Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-11 / 85. szám

PÉNTEK, 2003. ÁPRILIS 11. • AKTUALIS* 3 VerticalIjwest IXCATlAMEflkTETÉSI és HASZNOSÍTÓ SZÖVETKEZET ii • Nerkt ms lnoamttL HMJ> 50uOOO'L5nFt lia-3 a Fi 3aFt felen ífíl 2 E v/A i N v/n 3-5 17% 18 /o 1 1" /O 6-12 J A A / 18% *v /u 19% Hü Bővebb információ az ügyfélszolgálati irodáinkban. 1051 BUDAPEST. József Attila U. 12. SZEDED Híd u.1. Tel : (62)540-405 Telefon: (06-1)411-05-92 SZÉKESFEHÉRVÁR Távírda út 2/A Tel.: (22) 507-554 SOPRON. Várkerület u. 11 Tel.: (99) 505-076 SZOMBATHELY Szent Márton út 13 Tel: (94) 508-238 BUDAPEST Lövöház út 27. Tel.: (06-1) 336-12-10 NAGYKANIZSA. Fó u. 8 Tel.: (93) 536-726 ZALAEGERSZEG Stadion út. Zalaplaza Tel.: (92) 510-742 NYÍREGYHÁZA. Oózsa György út 4-6. Tel.: (42) 506-738 BÉKÉSCSABA, Gyöni Géza u. 2. Iszt. 7. Tel.: (66) 647-600 11 i-Ti 111 L'í-Il fl ijT^^M Részletfizetést kér az OEP-től a megyei önkormányzat A protézisügy ára 90 millió Folytatás az 1. oldalról Végtelen történet SULYOK ERZSEBET Szegeden megvalósult Orbán Viktor álma. A köz pénzéből két tévé működik, egy jobb- és egy baloldali. Ez jól hangzik, de nem teljesen igaz. Az ördög a részletekben van. Létezik ugyebár a Szeged Televízió Kft., amelyre bízvást lehet mondani, hogy jobboldali, azt is, hogy a köz pénze benne van. Mégsem köztévé, sem a szónak abban az értelmében, hogy önkormányzati tulajdon, sem abban, hogy közszolgálati lenne. Ez egy magántévé, méghozzá kereskedelmi. Igaz, köztévéből lett magán. Az úgy volt. hogy 2000 nyarán az akkori polgármester (Bartha László, Fidesz) tudtával, de a közgyűlés háta mögött abban állapodott meg az akkori városi televízió és egy magáncég, a Partiscum 2000 Kft., hogy közösen, konzorciumként indulnak a városi tévé akkor meghirdetett frekvenciájáért. Az év novemberében 15 évre elnyerte a konzorcium a sugárzási jogot. A városatyák csak néztek, mint Pisti a moziban, amikor minden előjel nélkül egyszer csak az előtt a döntés előtt álltak, hogy vagy a városi tévé és a Partiscum által újonnan alapított, fele-fele arányban tulajdonolt új cég sugároz ezután Szegeden - vagy senki. Kínjukban azt mondták, hát akkor legyen, s a Szeged Televízió Kft. 2002 márciusában megkezdte adását. Ez akkor már egy kereskedelmi televízió volt, a 15 órányi műsoridő minden órájából 12 perc reklámidővel, amelynek értékesítési jogát rögtön megvásárolta a Partiscum 2000. Pont a frekvenciabirtoklás időtartamára. 15 évre, évente fizetendő fix összegért. Nem látszott rossz üzletnek, de nem ez volt a Partiscum 2000 Kft. legnagyobb dobása, hanem az előző. Hogy tudniillik a várostól ingyen megkapta a már „bevezetett" televízió - felét. Ráadásul a döntési jogok az önkormányzattól a magáncéghez kerültek át. Azt lehet mondani, hogy a fideszes önkormányzat vezetőinek érdekei szerint alakultak a dolgok, akik mintha arról lettek volna meggyőződve, hogy ez azonos a közérdekkel. A párt nyert egy vele baráti magántévét, amelyet közpénzből működtettek. Az új, szocialista-szabad demokrata önkormányzat kínjában megint csinált egy nem kereskedelmi tévét, közpénzből. De mivel nem sokból, az új városi tévé még csak a közgyűlést bírja közvetíteni, bérelt helyen, időben, csatomán. Folynak a peres eljárások, már minden résztvevő beperelt minden résztvevőt. A köz szempontjából az a lényeg, hogy magánzsebbe vándorolt egy csomó közpénz, egy csomó most is folyik elfele, működőképes köztévé pedig egy szál se. Bár, ha most idejön a Csintalan... Ki tudja, mi lesz még itt 1 Ez komoly érvágást jelent az intézménynek, amelynek több százmilliós adóssággal kell megküzdenie, miközben az idén 2,8 milliárdos költségvetésből gazdálkodik. - Sajnos az OEP követelése jogos, és arról a jelek szerint szó sem lehet, hogy ezt elengedi - felelte kérdésünkre Simicz József, a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. - Részletfizetési engedményt szeretnénk kérni a pénztártól, hiszen ha egy összegben kellene kifizetni ezt a pénzt, az nagy érvágást jelentene a megyei önkormányzatnak és a kórháznak is. Azt nem lehet vitatni, hogy azokat a műtéteket valóban elvégezték a kórházban, tehát tényleg megdolgozott azért a pénzért az intézmény. De azt a pénzt nem az OEP-nek, hanem az érintett külföldi betegeknek kellett volna kifizetniük. Kérdésünkre a bizottság elnöke elmondta: megteheti a megyei önkormányzat, hogy miután a protézisügyben a bíróság jogerős ítéletet hoz, polgári peres úton visszaköveteli a felelősöktől a pénzt. Erről később kell döntenie a megyei képviselőknek. Mint megtudtuk, a kórház átvilágítása még tart, s májusban, rendkívüli ülésen tárgyalja meg a közgyűlés az intézmény rehabilitációjának tervét. B. A. Az egyébként is adóssággal küzdő szentesi kórházat kellemetlenül érintette az OEP döntése. Fotó: TésikAtula Négy nercbundát számla nélkül is meglehet venni Vásárlás kiskapukkal Valószínűleg még az Alkotmánybíróságot is megjárja majd az április 15-étől hatályos úgynevezett pénztárgéprendelet. A Pénzügyminisztérium idén január 30-án módosított egy 1995-ös rendeletet a számlák és nyugták egyszerűsített azonosításával, valamint a pénztárgép és taxaméter alkalmazásával kapcsolatban. Emiatt a közvélemény csak pénztárgéprendeletnek emlegeti. Ennek egyik paragrafusa tartalmazza azokat a változtatásokat, amelyek miatt a kereskedők máris tiltakoznak és egyelőre nem tudják, hogyan „kezeljék" majd a gyakorlatban, április 15-étől, a rendelet hatályba lépésétől. A módosítás következtében ugyanis a nagy- és kiskereskedők számlaadási kötelezettségei jelentősen bővülnek. A PM-rendelet értelmében az eladó köteles számlát kiállítani, ha az értékesítés mennyisége eléri vagy meghaladja a rendelet mellékletében közölt darabszámot és ezzel egyidejűleg a vásárlás áfával növelt értéke eléri vagy meghaladja az 50 ezer forintot. A két feltételnek együtt kell fennállnia. A mennyiségre vonatkozó előírások szerint 500 forintos egységár alatt száz, 500-5000 forint egyedi érték esetén fajtánként tíz, 5001 forintos egységár felett fajtánként öt darabot lehet bizonyos termékből vásárolni anélkül, hogy az eladónak számlát kellene kiállítania. A gyakorlatban olyan esetek állhatnak tehát elő, hogy négy darab, egyenként 30 ezer forintba kerülő televíziót számlaadási kötelezettség nélkül odaadhat a kereskedő, noha a vásárlás értéke így 120 ezer forint. Azért, mert nem áll fenn a két feltétel, vagyis a példában az értéket illetően átléptük ugyan az 50 ezres határt, de a tévék mennyisége alatta maradt az ötnek. Ugyanakkor 5 darab 11 ezer forintos cikknél már ki kell állítani a számlát. Ad abszurdum négy darab 400 ezer forintos nercbundát is ki lehet vinni az üzletből számlaadási kötelezettség nélkül. Aki átlépi a mennyiségi határokat akár a darabszámot, akár a forintértéket tekintve, megteheti, hogy nem egyszerre, hanem két vagy három menetben szállítja el az árut az üzletből. Tehát a rendelet könnyen kijátszható mondta el lapunknak Martonosi István, a Kisosz megyei titkára -, nem éri el azt célt, ami miatt megalkották. A rendelet fogalmazói ugyanis a feketegazdaságot szerették volna kifehéríteni. Emellett azonban sokkal komolyabb aggályai vannak a rendeletet illetően a Kisosznak: alkotmányellenesnek tartja, mivel a kereskedőnek a vevőtől el kell kérnie a személyi igazolványát. A boltos nem hatóság - tette hozzá Martonosi emiatt az adatvédelmi biztos már fel is emelte a szavát. Az áfatörvény szó szerint nyugtaadásra kötelezi a kereskedőt, áfás számlát pedig csak az ügyfél kívánságára kell kiállítania. Könnyen elképzelhető, hogy a pénztárgép rendelet hamarosan az Alkotmánybíróságon köt ki. FEKETE KLÁRA AMol tulajdonosai A Mol Rt. csütörtökön tőzsdezárás után közölte, hogyan változott a társaságban az 5 százalék feletti részesedést birtokló tulajdonosok részesedése a cégben. A korábban bejelentett tőkeemelés nyomán április 8-án az 1000 forint névértékű „A" sorozatú részvények mellett az egy darab „B" sorozatú elsőbbségi részvényt is birtokló APV Rt. tulajdoni hányada a Mólban 25 százalékról 22,73 százalékra, befolyása pedig 26,34 százalékról 23,64 százalékra csökkent. Szintén a tőkeemelés miatt az osztrák OMV tulajdoni hányada 10 százalékról 9,09 százalékra, befolyása 10 százalékról 9,46 százalékra csökkent. A tőkeemeléssel kibocsátott új „C" sorozatú részvényeket zártkörben lejegyző szlovák Slovbena és Slovintegra cégek részesedése a részvényekből együttesen 9,99 százalék, míg a cég befolyásának mértéke 10,39 százalék lett. A szocialisták volt vezetője a Szeged Televízió munkatársa lehet Csintalan az ellenzéki tévénél Folytatás az 1. oldalról Az ügyvezető azt is elmondta, hogy egy baráti beszélgetés során merült fel annak lehetősége, hogy Csintalan segíthetne a televízió működtetésében. - Komolyan gondolja, ezt jelzi, a kávézóban, ahol találkoztunk, a vendégkönyvbe beírta, hogy"reményei szerint nemsokára a televízió munkatársa lesz - tette hozzá Gajdics. Az ügyvezető ugyanakkor hangsúlyozta: még semmiféle megállapodást nem kötöttek a ma már inkább üzletemberként ismert volt szocialista politikussal, így nem tudni, milyen módon vesz részt a televízió működtetésében. Csintalan Sándor lapunknak nyilatkozva elmondta, örömmel fogadta a felkérést, szívesen dolgozna a Szeged Televízió Kft.-nél, hiszen szereti a várost, az itt élő embereket. Már többször tárgyaltunk, megállapodást még nem kötöttünk - folytatta a volt politikus. Arra a kérdésre, milyen műsorokat szerkesztene-vezetne, azt válaszolta: - Természetesen még minden képlékeny, sok tervem van, anynyi azonban biztos, a politika mindenképpen helyet kap - egyik - műsoromban. A volt politikus egyéb részleteket nem akart elárulni. Csintalan elmondta, tudja, hogy az őszi önkormányzati választások után Szegeden milyen helyzet alakult ki a helyi televíziózásban, erről tájékoztatták. Reméli, hogy a vitás kérdések rövid időn belül korrektül megoldódnak. K. B. Andrew Dolen: Az iraki háború után a NATO már nem lesz ugyanaz Biztonság, egyetemi szinten A Szegedi Biztonságpolitikai Központ negyedik alkalommal rendezte meg a nemzetközi egyetemi napokat. A diákfórum célja, hogy a régió fiataljai és lakói közelebb kerüljenek egymáshoz. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ által negyedik alkalommal megrendezett nemzetközi egyetemi napokra a magyarországi egyetemek mellett román és szerb felsőoktatási intézményekből érkeztek érdeklődők. Tóth László, a biztonságpolitikai központ elnöke elmondta, azért szerveznek ilyen találkozókat, fórumokat, hogy ezzel is közelebb hozzák egymáshoz a térség lakóit, fiataljait, elősegítve ezzel Románia, Szerbia-Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Macedónia euroatlanti integrációját. Lapunk kérdésére Simicskó István, a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke elmondta, a jelen körülmények között felértékelődött a biztonságpolitika szerepe, hiszen Irakban háború zajlik. - Nem mindegy, hogy a fiatalok hogyan gondolkodnak. Egy ilyen nemzetközi fórum alkalmával a diákok megismerhetik egymás véleményét tette hozzá a fideszes politikus. A biztonságpolitikai találkozó közelebb kívánta hozni egymáshoz a térség országait. Andrew Dolan NATO és az Európai Unió kapcsolata a terrorizmus elleni küzdelemben címmel tartott előadást. A NATO szakértője úgy fogalmazott, hogy a terrorizmust sem a NATO, sem pedig az EU nem fogja legyőzni. Kérdésre válaszolva Dolan elmondta, az iraki háború után is lesz NATO, de a tagállamok között már nem lesz akkora kohézió. A szervezet működése meg fog változni. - Remélem, az iraki válság megoldása Gyenes Kálmán után nemzeti konszenzus alakul ki Irakban, hiszen sem az Egyesült Államok sem pedig más állam nem érdekelt abban, hogy a saját hatalmát szilárdítsa meg az arab országban. A. T. I.