Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 16. • ZÖLD PONTOK 9 Békák és belváros Aki tavaszi este - nem most: inkább májusban - a szegedi korzón sétál, tücsökszerű, pirregő hangokat hallhat a szökőkútmedence felől. Csakhogy nem tücskök ezek, hanem zöld varangyok, ame­lyeknek valamiképp sikerült bejutniuk a medencébe. Ezek a bé­kák szárazföldi állatok, itt élnek a parkban, nappal - nagyon he­lyesen - elássák magukat a virágágyásban, éjjel előjönnek, és fo­gyasztják a növények gyökereit károsító rovarokat, ám csak sza­porodási időszakban keresik föl a vizet. Miképp tudnak bejutni a zöld varangyok a medencébe ? Rejtély, és az is, hogy az ebihalak, átalakulásuk után, miképp tudnak in­nen kijutni. Mindössze néhány példányról lehet szó - a pirregő hangok csak itt-amott szólnak -, létük, egyáltalán, mindennapi túlélésük, csodával Ma táros. Azoké a békáké is, amelyek a szegedi Mikszáth Kálmán és a Tábor utca sarkán lévő, bekerített, üres telken összegyűlő talajvízben pirregnek késő tavaszi éjeken. Sor­suk - há. mondjuk, egy természetvédelmi szervezet föl nem figyel rájuk, és az ebihalakat-békákat ki nem menti számukra alkal­mas élőhelyre - a telekbeépítéssel meg fog pecsételődni. Ez csak két példa arra: az élővilág miképp próbálja megtalálni lehetőségeit belvárosi, teljesen abszurd viszonyok között is. Kény­telen ezt tenni: ahogy egyre inkább hasznosul minden négyzet­méter ebben az országban is, ahogyan egyre inkább megszűnnek a látszólag haszontalan, vizenyős-cserjés senki földjék, ahogy golfpálya válik minden helyhői, ahol korábban tavaszonta össze­gyűlhetett a víz, ahogy bármely tó helyére kizárólag bevásárló­centrum épülhet - úgy szűkülnek az életlehetőségek a terület eredeti lakói számára. Ugyanez történik Nyugat-Európában is, egyetlenegy különb­séggel: ott mesterségesen alakítanak ki élőhelyeket a növé­nyek-állatok számára a természetvédők, együttműködve a tele­pülésekkel. Parkban lévő dísztóként a természetvédelem iránt re­zisztens szemlélő számára is elfogadhatóak. Ilyen élőhelyek egy­szer majd nálunk is létesülnek, de addig is fölteendő a kérdés: ha meglátunk egy vízfelületet, biztos, hogy reflexből fel kell tölteni 7 FARKAS CSABA Pusztítjuk a környezetünket A környezet védelmét szolgáló törvényeink sok szempontból szigorúbbak az európai uniós szabályozásoknál. Orosz Sán­dor, a parlament környezetvé­delmi bizottságának alelnöke szerint az a baj, hogy nem tart­juk be a jogszabályokat. A pártok képviselői régies mó­don gondolkodnak a környezet­védelemről. Orosz Sándor, a par­lamenti szakbizottság szocialista párti alelnöke állította ezt a szen­tesi EU-klubban, ahol azt ma­gyarázta: a mezőgazdaságnak nem a környezet ellenében kell jól működnie. Az agrárpolitika átalakításának szerinte az a lé­nyege - ami megfelel az európai uniós követelményeknek is -, hogy annyit termeljenek a gaz­dálkodók, amennyit a környezet terhelése nélkül tehetnek. Nálunk már az 1970-es évek­ben megszületett a törvény az emberi környezet védelméről. Az alelnök szerint hazánkban a zöld mozgalmaknak is nagy szerepük volt abban, hogy bekövetkezett a rendszerváltozás. Azóta pedig jo­gi formát kapott az egészséges környezet Magyarországon, fó néhány területen nálunk sokkal szigorúbb a szabályozás, mint az EU tagországaiban. A gondot az alelnök szerint az jelenti, hogy nem tartjuk be a környezet és a természet védelméről szóló elő­írásokat. Hiába van például tör­vény a parlagfű irtására, ha a többség nem veszi komolyan. Az uniós csatlakozásunk után vi­szont az lesz az első feladat, hogy az eddigi jogszabályok végrehaj­tását mindenkitől megköveteljék az -illetékes hatóságok. Orosz Sándor meggyőződése: az EU összes negatívuma már megje­lent hazánkban. Azért érdemes belépnünk, hogy az előnyeit is él­vezhessük. Az alelnök úgy fogalmazott: a magyar mindig a jövőjén spórol. Szennyezettek a vizeink, a leve­gőnk, ez pedig hátrány. De előny származhat abból az uniós társu­lás után, hogy a folyóinkban vagy 70 féle hal él. Orosz Sándor véle­ménye szerint a gondokat úgy le­hetne orvosolni, ha nemzeti mozgalommá fejlődne a felelős­ségünk a környezet állapotáért. B. I. Árvízi vésztározó A Tisza-Körös szabályozásának 150. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozást a Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület. A Tisza-Körös zug átváltozásáról folyt a szó. Redő Tamás csongrádi polgár­mester növényvédő szakmérnök­ként ismertette az ökogazdálko­dási célprogramot, mely része az agrár-környezetvédelmi program­nak. Hangsúlyozta, hogy az árvízi védekezésben Csongrád Tiszán túli részét, a Nagyrétet, és az azon túli részeket egészen Csépáig ár­vízi vésztározónak jelölték ki. A mezőgazdasági terület igénybevé­tele csak 2006 után lehetséges, mivel száz lakott tanya található jelenleg ezen a területen. A vész­tározót nem vonják ki a termelés­ből, ám építési tilalmat rendelnek el. A változás ellen lehetne tilta­kozni, de több szempontból is megfontolandó, érdemes-e. Az új Vásárhelyi-terv ugyanis nem a töltések további magasításával, hanem az ártér kiszélesítésével és a vésztározók kialakításával mérsékli a folyó magas vízállá­sát. Az időnként igénybe vett te­rületen más szerkezetű gazdálko­dást terveznek kialakítani, jóval kevesebb szántóval, több réttel, erdővel, gyümölcsössel. Az ex­tenzív gazdálkodás fölkínálja a biogazdálkodást, mely az unió­ban több anyagi támogatást élvez és biztosíthatja a megélhetést a természetkímélő gazdálkodást választók részére. Évről évre több pénzt kapnak a pályázó biogazdák, akik előtt az EU-ban újabb piacok nyílnak, miután tagok leszünk - hangsú­lyozta Szántási Antalné főiskolai tanár, a Biokultúra Egyesület dél-alföldi régiójának igazgatója. B. GY. GY. Környezetkímélő megoldások Szentesen és Vásárhelyen Szélenergia - villamosítás A szélenergia családi házak, tanyák elektromos árammal való ellátására is fölhasználható. Fotó: Schmidt Andrea A szélenergia - mint megújuló, környezetkímélő energiaforrás ­mind nagyobb szerepet kap a jö­vőben. Szentesen az önkormány­zat tárgyal egy szélenergia-hasz­nosítással foglalkozó, nagy né­met befektető céggel, a hódme­zővásárhelyi Oko-Centrum pe­dig családi házak, tanyák szél­energia révén történő villamosí­tásához kínál lehetőségeket. - Szentes a magyarországi szél­csatornában foglal helyet, az át­lagosnál itt erősebben fúj a szél. A képviselő-testület már fölha­talmazta Szirbik Imre polgár­mestert arra, hogy tárgyalásokat folytasson a német befektető cég­gel - mondja Korom Pál, az ön­kormányzat műszaki osztályá­nak vezető főtanácsosa, aki szak­mai érdeklődésből vállalta el, hogy kivizsgálja: milyen lehető­ségei vannak a szélenergia-hasz­nosításra a városnak, s irányítja az ügyet. A tőkeerős német be­fektető 15-30 szélkereket telepí­tene a szentesi határban. En­nek nagyságrendjét érzékelteti: egyetlen szélkerék 300 millió fo­rintba kerülne; egy-egy szélkerék átmérője 28-36 méter, 90 méte­res tornyot igényel. - Még mielőtt a munka elkez­dődne, számos, többek között kör­nyezet-, természetvédelmi vizsgá­latot is el kell végezni, hogy meg­előzzük a későbbi, esetleges konf­liktusokat - halljuk Korom Páltól. Az átfogó vizsgálatoknak arra is ki kell terjedniük, hogy a szélkerekek jelentenek-e veszélyt a vonuló ma­darakra. Továbbá esztétikailag mennyire befolyásolják a látképet. A vizsgálatsorozat, a komplett en­gedélyeztetési eljárás még elhú­zódhat - hívja föl a figyelmet a ve­zető főtanácsos. A termelt energia az országos hálózatba kerülne, a város haszna a létrejött munkahe­lyek sora, a bérleti díj, a javuló inf­rastruktúra lenne, a termelt ener­gia bizonyos hányada ugyancsak Szentest illetné. A nagytérségben gondolkodó befektető cég már Csongrád és Kunszentmárton ön­kormányzatát is megkereste ez ügyben. A szélenergia családi házak, ta­nyák elektromos árammal való el­látására is fölhasználható - hívja föl a figyelmet Baranyiné Ihtaki Erzsébet, a hódmezővásárhelyi Öko-Centmm vezetője. A cég a dél-alföldi állattenyésztési napo­kon is bemutatja ennek lehetősé­geit. A szélenergiából áramot nye­rő beruházás hosszú távon fedez­heti egy-egy család elektromos­áram-igényét, illetőleg csökkent­heti villanyszámláját. Arra is van mód, hogy az így termelt energia az országos rendszerbe kerüljön, ekkor az áramszolgáltató fizet az energiáért. Egyébként a szélener­gia fölhasználható természetes, mesterséges tavak folyamatos oxi­gén-utánpótlásának biztosítására is: a nagy vízterületekre alkalmas Oxygenius berendezés szélgenerá­torból is kaphatja az áramot. Egyébként a szélgenerátor (hasz­náljuk bármire) napelemmel is kombinálható. - A szeles idő gyakran felhős ég­gel párosul, ilyenkor a szélből nye­rünk energiát, ha meg hétágra süt a nap és szél sem rebben, a nap veszi át az áramtermelő szerepet ­mondja az Öko-Centrum vezetője. A megújuló energiák hasznosí­tását a nemzeti energiaprogram és az Európai Unió Sapard-pályá­zati lehetőségei is segítik. F.CS. Csemete, a széles körű környezetvédelem Kutatástól az ismeretterjesztésig A Zöld Pontok melléklet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Újszászi Ilona A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) célja az, hogy a dél-al­földi régió természet- és környe­zetvédelem területén tevékeny­kedő lakóit, közösségeit össze­fogja, törekvéseiket segítse. A Dési Illés elnök és Ilosvay György ügyvezető elnök vezette, 1987-ben megalakult, szegedi központú, több mint nyolcszáz fős egyesület jelenleg 14 szakosz­tállyal működik (biológiai, kör­nyezet-egészségügyi, vízvédelmi, életmód, pedagógiai, biogazdál­kodási, denevérvédelmi, pro­pagandafotós, természetkutató­megőrző, állatvédelmi, malakoló­giai, vagyis a puhatestűekkel fog­lalkozó tudományágat képviselő, továbbá sétafika-túra-, hulladék­gazdálkodási, gombász). Emellett 23 tagcsoportja is van az egyesü­letnek, többségük oktatási intéz­ményeken belül működik. A Csemete-tagok az ország tíz megyéjét képviselik, a romániai Hargita és Arad megyében is dol­gozik egy-egy Csemete-csoport és a többi szomszéd ország ter­mészetvédőivel is sokoldalúak az egyesület kapcsolatai. Szeged egyetemi város, így az egyesület tagjai, tanácsadói között csak­nem az összes környezet- és ter­mészetvédelmi tudományterület szakembere megtalálható. A Csemete szakmai tevékenységét a tudományos tanács ellenőrzi. Az egyesület tevékenységét ön­kéntesek és alkalmazottak haté­kony együttműködése teszi lehe­tővé, támogató szervezetek segít­sége mellett. Az egyesület kezdeményezésére kapott védettséget a Szegedi Füvészkert. Fotó: Miskolczi Róbert A Csemete természetvédelmi kutatásai és természetmegőrző tevékenysége eredményességét több, országos elismerés, publi­káció fémjelzi. Az egyesület kez­deményezésére kapott védettsé­get az ásotthalmi Csodarét, a tő­zegláp és a Szegedi Füvészkert. Országosan kiemelkedők az egyesület környezeti nevelés te­rületén elért eredményei. Szinte minden évben szervez országos, illetve nemzetközi konferenciákat a Csemete és an­gol nyelvű nemzetközi környe­zet-egészségügyi folyóiratot is ki­ad, Geographica Medica címmel. A Kiskunsági Nemzeti Park bu­gaci területén lévő Csemete-ok­tatóközpontban nemcsak termé­szetvédelmi, ökológiai kutató­munka folyik, hanem erdei isko­lákat, természetvédelmi és élet­módtáborokat, komposztálási és biokert-bemutatókat is szervez az egyesület. A kömpöci meteo­rológiai mérőállomáson az alföl­di szélerózió hatását is vizsgál­ják, francia és magyar szakembe­rek részvételével. A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht.-val együttműködve megnyitott környezeti tanácsadó iroda működése a lakosság ter­mészetvédelmi tájékoztatásához is hozzájárul. Az egyesület foly­tatja programjait (a biodiverzitás megőrzésétől kezdve a tovább­képzéseken, klimatológiai vizs­gálatokon át a denevérvédelemig és védett területek feltárásáig, kezeléséig), de ismeretterjesztő, természetvédelem-népszerűsítő munkáját is. CS.F.

Next

/
Thumbnails
Contents