Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-18 / 91. szám

PÉNTEK, 2003. ÁPRILIS 18. • E U - T Ü K Ö R • 7 Népek Európája Az Európai Unióban is számos politikai-társadalmi feszültséget okoz az egyes tagállamok területén élő kisebbségek léte, hiszen Európa etnikai térképe rendkívül színes - derült ki Pászka Imre szociológus előadásából. A habilitált egyetemi docens kiemelte: az EU identitása elsősorban az államszövetség közös múltjában gyökerezhet. Etnikai viszonyok és identitás az EU-ban címmel tartott előadást a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében a megyei önkormányzat által megrendezett Európa Egyetemen Pászka Imre habilitált egyetemi docens. A szociológus előadásában kiemelte: Európa etnikai képe rendkívül színes: a 15 jelenlegi EU-tagállamban közel 40 etnikum él, sokuk jellemzője, hogy nemzeti egységüket gyakran határok szabdalják szét. - Az európai kisebbségek tapasztalhatták az elmúlt századokban, hogy az egyes régiók alkotnak történelmi, politikai és kulturális egységet, ezek keretein belül élhetnek a nemzetiségek, akik a sorsközösség mellett a szokások, készségek és mentalitások hasonlósága kialakulásának is résztvevői voltak - mondta Pászka Imre, aki mindenekelőtt definiálta a nemzeti kisebbség és az etnikai csoport közötti különbséget. A nemzeti kisebbség olyan csoport, amely nem a többségi nemzettel azonosul, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek létezik állama, vagy egy állam létrehozásán fáradozik. Az etnikai csoport a közös kulturális és önazonosság-tudattal rendelkezők közössége egy adott társadalomban. A szociológia-antropológia - mint az az előadásból kiderült - többek között gazdasági, politikai, nyelvi és vallási alapon kategorizálja az etnikai csoportokat, amelyek mindegyikére akad példa az EU tagországainak nemzetiségei között. - Az EU-tagállamok a kisebbségi nyelvhasználat alapján ötféle kategóriába sorolhatók. Más hivatalos nyelvet el nem ismerő állam Franciaország és Portugália, a kisebbségek nyelvének bizonyos jogokat biztosít Olaszország, Ausztria és Németország; Spanyolország viszont egyes autonóm régiókban hivatalos jelleget biztosít a kisebbségeknek. A föderatív államokban az egyes régiókban más-más nyelvet beszélnek a lakosok, ilyen például Belgium és az Egyesült Királyság; valamint akad több hivatalos nyelvű állam is: Finnország - tudatosítana az előadó. Megtudtuk, hogy Európa országainak csaknem negyven etnikuma közül többnek a nyelve már teljesen eltűnt, ilyenek például a Franciaországban élő burgundok és normannok. A legnagyobb etnikumok közé tartoznak a több ország területén élő, csaknem öt és fél milliós lélekszámot jegyző katalánok és a Belgiumban élő flamandok. A legkisebb nemzetiségek között tartjuk számon például az Olaszországban élő, mindössze néhány száz főt számláló déli gallrómaiakat. Az előadás végén Pászka Imre kitért rá, a tarka etnikai kép, valamint a földrajzi helyzet sem indokolja, hogy Európát önálló egységként kezeljük, erre az identitásra leginkább a közös múlt adhat okot. ILLYÉS SZABOLCS Pászka Imre egyetemi docens az európai nemzetek sajátosságáról beszélt. Fotó: Schmidt Andrea Április 17-től változás A csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírását követő naptól érzékelhetjük: egyre közelebb kerülünk az uniós állampolgársághoz. Új határforgalom-ellenőrzési technológia lépett érvénybe április 17-től az uniós és a leendő uniós határszakaszon, így csúcsidőben akár 40 százalékkal is csökkenhet az esetleges várakozási idő - tájékoztatta az Objektív Hírügynökséget Kovács Iván, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság sajtószóvivője. A magyar állampolgárok Ausztriába, Szlovéniába, Szlovákiába való átlépése sokkal kényelmesebb és gyorsabb, hiszen a határőrök csak megtekintik az úti okmányt és az átadó személyt azonosítják. Az uniós és a most csatlakozó országok állampolgárai részére szintén egyszerűbb a határ átlépése, hiszen ugyancsak az úti okmány megtekintésével és azt átadó személy azonosításával zajlik le a fenti csoportba tartozó külföldi állampolgár útlevél-ellenőrzése. Mit hozhat a megye mezőgazdaságának a csatlakozás ? Változó piac és tőkehiány Az ország mezőgazdaságának csatlakozás utáni helyzetéről rengeteg az információ, ám arról, hogy pontosan milyen esélyekkel számolhat Csongrád megye, kevesebb szó esik. MUNKATÁRSUNKTÓL A lehetőségek kutatása időszerű, hiszen a gazdálkodóknak nemcsak az uniós pályázatokat és a támogatási rendszereket kell szemmel tartaniuk, hanem meg kell tanulniuk egy merőben más, csaknem 450 millió fős piacra termelni. Nemrégiben Szeged is állomása volt az Agrár Médiaklubnak. E fórum a problémák tudatában keresi a választ a gazdálkodók kérdéseire. Az előadáson a helyi erősségekről és gyengeségekről is szó esett - az uniós csatlakozás tükrében. Csongrád megye területének 74 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, a lakosság 25 százaléka az agráriumból él. Az, hogy nincs ipari termelés, ez egyszer előny, hiszen a természeti környezet tiszta. A megye klimatikus környezete és az öntözőkapacitás kedvező, bővelkedünk termálenergiában, melyet a zöldnövény-hajtatás, a dísznövénytermesztés felhasznál. Létezik néhány mintaértékű értékesítő szervezet, és megoldott a mezőgazdasági szakember-utánpótlás. Persze számolni kell hátrányókkal is, hiszen a helyi mezőgazdaság tőkehiányos, az utak, az öntöző- és belvízelvezető csatornák elhanyagoltak, s kevés a termények tárolását, feldolgozását, csomagolását biztosító stabil vállalkozás. Mindez nem javul a csatlakozással, sőt: a piac átrenA hungaricumok - például a paprika - termelése kitörési pont lehet. Fotó: Gyenes Kálmán deződése kapcsán a gazdálkodók egy része kikerülhet a termelésből. Csongrád megyét kedvezőtlenül érintheti, hogy a csatlakozás után teret veszíthetnek olyan hagyományos stratégiai ágazatok, mint például a sertéstenyésztés. Egy-két esztendőn belül előtérbe kerülnek a magas feldolgozottsági szintet és minőséget hordozó egyedi teremékek: a térség termelői számára kitörési pont lehet a biogazdálkodás, a hungaricumnak számító hagyma, paprika, barack, vagy a szóregi rózsa előtérbe helyezése, illetve az egyedi, márkázott termékek előállítása. Ráadásul a nem tömegterméknek számító nemzeti jellegzetességek termelése kvótákkal nem korlátozott, és az uniós piacokon egyre nagyobb igény mutatkozik irántuk. A növénytermesztésben az uniós csatlakozást követően a terület alapú kifizetésekből 10 milliárd forintot kaphatunk az első évben, az összeg a következő esztendőkben növekedik. Az 54 ezer egyéni gazdálkodó harmada 10-50 hektárnyi földterületen termel. E kör számára az uniós csatlakozást követően a normatív támogatások a termelés és a megélhetés feltételeit is biztosíthatják. A koppenhágai megállapodás szerint az unió minden kvótája magasabb a mostani termelési szinteknél, húsmarhából például a jelenlegi termelés négyszeresét is felveszi a piac, s erre jó eséllyel igényelhető a támogatást. Szintén fontos pont, hogy az egy hektárra vetített termésátlag a szerződés szerint 4,73 tonna, amely jóval magasabb, mint a többi csatlakozó országé és felülmúlja a spanyol és a portugál termésátlagot is. így egy magyar gazda már az első évben is több területalapú támogatást kaphat, mint dél-európai kollégája. Az átmenetre három-tíz év kell Az Európai Unió és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások eredményeként hazánk átmeneti időre az uniós szabályoktól eltérően rendezhet számos kérdést. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyarországi ingatlanszerzésnél 5 éves átmeneti mentességet kaptunk a közösségi jog alkalmazása alól a másodlagos lakóhelyet illetően. Magyarország a csatlakozás után 7 évig fenntarthatja a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségű vállalkozások) termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat. Ez időszak lerövidülhet, de újabb 3 évvel meg is hosszabbítható. A versenypolitika keretében az önkormányzati adókedvezményeknél az EU elfogadta a 2007. december 31-éig tartó átmeneti időszakot azon vállalatok esetében, amelyek nem kedvezményezettjei sem a nagybefektetői adókedvezményeknek, sem olyan támogatási szabályozásnak, amely nincs összhangban az uniós szabályokkal. Néhány igen fontos kérdésben az EU eltérő álláspontja ellenére sikerült az uniós szabályok számunkra kedvező lehetőségeit kihasználni, illetve a szabályoktól eltérő átmeneti feltételeket elérni. A magyar bortermő területeket egyetlen zónába sorolták be, ami a must szállíthatósága szempontjából alapvető. A minőségi követelményeket illetően 10 éves az átmenet, az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmára vonatkozóan fenntarthatjuk a jelenlegi hazai szabályozást. Időkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának lehetősége, összhangban a mai magyarországi szabályokkal. Átmeneti időszak után a magyar gazdák is megkapják a közvetlen támogatásokat. Az EU 2004-ben a teljes támogatási szint 25 százalékát adja, de ez a magyar állam kiegészítésével elérheti az 55 százalékot, majd 2010-rea 100 százalékot. A csatlakozás után 5 évig forgalomban maradhat Magyarországon a 2,8 százalékos tej. Az EU piacán a „teljes tej" (legalább 3,5 százalékos zsírtartalommal), a „félig fölözött tej" (1,5-1,8 százalékos), továbbá a „sovány tej" (legfeljebb 0,5 százalékos zsírtartalommal) létezik. A 44, nagy kapacitású vágóhíd átmeneti mentességet kapott 2006. december 31-éig az üzem kialakítására vonatkozó olyan EU-előírások teljesítése alól, mint például a külön állatorvosi szoba létesítése. A 21 magyar tojótyúküzem 2009. december 31-éig a ketrecek kialakítására vonatkozó kötelező szabályok alkalmazása alól mentesül. Átmeneti mentesség érvényes néhány közös áfaszabályra is. így például 2007 végéig továbbra is a jelenlegi kedvezményes, 12 százalékos áfakulccsal adóztathatók a szén, brikett, tűzifa, faszén fűtőanyagok és a távfűtési szolgáltatás, továbbá a földgáz és az elektromos áram. Ugyanígy 2007. december 31-éig tartható fenn a kedvezményes áfakulcs az éttermi szolgáltatásoknál. A jövedéki adó alá tartozó termékek közül leginkább a cigaretták jövedéki adója marad el az uniós alsó értéktől, de azt Magyarországnak csak 2008. december 31 -éig kell elérnie. Néhány fontos környezetvédelmi követelmény teljesítése alól is átmeneti engedményt kapott hazánk. így például 2005. december 31-éig az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozásának követelménye alól. A települési szennyvíz elvezetése és tisztítása terén a szervesanyag-felbalmozódás következményei (például algásodás) miatt veszélyeztetett területek 2008. december 31-éig, a 15 ezer lakosú agglomerációkat illetően 2010. december 31-éig, a kétezer és 15 ezer közötti lélekszámú agglomerációkat illetően 2015. december 31-éig, illetve a 4 ezer vagy annál nagyobb lakos-egyenértéknek megfelelő kibocsátású, meghatározott üzemekkel kapcsolatos követelményeket illetően 2008. december 31-éig kaptunk átmeneti men: tességet. Több mint hatmilliárd forintot hagyunk bent a rendelkezésünkre álló pénzből az államkasszában Uniós alappillérré válik a civil szféra is Ha mindenki felajánlaná adója egy százalékát egy civil szervezetnek, összesen 11 milliárd forinttal gazdagodhatnának az alapítványok, egyesületek. Ennek az összegnek azonban kevesebb, mint a feléről rendelkeznek csak az adózók. A „bennmaradt" pénz sorsáról jövőre már a Nemzeti Civil Alapprogram dönt. Az adózók egyharmada ajánlja csak fel adójának egy százalékát valamilyen civil szervezetnek. Évente mintegy ötmilliárd forint sorsáról döntenek ilyen módon az emberek, s több mint hatmilliárdot hagynak veszni, azaz az államkasszában maradni - hangzott el azon az előadáson, amelyet Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztálya vezetője tartott Vásárhelyen. Az uniós konferenciasorozatba illeszkedő rendezvényt Lázár János, a város polgármestere nyitotta meg. Hazánkban egyébként mintegy 20 ezer működőképes alapítványt és 30 ezer egyesületet tartanak nyilván, amelyek nagy gazdasági erőt képviselnek, hiszen éves összbevételük eléri a 700 milliárd forintot. A pénz eloszlása azonban korántsem egyenletes, hiszen a szervezetek fele évente félmillió forinthoz sem jut. A szektor nagy része tehát szegény - hangsúlyozta Bódi György. A főosztályvezető, aki Búzás Péter polgármester meghívására Makón is előadást tartott, kifejtette: a kormány ezen a helyzeten szeretne javítani, így a jövőre kezdődő Nemzeti Civil Alapprogram megalkotásának célja, hogy a fel nem ajánlott egy százalékokat összegyűjtve alapítványok, egyesületek segítésére használják ezt a pénzt. Ezenkívül pedig növelni akarják az állami normatív és pályázaton elnyerhető támogatások öszszegét. Az uniós tagországok gyakorlatát említve Bódi György elmondta: Németországban és Franciaországban a szociális ellátás 60 százalékát nonprofit szervizetek végzik, Nagy-Britanniában pedig az oktatási intézmények fele alapítványé vagy egyesületé. A cél az, hogy a magyar civil társadalom is ebben a modellben fejlődjön, egyre nagyobb szerepet vállaljon át az állami feladatokból, ehhez pedig egyre több forrást kapjon. SZ. A. K.-SZ. I. M. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül; szerkeszti: Ujszászi Ilona