapaszta­lata szerint mégis a hét végén tornyosul a bevásárlási hullám. Azok, akik még a vásárlás előtt állnak, jobb ha korán reggel be­ugranak a nyúlcipőbe. A sietsé­get nem az áruhiány, hanem a szombat, vasárnap kora délelőtt­iére jósolt vásárlódömping indo­kolja. A rendes háziasszony pénte­ken még dolgozik - mondják a szegedi, Mars téri pavilonban a hentesek, akik a hét végére vár­ják az igazi nagy bevásárlói roha­mot. A húsvéti kínálat egyébként a piacokon és a hipermarketekben is bőséges. Az árakban sincs szá­mottevő különbség, ám vásárol­ni az üzlettípusnak megfelelően illik: a piacon alkudhatunk a to­jás árából, míg a belvárosban azt veszik jó néven, ha nem váloga­tunk, s nem tartjuk fel a sort. A vevőket mindenütt akciókkal várják, jellemzően 6-7 féle árura kerül ki a „szuper ajánlat". A ha­gyományos kedvencből, a kötö­zött sonkából fogy a legtöbb, 880-1000 forint közötti kilón­kénti áron. A füstölt tarja kilója 1100-1300 forint, a csülkök 600-800 forintért kelletik magu­kat. Évről évre kelendőbb a szár­nyas alapú sonka, a pulykából készült pácolt füstölt csemege ára kilónként 1200 forinttól in­dul, a csirkemellsonka pedig akár 1800 forintba is kerülhet, ínyencségből kevesebbet látni a pultokon, a készre sütött pásté­tomokról, a rozmaringos olajban nyugvó báránycombokról persze nem az ízük, sokkal inkább az áruk miatt mondanak le a vevők. Bárányhúst elvétve lehet kapni 1900-2100 forintért, ám a hal­ványrózsaszín finomság inkább darabra vásárolható. Miután egy Kislány, óriási húsvéti tojással. soványka comb is két kiló körüli, érthetően kevesen adnak négy-ötezer forintot a sültért. Tojásból ilyenkor több tízmil­liót kel el, a háziasszonyok az idén a 15-18 forintos árral lé­nyegesen jobban járnak, mint tavaly, amikor 18-22 forint alá nem lehet alkudni az árat. Ma és vasárnap reggel még biz­tosan lesz friss fonott kalács, amelyből a 280-350 forintos ki­lós változatot igénylik a csalá­dok. Az ár egyébként akkor is ennyi, ha cukrászdában sütte­tünk, s akkor is, ha a pékség pultjáról emeljük le. A gyerekeknek szánt aprósá­gokat jobb a multiknál beszerez­ni, egyrészt a zavarba ejtően bő­séges kínálat, másrészt az árak miatt. A klasszikus piros csoki­tojás nem ment ki a divatból, súlytól függően 15 és 1000 fo­rint között válogathatunk belő­le. Az édességgyártók marketin­Fotó: Schmidt Andrea gesei tudják: a csoki önmagában nem „nagy durranás", így céglo­gós kulcstartók, plüssbocik, lila nyulak, homokozókészletek kí­sérik ajándékként a nyalánksá­gokat, s a vevők inkább ezeket vásárolják. A piacon még mindig lehet élő nyuszit, csibét, kacsát kapni, ám a gyerekek és az állatkák is job­ban járnának, ha a meglepetés csokiból lenne. O. K. K. Parkolóház a Belvárosban. Mindenkinek tanulni kell. Fotó: MiskolcziRóbert Egy héttel meghosszabbítja az első sze­gedi parkolóház próbaüzemét a Szepark Kft. A jövő héten már fizetni kell a parkolásért, de a pénzt a cég adja az autósoknak. Átlagosan napi negyven autó használta az elmúlt héten az első szegedi parkolóházat. Az ingyenes próbaüzem első napján és azt követően is előfordultak fennakadások az automata rendszer működésében. Elsősor­ban az autók kiadása okozott problémát, ugyanis megtörtént, hogy tíz percig kellett várni arra, hogy a robot a 8 szintes, 151 autót befogadni képes csarnokból kihozza a megfelelő járművet. A technológiát telepítő skót cég szakem­berei azonban tapasztalataik alapján azt mondták: nincs akadálya annak, hogy má­jus első napjaiban üzemszerűen is meg­kezdhesse működést Szeged első parkoló­háza az Arany fános utcában. Jövő héten a Szepark Kft. pénzén parkol­hatnak az autósok. Nemes László, a par­kolóházat építtető cég igazgatója elmond­ta, szeretnék tesztelni a bankjegyelfogadó automata működését is. Ezért a Szepark munkatársai bankjegyeket biztosítanak az autósok számára. így valójában ingyen parkolhatnak a jövő héten, ám közben a fi­zetőrendszer üzemi tesztelése is megtör­ténhet. Az automata egyébként áfás szám­lát is ad. Lapunkban korábban már többször be­számoltunk a Szepark Kft. tarifajavaslatai­ról. Azt azonban Nemes László még min­dig nem tudta, hogy a szegedi közgyűlés határoz majd a részben önkormányzati tu­lajdonú Szepark tarifáiról, vagy a cég saját hatáskörben dönt. Az igazgató szerint ez legkésőbb a jövő hét közepéig kiderül. Mózes Ervin jegyző kérdésünkre el­mondta: mivel a parkolóház üzleti vállal­kozásban épült és szolgáltatást nyújt, ezért minden valószínűség szerint nem a köz­gyűlés határoz a tarifákról. A közterületi parkolás árait azért a képviselő-testület szabja meg, mert ott az önkormányzat nem üzleti, hanem forgalomszervezési okok miatt vezette be a fizetőparkolási rendszert. A tervek szerint egyébként nappal órán­ként 200, éjszaka pedig 60 forintért lehet majd parkolni az Arany János utcai parko­lóházban. K.B.

Next

/
Thumbnails
Contents