Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-15 / 88. szám

KEDD, 2003, ÁPRILIS 15. • A K T U A L I S • 3 ?

Elbambult az ország _J KOVÁCS ANDRÁS Elégért voltunk, de kevesen. Talán így összegezhető legrövidebben a csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazás végeredménye. Az igenek aránya egyetlen pillanatig sem volt kérdéses, az alacsony részvételre számtalan magyarázatot hallottunk az elmúlt két napban. Nekem az „elbambult az ország" fejezi ki legtalálóbban azt, ami történt, s amivel komoly esélyünk van arra, hogy megnyerjük a csatlakozni kívánó országok között meg nem hirdetett érdektelenségi versenyt. Az igen persze biztos volt. Aki egyszer is várakozott már vámvizsgálatra európai repülőtéren, ahol kötélkorlátok választják el az EU-polgárokat a futnak még államokétól, a balkániaktól, tőlünk, az arra szavazott, hogy megszűnjön a külön ablak, a külön elbírálás, egyáltalán a megkülönböztetés. Pontosabban maradjon, de mi az elitbe tartozzunk, ha már erre lehetőségünk nyílt. Ehhez képest elbambult az ország, s vele együtt elbambult Csongrád megye is. Amikor megtaláljuk a legmagasabb részvétek aránnyal büszkélkedő községet, s megdicsérjük annak lakóit, nemigen lelünk épkézláb magyarázatot arra, miért éppen ők. Talán azért, mert ennyi település között lenni kell elsőnek és utolsónak is. Már ami a részvételi arányt illeti, bár valami nagyon nincs rendben, ha több olyan település is akad. ahol a szavazásra jogosultak egynegyede sem járult az urnákhoz. A nemek magas arányára valamivel könnyebb magyarázatot találni, tény, a földből élőkre ijesztettek rá leginkább az EU-csatlakozással, azt mondogatták, az agrárium lehet az egyik vesztes. A rossz földön gazdálkodók azért kapnak majd pénzt, hogy parlagon hagyják a táblákat, s ez azért a magyar parasztnak nem túl biztató jövőkép. „A kérdést már régen eldöntötte a városiak igene " - fogalmazta meg véleményét egyik szavazástól távolmaradó olvasónk. Ezzel együtt a kistelepülések szélsőségei még mindig írhatók a véletlen számlájára, Csongrád város nemeire azonban van magyarázat. Agrárváros, a szőlő és a bor városa, kevés iparral, sok munkanélkülivel a megye perifériáján. Pesszimista város, nem is minden ok nélkül, talán így történhetett meg, hogy minden negyedik szavazó nemet mondott a csatlakozásra. Ők nem bambultak el, mentek szavazni. Valami ellen. A diákok is a csatlakozásra voksoltak Kétszázalékos arány Csengelén volt a legkevesebb szavazó és a legtöbb nem A városiak igene döntött Mórahalom külterületén a volt tanyai iskolában szavaztak. Fotó: Karnok Csaba A Csongrád megyei települések között a népszavazást tekintve Csengele az abszolút negatív rekorder: szombaton ott mentek el a legkevesebben szavazni, illetve ott voksoltak a legtöbben nemmel a csatlakozásra. A szombati népszavazáson az 1661 választásra jogosult csengelei közül mindössze 386-an járultak az urnák elé, ez 23,24 százalékos részvételi arányt jelent. Ezzel a Csongrád megyei települések között a választásra jogosultak arányát tekintve Csengelén mentek el a legkevesebben voksolni. A második helyen áll Ásotthalom (24,62 százalék], a harmadikon pedig Csanytelek (24,63 százalék). Csengele más szempontból is rekorder: itt támogatták legkevésbé a csatlakozást. A választók 34,13 százaléka, 129 fő tett ikszét a nemre. A „dobogó" második helyére Balástya (297 nem, 33,55 százalék), a harmadikra pedig Felgyő 1123 nem, 32,97 százalék) került. A csengelei polgármester, Sánta Ferenc szerint a kis arányú részvétel oka, hogy a szavazás előtt az itt lakók többsége nem kapott konkrét választ az unióval kapcsolatos kérdésekre. Hiába tartottak számos EU-s lakossági fórumot a községben, az előadók csak ál' talánosságokban beszéltek. - A helyiek zöme mezőgazdaságból él, az őstermelők pedig hiába tettek fel kérdéseket, a válaszok többsége az volt, hogy majd utánanéznek - tette hozzá a település vezetője. A 2-es szavazókör bizottsági tagja volt Törköly Ágnes. A faluház vezetőjét meglepte a részvéteh arány, szerinte ennek - persze más mellett - az lehet az oka, hogy az emberek inkább a mezőgazdasági munkát választották. Csáki Tünde nem ment el szavazni. - Azért döntöttem így, mert nem tartom igazságosnak az uniót. Szerintem hazánk csak felhasználó lenne, mivel a terményeink nem kellenek nekik - mondta a vállalkozó. Csáki Tünde állattartással foglalkozik. Mivel a tej- és a sertéspiac már most a padlón van, ezért úgy véli, hogy jövőre nem lesz más választása, mint „koldulni a szegedi Kárász utcán". - Nemmel is szavazhattam volna, de annak se lett volna semmi értelme. Ugyanis ezt a kérdést már rég eldöntötte a városiak igene, hiszen az EU csak nekik jó - tette hozzá. K.T. A kétkedők települése Csongrád A megye nyolc város közül Csongrád a leginkább kétkedő: a szavazásra jogosultaknak csak 40,67 százaléka mondott véleményt, ráadásul a 4553 igennel (75,07 százalék) 1512 nem (24,93 százalék) feleselt. A tamáskodás okairól csongrádi közszereplőket kérdeztünk. - Az egyik alapvető oka az lehet a csatlakozás ellenzésének, hogy Csongrádon és környékén magas a mezőgazdaságból élők száma, de a kistermelők nem kaptak megfelelő mennyiségű információt arról, hogyan tudnak majd az unióban támogatásokhoz jutni vélekedett Gyovai Gáspár, Csongrád alpolgármestere. A helyi politikus szerint érthető azoknak az embereknek a nemleges szavazata, akik a közeljövőben olyan hátrányos helyzetbe kerülhetnek, hogy esetleg még a gazdaságukat is meg kell szüntetniük. Gyovai versenyképes megoldásnak a helyi tész-ek létrehozását nevezte meg, amelyeken keresztül a termelő nagyobb eséllyel szerezhet pályázati pénzeket, könynyebben juthat a piacra és kedvezőbb áron értékesítheti az áruját. - Életem nagy vágya, hogy hazám az Európai Unióhoz tartozzon - de tisztességes körülmények között és becsületes feltételek mellett - fogalmazott Losonczi Zoltán nyugdíjas mérnök, aki nemmel szavazott szombaton. Véleménye szerint ugyanis most nem egyenrangú felek szerződése, hanem diktátum alapján történik Magyarország uniós csatlakozása, amit jól mutat, hogy a mezőgazdasági közvetlen támogatások esetében a huszonöt százaléknál egy százalékkal sikerült többet kialkudni. A mostani bővítés - szerinte - egyenértékű egy modern gyarmatosítással. Losonczi Zoltán állítását azzal a sporthasonlattal illusztrálta, amikor egy ötvenkilós bokszolót engednek össze egy százötven kilóssal, és hiába mondják a kicsinek, hogy ugyanolyan joggal ütheti a nagyot, annak akkor sem lesz jó vége. - Azért szavaztam nemmel Magyarország uniós csatlakozására, mert az ország szuverenitását, függetlenségét nem látom az eddigi információk alapján megnyugtatónak - válaszolt oknyomozó kérdésünkre hangsúlyozottan magánemberként és nem helyi politikusként Ternai László . - Most azok próbálnak nagy lelkesedéssel betuszkolni bennünket az EU-ba, akik tízegynéhány évvel ezelőtt még óvtak bennünket az imperialistáktól - fogalmazott -, és ezt az én gyomrom nem veszi be. B. GY. GY.-SZ. Z. Az uniós csatlakozással kapcsolatos, diákoknak tartott véleménynyilvánító voksolás eredménye körülbelül megegyezik az országos ügydöntő népszavazáséval, azonban Vásárhelyen mindössze 2 százalékos volt a részvételi arány. „Jelenlegi ismereteid alapján szeretnéd-e, ha Magyarország csatalakozna az Európai Unióhoz?" Erre a kérdésre 71 százaléknyi igen és 29 százaléknyi nem szavazat érkezett az elmúlt héten három településen: Vásárhelyen, Sándorfalván és a Békés megyei Orosházán diákoknak rendezett véleménynyilvánító szavazáson. A voksoláson a 14 és 18 év közti fiatalok vehettek részt, a számok azonban azt mutatják, hogy ha ez „igazi" szavazás lett volna, aligha bizonyult volna eredményesnek, a tizenévesek ugyanis nem tolongtak az urnák körül. Vásárhelyen a 3419 szavazásra jogosult tinédzser közül mindössze 79-en adták le voksukat, a részvételi arány tehát alig érte el a 2,3 százalékot. Ám 50-en a csatlakozás mellett, míg 28-an ellene foglaltak állást, 1 szavazatot pedig érvénytelennek nyilvánítottak. Az orosházi eredmény szinte megegyezik a vásárhelyivel, hiszen 57-en az unió mellett, míg 29-en ellene szavaztak. Kevésbé voltak érdektelenek a sándorfalvi fiatalok, hiszen 399 szavazásra jogosult közül 91-en megjelentek, tehát szinte minden negyedik középiskolás korosztályhoz tartozó fontosnak érzete, hogy kifejezze az unióval kapcsolatos véleményét. Az előbb említett két várossal összehasonlítva pedig itt volt a legtöbb csatlakozást támogató voks. A településen egyébként 74 igen és 17 nem szavazat született. A szervezők szerint a tulajdonképpen jelentős érdeklődés oka az lehetett, hogy a voksolást megelőző hét az Európai Unió jegyében telt Sándorfalván, s az ismeretterjesztő programoktól a diszkóig sok mindennel csábították az urnákhoz a tinédzsereket. SZ.A. K. A legmagasabb részvétel és támogatás Makó térségében A hétvégi népszavazáson Csongrád megye települései közül két Makó térségi község bizonyult rekordernek a részvétel, illetve a csatlakozás támogatása alapján. Megyénkből a legaktívabbnak Csanádalberti bizonyult: a választópolgárok 48,74 százaléka járult az urnákhoz, a legbizakodóbbnak pedig Ferencszállás, ahol az igen voksok aránya 91,63 százalék. Csanádalberti polgármestere, Szabó Lajos szerint nehéz lenne megmondani, miért náluk mentek el a legtöbben szavazni szombaton. Lehet, hogy most az egyszer azt gondolták az albertiek, végre hallatják a hangjukat, de az is elképzelhető, hogy semmi különös nincs a közel negyvenkilenc százalékos részvételben. Mivel - érvelt a falu első embere - ez nem sokkal tér el az országos átlagtól. A falu lakói a legutóbbi helyhatósági, illetve országgyűlési választások alkalmával sem voltak különösen aktívabbak más települések választópolgárainál. A ferencszállási szavazási eredményt nem tartja különlegesnek a polgármester, Domokos István. A részvétel például megfelelt az országos átlagnak; a szorgalmas ferencszállásiak közül nyilván sokan választották a földeken a munkát a szavazóhelyiségi voksolás helyett. Mesélik a helybéliek, hogy ötvenhatban, a forradalom kitörésekor és azt követően sem hagyták ott a mezőgazdaságot. Hogy most mégis miért volt kilencven százalék fölötti az igenek aránya? A falu első embere szerint sokat segíthetett például az a cikke, amit a helyi újságjukban jelentetett meg: mérlegelte a csatlakozás hátrányait és előnyeit. Az emberekkel beszélgetve személyesen is próbálta meggyőzni a ferencszállásiakat a belépés előnyeiről, de úgy tapasztalta, döntő többségük egyébként is uniópárti. Ferencszállást egyébként szinte kettészeli a 43-as főút. Másutt az emberek átkozzák a megállás nélkül zúduló autófolyamot, az itteniek viszont megpróbálnak hasznot húzni belőle: portékáikat, terményeiket az út menti házak gazdái a kapu előtt árulják. Talán ezzel a talpraesett szemlélettel is magyarázható, hogy a ferencszállásiak nem félnek az amúgy nagy kihívást jelentő uniós csatlakozástól. SZ. I. M. A megyeszékhely képviselői keveslik a szavazók számát, de örülnek az igeneknek Eltérő szegedi hangsúlyok Bár az általunk megkérdezett szegedi önkormányzati képviselők másként ítélik meg a hétvégi szavazást, abbart egyetértenek, új távlatok nyílnak meg Magyarország előtt. Dobó László, Fidesz-MPP: - Ma már nem az a kérdés, hogy megyünk-e az EU-ba, hiszen a döntés megszületett. Azt azonban meg kell vizsgálni, hogy a kormány által a kampányra fordított 2 milliárd forintot hogyan lehetett volna hatékonyabban felhasználni a magasabb részvételi arány érdekében. Makrai László, Fidesz-MPP: A csatlakozó országok között - a népszavazáson megjelentek száma alapján - sereghajtók vagyunk. Azt hiszem, rövid távon lesznek olyan társadalmi rétegek, amelyek a versenyhelyzet miatt hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Kalmár Ferenc, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség: Nem volt mérlegelési lehetőségünk, nem arról szavaztunk, hogy jó, vagy rossz a csatlakozás, hiszen ez nem is kérdés, számunkra egyetlen út az EU. A csatlakozás sok nehézséget i^ jelent, de ezeket összefogással meg lehet oldani. A kormánynak a különböző uniós testületekben keményen ki kell állnia érdekeink mellett. Mécs László, MDF: - Az eredmények önmagukért beszélnek. Én alacsony részvételi arányra számítottam, hiszen a polgárok nagy része bizonytalan volt. Akik elmentek szavazni, meggyőző arányban voksoltak a csatlakozásra. Ezzel új fejezet kezdődik Magyarország történetében. Révész Mihály, MSZP: - Nagyon örülök a szavazati aránynak, körülbelül ezt is vártam. Most már csak az kell, hogy ezen az úton biztos léptekkel és határozottan haladjunk. Az élethoszszig tanulás ezentúl mindenki számára fontossá válik, de nagyon optimista vagyok: a rend_ szerváltás utáni új helyzetbe is gyorsan beletanultak a magyarok. Molnár Gyula, Centrum Párt: - Nem örülök az alacsony részvételnek, mert minden magyar állampolgárnak át kellett volna éreznie a népszavazás történelmi jelentőségét. Mint környezetvédő azt mondhatom, nem járunk majd rosszul az EU-ban, mert önerőből nem tudtuk volna orvosolni az itthoni környezetvédelmi hiányosságokat. K. B.