Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-02 / 77. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 2. -MEGYEI TÜKÖRFelkutatják a rabok foglalkoztatási lehetőségeit A börtönügyi társaság a Csillag életével ismerkedett Szegeden Büntetik a hanyag tűzgyújtókat A tavasz közeledtével a kiskertekben, udvarokban most égetik el a tél folyamán felgyülemlett mezőgazdasági szemetet. A felelőtlen égetők szabálysértést követnek el, aminek büntetése maximum 60 ezer forint. Konténerben szemét, kiskert melletti avar, valamint telek szomszédságában lévő nádas gyulladt ki, mert felelőtlenül égettek mezőgazdasági hulladékot. Az elmúlt hét végén a szegedi tűzoltókat tizennégy esetben hívták avar, illetve nádastüzekhez. A sort még pénteken Szegeden, a Tisza Lajos körút egyik háza előtti nagy méretű konténer lángra kapása nyitotta. A bordányi úton, az algyői olaj mező közelében, valamint Mórahalmon száraz fű égett, Mihálytelken pedig kigyulladt a nádas. Szombaton a Bajai úti reptér szomszédságában lángra kapott 3 ezer négyzetméternyi nádas, a tűz pedig átterjedt az Útkaparó csárda nádtetejére is. Az étterem szinte teljesen leégett. Mind Röszkén, mind Tápén két esetben is száraz avar és szemét égett. Vasárnap csak Szegeden adott munkát a magára hagyott tűz a tűzoltóknak. Egyik esetben a Széchenyi gimnázium udvarán kellett eloltani a szemétkupacot, a Csinszka utca végén pedig kéthektárnyi területen lángolt a száraz fű, az avar és a nád. A bajt majdnem mindig az okozza, hogy magára hagyják a tüzet vagy szakszerűtlenül égetik a növényi hulladékot. A tavasz közeledtével ugyanis egyre többen akarnak égetéssel megszabadulni a tél során felgyülemlett szeméttől. A tűzoltóság azt javasolja a gazdáknak és a kiskerttulajdonosoknak, hogy a következő szabályok betartása mellett gyújtsanak tüzet. Az égetést mindig szélcsendes időben végezzék, egyszerre csak annyit gyújtsanak meg, amennyit segítség nélkül el tudnak oltani, ha szükséges. Emellett sohase hagyják felügyelet nélkül a tüzet, a közelben legyen mindig oltáshoz szükséges eszköz. Az égetés végén még az izzó parazsat is oltsák el, valamint ne legyen a közelben semmiféle éghető érték. Az égetést minden esetben be kell jelenteni a tűzoltóság ügyeletén a 62/553-040-es számon vagy az ingyenesen hívható 105-ös segélyszámon. Nagyobb mennyiségű, nagy területre kiterjedő növényi hulladék égetését csak a környezetvédelmi felügyelőség engedélyezheti. Aki vét a fenti szabályok ellen, az akár 60 ezer forintos büntetésre is számíthat. K.T. A Csillag bőrtön életével, az Alföldi Bútorgyártó Kft.-nél zajló rabfoglalkoztatással ismerkedtek tegnapi szegedi látogatásuk során a Magyar Börtönügyi Társaság történeti szekciójának tagjai. A börtönelméleti kutatások legújabb eredményeinek megismertetése, a fogva tartás körülményeinek javítása, a rabmunkáltatás lehetőségeinek felkutatása éppen úgy szerepel a Magyar Börtönügyi Társaság törekvései között, mint a börtönmúlt tényszerű feltárása. Ez utóbbi feladatot a társaság történeti tagozata vállalta magára, amelynek tagjai az ország több városából érkeztek tegnap Szegeden megtartott ülésükre. A bévés tisztek - közöttük Csóti András dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese - valamint a szintén börtöntörténettel foglalkozó szakemberek meglátogatták az Alföldi Bútorgyártó Kft.-t, ahol Csapó József ezredes igazgató beszélt az üzem múltjáról, s mutatta be a napjainkban 17 szakmában mintegy 340 elítéltet foglalkoztató gyárat, míg Majzik István, a Bába és társai Kft. ügyvezető igazgatója nyomdájuk börtöntörténeti kiadványairól szólt. A társaság tagjai megtekintették a „börtöngyár" üzemcsarnokait is. Ahol egykoron az oly népszerű Csillag-bútorokat gyártották, napjainkban több magánvállalkozás megrendelésére készítenek a rabok - többek között szőnyeget, sportlabdát, vasbeton-elemeket, kerámiát, míg a nyomda közel húsz munkást foglalkoztat. Délután a társaság tagjai a Móra Ferenc Múzeum várépületében jártak - ahol egykoron a fenyítőház és az olasz deportáló intézet is működött -, majd a Csillag börtönben Nagy Ferenc egyetemi tanár, a börtönügyi társaság elnöke beszélt a társaság céljairól. B. Z. Kedden adták át a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján az égési osztálynak azt az 500 ezer forint értékű Bioptronlámpát, amelynek árát a Zepter cég Csongrád megyei képviseletének dolgozói adták össze. A speciális lámpa az égési sérülések gyógyításában segít. Az adományozó cég minden évben támogat egy-egy megyei egészségügyi intézményt. Fotó: Schmidt Andrea Százmilliós vita a szegedi csapadékvíz-elvezető csatornarendszer tórül Perre megy a város a KESZ-szel Többen módosítottak Az idei év volt a második olyan esztendő, amely lehetőséget adott a középiskolába jelentkezőknek arra, hogy módosítsák a megjelölt intézmények, illetve tagozatok sorrendjét. A tavalyi évhez képest 14 ezerrel többen éltek is ezzel a lehetőséggel. A módosítás után most a tanulói adatlapokat és a felvételi jegyzéket hangolják össze, s május 7-én értesítik a diákokat, melyik intézményben kezdhetik meg a tanulmányaikat szeptembertől. Akik kimaradtak, azok május 20-ától rendkívüli felvételi eljárás keretében újra próbálkozhatnak. A speciális lámpa az égési sérülések gyógyításában segít Adomány a gyermekklinikának Várhatóan a bíróság dönt az önkormányzat és a KESZ Kft. között folyó, a szegedi csapadékvíz-elvezető csatornarendszer építése miatt hónapok óta tartó vitában. A kivitelező nem hajlandó kifizetni a mintegy 300 milliós kötbért. A KÉSZ Kft. pedig azt állítja, a város tartozik nekik 140 millió forinttal. Szeged csapadékvíz-elvezető csatornarendszerének kiépítésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást 2001-ben a KÉSZ Kft. nyerte el. A céggel 2001. június 20-án kötött szerződést a korábbi városvezetés. A munkát - amit szinte végig lakossági panaszáradat kísért (DM 2002. 03. 28. Káosz Béketelepen, DM 2002. 07. 30. Az sem baj, ha nem egyenes) - szakaszonként, hat városrészben: Kecskéstelepen, Béketelepen, Újszóregen, Szentmihálytelken, Tápén és Petőfitelepen végezték. Száz kilométer csatorna egymilliárdért Az eredetileg 985 millió forintba kerülő beruházás során mintegy száz kilométer hosszú csatornarendszert kellett volna átadnia a kivitelezőnek 2002. július 31-éig. A határidő lejárta előtt egy hónappal azonban módosították a szerződést. A vállalkozási díjat 1 milliárd 97 millió forintra emelték, a teljesítés határidejét pedig 2002. december 20-áig tolták ki - avatott be a részletekbe Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Bár az önkormányzat elfogadta a többletmunkát - fejtette ki Nagy -, sokan voltak akkor azon a véleményen, hogy semmi sem indokolta a többletösszeget és a határidőcsúszást. Az alpolgármester közölte: noha december 9-én készre jelentette a munkát a KÉSZ Kft., a szerződéses határidő lejárta előtt két nappal, december 18-án a kivitelező cég vezetői azt kérték az önkormányzattól, hogy 2003. április 30-áig kötbér- és késedelemmentesen zárhassák le a műszaki átadás-átvételi eljárást. A megrendelő önkormányzat nem járult hozzá az elnyújtott műszaki átadáshoz. Az önkormányzat vezető politikusának elmondása szerint a kivitelező cég december 20-án A szakemberek komoly hiányosságokat tártak fel a csatorna építésével kapcsolatban. A felvétel a Budai Nagy Antal Utcában készült Tápén. Fotó: Karnok Csaba kísérletet tett a teljes beruházás átadására, de azt a város és a szakhatóságok - a Szegedi Vízmű Rt., az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. és a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. - sem akkor, sem azóta nem vették át, mivel a szakemberek komoly hiányosságokat tártak fel. Nagy Sándor beszámolt arról, hogy volt olyan csatorna, amelyben visszafelé folyt a víz. A csatornarendszer addig nem üzemeltethető - magyarázta az alpolgármester -, ameddig az Ativizig nem adja meg rá a vízjogi létesítési engedélyt. A kivitelező még nem kapta meg ezt az engedélyt. A szerződés szerint 14 nap késedelem után a kivitelezőnek a beruházási összeg 24 százalékát kell kifizetnie kötbérként. Ez az összeg közel 300 milhó forint. Vita a kötbérről Az alpolgármester lapunknak elmondta, hogy a város vezetői azóta már többször tárgyaltak a KÉSZ Kft. vezetőivel, akik indokolatlannak tartották, tartják a város kötbérigényét és azt sem fogadják el, hogy az önkormányzat nem vette át tőlük a munkát december 20-án. A megbeszéléseken elhangzott, hogy a KÉSZ április 15-éig pótolja a hiányosságokat, kijavítja a hibákat. Nagy Sándor elismerte, 112 millió forintot még nem fizettek ki a kivitelezőnek. Az utolsó építési szakasz számláit csak akkor fizetik ki, ha rendezik a KÉSZ Kft.-vei a kötbérrel kapcsolatos problémát. Az alpolgármester elmondta: a kivitelező cég jelezte az önkormányzatnak, hogy perre kívánja vinni az ügyet. Az önkormányzat ad hoc utasításai Árvái István, a KÉSZ Kft. kommunikációs igazgatója szerint az önkormányzat nem kellő előkészítettséggel indította a beruházást. Elmondása szerint a munkával szükségszerűen együtt járó kellemetlenségeket növelte, hogy a megrendelő számtalan ad hoc jellegű utasítást adott, ami jelentősen nehezítette a kivitelezést. Példaként említette, hogy több alkalommal kellett az eredeti tervektől eltérően, a lakossági igényekhez igazítva építeni a csatornát, mert módosították a nyomvonalat, vagy kérték, hogy a nyílt csatornát zárttá, a zártat nyílttá tegyék. Arvai hangsúlyozta: az önkormányzat a részszámlák fizetésével több alkalommal 26-39 napot késett, ami alatt a kivitelező finanszírozta az építkezést. A kommunikációs igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a város a szerződésben kikötött vállalkozói díjból 140 millió forintot mind a mai napig nem fizetett ki a KÉSZ Kft.-nek. A december 20-i eseményeket Árvái úgy értékelte, hogy- az önkormányzat megtagadta a beruházás átvételét. Úgy vélekedett, hogy „ezt csak akkor teheti meg a megrendelő, ha a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan". Szerinte jelentéktelen, kis mértékű hibák esetén, amelyek nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot, nem lehet megtagadni az átvételt. Állítása szerint a jogvita emiatt van a felek között. A kommunikációs igazgató furcsállotta, hogy az önkormányzat csak a meghiúsított átadás-átvételi eljárás után 45 nappal, 2003. február 5-én közölte azt a hiba- és hiánylistát, ami miatt nem vette át a csatornarendszert. A kivitelező szerint ezzel - és az átvétel megtagadásával - a megrendelő okozta a késedelmet. Márpedig a szerződés alapján - magyarázta Arvai István - a KÉSZ Kft. csak akkor köteles kötbért fizetni, ha a késedelem neki róható fel. „Ebből következik, hogy nem fogjuk kifizetni a kötbért". SZABÓ C. SZILÁRD