Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-02 / 77. szám

•AKTUALIS" SZERDA, 2003. ÁPRILIS 2. A Fidesz nyugdíjas­tagozata A Fidesz-MPP szegedi szervezete megalakította nyugdíjastagoza­tát. A párt városi vezetője, Bartha László szerint erre azért volt szükség, mert a Fidesz néppárttá kíván válni, hogy minden társa­dalmi réteget képviselni tudjon. Ennek első lépéseként még 1997-ben különféle társadalmi, illetve szakmai kabineteket hoz­tak létre a Tisza-parti városban. A helyi szervezet vezetője úgy véli, hogy a nyugdíjasok az egyik olyan réteg, amelyiknek hátrá­nya származhat hazánk európai uniós csatlakozása után. Ennek leküzdése érdekében országgyű­lési határozatot nyújtott be a párt, amelyben javasolja, hogy 2004-től legalább 50 százalékkal emeljék a nyugdíjakat. A szegedi nyugdíjastagozat el­nökének Török Attila nyugalma­zott professzort választották. Fenyvesi Ottó tárlata Szombathy Bálint kritikus és Za­lán Tibor költő, író nyitotta meg tegnap az Impala Ház galériájá­ban Fenyvesi Ottó kiállítását. Fenyvesi 1954-ben Gunarason született, a topolyai gimnázium elvégzése után az újvidéki egye­tem magyar szakán tanult. Az újvidéki televízió, majd a rádió munkatársa volt. 1980-1983­ban az Új Symposion szerkesztő­ségének tagja. 1991-től Magyar­országon él. Régóta vonzódik a kollázstechnikához, amely tárla­tának is meghatározója. Tizenegy szegedi parkőr kezdte meg hivatalosan is működését. A mobiltelefonnal és szöges parkőrbottal fölszerelt egyenru­hások a városőrökkcl párban teljesítenek szolgálatot. Tízmillió forintot húznak ki évente a zsebünkből a padok, szeméttartók, virágládák, játszó­terek rongálói. Ennyibe kerül Szegeden a tönkretett „utcabúto­rok" javítása, pótlása. Ezt Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. igazgatója mond­ta tegnap délben a városháza előtt, ahol Botka László polgár­mester bejelentette a parkőri szolgálat visszaállítását. Hozzá­tette, hogy Szeged köztisztasága mindannyiunk ügye, s hogy a helyzet javulásához szemlélet­változás szükséges. Az első - és mindmáig egyetlen főhivatású - szegcdi parkőr ta­valy április óta dolgozik, most pedig tíz közhasznú munkás szolgálatba állításával jelentősen bővült a létszám. A parkőröket a környezetgazdálkodási kht. fog­lalkoztatja. A parkőrök a városőrökhöz és polgárőrökhöz hasonló jogkörrel rendelkeznek. Ha rongáláson, falfirkáláson, lopáson vagy más, törvénybe ütköző cselekedeten kapnak valakit, megakadályoz­hatják a folytatásban, illetve - ha tudják - visszatarthatják a rendőr megérkezéséig. Szilasi Horváth Jenő rendőr hadnagy a városháza előtt arról beszélt, hogy a park­őröket fölkészítik a feladatailchoz tartozó intézkedésekre is. A zöld-fekete egyenruhás park­őrök nem magukra hagyatva vég­zik alkalmanként nem egészen veszélytelen munkájukat: a sze­gedi önkormányzati városőrség tagjaival együtt, párban járják a rájuk bízott területeket. Mobilte­lefonjuk mellé megkapták még azokat a régi, hegyes végű boto­kat is, amelyekkel hajdani kollé­gáik még az ötvenes-hatvanas években is fölszurkálták az eldo­bott papírdarabokat. A botokat mostanáig a közterület-fenntar­tási kht. raktárában őrizték. A Belvárosban négy, Tarján­ban, Rókuson és Újszegeden két-két parkőr ügyel a rendre, tisztaságra. Az egyes területeken kijelölték a kiemelten fontos körzeteket is, amelyekre különö­sen nagy figyelmet fordítanak majd. Az előbb elsorolt lakótele­pek mellett - a Tisza Lajos kör­úton kívül - az Indóház tér, Má­tyás tér környékére is vigyáznak. A szolgálat folyamatos: a park­őrök hétfőtől péntekig 6-19 órá­ig, szombaton 6-22 óráig, vasár­nap 20-23 óráig dolgoznak. NY. P. Az uniós csatlakozás nem befolyásolja a zsibvásárok rendjét Nem zár be Szegeden a Cserepes sori piac A Szegeden elterjedt, hogy hazánk uniós csat­lakozása után megszűnhet a Cserepes sori piac. Már a nyolcvanas évek vége óta hetente tízezrek fordulnak meg a szegedi, Cserepes sori piacon, aminek népszerűsége az idők során semmit sem csökkent. Éppen ezért ijesztett meg sokakat az a hír, miszerint hazánk uniós csatlakozása után az ilyen, vagy hasonló jellegű „bevásárlóközpontokat" megszüntetik. - Én is hallottam, de nem igaz. Megnyugtatha­tom a szegedieket és a környéken lakókat, hogy a piac bezárásáról szó sincs - mondta híresztelésekre reagálva Bikády János, a Cserepes Sori Piac Kft. ügyvezető igazgatója. - Már utána néztem a piaco­zásra vonatkozó uniós szabályozásnak, s egyértel­műen kiderült, hogy az EU-rendelkezések szerint minden uniós tagállam maga szabja meg a piacok, vásárok működtetésének rendjét. Hazánkban egy 1995-ben született, azóta többször is módosított kormányrendelet értelmében tarthatnak nyitva a Cserepeshez hasonló vásárcentrumok, és semmi nem indokolja, hogy ezt a rendeletet a csatlakozás után módosítsák. Kelet-Európában egyébként is nagy hagyománya van a kirakodóvásároknak, bú­csúknak, hasonló rendezvényeknek, amelyek szí­nesítik ünnepeinket, hétköznapjainkat. Aki járt már Európa nyugati felén, láthatta, a zsibpiacok ott sem ismeretlenek - fogalmazott az igazgató. Bikády János azt is elmondta, hogy a Cserepes sori piac népszerűsége az évek során sem kopott meg. Szombatonként a tízezret is meghaladja a vá­sárlók száma, míg az árukat 4-500-nál is több ke­reskedő pakolja ki a pultokra és a padokra. -A piacot üzemeltető kft.-t 1989. január l-jével tíz jogi személy alapította meg, míg napjainkban öt tulajdonos - közöttük Szeged város önkormányza­ta - üzemelteti a piacot. Az elmúlt évek során 4,5 hektárosra nőtt már területünk, s egyetlen forint hitel felvétele nélkül több mint 120 millió forint ér­tékű beruházással tettük szebbé, komfortosabbá a Cserepes sort, ahol már a közbiztonságra sem lehet panasz. Csatornáztunk, parkolókat építettünk, aszfaltoztunk, új központi épület került tető alá, a közvilágítást is megoldottuk úgy, hogy közben a vá­ros kasszájába eddig már 150 millió forintnál is többet tudtunk befizetni. BÁTYI ZOLTÁN A Cserepes soron mindig nagy a forgalom. Fotó: Miskolczi Róbert Halálra gázolt Szegeden egy 33 éves férfit a Budapestre tartó gyorsvonat. Az áldozat öngyil­kosságot követett cl. A moz­donyvezetőt a gázolás után sa°ját kérésére lecserélték. MUNKATÁRSUNKTÓL Halálra gázolt egy 33 éves szege­di férfit tegnap délelőtt a Szeged­ről 9.20-kor induló és Budapest­re tartó gyorsvonat. A baleset mintegy 700 méterre a Bajai úti vasúti átjárótól történt. A moz­donyvezető egy alakot látott köz­vetlenül a sínek mellett, rá is du­dált. A férfi azonban mintha csak erre várt volna, lefeküdt a sínekre. A mozdonyvezető hiába fékezett, a szerelvény nem tudott megállni, a mozdony kerekei a férfit kettészelték. A szerelvényt más vezette to­vább, ugyanis vezetője kérte, hogy váltsák le. Amúgy a férfi ti­zenkét éve vezet mozdonyt és a tegnapi volt az ötödik halálos gá­zolása. Egy-egy ilyen tragédia után a mozdonyvezetők rövi­debb-hosszabb ideig betegállo­mányba kerülnek. Az áldozatnál semmilyen iga­zolványt nem találtak, a hely­színre kerékpárral ment. A gázolás és az azt követő hely­színelés miatt mintegy 90 percet késett a gyorsvonat. Bartók-Pásztory-díjat kapott Huszár Lajos szegedi zeneszerző Bemutatásra vár A csend A szerelvény másik vezetővel ment tovább Öngyilkost gázolt a pesti gyorsvonat A mentő már hiába érkezett. Fotó: Karnok Csaba Bartók-Pásztory-díjjal tüntet­ték ki a napokban Huszár Lajos zeneszerzőt, a Szegedi Tudo­mányegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának tanszékveze­tő tanárát. A komponista bízik benne, hogy A csend című ope­ráját mihamarabb bemutatja a szegedi színház. A Bartók-Pásztory-díjat még a nyolcvanas években alapította Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta zongoraművész azzal a cél­lal, hogy minden év márciusá­ban, a nagy komponista születés­napján olyan magyar zeneszer­zők és előadóművészeknek ad­ják, akik munkásságukkal jelen­tősen hozzájárultak zenei éle­tünk fejlődéséhez. Ebben az esz­tendőben Szűcs Lóránt zongora­művész és Medveczky Ádám karmester mellett Huszár Laios zeneszerző, az SZTE Zeneművé­szeti Főiskolai Kar Zeneelmélet Tanszékének vezetője vehette át a rangos elismerést a Zeneakadé­mián Falvai Sándor rektortól, a kuratórium elnökétől. - Bevallom, az utóbbi másfél évben kicsit lusta voltam, a taní­tás és a tanszékvezetés az energi­áim java részét lekötötte, így ke­vesebb időm maradt zeneszer­zésre - mondja Huszár Lajos, aki örömmel fogadta a kitüntetést. ­Van egy passióm, amit még húsz­éves koromban írtam, most azt szeretném kellő szakmai gond­dal újraformálni. Utána szeret­nék egy kamaraoperát is kompo­nálni Kocsis István Vincent Van Goghról szóló monodrámájából. Felvettem a kapcsolatot a szerző­vel, aki örömmel fogadta az ötle­temet. Egyelőre szövegváltozato­kat készítek. A parkőrök a városőrök segítségével ügyelnek a rendre, tisztaságra A szöges botos tizenegy A zöld-fekete egyenruhás parkőrök a szegedi városháza előtt. Fotó: Schmidt Andrea Huszár Lajos bízik A csend cí­mű operája bemutatásában is, amit néhány évvel ezelőtt írt a Magyar Állami Operaház mil­lenniumi pályázatára. A szöveg­könyvét Darvasi László készítet­te Balázs Béla gyönyörű meséjé­ből. - A Szegedi Nemzeti Színház előző főigazgatója, Korognai Károly megígérte, hogy 2004 ta­vaszán bemutatja a színház, de két hét múlva lemondott, így új­ra bizonytalanná vált minden, hiszen csak szóban állapodtunk meg. Abban bízom, hogy a Bar­tók-Pásztory-díj is segíthet va­lamit abban, hogy odafigyelje­nek az operára. Jó lenne, ha olyan zeneigazgatója lenne majd a színháznak, aki olyan operákat is műsoron tud tarta­ni, amelyeket a közönség szeret, ugyanakkor van bátorsága ah­hoz is, hogy egy-két újdonságot, különleges darabot is műsorra tűzzön. HOLLÓSI ZSOLT Huszár Lajos azt reméli, a kitüntetés az operája színrevitelét is előmozdíthatja.

Next

/
Thumbnails
Contents