Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 16. -MEGYEI TÜKÖR­7 Az akciót eláruló férfi is a vádlottak padjára került Varga Mihályt el akarták rabolni Hat személyt vádol az ügyészség emberrablás előkészülete és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint magyar és kül­földi állampolgárok bizonyítha­tóan el akarták rabolni a KESZ Kft. szegedi tulajdonosát. Ha tervük sikerül, 100 millió forint váltságdíjat követeltek volna a dúsgazdag férfi szabadon bocsá­tásáért. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság két éve négy férfi, | két magyar és két horvát állam­polgár ellen emberrablás élőké- Varga Mihály, akit el akartak születei miatt indított büntetőel- rabolni. Fotó: Schmidt Andrea járást. Egy vallomás alapján az­zal gyanúsították őket, hogy el egymást. 2000 nyarán hárman akarták rabolni a KÉSZ Kft. tu- megbeszélték, hogy elrabolják lajdonosát, a szegedi Varga Mi- Varga Mihályt, szabadon bocsá­hályt. Varga neve egyébként sze- tásáért pedig 100 millió forintot repel a Magyar Hírlap által ősz- követelnek. Az „ötlet" Sz. M.-től szeállított A száz leggazdagabb származott, aki rokoni és koráb­magyar című kiadványban. ban munkatársi kapcsolatban A nyomozás adatai szerint a állt Vargával, gyanúsítottak 2001. május elejé- Az első rendű vádlott meg­re tervezték az akciót, és ha siker- szervezte a KÉSZ Kft. tulajdono­rel járnak, 100 millió forint vált- . sának figyelését, 2001. január­ságdíjat követeltek volna az építő- jától szinte napi rendszeresség­ipari cég tulajdonosának szaba- gel követték gépkocsival Varga don bocsátásáért. A rendőrségnek Mihályt Szegeden és vidéki útja­az utolsó pillanatban sikerült in. „Szokásai kiismerésére, a meghiúsítani az emberrablást, bűncselekmény elkövetésére al­ugyanis az eredetileg ötfős banda kalmas hely kiválasztására tőre­egyik tagja feladta társait. kedtek, és a bűncselekmény el­A főkapitányság a tanúvallo- követéséhez legmegfelelőbb idő­más és egyéb adatok alapján bi- pontra vártak" - olvasható a zonyítottnak vélte az emberrab- vádiratban, lás előkészületeit, ezért a nyo- B. I. egy idő után megijedt, mozás befejezése után, 2001 ezért a tervezett akciót és az elő­őszén vádemelési javaslattal to- készületeket 2001. május 8-án vábbította az iratokat az ügyész- elárulta a KESZ Kft. vezetőinek, ségnek. A Csongrád Megyei Fő- majd nyomtalanul eltűnt. (B. I. ügyészség azonban nem osztotta állítólag félmillió forintot kapott a rendőrség álláspontját, ezért az árulásért.) A riasztott nyomo­egy hónap múlva - bizonyított- zók a KÉSZ Kft. egyik szegedi Író­ság hiányára hivatkozva - meg- dája előtt csaptak le a gyanúsí­szüntette a büntetőeljárást. A tottakra, házkutatást tartottak, a sértett, Varga Mihály a megszün- rúzsai tanyán fegyvereket, lősze­tető határozat ellen panasszal reket, valamint álszakállt, álba­élt, aminek a Legfőbb Ügyészség juszt, parókát találtak, helyt adott. Varga Mihály tegnap nem akar­A rendőrség egyébként vitatta ta kommentálni, hogy az ügyész­a megyei főügyészség döntését, a ség mégis vádképesnek ítélte a nyomozók szerint ugyanis bizo- nyomozást, azaz bizonyítottnak nyitható volt, hogy mindent ala- vélte az elrablására tett előkészü­posan kitervelve előkészítették a leteket. A cégtulajdonos egyálta­cégtulajdonos elrablását. Ián az egész ügyről nem akart be­A két éve benyújtott vádemelé- szélni. si javaslatban négy férfit gyanú- A vádiratban szereplő nőt sítottak a bűncselekménnyel. Az egyébként közvetlenül nem hoz­azóta is előzetes letartóztatásban ták- összefüggésbe az emberrab­lévő horvát állampolgár /. /., a lássál, ellene évekkel ezelőtt el­szabadlábon védekező Sz. M., T. követett gazdasági bűncselekmé­A. és az ismeretlen helyen tartóz- nyek miatt emeltek vádat: férjé­kodó, ugyancsak horvát állam- vei hiteleket, kölcsönöket vettek polgár Z. S. neve a most elké- fel, amiket nem fizettek vissza. A szült vádiratban is szerepel, amit nőt és férjét üzletszerűen, na­az ügyészség kiegészített további gyobb kárt okozó csalással vádol­két személlyel: az egyik az első ják, a férfit még fegyvercsempé­rendű vádlott felesége, J.-né B. I. szet bűntettével is. hatod rendű, a másik a főnökét, A vádlottak soha nem ismerték J. f.-t és társait eláruló (!), az elő- el, hogy el akarták rabolni Varga készületekről a KESZ Kft. veze- Mihályt. Egybehangzóan azt állí­tőit majd a rendőrséget is értesí- tották, B. I. félrevezette a rendőr­tő szerb állampolgár, B. I. séget, csak a pénz, az 500 ezer fo­A vádirat szerint az első, a má- rint miatt vádolta meg őket. sod és a harmad rendű vádlott, J. A Csongrád Megyei Bíróság J., Sz. M. és T. A. régóta ismerik még nem tűzte ki a tárgyalást. Koczka, Nikolényi és Székhelyi pályázatát támogatják Értékeltek a színidirektorok Az önkormányzat kulturális bizottságának kérésére neves színházi szakemberek el­készítették a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok főigazgatói posztjára as­pirálók pályázatainak értékelését. A szak­értőkvéleménye mérvadó, de semmire nem kötelezi a döntéshozókat. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi színházi életet jól ismerő, gyakorló igazgató-rendezőket kért fel a kulturális bi­zottság, hogy szakmai szempontból értékel­jék a színidirektor-jelöltek pályázatait. A gré­mium tagjai, Konter László, a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendezője, Iglódi István, a Pesti Magyar Színház, Kerényi Mik­lós Gábor, a Budapesti Operettszínház, vala­mint Korcsmáros György a Győri Nemzeti Színház direktora egymástól függetlenül is hasonló bírálatokat írtak. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a színházi szakemberek Gergely Lász­ló pályázatát ítélték a leggyengébbnek. A megbízott főigazgató, Kocsis László Levente alapos, „regényméretű munkát írt", ám ezt tartják hibájának is, azaz az értékelők szerint nem látja a lényeget. Iszlai Zoltáné „egy átfo­góan és felelősen gondolkodó színházi ember értékes munkája", de keveset írt arról, kikkel akarja megvalósítani művészi elképzeléseit. A „buldogszerű ambícióval felruházott" Beke Sándor pályázatát szakszerűnek, értékesnek, gazdasági elemzését világosnak találták, töb­ben is a kulturális bizottság figyelmébe aján­lották. A színigazgatók bírálatai alapján a három legesélyesebb jelöltnek Koczka Ferenc, Niko­lényi István és Székhelyi József tűnik. Az or­szágszerte népszerű színészé „talán kicsit so­kat markoló művész pályázata" - írja az egyik direktor, és többen is kifogásolják a dol­gozat irodalmi stílusát, ami a gyakorlatiasság rovására érvényesült. Székhelyi pályázatá­nak értékét a bírálók szerint az is rontja, hogy a benne szereplő rendezők közül Zsótér Sándor és Valló Péter is írásban elhatárolta magát tőle, így úgy tűnik, mintha légből ka­pott névsorral operálna. Többen is úgy vélik, egy kis pesti művészszínház vezetésére alkal­masabb lenne, mint a hatalmas szegedi szín­házi komplexum irányítására. Nikolényi Ist­ván felkészültségét, helyismeretét, vezetői tapasztalatát többen is kiemelték, de azt is megjegyzik, pályázatán sértődöttség érződik. Ugyanakkor: „Az ő esetében támogatottság­ról beszélni nem érdemes. Ha ő hívja, bárki jön Szegedre dolgozni." A szakértők részéről a legerősebb támoga­tottságot Koczka Ferenc élvezi, többen is az ő pályázatát találták a legprofibbnak és a leg­meggyőzőbbnek. Szakmai koncepcióját, ní­vós, felkészült csapatát garanciának gondol­ják. Ugyanakkor akadt olyan vélemény is, hogy nem lenne szerencsés, ha főigazgató­ként a karigazgatói posztot is betöltené. „Kérdés az, hogy személyét elfogadná-e a vá­ros vezetősége, a társulat jelentős tagjai és a szakma." A pályázatokat elemző szakemberek közül olyan is akadt, aki felveti annak lehetőségét is, hogy igazán kimagasló jelölt hiányában a Szegedi Nemzeti Színházat és a Szabadtéri Játékokat szét kellene választani, és erre új pályázatot kiírni. Színházigazgatónak pályázik: Koczka Ferenc karnagy Válságkezelés csapatmunkában Úgy kell végrehajtani az elen­gedhetetlen racionalizálást a Szegedi Nemzeti Színházban, hogy közben a művészi értékek ne kerüljenek veszélybe ­mondja Koczka Ferenc karigaz­gató, aki főként helyi szakem­berekből álló csapattal pályázik a színidirektori posztra. - Húsz éve dolgozik a szegedi színházban, mit őrizne meg, és hogyan változtatna a teátrum arculatán 1 - A Szegedi Nemzeti Színház egy nagy hagyományokkal ren­delkező intézmény, amely a vá­ros kultúrájának mindig is zász­lóvivője volt. A szellemiségét meg kell őrizni. Az utóbbi időben számos példa volt arra, hogy al­kotógárdák szellemi-művészi és fizikai értelemben is távol kerül­tek Szegedtől, pedig az indulá­sukkor otthonuk volt a város. Ezek közül az alkotók közül töb­ben formálisan, aláírásukkal is támogatásukról biztosítottak, megválasztásom esetén együtt­működnének velem. A színház művészi arculatára Pál Tamás, Valló Péter és Bagó Bertalan je­lent garanciát. - Mint művész vagy mint me­nedzser vezetné a színházat ? - Bár elsősorban karmester­ként, karigazgatóként ismernek, gyakorló kulturális menedzser vagyok. Menedzser típusú igaz­gatóként szeretném irányítani a színházat, semmiképp sem kívá­nok muzsikusként előtérbe ke­rülni. A középvezetői gárdát, amely az operatív munkát végez­né, a helyi viszonyokkal tisztá­ban lévő szegedi szakemberekből állítanám össze. Ez garantálná a színház biztonságos irányítását, valamint azt is, hogy harmoni­kus kapcsolatot lehessen kialakí­tani a város vezetésével, a társu­lattal és a közönséggel. Sokakkal ellentétben én úgy hiszem, Sze­ged nemcsak tudást és tehetséget nevelő, hanem azt megtartani is képes város. Hiszem azt is, hogy létezik olyan Szeged, amely ké­pes lehetőséget adni a kibonta­kozásra. Tudom, van kellő kurá­zsi a pályázatomban vezetői sze­repet vállaló szegedi művész munkatársaimban is ahhoz, hogy amennyiben a város vezeté­se bizalmat szavaz nekünk, biz­tonsággal és sikerrel legyünk ké­pesek irányítani színházunkat. - Hogyan kezelné a jelenlegi válságot1 - A Korognai Károly igazgatása idején elkövetett vezetési és gaz­dálkodási hibák miatt mostanra soha nem tapasztalt nehéz hely­zetbe került a színház. Úgy kell kezelnünk a válságot, hogy köz­ben biztosítsuk a művészi mun­ka folyamatosságát. Meg kell erősíteni azokat a struktúrákat, amelyek lehetővé teszik, hogy hasonló helyzet soha többé ne alakulhasson ki. Most, amikor nehéz gazdasági helyzetben van a város, elengedhetetlen a szoli­daritás, hiszen elképzelhetetlen, hogy a máshonnan elvont pén­zekből a színidirektor póttámo­gatásokat kérjen az önkormány­zattól. A válsághelyzet felszámo­lása radikális lépéseket is szük­ségéssé tehet. Az igazgatónak két énje kell, hogy legyen: racionali­zálás, létszámleépítés esetén a vezetői énjének le kell győznie a művészet iránt érzékeny magán­emberit. Végigjártam a ranglét­rát, pontosan látom, hogy mi­lyen fölösleges erők vannak je­lenleg a színházban. Ahhoz, hogy a forráshiányt megszüntes­sük, szoros együttműködésre van szükség a társulattal. Bízom benne, hogy az én döntéseimet jobban elfogadják majd, mint egy messziről jött „rendcsinálóét". A bizalmi alapon végrehajtott strukturális átalakítás vezethet a színházban gyakori hangos bot­rányok jövőbeni elkerüléséhez. - Hogyan hajtaná végre a vál­ságkezelő programot 1 - Két vezetőtársamra támasz­kodva. A marketingigazgató fel­adata a forráshiány megszünte­tése, a pénzszerzés és a mai kor igényeinek megfelelő strukturá­lis átszervezés lenne. A gazdasá­gi igazgató - akit hosszú keresés után elismert szegedi pénzügyi szakemberek javaslatára kértem fel - feladata a pénzügyi stabili­tás megteremtése és megerősí­tése. A válságkezelő programot városi kontrollnak is szeretném alávetni: a belső ellenőrzést megerősítenénk a fenntartó ön­kormányzat, a kinevezésem ese­tén azonnal felkeresendő gazda­sági alpolgármester, illetve va­gyongazdálkodási tanácsnok ál­tal javasolt szakember bevoná­sával. Az ő városhoz kötődő lo­jalitása és pénzügyi kontrollja lenne a garancia arra, hogy a fenntartónk számára megnyug­tató módon gazdálkodjon a színház. HOLLÓSI ZSOLT Készülnek az állattenyésztési napokra Vásárhelyen A tizedik, jubileumi állattenyésztési napok házi­gazdája, a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. az idén is érdekes szakmai és kulturális programokkal vár­ja április 25-étől 27-éig az érdeklődőket. Tíz új tenyésztővel bővül az idén a vásárhelyi X. ju­bileumi alföldi állattenyésztési napok, szakkiállítás és vásár kiállítóinak köre. Az április 25-étől 27-éig a Hód-Mezőgazda Rt. kiállítási centrumában lévő se­regszemlére az ország különböző szegleteiből érkez­nek a legkiválóbb sertés-, juh-, baromfi-, ló- és szar­vasmarha-tenyésztők, legszebb jószágaikkal. Pénteken a szakma ünnepének megnyitóját kö­vetően 10 órától hagyományosan a nyilvános te­nyészállat-bírálatoké lesz a főszerep, ahol a már megszokott módon külföldi - olasz, osztrák - bírók is értékelik majd a jószágokat. Másnap 9 órától egy igazi különlegességgel folytatódik a program, még­pedig a birkanyírási rekordkísérlettel, melyen Mar­ton János 8 órán át ollóval szabadítja meg a bundá­juktól a juhokat. Szombaton 10 órától a tenyészál­lat-felvezetés ünnepélyes díjkiosztása zajlik, míg 12 órától patkolási és kovács-, majd délután szar­vasmarha-csülökápolási és juhbemutatóra, vala­mint agárversenyre, sertésárverésre várják az ér­deklődőket. A birkanyírási rekord eredményhirde­tése 17 órakor lesz. Vasárnap a tenyészállatok fel­vezetése mellett fél 11-től az Állati JÓ Show-val a gyerekeknek kedveznek a házigazdák. Az ifjú te­nyésztők VII. országos felvezetőversenye 13 órától kezdődik, majd 14 órától juhnyírási és gyapjúmi­nősítési bemutatóval folytatódik a program. A seregszemle a szakmai eseménytár mellett szó­rakoztató és kulturális programokat is kínál a nagy­érdeműnek, így szombaton fél 13-tól Rózsa Sándor legendás életét mutatják be a Gregus Máté Mező­gazdasági Szakközépiskola diákjai és a Mindszenti Alapfokú Művészeti Iskola Diákszínjátszó Körének tagjai. Vasárnap 11 órától a Romantic együttes, majd a Búzavirág Népdalkör, a Kankalin Néptánc­együttes fellépésével folytatódik a program. T.A. Az állattenyésztés ünnepén a szakmáé lesz a főszerep. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents