Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. ÁPRILIS 17. • MEGYEI TÜKÖR» 7 Hisztériakeltésre nincs szüksége az egyetemnek A szegedi rektorválasztás utózöngéi Az a tény, hogy a Szegedi Tudományegyetem új rektora az egyik főiskolai karról került ki, sokak szerint a napok múltával is kritikus közbeszéd tárgya az egyetemen és a városban. Megpróbáltuk megismerni az érveket. Az elmúlt napokban szerkesztőségünkbe érkezett telefonhívások nyomán igyekeztünk tájékozódni az egyetemi közhangulatról - nem nagy sikerrel. A megkérdezettek némelyike nem rejtette véka alá, hogy határozott véleménye van, de ezt nem kívánja másokkal megosztani. Lényegében ugyanazon okok miatt, amelyek miatt elégedetlenek a rektor­választással. Legalábbis szavaik szerint. Összefog­lalóan azt lehet mondani, hogy az egyetem tekinté­lyét féltik. Attól is, hogy az integrált egyetemen nem a klasszikus karok, a nagy tekintélyű előd in­tézmények, a volt József Attila Tudományegyetem, vagy a volt Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem valamelyik magasan kvalifikált professzo­ra lett a rektor. De szintúgy az egyetem tekintélyét féltik ennek utólagos fölemlegetésétől, a rektorvá­lasztás bírálatától is. Azt mondják: első az egyetem érdeke, ez pedig most csöndet parancsol. Mindazonáltal vannak szövegek, egyebek között arról, hogy a két orvoskari jelölt rivalizálása „segí­tette" a rektori székbe a „nevető harmadikat", az élelmiszeripari főiskolai kar főigazgatóját, Szabó Gábort. Nos, a szavazás titkossága ellenére annyit utólag sem nehéz kideríteni, hogy az orvoskari sza­vazók nem osztották meg a támogatásukat a két je­lölt, Benedek György és Dux László professzorok között. Benedek „táboráról" talán ezért is gondol­ják néhányan, hogy végül az ő szavazataikkal nyert Szabó Gábor. - Elkedvetlenítenek ezek az utózöngék - mondta Benedek professzor, s kedvetlenül hozzátette: biz­tos benne, hogy nem férhet kétség a választási eljá­rás korrektségéhez. Azzal folytatta, hogy felidézte a kampányidőszakban adott televíziós nyilatkozatát. Ebben arról kérdezték: melyek a leendő rektor kívá­natos tulajdonságai, képességei? - Hármat jelöl­tem meg: a szakmai felkészültséget, amelyen a ve­zetői és a jogi jártasságot értem, az empátiát, azt a képességet, amely segít mások megértésében, az emberi viszonyok alakításában, végül az alázatot, amely a világ minden dolga iránti viszonyulásun­kat jelenti. Utólag is ez a véleményem. És szeret­ném hangsúlyozni: ebben a háromban nem szere­L íf^ 1 ff - ^ A választás után Szabó Gábor az érdeklődés középpontjába került. Fotó: Karnok Csaba pelt, hogy a leendő rektornak milyen legyen a tudo­mányos teljesítménye, hogy legyen nagydoktorija, vagy elég, ha csak akadémikus - ironizált a profesz­szor a rektorválasztás kritikusainak rovására. Benedek Györgyöt egyszer sem lehetett azon kap­ni a kampány alatt, hogy bármi is kihozta volna a sodrából; amikor meghallotta, hogy az új rektor életrajzi adataiból egyesek azt olvasták ki, hogy Szabó Gábor nem tud angolul - dühösnek láttam. ­Tudom, hogy jobban beszél, mint sokan mások, akiknek felsőfokú a bizonyítványa - jelentette ki, egyszersmind megkért, hogy próbáljam ezt a témát és vele a szomorú kicsinyesség egyetemi jeleit nem emlegetni. - Ha valamire nincs szüksége az egyetemnek, az a hisztériakeltés - kommentálta a kritikus szóbe­szédet egy másik akadémiai tekintély, az új rektor névrokona, a fizikus Szabó Gábor, a természettu­dományi kar professzora. - Ismerem, persze, az elégedetlenek véleményét. Azt tudom mondani, hogy az egész magyar felsőoktatást jellemzi egyfaj­ta feudális szemlélet, vagy ha jobban tetszik, bizo­nyos konzervativizmus. Ennek vannak előnyei és vannak hátrányai. Kétségtelen tény, hogy az or­szágban a szegedi egyetem az első a nagy, úgyneve­zett kutató egyetemek közül, amelynek az élére ­ahogyan mondani szokás - menedzserszemléletű vezetőt választott az egyetemi tanács és nem aho­gyan megszoktuk, a kutatási eredményei révén nagy szakmai ismertségnek örvendő professzort. Azt, hogy ez milyen hatással van az egyetem külső megítélésére, a választás előtt lehetett volna latol­gatni. Most, miután az egyetemi tanács a szabá­lyoknak minden szempontból megfelelő választás során hozott egy döntést, elkezdeni azon elmélked­ni, hogy mi lett volna, ha... számomra azzal egyen­értékű, mintha kimondanánk, hogy nem tudunk az egyetemi autonómia lehetőségeivel élni. Ez megengedhetetlen. Ellenben segíteni a megválasz­tott rektort a munkájában - beleértve az esetleg el­követett hibák bírálatát - kötelessége mindazok­nak, akiknek számít az egyetem sorsa. A saját lehe­tőségeim szerint én ezt fogom tenni, mert lojális vagyok a szegedi egyetemhez. Ez a lojalitás az iránytűm minden helyzetben - szögezte le a nem­zetközi tudományos ismertségnek örvendő lézerfi­zikus. Akadnak, akik a rektorválasztás jelenlegi sziszté­máját nem tartják jónak. Egyik, a nyilvánosságot most nem vállaló kari vezető szerint az Oktatási Minisztérium dolga lenne világossá tenni, hogy menedzseri vagy akadémiai irányítást gondol el a felsőoktatási intézményekben. Véleménye szerint a közszektorban általánosan problematikus Ma­gyarországon a megfelelő vezető kiválasztása. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy rövidlátó, érdekala­pú döntések születnek a kívánatos értékalapúak helyett. A vezetők személyéről következmények nélkül lehet dönteni, a voksolók nem viselnek fele­lősséget. Másképpen gondolkodik a jogtudományi kar dé­kánja, Szabó Imre. - Másképpen kellene? Lehet. De a Tisza jegét azért nem ajánlanám rektorválasz­tás helyszínéül - mondta. - Komolyra fordítva: én nem feltételezném, hogy egy 39 tagú testület nem kellő bölcsességgel dönt. Persze, lehetne másmi­lyen a rektorválasztás mechanizmusa. Ha másmi­lyen lenne, akkor az lenne a helyes szisztéma. Ez is döntés kérdése. El tudom hinni, hogy van, akinek nem nyerte el a tetszését a megválasztott rektor ­ilyen a demokrácia. De nem látok Szabó Gábor rektorsága ellen tüntetőket az utcán, s az egyete­men sem tapasztalok tömeges nyugtalanságot. Né­hány embernek az a véleménye, hogy szerencsé­sebb lett volna, ha a klasszikus egyetemi karok va­lamelyik professzorát választjuk - tiszteletben le­het ezt is tartani. De nem árt tudni, hogy vala­mennyi professzort az egyetemre nevezik ki, csakis olyan személyiségeket, akik eleget tettek a profesz­szori követelményeknek. Az pedig részletkérdés, hogy az illető az egységes egyetemen belül melyik karon dolgozik. SULYOK ERZSÉBET Új, régiós pályázat, 1,84 milliárddal Pénzt és szakértőt is nyerhet a Dél-Alföld Többek között utak építésére nyerhetnek támogatást a dél-al­földi régió önkormányzatai, kistérségei az idén nyáron meg­jelenő pályázatok révén. Az egyik kiírás azokat az önkor­mányzatokat segíti, amelyek­nek vannak jó terveik, de nincs pénzük az uniós pályázatírók­A Nemzeti Területfejlesztési Hi­vatalon múlik, mikor jelenhet meg az a pályázati kiírás, amely­nek révén 1 milliárd 844 millió forint fejlesztési forrást használ­hat föl a régió. A Település- és Te­rületfejlesztési Célelőirányzatból útépítésre, más infrastruktúra fejlesztésére, valamint olyan be­ruházásokra lehet támogatást nyerni, amelyek vonzóbbá teszik a kistérségeket a befektető szá­mára. Jön a kiírás A pályázat kiírásáról már márci­us végén döntött a Dél-alföldi Re­gionális Fejlesztési Tanács, az el­készült kiírástervezetet elküldte a hivatalhoz. Gyurcsek Tamás, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője azt mond­ta, remélhetőleg néhány héten be­lül megjelenhet a kiírás. A pályá­zatok beadási határideje viszont biztosan augusztus 31. lesz. Az ügyvezető arról is beszá­molt, hogy április 23-án zárul egy másik pályázat, amelyet a Phare-2001 keretében írtak ki. Ide önkormányzatok és vállalko­zások is benyújthatták igényei­ket, előbbiek innovációs közpon­tok kialakítására, utóbbiak inno­vatív, új módszereket alkalma­zó tevékenységek, szolgáltatások támogatására. Április elsején a Nemzeti Területfejlesztési Hiva­tal írt ki egy 27 millió eurós pá­lyázatot, amelynek Európa Pro­jekt Előkészítő Alap a neve. A nyertesek nem pénzt, hanem szaktanácsot kapnak: a jónak ítélt ötletekből, tervekből a strukturális alapokhoz benyújt­ható pályázatokat írnak a szakér­tők. Erre május 31-éig lehet pá­lyázni. A cél az, hogy Magyaror­szág uniós csatlakozásakor le­gyenek kész pályázatok, s első­sorban azoknak az önkormány­zatoknak jelenhet ez nagy segít­séget, amelyeknek van ugyan jó, két lábbal a földön álló tervük, de nincs sok pénzük arra, hogy szakértőt fogadjanak. Projektek, forintok Gyurcsek Tamás elmondta, várhatóan csak a nyár végén fog­ják meghirdetni az utol­só, 2002-2003-as regionális Phare-programot, amely az EU-delegáció jóváhagyása után jelenik meg. A régió önkormány­zatai 3,5 millió forintot kaphat­nak projektjeikhez. Várhatóan a régión belüli közlekedés szem­pontjából fontos utak építésére, a közösség vagy a helyi gazdaság szempontjából fontos területek rehabilitációjára lehet támoga­tást kapni. Vissza a feladónak? Ha nem készül elegendő jó terv, a kimaradó összeget más ré­gióban használják fel, mint ahogy ez korábban az Észak-Al­földdel megtörtént. Ez az uniós csatlakozás után is így lesz; ha másutt vannak jó tervek, inkább ott használják fel a más régiók­nak szánt pénzt is, minthogy visszaküldenék Brüsszelbe. B. A. Színházigazgatónak pályázik: Kocsis László Levente Helyzetbe hozná a művészeket A jelenlegi létszámmal és költ­ségvetéssel nem működtethető tovább a Szegedi Nemzeti Szín­ház és Szabadtéri Játékok, ezért átvilágításra, majd radikális szerkezetváltásra van szükség ­állítja a megbízott főigazgatói székből direktornak pályázó Kocsis László Levente. - Megbízott vezetőként minden bizonnyal mindenkinél ponto­sabban ismeri az intézmény je­lenlegi helyzetét. Megválasztá­sa esetén hogyan tudná kezelni a válságot 1 - Radikális szerkezetváltást és nagyon takarékos idei évadot je­löltem meg a pályázatomban, mert úgy vélem, a jelenlegi struktúrában ugyanezzel a költ­ségvetéssel nem működésképes az intézmény. A Szegedi Nemze­ti Színház és Szabadtéri Játékok jelenlegi szervezeti felépítése magában hordozza az újabb csőd lehetőségét. Mindezt annak elle­nére állítom, hogy nagyon jó és korrekt munkakapcsolatot sike­rült kialakítanom a fenntartó önkormányzattal, amely min­denben a színház segítségére volt az elmúlt hónapokban is. Jóma­gam menedzser típusú igazgató­ként vezetném a színházat, azaz nem önmagamat, hanem a mű­vészeinket szeretném helyzetbe hozni. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy a nézők a színészek, énekesek, táncosok és a színpa­don látható produkciók miatt jönnek be a színházba, nem a di­rektor miatt. - Meddig vethet még árnyat a teátrum működésére a csőd kö­zeli helyzeti - A 2003-2004-es évad első fe­lét erősen befolyásolja még, ezért továbbra is nagyon szigorú, taka­rékos gazdálkodás szükséges. A közönségnek köszönettel tarto­zunk, mert az elmúlt hónapok­A klasszikus értékek megőrzése mellett mindenféle irányzatot be kell fogadni - véli Kocsis László Levente. Fotó: Miskolczi Róbert ban sem pártolt el tőlünk, továb­bá a mendemondák ellenére má­jus 31-éig, azaz az évad végéig játszunk. A szabadtéri program­ját is sikerült változatosan és igé­nyesen összeállítani. Bárki le­gyen is az új főigazgató, a struk­túraváltást nem tudja elkerülni, mert csodák nincsenek. - Ez mit jelenti - Át kell világítani a színház személyi állományát, struktúrá­ját, a szervezeti és működési sza­bályzatot, a kollektív szerződése­ket - ezt a folyamatot megkezd­tük. - Létszámleépítésre is szük­ség leszi - Igen. Tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi létszámmal és költségvetéssel nem működőké­pes a színház. A mostani struk­túra mellett kétmilliárd forintos költségvetésre lenne szükség, a következő évben pedig már leg­alább 2,2 milliárdosra. Ez abszo­lút irreális igény, a nehéz hely­zetben lévő önkormányzattól nem várható el, hogy egy rossz struktúrát finanszírozzon. A pá­lyázatomban részletesen megfo­galmaztam azokat a számon kér­hető garanciákat, amelyek bizto­sítják a színház biztonságos mű­ködését az elkövetkezendő évek­ben. - Csapatát nem nevezte meg, de azt írta: „Alfölditől Zsóté­rig" sok rendezővel együtt dol­gozna... - A művészeti programom teljesen nyitott, mert azt gon­dolom, a szegedi színháznak mindenféle irányzatot be kell fogadnia. A klasszikus értékek megőrzését elengedhetetlen­nek tartom, de ugyanolyan fontos, hogy az új színházi tö­rekvések is jelen legyenek. Van csapatom, a konkrét névsort majd a jövő heti kulturális bi­zottsági ülésen kívánom a döntéshozók elé tárni. Szeret­tem volna azokat a kínos hely­zeteket elkerülni, amelyek más pályázókkal előfordultak. A csapatom szegedi vagy a vá­roshoz kötődő, a szakmában nemzetközileg is elismert mű­vészekből áll. Élő, szoros kap­csolatot szeretnék kialakítani a város lakosságával, értelmi­ségével, lehetőséget teremte­nék a társművészetek számára is, hogy megjelenjenek a szín­házban. - Milyen tervei vannak a sza­badtérivel kapcsolatban i - Leegyszerűsítve: ezt a hatal­mas intézménykomplexumot úgy kell elképzelni, mint egy za­kót, amelynek egyik zsebe a kő­színház, a másik a szabadtéri. A szabadtéri játékokat nem sza­bad kivenni abból az állami fi­nanszírozásból, amely révén je­lentős pénzeket tudunk szerez­ni. Intézményen belül viszont szét kell választani a két játszó­hely költségvetését. Miután az EU tagjai leszünk, a Dóm tér jö­vőjét Salzburg, Bayreuth mintá­jára kell megterveznünk. Ennek eléréséhez persze hosszú évek szorgos munkája szükséges, de erre az útra már most rá kell lépnünk. Bevételorientált, nem­zetközi rangú fesztivált kell szervezni, ami nem a kőszínház meghosszabbított nyitva tartá­sa. HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents