Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. ÁPRILIS 17. "AKTUÁLIS* 3 A kereskedő nem kérhet személyes adatokat a vásárlótól Aid tudja, az kijátssza Világok kapujában SZÁVAY ISTVÁN Évtizedekkel ezelőtt egy klasszikus középkori metszetet nyo­mattunk ballagási meghívónkra. A képen a laposnak hitt világ peremére érkezett vándor letérdel, áthajol megszokott égbol­tunkon és új világok sokaságát pillantja meg az újonnan táruló egekben. Most mi is megérkeztünk. Amikor tegnap a magyar szignók is fölkerültek Európa bölcsőjénél, az athéni agórán az uniós csatla­kozási szerződésre, végére értünk egy hosszú, kemény útnak. És most hadd ne mondjak bölcseket. Egyszerűen csak örülni szeret­nék az oly rég várt pillanatnak. Hogy feledhessem az Athénba ve­zető utat szegélyező ízetlen akadékoskodásokat, politikai sanda­ságokat. És tisztelettel fejet hajthassak a bölcsesség előtt, amely­ről a népszavazáson tett bizonyságot ez az ország. Sajnos túlságosan is sokat megéltem közel hat évtized alatt ah­hoz, hogy tudjam, mily fontos volt nekünk a tegnapi nap. Hogy tudjam, mennyit veszítettünk mi, valamennyien egy korlátos vi­lágban, mely veszteségeket még jó ideig nyögni fogjuk. Apró, hét­köznapi adalékok mindehhez, túl a legszörnyúbbön, a szellemi kalodákon, a félelem és a szegénység megalázó, szürke világán. Apám már gyermekkorában négy nyelven beszélt, én egynyelvű lettem. S amíg magam először tizenkilenc évesen juthattam el nagy nehezen külföldre, ide, Szabadkára, a ma fölnövő generáció egy-két nyelv birtokában már világot láthat, tanulva-dolgozva szerezhet új tapasztalásokat. A tegnapi nap a csöndes öröm napja volt számomra. Mint ami­kor kalandos-szép, olykor nehéz út után megérkezik az ember vágyott tengerpartjára, és csöndes örömmel körbejár tekintete a tintakéken csillogó öblöt övező hófehér házakon. Hogy órák múl­tán máris új kalandokra, új utakra hívja a számára frissen meg­nyíló új világ. Mert - és erre is rájön az ember - a megérkezésben a legnagyobb örömöt az új utak, új kalandok, új kihívások adják. A világ peremén kitekintő vándor felismerése: nem az út végére ért, hanem új világok sokaságának küszöbére. Olvasom a közvélemény-kutatás adatait, miszerint hétfőn már a megkérdezettek közel kétharmada emlékezett úgy, hogy részt vett a népszavazáson, négyötöde pedig kifejezetten örül az átütő arányú igennek. A szakemberek azt mondják, ez természetes fo­lyamat minden választás után, ha a különben passzívaknak is tetszik az eredmény. Csöndesen remélem, néhány év múlva a megkérdezettek kilenctizede büszkén állítja majd, hogy ő is sza­vazott, méghozzá igennel. Medgyessy Péter tegnap azt mondta Athénban, ő mostantól számítja a XXI. századot. Hiszem, sokan egyetértenek vele. Alighanem mindazok, akik örömmel fogadják, hogy a sokszor bonyolult lelkületű magyar politikai elit is az eddiginél inkább kénytelen lesz betartani bizonyos normákat. És mindazok, akik az élettől kihívásokat várnak. Azt, hogy végre magyarként itt­hon is lehetőséget kapjanak cselekvésre, szabadságra, tudásra, jobb életre és az emberi méltóság adta függetlenségre. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra buzdítja a kereske­dőket, ne adjanak számlát az április 15-én életbe lépett, meg­határozott limit felett kötelező számlaadást előíró rendelet sze­rint. A Kisosz elsősorban jogi aggályait hangsúlyozza. A Pénzügyminisztérium idén ja­nuár 30-án módosított egy 1995-ös rendeletet a számlák és nyugták egyszerűsített azonosí­tásával kapcsolatban. Ennek egyik paragrafusa tartalmazza azokat a változtatásokat, ame­lyek miatt a kereskedők és im­máron Péterfalvi Attila adatvé­delmi biztos is tiltakozik. A mó­dosítás következtében ugyanis a nagy- és kiskereskedők számla­adási kötelezettségei jelentősen bővülnek. Az április 15-én életbe lépett PM-rendelet értelmében az eladó köteles számlát kiállíta­ni, ha a vásárlás áfával növelt ér­téke eléri vagy meghaladja az 50 ezer forintot. A két feltételnek együtt kell fennállnia. A mennyiségre vonatkozó elő­írások szerint 500 forintos egy­ségár alatt száz, 500-5000 forint egyedi érték esetén fajtánként tíz, 5001 forintos egységár felett fajtánként öt darabot lehet bizo­nyos termékből vásárolni anél­kül, hogy az eladónak számlát kellene kiállítania. A gyakorlatban olyan esetek állhatnak tehát elő, hogy négy darab, egyenként 30 ezer forint­ba kerülő televíziót számlaadási kötelezettség nélkül odaadhat a kereskedő, noha a vásárlás értéke így 120 ezer forint. Azért, mert nem áll fenn a két feltétel, vagyis a példában az értéket illetően át­léptük ugyan az 50 ezres határt, de a tévék mennyisége alatta ma­radt az ötnek. Aki átlépi a mennyiségi hatá­rokat akár a darabszámot, akár a forintértéket tekintve, megtehe­A szegedi bevásárlóközpontokban gyakori a nagy tételű vásárlás. Fotó: Miskolczi Róbert ti, hogy nem egyszerre, hanem két vagy három menetben szál­lítja el az árut az üzletből. A ren­delet tehát könnyen kijátszható, nem éri el célját, a feketegazda­ság kifehérítését. Martonosi Ist­ván, a Kisosz megyei érdekvédel­mi szervezetének titkára el­mondta, elsősorban jogi és éssze­rűségi aggályaik vannak, ezeket a napokban a pénzügyminiszter­nek írt beadványukban is megfo­galmazták. Alacsonyabb rangú jogszabály ugyanis nem lehet el­lentétes a magasabb rendűvel, ebben az esetben az áfa-törvény­nyel, amely kimondja: számlát akkor kell kibocsátani, ha azt a vevő kéri. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos már kedden közlemény­ben figyelmeztette a kereske­dőket, ne tegyenek olyat, ami ellentétes az alkotmánnyal, ne adjanak számlát: a kiállításá­hoz szükséges személyes ada­tok kötelező kezelésére tör­vény is csak kivételesen adhat felhatalmazást, miniszteri rendelet nem. A személyes adatok kötelező gyűjtése, táro­lása adatkezelésnek minősül, amelyet kötelezően csak tör­vény írhat elő. Kovács Károly, a Procontrol Elektronics ügyvezető igazga­tója elmondta, az a tapasztala­ta, hogy üzleteikben a vevők nem árulják el nevüket és cí­müket, amikor ők megpróbál­nak eleget tenni a rendeletnek és számlát kiállítani. Ennek az a következmény, hogy vagy nem jön létre az üzlet, vagy két számlát állítanak ki különböző dátumokkal. Kovács Károly szerint a rendeletnek nincs ér­telme, s „muszáj" kijátszani, ha a felek azt akarják, hogy üz­letet kössenek. FEKETE KLÁRA Az 55-ös úton akár gépjárművel is ütközhetett volna az oktatógép Árokba csapódott egy vitorlázó Szegeden Leszállás közben a szegedi re­pülőtér melletti árokban lan­dolt tegnap délután egy vitor­lázórepülő. Leszállás közben alig néhány centire a Bajai út fölött húzott el tegnap egy vitorlázórepülő az ok­tatórepülés befejezése végén, majd az útszéli árokba csapó­dott. Az egyébként rendkívül for­galmas 55-ös úton akár egy arra haladó járműnek is ütközhetett volna a gép. - A negyedik forduló után egy leáramlás miatt hirtelen magas­ságot vesztett a gép. Az oktató megpróbálta a sebességet növel­ni, de ehhez kevés volt már a ma­gasság, így nem érték el a futópá­lyát és az árokban kötöttek ki ­foglalta össze az eseményeket Práter György. A „D" vizsgás vi­torlázórepülő-pilóta végignézte az elhibázott leszállást. Fráter György egyébként éppen azzal a Góbé R26-os oktatógéppel vizs­gázott, amely balesetet szenve­dett. Mint mondta, a szerencsét­lenségben közrejátszhatott az is, hogy „dobálós" szél fújt. A baleset szemtanúi egyetértet­tek abban, hogy bár a rendkívül rutinos, eddig több mint 4 e?er órát a levegőben töltő oktatópiló­ta, a Szegedi Repülő Egyesület vi­torlázó szakosztályának vezetője megpróbálta korrigálni a tanuló hibáját, nem a legjobb megoldást választotta. Ugyanis ilyen esetek­ben bevett gyakorlat, hogy a vitor­lázógépek a bajai út túloldalán lé­vő szántóföldön landolnak. Szerencsére a gép utasai meg­úszták a balesetet, bár kórházba szállították őket, rövid idő múlva visszatértek a repülőtérre. Az ok­tató arcán néhány zúzódás volt látható. A tanuló - egy fiatal nő ­sérülés nélkül úszta meg a „le­szállást", a Góbé eleje viszont teljesen összeroncsolódott. - Az oktató a helyzetet rosszul mérte fel és bár hozhatott volna olyan döntést, hogy a Bajai út túloldalán, a szántóföldön száll le, mégis inkább a futópályát vá­lasztotta - elemezte a helyzetet Podolcsák András. A szegedi re­pülőtér vezetője szerint oktatóre­püléseknél gyakran előfordul, hogy az iskolakör végén a vártnál gyorsabban veszít magasságából a gép, nem ér be a reptérre, ám ilyen esetben a leszállásra alkal­mas szántóföldön biztonságosan landolnak a pilóták. A baleset körülményeit a Sze­gedi Rendőrkapitányság, a lég­ügyi hatóság és a Polgári Légi Biz­tonsági Szolgálat is vizsgálja. K. B. Nem sok híja volt, hogy a reptéren landoljon a gép. Fotó: Gyenes Kálmán Hivatalosan is átadták tegnap a Kiszombori Ha­tárőrizeti Kirendeltség kétszáztizennyolcmillió forintból újjáépített létesítményeit. A schengeni követelményeknek is megfelelő objektumban konditerem és szauna is helyet kapott. Ünnepélyes keretek közt avatták fel tegnap az Orosházi Határőr Igazgatóság parancsnoksága alá tartozó Kiszombori Határőrizeti Kirendeltség új épületegyüttesét. A ceremónián Béndek /ózsef ha­tárőr vezérőrnagy, a Határőrség országos parancs­noka és Dávid Károly határőr dandártábornok, az igazgatóság vezetője vágta át a nemzetiszín szala­got a kirendeltség dolgozóinak és Kiszombor ön­kormányzati vezetőinek jelenlétében. A jelenlegi épületegyüttes helyén korábban álló barakkokat 1986-ban építették fel. A mostani fel­újítás és bővítés eredményeképp mintegy 1018 négyzetméter hasznos alapterületű, a hazai és nemzetközi követelményrendszernek megfelelő objektum áll a határőrök rendelkezésére - mondta az ünnepen Dávid Károly. Cseh László, a kivitele­zést vállaló Cseh és Társa Kft. ügyvezetője elmond­ta, a parancsnokság kilenc pályázó közül választot­ta ki vállalkozását. A terveknek megfelelően a ko­rábbi épületekből csupán a fő falak maradtak meg: a víziközmű-rendszer, az épületek körüli úthálózat, sőt még a park is teljesen megújult. Hosszú ideig mostoha, csaknem emberhez mél­tatlan körülmények között kellett dolgoznia a ki­szombori határőröknek, ám a megújult kirendelt­ség minden szakmai és emberi elvárást teljesít - fo­galmazott Béndek József határőr vezérőrnagy. 2004-re a zombori határőrök a schengeni külső ha­tárt védik. Ennek biztosításához még számos techni­kai felszerelésre szükség lesz, ám az intézményi hát­tér már biztosított. A létesítményben a szolgálati helységek mellett modern konyha, konditerem, sőt szauna is helyet kapott. Ez utóbbi szükségességét a rendkívüh hidegben végzett határőri munka indokol­ja, más, szaunával már ellátott kirendeltségek jelez­ték: alkalmazottaik közül sokkal kevesebben kény­szerültek betegállományba a téb időszakban. ILLYÉS SZABOLCS Teljesített schengeni követelmények Kiszomboron Felújították a határőrbázist Az új kirendeltség méltó munkakörülményeket biztosít a zombori határőröknek. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents