Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-09 / 83. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 9. •AKTUÁLIS» 3 Tari László és felesége metszés közben alig talál ép termőrügyet a barackfa ágain. SZESZÉLYES ÁPRILIS Holnap várhatóan vége a tavaszi télnek. Pénteken erős déli szélre és jelentős csapadékra kell számítani, utána azonban kellemes tavaszi idő következik. Éjszaka már nem lesz fagy, jövő hét közepén pedig akár 20 foknál is melegebb lehet. - Rendkívülinek mondható az időjárás, de nem példa nélküli fogalmazott Szudár Béla, az Országos Meteorológiai Intézet regionális képviselője a hétfői fagyra és a tegnapi hóesésre utalva. A szakember elmondta, 10-15 évente előfordul, hogy áprilisban havazik. Ugyanakkor az is megtörtént már ebben a hónapban, hogy 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Ezért mondják, hogy április szeszélyes. A régió szőleiben a tavaszi fagyok szinte semmi kárt sem okoztak, mivel a téli mínusz 28 fok szinte mindent elvitt. - Kései rügyfakadásnak köszönhetően a januári fagyokat 10-15 centis hó alatt átvészelő rügyekből lehet még termés - mondta Géczi Lajos, a csongrádi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Persze a mennyiség jóval alatta van a két évvel ezelőttiFotó: Gyenes Kálmán nek. Rajnai rizlingből, ottonel muskotályból és kövidinkából szüretelhetnek az idén, de a tájra jellemző kékfrankosból nem sok maradt. A borvidéken mintegy kétezer hektárnyi területen foglalkoznak szőlővel. A téli fagy tavaly és az idén is jelentős károkat okozott a termelőknek. Egy éve a három alföldi borvidék hegyközségei összefogtak és közösen képviselik érdekeiket. Káruk enyhítésére segítséget kértek az államtól. Azt szeretnék elérni, hogy hektáronként 200 ezer forint támogatást kapjanak azok a termelők, akik termésének több mint a felét elvitte a fagy. Ennek érdekében levelet írtak a szaktárcának és a miniszterelnöknek. KORMOS TAMÁS A szőlőkben több a remény, mint a gyümölcsösökben A fagy elvitte a maradékot Mondhatnám, engem bizony egy csöppet sem érdekel, mennyit áldoz a magyar állam (vagyis mi, adófizetők) egy év alatt a politikára. így aztán az sem izgat, hogy ezen belül mibe kerül egyetlen magyar országgyűlési képviselő, s mekkora számsor jelenik meg a számológépen, ha összeadjuk a tiszteletdíját és a szállásköltségként, utazási térítésként felvett forintokat. Mondhatnám: ugyan, nehogy ezen akarjunk már spórolni, hiszen egy demokrácia költségekkel jár, s azt csak nem várhatjuk el, hogy a népet képviselő honanyák és honatyák biciklivel tekerjenek fel Budapestre, az aluljáróban aludjanak, hamuban sült pogácsával csillapítsák étvágyukat, majd másodikán még az asszonytól kérjenek kölcsön. Mondhatnám, de nem mondom. Mégpedig azért nem, mert a rendszerváltás óta mást sem hallok, mint az olcsóbb állam ígéretét. Ebben az országban még nem szedett tagdíjat olyan párt, amelyik ne ígérte volna választások idején, hogy megakadályozza a közpénzek herdálását, nem kötött nyakkendőt olyan politikus, aki ne hangsúlyozta volna, mennyire ügyelni kell minden közpénzből költött forintra. Majd azon kaptuk magunkat, hogy kormányváltás után az új hatalom elődjeinek bűneit sorolva ki sem fogyott a herdálás példálózásból. Az egészen kicsike állampolgár pedig fejét csóválta, merthogy pontos adatok hiányában még azt se tudta, mi számít felelőtlen költekezésnek, s mi az, ami nélkül a törvényhozás moccanni sem tudna. Nos, adatok hiánya miatt nem panaszkodhatunk. A korábban sem titkolt országgyűlési képviselői fizetések mellett immár bekukkanthatunk a szállásköltségek számerdejébe, de még azt is elmondhatjuk a szomszédasszonynak, hány forintot vett föl képviselője útiköltség gyanánt. Üvegzsebprogramhoz dukál is az üvegköltség, nem gondolta ezt másként az adatvédelmi biztos sem. A nyilvánosságra került számok szerint pedig nagy csalafintaságok nem derültek ki, képviselőink a törvényes keretek között költekeztek. Nagy lehet hát megnyugvásunk. S e békességben akár még ötleteket is adhatunk a befolyt pénzösszeg még hatékonyabb elköltésére. jómagam például azt javasolnám képviselőinknek, hogy ugyan csippentsenek már el néhány ezrest a szállás-, netán utazási költségekből, és vegyenek belőle szépen habzó söröket. Aztán hívják meg legádázabb ellenfelüket, s addig kortyolgassák a hűs nedűt, amíg kibékíthetetlennek látszó ellentétükről ki nem derítik: bizony, lehet mindkét félnek tetsző, közös megoldást találni, személyeskedések, vádaskodások, gúnyolódások nélkül is. Ám ha efféle beszélgetésre mégsem futná ama sokat emlegetett közpénzből, egy-két honatya diskurzusának költségeit magamra vállalom. S hitem szerint, a politikai békéltetés érdekében ilyen áldozatra többen is hajlandóak lennénk. A téli fagyok elpusztították a barackfákon a termőrügyek 95 százalékát, a hosszan tartó hideg miatt pedig több mint két hetet késik a megmaradt rügyek kivirágzása. A szőlőkben csak a téli fagy okozott jelentős károkat, a mostani hajnali mínuszokat átvészelik az ép rügyek. Csongrád megyében az őszibarack a legjelentősebb gyümölcsfajta, 1800 hektáron foglalkoznak vele a termelők. A gazdák most aggódva figyelik az időjárás alakulását. Megfelelő időjárási körülmények között március végén április elején kipattannak a barackfák rügyei. - Az idén azonban két okból is késik a virágzás - tudtuk meg Szél Istvántól, a Dél-alföldi Őszibaracktermesztők Szövetségének elnökétől. Az egyik ok, hogy a január 13-ai mínusz 28 Celsius-fokos fagy a rügyek 95 százalékát elpusztította. A folyamatos, tartós lehűlés pedig a maradék rügyeket is tönkretette. Ezenkívül a hosszan tartó hidegnek köszönhetően több mint két hetet csúszik a virágzás. A kajszibarack téli fagytűrő képessége jobb, mint az őszibaracké. A meggy, a cseresznye, a szilva és az alma is viszonylag jó bírja a hideget. A kajszi rügyei jelenleg piros bimbós állapotban vannak, ebben a fázisban a mínusz 5-6 fok már komoly károkat tud okozni. Az összes gyümölcsfajta a teljes virágzás idején a legérzékenyebb. Ekkor a mínusz 1-2 fok is tönkre teheti a gazda egész éves munkáját. A csapadék, legyen az eső vagy hó, nem árt annyira, mint áprilisi éjszakákon a nulla fok alatti hőmérséklet. A miniszter szerint a leállás oka a kisajátítás Lázár Jánosa47-es miatt interpellált Csillag István gazdasági miniszter azt válaszolta Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő interpellációjára, hogy nem állt le a 47-es négysávúsítása. A gond az, hogy egyelőre nem tudják folytatni a munkát az elhúzódó kisajátítások miatt. Lázár János nem, a képviselők többsége viszont elfogadta a miniszter válaszát. MUNKATÁRSUNKTÓL Miért bünteti a szocialisták kormánya Hódmezővásárhely lakóit? címmel nyújtott be interpellációt hétfőn a parlamentben Lázár János, Vásárhely polgármestere, országgyűlési képviselője. A város első embere kifogásolta, hogy leállították a 47-es főút Hódmezővásárhely és az algyői Tisza-híd közötti 10 kilométeres rész középső, körülbelül öt kilométeres szakaszán a négysávos átépítést, pontosabban azt meg sem kezdték. Ráadásul az eredetileg ígért 2004-es befejezési határidőt 2006-ra tolták ki. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerint azonban az útépítést nem állították le, csupán nem tudják folytatni azt a Kishomoki kertek kisajátításának nehézségei miatt. A miniszter elmondta, mihelyt az építkezés rendelkezésére áll a szükséges terület, folytatódik a munka. Lázár János elfogadhatatlannak tartotta a miniszteri választ. Mint mondta: az ügyben eljárást folytató közigazgatási hivatal már a tulajdonosok nyolcvan százalékával megállapodott, a többiekkel pedig májusban folytatják a tárgyalásokat, ez tehát nem lehet igazi akadálya a beruházásnak. Az országgyűlési képviselők többsége elfogadta a miniszter válaszát Lázár János interpellációjára. A 47-es út középső, Kopáncs és Kishomok közötti kiskertgs szakaszán a tulajdonosok 60-70 százalékával sikerült eddig megegyezni tájékoztatta most lapunkat Rigó Mihály a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. főmérnöke. Mint elmondta, velük már szerződést is kötöttek a telekrészük eladásáról. A közútkezelő a kisajátítási eljárást csak a legvégső esetben indítja meg. !? Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Megnyílt az ország legnagyobb építőipari kiállítása és vására Húsz megyei cég a Construmán egészséges háztartás a

Csatlakozunk Európához. Átvesszük az Európai Unió szigorú ellenőrzési rendszerét. Környezetbarát védjeggyel látjuk el azokat a termékeket, amelyek kiváló minőségűek, és a környezetet kevésbé szennyezik. így segítjük, hogy a magyar családok otthona egészségesebb legyen. Mert egy európai országban így természetes. Hét végéig az építőipari ágazat színe-java randevúzik egymással a budapesti Hungexpo területén. A kőbányai vásárvárosban szombatig tart az ország legnagyobb építési kiállítása, a Construma, amelyen húsz Csongrád megyei cég is részt vesz. MUNKATÁRSUNKTÓL Immár 22. alkalommal nyitotta meg kapuit kedden a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás, amelynek kísérőrendezvénye a Hungarotherm 2. Nemzetközi Fűtés-, Szellőzés- és Klímaés Szanitertechnikai Szakkiállítás. A program szervezői - minden bizonnyal a tavalyihoz hasonló érdeklődésre számítva több mint 85 ezer látogatót várnak, hiszen az elmúlt egy esztendőben hazánkban tombolt a lakásépítési és -vásárlási láz. Tegnap és ma még szakmai programok voltak túlsúlyban az idei Construmán, ám csütörtöktől szombatig az építőipar újdonságai iránt fogékony nagyközönségé az 1152 kiállító által uralt 45 ezer négyzetméternyi terület. A tematika szerint minden látható lesz, ami tervezéssel, kivitelezéssel, műemlékvédelemmel, ingatlan- és pénzügyi tanácsadással, kis- és nagyberuházások építőipari vonatkozásával, épületgépészettel, villamossággal, hőenergiával, klímatechnikával kapcsolatos. A szakma képviselői mellett az otthonteremtés előtt állók számára is program kínálkozik: készházakkal, lakásés kertkultúrával, építéshez kapcsolódó pénzügyi tanácsadással találkozhatnak a Hungexpo területére látogatók. A Construmán 11 Csongrád megyei cég szerepel, köztük a szegedi Első Beton Kft., a Nyitrai Euro-Center, az Alukonstrukt Kft., a vásárhelyi Csomiép Kft. vagy az ugyancsak várhelyi Takács Fémbútor Kft. A Hungarotherm kísérő kiállításon kilenc megyei cég állít ki, többek között a Főszer Elektroprofil Kft., a medencéiről is híres hódmezővásárhelyi Károlyi Kert, s a porcelánokat, szanitereket gyártó Willeroy and Boch Magyarország Kft. A kiállításokat konferenciák kísérik, szó esik a lakásépítési programról, az ágazatnak szóló uniós pályázati lehetőségekről, minősítésről és természetesen a csatlakozás építőipari vonatkozásairól. A kiállításon átadnak építőipari nívódíjakat is, amikkel a legszebb magyarországi épületeket és azok alkotóit jutal- A nemzetközi szakvásáron közel 1200 kiállító 45 ezer négyzetmémazzák. teren mutatja be kínálatát. MTl-fotó