Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

SZOMBAT, 2003. ÁPRILIS 19. « A K T U A L I S • Folytatás az 1. oldalról Az édesanya levélben kérte Bot­ka László szegedi polgármes­tert, hogy az önkormányzat jut­tassa áramhoz a nehéz sorsú családot. így szerzett tudomást Szabóék ügyéről Fábián József, a terület önkormányzati képvi­selője, aki elkísért bennünket az Ipar-dűlőn, a bordányi úti buszmegállótól fél kilométerre álló házba. Mint mondta, kép­viselői alapjából - amelyre vá­LEVELRESZLET „Kérem a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy vegye figyelembe ne­héz helyzetemet, és ha módjában áll, méltányolja kérésemet, se­gítsen nekünk, hogy legyen villamos energiánk, és ebből kifolyólag könnyebb legyen az életünk. Csak egy kicsit szeretnénk, hogy ne­künk is jobb legyen. Egy kis fényt a sötétségben. Mély tisztelettel és reményekkel telve: Szabó Ilona." lasztókörzetében sokan és sok­féle célra tartanak igényt - csu­pán az önerős költség egy részét fedezheti. A teljes összeg előte­remtéséhez több segítség kell. A képviselő abban bízik, talán akadnak majd, akik lehetősége­ik szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy Szabóék apró tanyáján es­ténként petróleumlámpa he­lyett villannyal világítsanak. A Délmagyarország Kiadó, illetve szerkesztőségünk, mint ahogy más szomorú esetben is meg­tette, odaáll a dorozsmai család mellé. Követjük Szabóék sorsá­nak alakulását, a segítő akciók­ról rendre beszámolunk olvasó­inknak. NYILAS PÉTER Torlódás a határokon Nyugat-Európából óriási gépjár­műáradat tart Dél- és Kelet-Eu­rópa felé. A főbb útvonalakon, valamint Nagylakon és Röszkén már tegnap is torlódtak a jármű­vek, a csúcs mára várható. Wentzel Ágoston, a nagylaki ma­gyar-román határátkelőhely pa­rancsnoka elmondta, egy átlagos napon 10-12 ezer ember lép ki, il­letve be, húsvétkor ez a szám meghaladhatja a 20 ezret is. Nagylak közelében már működik a battonyai és a kiszombori határ­átkelő is, így hosszú várakozástól ezen a húsvéton biztos ném kell tartani. - A kamionok igyekeznek hús­vét előtt célba érni, hiszen szom­baton és vasárnap kamionstop van. Nagylaknál pénteken kora délután még csak 3-4 órás volt a várakozás, ami szombat hajnalra lényegesen megemelkedhet ­mondta Wentzel Ágoston. Péntek délután Röszkén is ha­sonló volt a helyzet - tudtuk meg Csóti Gábortól. A röszkei vámpa­rancsnokság helyettes vezetője el­mondta, a csúcs mára várható. B. Z. Pásztó helyett nálunk erősít a SOLE Munkaerő-felvételről is szó lehet Szegeden Folytatás az 1. oldalról A pásztói üzem történetével kap­csolatban megtudtuk, hogy azt a Nógrád megyeiek napi friss tej­termékekkel való ellátására épí­tették 1982-ben. A gyár akkori, napi tejfeldolgozása 60 ezer liter körül mozgott. A privatizáció utáni növekedés eredményekép­pen ez a mennyiség mára 200-250 ezer literre nőtt. Mind­eközben az üzemben az alapvető infrastrukturális körülmények ­például az energiaellátottság, az épületek nagysága - számottevő­en nem változtak. Az EU-csatla­kozás küszöbén a SOLE Hungá­ria Rt. is megvizsgálta, hogyan tudja üzemeit az unió előírásai­nak megfelelően és minél jobb költséghatékonysággal működ­tetni. A tejipari rt. indoklása sze­rint az EU-csatlakozással kap­csolatban változó szabályozás­ban rejlenek az átcsoportosítás okai. A kivitelezés vizsgálata so­rán pedig egyértelművé vált, hogy az üzem egy beruházás ide­jére, túlzott leterheltsége miatt nem állítható le, mivel az fenn­akadást okozna a friss termékek piaci ellátásában. Ezt követően - megvizsgálva a lehetőségeket és a beruházás költségeit, a kivitelezés menetét - a cég vezetése meghozta dönté­sét: a zsúfoltságot úgy szünteti meg, hogy a feldolgozókapacitás egy részét szegedi üzemébe tele­píti. F.K. I . A nagybanin terjeszkedik a Dél-alföldi Kertészek Termelő és Értékesítő Szövetkezete Nem zár be a piac Szentesen Az édesanya a miniszterelnöktől kért segítséget Aram nélkül, autista fiúval Szabó Ilona és gyermekei közül, Henrietta és Jancsi, az árvíz előtti tanya kapujában. Fotó: Karnok Csaba Alapjában Bérlők használják jelenleg a szentesi nagybani piac terüle­tét. A kulturált létesítmény nye­reséges működésének nincse­nek meg a feltételei, mégsem zárják be, mert az egyre erősödő termelő és értékesítő szövetke­zet (tész) ott is terjeszkedhet a jövőben. Éppen öt esztendeje avatta fel Torgyán József akkori földműve­lésügyi miniszter a nagybani pia­cot Szentesen. A Szarvasi úton, a Zöldért egykori telepén, 2,7 hek­táron kialakított, kulturált léte­sítmény 200 millió forintba ke­rült, mely összegből 85 millió fo­rint volt az állami támogatás. A beruházás második ütemére to­vábbi 85 milliót ígért a szaktárca, de a pénz nem érkezett meg a hajtatásos zöldségtermesztés meghatározó központjának szá­mító Kurca-parti településre. így máig nem készült el a létesít­mény egész területén a térburko­lat. Az Árpád Nagybani Piac Kft. korábbi vezetői azt remélték, hogy a korszerű kereskedés fel­tételeinek minden szempontból megfelelő felvásárlóhelyre sike­rül majd odaszoktatniuk a térség termelőit. Addig ugyanis a fővá­rosi, később a kiskundorozsmai nagybanira szállították a porté­káikat a kertészek, vállalva az utazással járó fáradságot és pluszköltséget. Csakhogy ez a terv nem valósult meg. Az ilyen létesítmények Európa fejlett országaiban már a végnap­jaikat élik - állítja Kovács László, az Árpád Agrár Rt. marketing­igazgatója, egyben a nagybani pi­ac mostani ügyvezetője. A nagy áruházláncok ugyanis közvetle­nül a termelőszervezetektől szer­zik be az árut. Angliában például a zöldség- és gyümölcstermés A fejlett országokban bezárják a nagybani piacokat, de a szentesi kapuja nyitva. Fotó: Tésik Attila nyolcvan százalékát szupermar­ketekben értékesítik. Az ügyve­zető azt magyarázza: mindebből az következik, hogy a nagybani piac kiiktatható és ki is iktatják. Már Hollandiában is a szuper­marketekbe viszik a termést a nyolc-tíz hektáros üvegházak tu­lajdonosai. A szentesi nagybani piac ebből a szempontból tehát idejétmúlt képződmény. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen lé­tesítmény működéséhez három dolog nélkülözhetetlen. Kell hoz­zá eladó, vevő és maga a terület. Ha ezekből bármelyik hiányzik, akkor nem üzemeltethető nyere­ségesen a nagybani. Szentesen és térségében sze­rinte az a baj, hogy az árupaletta koncentrált ugyan, de nem teljes körű. A paprikatermesztés két­ségtelenül akár európai jelentő­ségűnek is felfogható. Aztán van a térség üvegházaiban és fűtött fóliasátraiban paradicsom, ubor­ka, hegyes paprika. A fűtetlen fó­liasátrakban pedig kínai kel, ká­poszta, karfiol és karalábé, utó­növényként meg zöldpaprika. Am ezek sem teremnek az év minden szakában. Hiányzik a kí­nálatból - a répa, a gyökér, a hagyma, a fokhagyma és az alma kivételével - mindenféle gyü­mölcs, nagy mennyiségben. A kulturált létesítmény tehát adott Szentesen, nincs .ellenben elegendő eladó és vevő. Mégsem zárták be a nagybani piacot, ha­nem szolgáltató cégként működ­tetik. A fedett raktárakat és más helyiségeket bérbe adták zöldség­kereskedőknek, állati tápszert, növényvédő szert és műtrágyát forgalmazó társaságoknak. Az ügyvezető igazgató szerint hosz­szú távon azonban nem ez jelen­ti a megoldást a nagybani piac fellendítésére. Még tavaly no­vemberben megalakult a Dél-al­földi Kertészek Termelő és Érté­kesítő Szövetkezete, amelynek a székhelye a nagybanihoz közeli, volt KZR-telepen van. A tész-nek az Árpád Agrár Rt. mellett tagja mintegy 580 magántermelő a szűkebb és a tágabb térségből. Kovács László azt is elmondja: az idei árbevételi tervük kétmilliárd forint. Ha a várakozásoknak megfelelően alakulnak a termelő és értékesítő szövetkezet ügyei, akkor a nagybani piac területét is valószínűleg igénybe veszi. BALÁZSI IRÉN NYILAS PETER Másodjára már nem adunk pénzt a Kárász utcán fényképes iga­zolványt villantó adományszedőnek, mert tudjuk, hogy már elő­ször is bolondot csináltak belőlünk. A szesz- és szegényszagú csa­vargót azonban, aki megejtő őszinteséggel vallja be, hogy a pár fo­rint a mindennapi betevő borra kell, alkalmanként megszánjuk. De belesajdul és átmelegszik a szívünk, ha reménytelen hely­zetbe jutottak megsegítésére gyűjtenek. Ilyenkor a hétköznapi ci­nizmus önvédelemből viselt álarca széttöredezve hullik le ró­lunk, s átjár az érzés, hogy jót tenni jó. így kerülhetett pénz egy domaszéki leukémiás kisfiú gyógyítá­sára, egy zákányszéki fiatalember tüdőműtétjére, gyulladhatott ki karácsonykor a villany egy bordányi tanyán, és szinte sorban álltak a télen utcára tett baksi kisbaba örökbefogadásáért. Nagy Bandó kérésére ezrek juttattak nélkülözhető forintjaikból a laká­sából törvényesen kijátszott kisgyerekes házaspárnak. Egy szege­di férfi pedig az első fölhívásra a vakokat és gyengénlátókat szol­gáló hangos könyvtárnak adta pótolhatatlan kincsként őrzött hangjátékgyűjteményét. A legfontosabb talán mégis az, hogy nemcsak a megajándéko­zott gazdagodik, hanem az is, aki önszántából és jó szándékból ad. Több lesz benne a nagylelkűség, így saját gesztusától lesz ma­ga is nemesebb. Muszáj hinni, hogy az emberek „alapjában" jók, és szívesen se­gítik az elesettebbet. Kicsit emelkedettebben: „Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőál­dozatul. ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem" ­idézve Pál apostol szeretethimnuszát, így, húsvét előtt. Fotó: Karnok Csaba mm I-MMIIJII.IWW Tfejüzem-látogatás.

Next

/
Thumbnails
Contents